Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-30 / 151. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XIX. ÉVFOLYAM, 151. SZÄM Ara 60 fillér 1964. JÚNIUS 30, KEDD Nemzetiségi találkozó Több mint egy hete szovjet pártmunkásküldöttség érkezett hazánkba, hogy tanulmányozza a magyar mezőgazdaságot. A Tűzvédelem Az elmúlt évek június végi újságait fellapozva, szinte minden lapszámban találhatunk néhány soros írást a gabona tűzvédelmének szükségességéről. Vagyis, nem új dolog, hogy a lapok ezekben al hetekben terjedelmesen, rész-, letesen foglalkoznak a levágott, vagy még lábon álló sárguló kalászok tűzzel szembeni védelmével. Ez annál is inkább szükséges, mert még a tavalyi esztendőben is közei százezer forintot érő gabona lett megyénkben a lángok martaléka. A közelmúltban látott napvilágot a mégyei tanács egyik határozata, amely kötelezővé teszi a termelőszövetkezetek tűzvédelmi felkészültségének biztosítását. S minthogy a tavalyi tüzek jelentős százaléka a közös gazdaságok földterületén történt, a rendelet nyomán feltétlenül várható az idén némi javulás. Az idén is a legnagyobb fokú tűzvédelmi készültséget rendeltek el szerte az országban. Megyénkben például a 108 önkéntes tűzoltótestület tagjai közül 300 ember éjjelnappal figyelő készültségben van. Az állami gazdaságok nagyüzemi gabonatábláin pedig tornyokat állítottak fel. A magasfigyelőben levő ügyeletes több tíz kilométeres távolságban belátja a határt, és tűz esetén azonnal riasztja a legközelebbi készültséget. Ha mindenütt betartják az óvórendszabályokat, időben felülvizsgálják a tűzoltáshoz szükséges berendezéseket, megszervezik — veszély esetén — az azonnali, és főképp eredményes riasztást — idén sokkal kisebb mennyiségű gabona lesz a lángnyelvek martaléka, s lényegesen kevesebb anyagi kár keletkezik az állami gazdaságok, tsz-ek, tszcs-k, szakszövetkezetek gabonaföldjein. K. M. küldöttség két tagja: V. I. Pol- jakov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, a küldöttség vezetője és P. A. Peszler, a Moldvai Köztársaság Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára hétfőn délelőtt egynapos látogatásra Bács- Kiskun megyébe érkezett. A vendégeket dr. Molnár Frigyes, az MSZMP megyei bizottságának első titkára fogadta Kecskeméten, a megyei pártbizottságon. — Szeretettel üdvözlöm önöket ebben a megyében — mondotta —, amely az ország egyik legnagyobb és a mezőgazdasági termelés szempontjából különösen érdekes területe. Nálunk bárom, egymástól különböző gazdálkodás folyik, s a földterületek hasznosításának legjobb módszereiben némely tekintetben még csak most tettük meg az első lépéseket. A vendégek nagy figyelemmel követték Molnár elvtárs tájékoztatóját, aki térképen mutatta a homokhátság, a lösz- terület és a hét és fél ezer holdas öntözőterület elhelyezkedését. Ezután részletesen kitért a homokhátságon folyó termelés ismertetésére. Poljakov elvtárs a beruházások költségeiről érdeklődött. — Egy holdra hozzávetőleg 30 ezer forint — volt a válasz. — Miért kerül ilyen sokba? — kérdezte. Molnár elvtárs részletesen ismertette az adatokat. Az összegnek mintegy felét teszi ki az új szőlőültetvényekhez szükséges betonoszlop-hálózat. — Mennyi idő alatt térülnek meg a beruházások? — Hét-nyolc évet számítottunk. Majd a csemegeszőlő és az ipari szőlő arányáról érdeklődött Poljakov elvtárs. Dr. Molnár Frigyes elmondotta, hogy giiadánfcSift.fli «aemgeseaölkj % lepítésére térnek át a megyében. Ezután részletesen beszélt a csőkutas öntözésről. Elmondotta, hogy míg a most épülő öntözőrendszer a Duna mellékét látja el vízzel, ahol főképp a zöldségtermesztést segíti, addig mind nagyobb területeken honosodik meg a csőkutas öntözés is a homokhátság vidékein. Ismertette még a megyei pártbizottság első titkára a homokvidék másik sajátosságát, a szocialista mezőgazdasági termelés különleges formáit: A termelőszövetkezetek mellett létrehozott termelőszövetkezeti csoportokat és szakszövetkezeteket, amelyekkel az átszervezés idején igyekeztünk alkalmazkodni a helyi gazdasági és termelési viszonyokhoz. A vendégek élénk figyelemmel fogadták a lényeges kérdésekre szorítkozó beszámolót, majd dr. Molnár Frigyes kíséretében ellátogattak Izsákra, ahol megtekintették az államj gazdaság új telepítésű törpealmását és a Mező Imre Termelőszövetkezet szőlőültetvényeit. Ognyenovics Milán ünnepi beszédét tartja íközépen). Tőle balra Sárosi György, jobbra Gorjonácz István. Félezer gép és ezer kézi kaszás aratott vasárnap A közelmúlt gyakori esőzései miatt összetorlódtak a mezőgazdasági munkák. Főként a lucernaföldeken sürget a második, illetve a