Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-30 / 151. szám
Z. oldal 1964. június 30, kedd Tiltakozás és figyelmeztetés A Trybuna Ludu kommentárja az újabb nyugatnémet provokációról VARSÓ. (MTI) A vasárnapi Trybuna Ludu kommentárt közöl, amelyben teljes mértékben elítéli a nyugatnémet kormány újabb kihívását, azt, hogy az NSZK elnökének megválasztását Nyu- gat-Berlinben akarják megrendezni. A lap ismerteti ezzel kapcsolatban a nemrég megkötött szovjet—NDK egyezmény megállapításait, majd megjegyzi, hogy sem a nyugatnémet alkotmányban, sem a nyugati hatalmak kormányainak kijelentéseiben sehol sem szerepel, hogy Nyu- gat-Berlin, mely az NSZK határaitól 200 kilométerre, az NDK területén fekszik, szerves része lenne Nyugat-Németor- szágnak. Ez a jogi ellentmondás azonban — írja a lap — természetesen nem riasztja visz- sza a bonni kormányt a különböző mesterkedésektől, cselszövésektől, provokációs kísérletektől, a közép-európai helyzet kiélezésétől. Tito Lengyelországban Hegedűs Dániel, az MTI varsói tudósítója jelenti: Joszip Broz Tito lengyelországi vidéki látogatása során eddig megtekintette a sziléziai iparvidéket, Katowicét és környékét, látogatást tett Ausch- witzben, ahol a fasizmus áldozatainak nemzetközi múzeumában hosszabb időt töltött. Tito és kísérete szombaton érkezett Krakkóba. A város magas vendégeit a Wagelben szállásolták el, Tito vasárnap körsétát tett a városban, majd felkereste a Jagello-emlékművet. Délután Tito és kísérete megtekintette a Wagel nevezetességeit és az esti órákban búcsúzott Krakkó lakosságától. A jugoszláv küldöttség a külön- vonattal Gdanskba, a lengyel tengerpartra utazott. Elkísérte Zénón Kliszko, a LEM P Központi Bizottságának tagja, Pjotr Jaroszewicz, a minisztertanács elnökhelyettese, a LEMP Központi Bizottságának póttagja és más személyiségek. A gdanski vasútállomáson a jugoszláv vendégeket Jozef Cyrankiewicz miniszterelnökkel az élükön a lengyel párt és kormány képviselői fogadták. A pályaudvar előtti téren Tito tiszteletére díszszázad sorakozott fel. Ugyanitt rövid ünnepségre került sor, amelyen a jugoszláv elnök is beszédet mondott. Tito és kísérete ezután megtekintette a gdanski óvárost, amit a hitleristák teljesen leromboltak, de a lengyel nép hősies munkával újjáépített. Innen a vendégek a hajógyárba, majd a Wester Plate-félszi- getre mentek. Tito itt megkoszorúzta a helyőrség hőseinek emlékművét. U Tbant Moszkvába látogat MOSZKVA. (TASZSZ) Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy U Thant, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára a Szovjetunió kormányának meghívására július 28-tól 31-ig látogatást tesz Moszkvában. Hruscsov megérkezett Oslóba Kiss Csaba, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke hétfőn reggel megérkezett skandináviai kőrútjának utolsó állomására, Norvégia fővárosába. Oslóba. Oslo lakói igen nagy érdeklődéssel várták Hruscsov látogatását és meleg fogadtatást készítettek elő. Az egyik gyár munkásai például felszólították a tulajdonost, járuljon hozzá, hogy testületileg vehessenek részt a fogadtatáson, máskülönben erre a napra sztrájkba lépnek. A munkások ott voltak a fogadtatáson, sok ezer más oslói lakossal együtt, akik teljesen megtöltötték a városháza előtti hatalmas teret, a díszkikötő környékét. Hruscsovot a mólón elsőnek Eifar Gerhardsen, Norvégia 67 éves miniszterelnöke üdvözölte. Ott volt Hruscsov fogadásán Halvard Lange külügyminiszter, s a norvég kormány valamennyi tagja, megjelentek a diplomáciai képviseletek vezetői. A téren egybegyűltek nagy tapssal, éljenzéssel fogadták a szovjet kormányfőt, aki a két ország himnuszának elhangzása után ellépett a díszszázad előtt, köszöntötte a fogadására megjelenteket. Ezt követően Gerhardsen miniszterelnök mondott üdvözlő beszédet. Gerhardsen hangsúlyozta: Norvégiának és a Szovjetuniónak közös határa van, ez a határ azonban sohasem vált viszály forrásává, sőt a közelmúltban a két ország északi részei között közvetlen gazdasági együttműködés jött létre. A norvég miniszterlenök kijelentette: Reméli, hogy Hrus- csovnak alkalma nyílik