Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-14 / 138. szám

1964. június 14, vasárnap 3. oldal Nyár előtt a 9-es Autóközlekedési Vállalat 80 teherautóval és 15 Zetorral bővül ■ ■ az AKOV gépparkja Miért nem less autóbuszjárat Kecskemét—Tissaug között? A 9-es SZálTlÚ Autóközlake- dési Vállalat feladatai állandó­an növekednek, mert egyre na­gyobb az igény a különböző vál" lalatuk részéről a közúti teher­szállítás iránt. S a megye lakos­sága is azt kívánja,- hogy mind kulturáltabb körülmények kö­zött utazhassák egyik község­ből a másikba. Sohajda József, a vállalat igazgatója arról tájékoztatott bennünket, hogy a 9-es számú AKÖV a fokozott szállítások le­bonyolítására terven felül 80 tehergépkocsira kapott kiuta­lást nemrégiben, s a gépkocsik közül 50 már meg is érkezett. Ennek nagy a jelentősége, mert a közelgő nyár fokozott munkát követel meg a vállalattól. Ter­mészetesen a további 30 teher­gépkocsi érkezése is várható. Az AKÖV ezenkívül 15 darab 3011-s pótkocsis Zetort is ka­pott, ami szintén jelentős segít­Kivétel A dialektikus szemléletű em­ber a világot, az éietet állan­dó mozgásában, változásában látja, és vallja, hogy semmi sem állandó, minden átalakul, kelet­kezik és elmúlik. Mint a napok­ban rájöttem, ez alól is van ki­vétel. Rátaláltam valamire, ami nem változik és nem múlik el. Ez pedig a bürokratikus bikkfa­nyelv. Egy 1825. évi protoeollumban olvastam a következő, ékes ma­gyarsággal fogalmazott szöve­get: „Lámmer Pál orvos jelen­tése arról, hogy az Árva Leány fű mely hathatós légyen a juhok dögletességének eszközlésére ,.. Ezen fű neme csak májusban kezd tókéletességiben tenyész­ni, melyben az egyéb fűvektől elkülönböztetni lehetséges, ezért a természetben léendő felmuta­tása eránt rendelt teljesítés to­vább is bévárattatik.. Egy 1963. évi besizámolóból idézünk: „Nyugodtan állíthat­juk, hogy a biztosítás egy szük­séglet, de miután ezt a szük­ségletet — tekintve, hogy nem jelentkezik fizikai fájdalmak­ban, mivA pl. az éhség — nem mindenki ismeri fel, követke­zik, hogy feladataink maradék­talan teljesítése széles körű fel­világosító munkát igényel, mely­nél nem nélkülözhetjük a párt- és tanácsi szervek, valamint azok széles körű aktivistaháló- satának támogatását... Ebtől következik, hogy a biztosításügy terjesztésében az Állami Bizto­sító hálózatán túl a helyi párt- és tanácsi szerveknek is vannak feladataik, sőt a biztosításügy sikeres terjesztése egyenes arányban van a helyi párt- és tanácsi szervek által nyújtott se­gítség mérvével..Majd to­vább: „A háztáji biztosítás igen előnyös szerkezetű biztosítási komplexum...” Még odébb: „A biztosítási állomány további elemzése az állami gazdasági dolgozók szép telítettségéről ta­núskodik .. .” Ezek után lehet képzelődni. Rendkívül komoly látvány le­hetett a múlt század elején, amikor az árvalánybajat elfo­gyasztó juhok hathatós dögle­tességének eszközlése végbe­ment. Abban is van valami feleme­lő, hogy amikor napjainkban a szorgos állami gazdaságok dol­gozói rádöbbennek, miszerint a biztosítás is olyan szükséglet, mint az éhség, bár a biztosítási szükséglet nem fáj úgy — akkor a felismerés nyomán szép telí­tettekké válnak. De gyönyörű lehet egy szépen telített sara- boló brigád. séget jelent. A Zetorokkal első­sorban a rövidtávú szállításo­kat bonyolítják majd — főleg a konzervgyár belső szállításait. Az AKÖV. gépparkjának gyara­podását jelenti az az új 10 ton­nás autódarü is, amivel a nehéz áruk kirakása válik könnyebbé. Mint megtudtuk, a vál­lalat dolgozói a géppark növe­kedése ellenére is csak úgy tud­ják hiánytalanul megoldani a nyári szezonban és az ősz fo­lyamán a rájuk háruló felada­tokat, ha a fuvaroztató válla­latok