harmadik kaszálás. Termelőszövetkezeteinkben ezért vasárnap is hozzáláttak az elmaradás pótlásához. Tegnapelőtt több mint 300 szövetkezeti gazda gyűjtötte a lucernaszénát. Ugyanakkor már a hajnali harmat felszálltakor megindultak a kombájnok és az aratógépek is a gabonaföldeken. A becslések szerint megyénkben félezer gép és ezer kézi kaszás vágta vasárnap a rendet. A kiskunfélegyházi járásban több helyütt már be is fejezték az gg$ aratóéi. Eddig 8100 holdon került kévékbe, illetve zsákokba a termés, s összesen már csupán 800 holdon áll talpon a takarmánygabona. Megyénk déli részének a gabonaföldjein is serényen dolgoztak a gépek. Többfelé azonban a nyári zápor ismét megzavarta a munkát, s ezért mindössze körülbelül kétezer holdról vágták le e napon a kalászosokat. Megkezdődött a gabona értékesítése is. Elsőnek a bajai járás tsz-ei szállították az őszi árpa termését az átvevő helyekre. Eddig legtöbbet, összesen 5 vagonnal, a felsőszentivá- ni Üj Élet Tsz adott át az állami felvásárlónak. Ezután Sárosi György ország- gyűlési képviselő, a vaskúti Kossuth Termelőszövetkezet elnöke emelkedett szólásra. Ö a német ajkú lakosság nevében, de magyar nyelven köszöntötte a résztvevőket. Hangsúlyozta, hogy hazánkban a nemzetiségek lelkesen vesznek részt a termelésben, amit az is bizonyít, hogy a nemzetiségi községek termelőszövetkezetei kiváló eredményeket értek el. Felhívta a figyelmet arra, hogy most az aratás és a betakarítás nagy munkájában mindenki az eddigihez hasonlóan tevékenykedjen, hogy szemveszteség nélkül takarítsuk be a bő termést. — A közös munka az, ami legjobban közelebb hozza egymáshoz az ország nemzetiségi lakosságát — hangoztatta végezetül. A hagyományos nemzetiségi találkozón felléptek a nemze^ tiségi kultúrcsoportok is. . ^ saller cég szán tón Albrecht Frigyes főherceg bizonyára elcsodálkozott — vagy talán bosszankodott — volna, ha vasárnap a Hercegszántó melletti karapancsai erdőben jár. A festői parkban ugyanis legalább 3500 ember tartott vidám családias ünnepnapot. Nemzetiségi találkozóra jöttek össze a környék magyar, délszláv és német ajkú lakói. A főherceget azért volt érdemes idézni, mert a karapancsai kastély, amely az említett festői környezet egyik nagyon szép színfoltja, a múltban — amikor még Vilmos császár járt oda vadászni — megközelíthetetlen volt emberfia számára, kivéve természetesen a főherceg cselédeit és napszámosait. Ma is látható egy kép a kastély emeleti szobájában, amely egy ilyen vadászat alkalmával a császárt és a főherceget ábrázolja, amint csónakkal a Duna egyik holt ágában a part felé közelednek. Szemben velük alázatos, lehajtott fejű, megtört parasztemberek állnak térdig érő vízben és várják, hogy kisegítsék a fenséges vendégeket a csónakból. — Hol vannak ma már ezek az emberek? — kérdezték önkéntelenül többen is, amikor a kastélyt végignéztük. Bizony hol? A történelem vihara elsöpörte a főhercegeket, de ezek az alázatos parasztemberek sincsenek már. Hiszen csak részt kellett venni ezen a nemzetiségi találkozón és máris bárki meggyőződhetett erről az igazságról. Nem egy volt napszámos és cseléd saját kocsijával jött el. A zöme a környékbelieknek autóbuszon érkezett. A bácsalmásiak a bácsbokodiakkal fogtak össze, 78-an jöttek, két autóbusszal. Arra meg külön büszkék voltak, hogy ötféle halból főzték a halászlét. Ha már itt tartunk, bizony az erdőben úgy dél körül a finom halászlé és a birkapörkölt illata erősen keveredett a virágok illatával. Ebéd után megkezdődött a találkozó érdemi része, amelyen részt vett Szabó Lajos, az MSZMP megyei bizottsága agitációs és propaganda osztályának vezetője, Farkas József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Mészáros György, a Művelődési Minisztérium nemzetiségi osztályvezetője, valamint a bajai járási, párt- és tanácsvezetők. Gorjonácz Istvánnak, a Hercegszántói Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága elnökének megnyitó szavai után Ognyenovics Milán, a Délszláv Szövetség főtitkára, országgyűlési képviselő tartott szerb— horvát nyelven beszédet, amelyben köszöntötte a találkozó résztvevőit. Hangoztatta, hogy hazánkban a nemzetiségek teljes jogú állampolgárai az országnak, magyarok, délszlávok, németek együtt építik a szocializmust. A magyar párt és kormány vezetői segítik a nemzetiségeket nyelvük és hagyományaik ápolásában. A bajai járás délszláv nemzetisége különösen örül annak, hogy a szomszédos Jugoszláviával is egyre szorosabb a kapcsolat. Szovjet pártvezetők látogatása (Ä,a megyében A szovjet vendégek dr. Molnár Frigyes tájékoztatóját hallgatják. Jobbról: V. L Poljakov és P. A. Peszler. /