megismerkednie a norvég nép életéJohnson hét végi korteskörútja Televíziós távinterjú a francia fővárosból Tárgyalások Ciprusról — Londonban és Párizsban vei. Gerhardsen befejezésül elmondotta: Érdeklődéssel tekint a tárgyalások, a szovjet miniszterelnökkel folytatandó eszmecsere elé. Hruscsov válaszában kijelentette, örömmel lép Norvégia földjére. Tolmácsolta ebből az alkalomból Oslo lakosainak, az egész norvég népnek a szovjet emberek őszinte, baráti üdvözletét. A szovjet emberek a leg- szívélyesebb rokonszenwel viseltetnek a norvég nép iránt, amellyel baráti, jószomszédi viszonyban élnek — mondotta H ruscsov, majd emlékeztetett Gerhardsen szavaira. A norvég kormányfő egy korábbi beszédében ugyanis kijelentette: A két ország között nem voltak, s nincsenek nehézségek. Hruscsov a maga részéről is megerősítette ezt, hangsúlyozva, hogy a két nép a második világháborúban együtt harcolt a közös Ellenség ellen. Hruscsov beszédét az egybegyűltek nagy tapssal fogadták. Ezután a szovjet kormányfő Gerhardsen miniszterelnök társaságában gépkocsira szállt és szálláshelyére indult. Hruscsov rövid pihenő után látogatást tett Gerhardsen miniszterelnöknél, majd hivatali helyiségében felkereste Nilsi- langhellet, a Storting (norvég parlament) elnökét. Hruscsov a két látogatás után az akershusi hősi emlékműhöz ment. Hruscsov koszorút helyezett el az emlékművön, majd a norvég főváros nyugati temetőjében megkoszorúzta a szovjet hősi halottak emlékművét. Délben egy órakor V. Olaf, Norvégia 61 éves királya fogadta, majd kíséretének tagjaival együtt villásreggelin látta vendégül a szovjet kormányfőt. Délután Gromiko külügyminiszter és Romanovszkij, a külföldi kulturális kapcsolatok állami bizottsága elnökének jelenlétében ünnepélyesen megnyitották a norvég—szovjet kiállítást. Este a norvég kormány az Jkershus-palotában fogadást adott Hruscsov tiszteletére. Háromszor is tilos! A VEZETŐ amerikai politikusok vasárnap hét végi pihenés helyett kor- teskörutat tettek, és beszédeket tartottak az egyre élénkülő választási harc jegyében. Johnson elnök a demokrata párt alighanem egyetlen elnökjelöltje a Minnesota állambeli Minneapolisban vett részt a svéd származású amerikaiak ünnepségén. Itt elmondott beszédében főként kormányának külpolitikáját méltatta. Egyrészt azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok világszerte békét kíván, másrészt kijelentette, hogy szükség esetén a háborút is hajlandó megkockáztatni. Scranton, Pennsylvania kormányzója vasárnap este televízióbeszédben foglalkozott a köztársaság párti elnökjelölési küzdelemmel. Ebben a beszédében a Goldwater útját állni kívánó kormányzó hevesen támadta szélsőjobboldali ellenfelét, kijelentette, hogy az teljesen alkalmatlan az elnöki tisztségre. COUVE DE MURVILLE, francia külügyminiszter vasárnap televíziós távinterjút adott 4000 kilométer távolságból amerikai újságírók egy csoportjának. A beszélgetést a Telstar közvetítette. A párizsi televíziós stúdióban ülő Couve de Murville és a New York-i stúdióban tartózkodó amerikai újságírók a képernyőn együtt szerepeltek. A NATO sorsával kapcsolatban feltett kérdésre a francia külügyminiszter ismételten annak a véleménynek adott hangot, hogy a szövetség jelenlegi katonai szerkezete többé- kevésbé elavult, s hogy Franciaország többet akar ellenőrizni saját katonai erői közül, mint a múltban. Szerinte Amerika érdekét is az szolgálná, ha az európai tagállamok (legalább is a legnagyobbak) — fűzte hozzá Couve de Murville — nagyobb felelősséget vállalnának védelmükért, elsősorban békeidőben. A külügyminiszter sietett hozzátenni, hogy az amerikai csapatok európai jelenlétét ettől függetlenül igen fontosnak tartja. Majd azt fejtegette, hogy a NATO megalapítása óta jelentősen megváltozott a helyzet, amelyet a szövetségnek figyelembe kell venni. Ezzel kapcsolatban megemlítette az Egyesült Államok és Franciaország nézeteltéréseit. Ezek közül a legmélyebb az — mondotta —, hogy mindkét fél másképp ítéli meg a világeseméEGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN nyékét és a két táboron belül lezajlott