is tervszerűen megszerve­zik a szállítást és vasárnapi, va­lamint éjszakai műszakokban szintén igénybeveszik az AKÖV- öt. Szükség van a gépkocsik jobb kihasználásának elősegíté­sére is, hogy mind kevesebb le­gyen a rakodásoknál az úgyne­vezett állási idő. Igen helyes a MÉK kezdeményezése ezzel kapcsolatban. A rakodásnál ugyanis szállítólapokra helyezik a zöldséges ládákat, s az emelő targoncák így egyszerre nagy- mennyiségű árut rakhatnak a gépkocsira. Hasonló a konzerv­gyár kezdeményezése is, amit a többi vállalatok is alkalmaztak. Az autóbuszíorgalom nyári változásairól a személy- forgalmi osztályon kaptunk tá­jékoztatót. Boldvai Sándor me­netrend-előadó elmondotta, hogy mivel új autóbuszokat még nem kapott a vállalat, ezért az életbelépett nyári menetrendnél nem állíthattak forgalomba űj járatokat, hanem járatsűríté­sekkel és az utazási sebesség növelésével igyekeznek a sze­mélyszállítást megjavítani. A lakosság kívánságait figyelembe véve új megállóhely létesült Solt—Kalocsa között az ÁTEX- üzemnél, továbbá Kiskunmajsán a szülőotthon előtt, Kiskunfél­egyháza és Jászszentlászló kö­zött a Dobos-tanyánál és a 24- es számú űtőrháznál, Fülöp- szállás és Jakabszállás között a Major-tanyánál, Izsák központ és a vasútállomás között az új iskola előtt, Kiskunfélegyháza —Csongrád között Kiskunfél­egyháza vásártéren, a Kecske­mét—Kalocsa közötti gyorsjá­ratnál Kisizsákon a kultúrott- honnál és az erdészetnél, Kis- kunmajsa—Kígyós-puszta között a kígyósi elágazásnál, Nemes­nádudvar—Hildpuszta között a 35-ös űtőrháznál, Borota—Já­noshalma között a sertéskombi­nátnál, Jánoshalma—Kiskunha­las között a Vörös Október Tsz bejáró útjánál, Baja—Szeremle között a Réti pusztán, Lakite­lek—Tiszakécske között a Tö­rök dűlőnél. Figyelembe véve a taná­csok menetrendi javaslatait, több autóbuszvonalon áthelyez­ték a megállókat. Mégpedig a Dunavecse—Solt közötti úton a Vadas-csárda helyett az erdé­szethez, Kiskunhalas—Zsana kö­zött az erdőgazdaság helyett a Molnár-tanyához, Kiskunfél­egyháza—Csongrád között a Toliüzem helyett a vásártérhez, Fülöpszállás—Solt között Boda- tanya helyett az Écsi-dűlőhöz tették át a megállóhelyet. A nyári autóbusz-menetrend­ben több helyen lecsökkentet­ték a menettartamot. Például a Kecskemét—Baja közötti járat közel fél órával megrövidült. Sajnos, az idei nyáron sem közlekedik hét végi autóbuszjá­rat Kecskemét—Tiszaug között A vállalat igazgatója gépkocsi­hiánnyal indokolta ezt. A for­galom fejlesztése érdekében kap ugyan buszokat a vállalat, de csak a negyedik évnegyedben! V. Gy. Siló — baltacímből A 200 holdról betakarított baltacímből kiváló minőségű si­lót készítenék a íedsőszentiváni Üj Élet Tsz-ben, A 'takarmány­nyal elsősorban a szarvasmar­hákat etetik. Tavaly a balta­címsiló etetése mellett 45—48 kilóval gyarapodtak a hízó mar­hák. Idén fokozni kívánják a ta­valy ©lért eredményeket a tsz gazdái. A hideglevegős módszer­rel szárított lucernaszéna mel­lett, amit egyik legfontosabb takarmányként kezelnek, most a baltacimsiló készítésére for­dítják a legnagyobb gondot. — Természetesen, az abraktakar­mány sem marad el, hiszen első­sorban az állattenyésztés jelenti a szövetkezet jó jövedelmét. M. J, Guruló lakósok A Kiskunhalasi Fa- és Építőipari Ktsz központi tele­pén útra készen so­rakoznak az utób­bi napokban ké­szült lakókocsik. Szerény külsejük után ítélve nem is sejti az ember, hogy a nagyra nőt! zöld dobozok csi­nos, kényelmes szállást biztosítanak két, illetve négy dolgozónak. Műbőrhuzatos, epedás fekhelyek egymás fölött. Asz­talka, vízmelegítős törpekályha, lecsuk­ható mosló és két szekrény. Ennyi az egytengelyes kocsi bútorzata. A dupla ablakok és szendvicsfalak — farostlemez, mű­anyag, deszka — té­len is lakhatóvá te­szik a szobát. A kéttengelyes — négyszemélyes — típus padlózata pvc- vel fedett, teatűz­hely helyettesíti a kályhát. A műhely­részben satupad és szerszámok. A Szolnoki Víz­ügyi Igazgatóság megrendelésére ké­szülő guruló laká­sok műhelyrészébe is heverőt épített be a ktsz. Valószínűleg a többi vevő is rö­videsen átveszi a szolnokiak ésszerű­sítését, hiszen ko­csinként így 100 ezer forint megta­karítást érhet el. Sok munkahelyen különben is felesle­ges, hogy a speciá­lis műhelykocsikon kívül még a szállá­sul használt jármű­vekben is munka­eszközöket tartalé­koljanak. Idén 13 kétsze­mélyes és 28 négy­személyes lakóko­csit gyárt a ktsz Megrendelés lenne több is, hiszen a vízügyi igazgatósá­gok, az út- és vasútépítő vállala­tok településektől távoleső munkahe­lyein jó szolgálatot tesz a könnyen moz­gatható kényelmes, guruló lakás. A termelés továb­bi növelésére azon­ban adottságait — elsősorban gép- ellátottságát — fi­gyelembe véve nem vállalkozhat a szö­vetkezet. Ha azon­ban sikerrel járnak a jelenleg folyó tár­gyalások, akkor a kocsik futóművét jövőre már a Buda­pesti Járműjavító Ktsz készíti. Az együttműködés je­lentős termelésnö­vekedést is ered­ményezhet. B. ű. Nem lehel elrugaszkodni N emcsak kellemetlen, de veszélyes is, hogy 'az orvosi rendelőben nincs még telefon. Mikor sürgősen kell hívni a mentőket, végzetes lehet az öt-hat perc idővesz­teség, mialatt a legközelebbi készüléket elérjük — vetette fel egy tanácsülésen a körzeti tanácstag — és igaza volt. Csak intézkedni kellett, meg­lett a telefon. — Legalább ötvenen járunk erről a batárrészről 1 minden­nap a városba, s ha esik, ha fúj, kénytelenek vagyunk az isten szabad ege alatt várni az autóbuszt — tették szóvá egy termelőszövetkezeti bri­gádgyűlésen. Semmibe se ke­rülne egy kis várót összehoz­ni. Van a község szélén egy semmire se használt, régi bó­dé, kérjük el a tanácstól. Mi lebontjuk, kiszállítjuk, fel­építjük ... — Itt is igazuk volt a kezdeményezőknek. Si­került, csak cselekedni kel­lett. — Olyan elhanyagoltak tsz-ünk épületei, tanyái, hogy nem győzünk restelkedni, mi­kor az idegenek — a vonat­ról, autóbuszból látva azokat — szapulják a rendetlen gaz­dákat. Áldozzunk egy kis mészre, meszelőre, téglára, te­tőanyagra, és csinosítsuk ki tanyáinkat! — hívta fel a kö­zösség figyelmét egyik felszó­laló a közgyűlésen, s neki is igazat adott mindenki. Azóta folyamatosan tatarozzák az épületeket a határban is. — Mennyi bosszúságtól meg­mentene bennüket az AKÖV — méltatlankodott az egyik forgalmas távolsági . vonalon az utas —, ha egy vacak autóbusszal többet állítana be. Csali hát úgy van az; hogy a „nagyíőnökök” nem utaznak velünk^ s ők nem érzik a mindennapos gyötrelmeket. — Ez esetben is jogos igényt hangoztatott a felszólaló, hi­szen senki sem tagadja, hogy itt-ott több szállítóeszközre volna szükség, de igaza még­sem volt. Az már demagógia, amivel a megoldásra utalt, il­letve a helyzetet színezte. Mert azért nem olyan egy­szerű egymillió forintos „va­cak” buszokat leakasztani a szögről. Nagyvárosainkban, az ország útvonlain olyan hatal­mas mérvű utasszállítás bo­nyolódik a nap szinte minden órájában, hogy a rendkívüli terhelésnek kitett járművek karbantartása, alkatrész után­pótlása is nemegyszer meg­oldatlan problémát jelent, amikor „minden összejön”; — rossz útvonalak, rendkívüli esőzések, hosszú, az átlagos­nál hidegebb telek — stb. S amikor azt mondjuk, több autóbusz kellene, ha a fülünk más irányban is hall, rögtön el kell ismer­nünk, hogy szinte aggasztóan több teherautó is kellene. Mert hiszen például mind töb­bet termel a mezőgazdaság, és adódik úgy is, hogy a pap­rika, paradicsom vagy a gyü­mölcs a kedvező időjárás foly­tán még az optimálisnál is több. De ráromlik, ráfonnyad a termelőre, mert nincs elég jármű, ami elszállítsa idejé­ben. Ugyanemiaitt talán szá­zak és százak azon kesereg­nek, hogy két hónappal ké­sőbb készülnek el az új laká­sok. Miért? Mert az építő­anyagszállítás erre is, arra is csak folydogál; mert a ha­laszthatatlan mezőgazdasági kampányfeladatok onnan is elvonták átmenetileg az amúgy is kevés teherkocsit.;. így aztán bajosan tudnának segí­teni az AKÖV-„főnökök”, még ha a legzsúfoltabb buszokat keresnék is személyes tapasz­talatszerzésre ... — Az egyetemi, középisko­lai felvételeiknél nincs már származásbeli megkülönböz­tetés. Ez igaz, de az én gyer­mekem, itt a tanyasi iskolá­ban tanulmányi színvonal dol­gában hátrányban van a vá­rosi gyerekekkel szemben — fejtegette egy lelkiismeretes szülő a munkaközösségi meg­beszélésen és részletezte. — Nem a pedagógus felkészült­ségével van baj, de már az sem előny, hogy több osztály együtt tanul, nincs mód sza­kosított oktatásra, nyelvtanu­lás sincs. Szűntessék meg jö­vőre az összes tanyasi felső tagozatot, és létesítsenek a tanulók részére a városokban, községekben kollégiumokat, ahol ellakhatnak, városi isko­lákba járhatnak ... M éltányos lenne teljesíte­ni sok hasonló szülő kívánságát? Egy percig sem vitás — csak egyik évről a másikra keresztülvihetetlen, sőt hosszú évek kérdése. — Ugyanakkor nemcsak az isko­lás gyermekek, hanem a kü­lönböző fokon szüntelenül ta­nuló felnőttek száma is évről évre növekszik. Pedig új és űj iskolák épülnek, pedig az üzemek, intézmények is áten­gedik helyiségeiket iskolai képzésre. Mégis több kelle­ne... Ugyanakkor — bár­mennyire pozitív jellemzője rendszerünknek a foglalkoz­tatottsági gondok leszűkülése — szinte csak a nők elhelye­zése körére — mind szoron- gatóbb szükség a munkás ke­zek hiánya ... Több lakás kellene, de honnan vegyen elegendő munkaerőt az építő­ipar? Több öntözőberendezés kellene, de honnan vegyen elegendő munkaerőt a • ■. — cTöhb fiatal kellene a terme­lőszövetkezetekbe, de honnan, mikor az üzemek is fogják, hívják őket? Mi lenne, ha to­vábbfolytatnánk a munkaerő­szükséglet vonalát?! Arról van szó talán, hogy fojtsuk el az alkotó képzele­tet, ragadjunk a kezünk ügyé­hez eső, szűk egyéni gond­jainkhoz? Nem. Máshova aka­runk kijutni a sok példa em­lítésével. Rendkívül felemelő tény, hogy legyen az a legkisebb vagy legnagyobb szintű össze­jövetel, megbeszélés, minde­nütt ötletek, javaslatok sorá­val jelentkeznek az emberek. Kifejezi ez életünk gazdagon bontakozó demokratizmusát. A felhozott példák azért is hat­nak egyszerűnek, szürkének, mert hasonlókkal nap mint nap találkozunk, ahol a dol­gozók közösen vitatják meg közös gondjainkat. Tapasztal­juk ugyancsak mindennap, hogy azok a kezdeményezé­sek, elgondolások vezetnek leg­gyorsabban sikerre — és el­sősorban eredményre — me­lyek az adott város, munka­hely emberi és anyagi lehető­ségeire alapozottak, operatí­ven véghezvihetők. Felmérhe- tőkek a körülmények, tehát reálisan tervezhető, szervez­hető a megvalósítás is. n mikor tehát arról be­szélünk, hogy nagyon hasznos javaslatok, ötletek, indítványok forrása hazánk­ban a legkisebb értekezlet is, azt is hozzá kell tennünk, hogy nem hasznos, de nem is célravezető elrugaszkodni az óhajokkal, kívánságokkal a valóságtól. A megalapozatlan, a reális adottságokat nem mérlegelő követelések legfel­jebb hangulatkeltésre vezet­nek, mások nézeteit is rossz irányban befolyásolják. Igé­nyeinket — mint a józan be­osztású egyének, családok sa­ját körükben — helységünk, megyénk, hazánk erejéhez ké­pest is tegyük a helyükre. Tóth István

Next

/
Thumbnails
Contents