fejlődési folyamatot. A külügyminiszter úgy vélekedett, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem nyerheti meg dél-vietnami háborúját. Kijelentette: Ezt azért fogalmazta így, mert Dél-Vietnamban elsősorban „politikai és lélektani” háború folyik, s a problémákat nem katonai eszközökkel kell megoldani. PAPANDREU görög miniszterelnök befejezte tárgyalásait a ciprusi kérdésről amerikai és ENSZ-vezetőkkel, s hétfő hajnalban repülőgépen Párizsba indult. New Yorkból történt elutazása előtt Papandreu nyilatkozat formájában közreadta azt a levélét, amelyet Makariosz ciprusi köztársasági elnökhöz intézett. Kormányának álláspontja — hangoztatta — Ciprus feltétel nélküli függetlenségének kivívása, beleértve az önrendelkezési jogot és a török kisebbség jogainak szavatolását. Papandreu hangsúlyozta, hogy a török kormány — az ENSZ alapokmányának megsértésével — invázióval fenyegetőzik. — Bizonyos, hogy az invázió háborút jelentene — írta a miniszterelnök, majd síkraszállt a ciprusi ENSZ-erőkkel való együttműködés szükségessége mellett. Inonü török miniszterelnök, aki jelenleg Londonban tartózkodik, már vasárnap este találkozott Home miniszterelnökkel és Butler külügyminiszterrel. Londoni értesülések szerint a megbeszélés célja „inkább kölcsönös tájékoztatás és egymás álláspontjainak a megismerése, mint konkrét megoldási tervek” Úgy tudják, hogy az angol kormány a zürichi szerződéseket szavatoló három hatalom (Anglia, Görögország és Törökország) miniszterelnökeinek tanácskozását pártolja, ennek kilátásai azonban pillanatnyilag a görög—török ellentétek miatt nem kedvezőek. Inonü nyilván ki akarja használni a végsőkig Törökországnak mint a NATO-ban, CENTO-ban helyet foglaló kulcs- fontosságú földközi-tengeri országnak teljes befolyását. A török miniszterelnök sajtónyilatkozataiban kijelentette: „Nem tűrjük, hogy szövetségeseink megcsaljanak bennünket. Ha új javaslataik vannak, látni akarjuk írásban azok pontos szövegét. Nem akarunk háborút, de ha ránk kényszerítik nyugodtan álljuk majd annak összes következményeivel együtt.” Amint ez már az unalomig ismeretes, Mr. Goldwater és több befolyásos társa szakadatlanul követeli, hogy Kuba szigetén jenki tengerészgyalogosok szánjanak partra. Az sem kétséges, hogy ezt a partraszállást szabályos invázió, egy kis nép szabadságának eltiprása céljából sürgetik. Közben USA-diákok „inváziója” békés volt és jó szándékú, a népek barátságát s az igazság megismerését szolgálta. Igen ám, de az efféle látogatások nincsenek ínyére az USA hatóságainak. A Kuba szigetéről hazatérő diákok útlevelét bevonták, és eljárást indítottak ellenük. A képünkön látható lelkes fiatalok azóta rájöttek, hogy Uncle Sam jelenkori szabadságának bizony vannak foltjai. És nemcsak „néger foltjai”. .. Mármost, a világ humoristái azon elmélkednek, vajon a jenki tengerészgyalogság útlevelét is bevonnák, esetleges inváziójuk után? Épp úgy eljárást indítanának ellenük, mint ahogyan ez a diákok esetében történt? De a tréfán túl, marad egy igazán komoly kérdés: Vajon, miért fél attól a jó öreg Uncle Sam, hogy néhány diákja a helyszínen tanulmányozza a „kubai nyomort”? — fm — Mikojan Surabayaban tartott beszédet Mikojan szovjet és Subandrio '" donéz első miniszterelnök-he- . -ütés vasárnap Surabayában naggyűlésen beszédet mondott. Subandrio beszédében kijelentette, hogy Mikojan indonéziai látogatását felhasználják a feleket kölcsönösen érdeklő különféle problémák megvitatására. Tanulni akarunk a szovjet emberektől, a szovjet forradalomból, tapasztalatokat akarunk meríteni az indonéz forradalom végrehajtásához — mondotta, majd rámutatott: A Szovjetunió nem törekszik a forradalom exportálására, nem követeli, hogy más országokban a forradalom ugyanazon az úton fejlődjön, mint a Szovjetunióban. Ezután Mikojan emelkedett szólásra Bevezetőben méltatta Surabaya lakóinak forradalmi hagyományait, kiemelve Nyu- gat-Irián felszabadításának jelentőségét. Két évvel ezelőtt — mondotta — éppen itt Surabayában folytak a legnagyobb katonai előkészületek arra az esetre, ha a gyarmatosítók nem adják át Nyugat-Iriánt.