Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-26 / 148. szám
i Útkereszteződések, gyalogátjárók, jelzőtáblák Ax új KRESZ nyomában Kecskeméten Meggyorsult a közúti forgalom, biztonságosabbá vált a közlekedés a gyalogosok és a gépjárművek számára a nagyobb városokban, községekben is az 1963. január elsején érvénybe lépett, módosított közúti közlekedési szabályok folytán. Az új KRESZ kidolgozását az is sürgette, hogy jelentősen megnövekedett országunk állami és magán gépjárműparkja, és természetesen több utat kor£ le utca, Szolnoki út, Gáspár András utca, Kada Elek utca, Dózsa György út, Izsáki út, a Kuruc, a Bethlen, a Széchenyi körút, valamint a Mária, a Lenin, a Kossuth és az Erzsébet körút, a Bajcsy-Zsilinszky út, Szegedi út, Batthyány utca, Csongrádi út, Vörösmarty utca, Budai utca és Lugossy István utca. A kiemelt útvonalakba torkoló utcákból az elsőbbségadás kötelező minden jármű részére. Ez alól kivételt csak a belügyminiszter és a közlekedési és postaügyi miniszter engedélyével különleges jelzéssel ellátott gépjármű képez. A városi tanács már a rriúlt hét végén hozzákezdett az ,új közlekedést korlátozó jelzőtáblák kihelyezéséhez. Mintegy nyolcvan útjelzőt szereltek fel Kecskeméten. A korlátozó táblák az erre kijelölt utakon június végéig kerülnék helyükre. Befejeződött a Szabadság tér különböző útkereszteződéseinél, a kijelölt gyalogátkelőhelyek külön burkolattal, s a fehér jelzésekkel való ellátása. Hétfőn pedig hozzákezdtek a városi autóbuszállomás tanácsháza sarkán levő gyalogátjárójának kialakításához. Az Állami Áruház utcai oldalára eddig kijelölt átkelőhely nem vezetett, s az emberek a csúszós keramiton, közvetlenül a kanyarban keltek „útra” a túlsó oldal felé. Esetenként a gyalogos, vagy a gép- járművezető hibájából súlyos balesetekre is „adott” lehetőséget a veszélyes kanyar. A parkosítás során a saroktól néhány méterre „átvágják” a jelenlegi gyepszőnyeget, s a túlsó oldalhoz — hasonlóan a Szabadság téri átkelőkhöz — kijelölt út vezet majd, amely elsőbbséget biztosít a gyalogjáróknak, a járművekkel szemben. A későbbiek során ellátják jelzőtáblával és kijelölt gyalog- átkelőhelyekkel a város több veszélyes útkereszteződését, útvonalát is. K. M. Rendelkezés a devizagazdálkodással kapcsolatos egyes korlátozások megszüntetéséről szerűsítettek, lehetővé tették rajtuk a nagyobb sebességű közlekedést. A közlekedési szabályok reformálása új közúti jelzőtáblákat is igényelt. S ezek a táblák főképp a nagyobb városokban így például Kecskeméten is — rendkívül megkönnyítik a gép- járművezetők tájékozódását. A Kecskeméti Városi Tanács V. B. építési és közlekedési osztálya a járási-városi rendőrkapitányság, a KPM Közúti Igazgatósága és a KPM Autóközlekedési Tanintézet illetékeseivel egyetértésben elkészítette a megyeszékhely közútjainak „minősítő” feltérképezését. Így kiemelt utakká váltak többek között: a Rákóczi út, Bem A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerej ű rendeletet, a pénzügyminiszter pedig végrehajtási rendeletet adott ki a devizagazdálkodással kapcsolatos egyes korlátozások megszüntetéséről. A rendelet hatályon kívül helyezi azt a tilalmat, amely kimondotta, hogy személyenként, illetve családonként nem szabad 500 grammnál’ több aranytárgyat birtokban tartani. A rendelet szerint azok ellen sem lehet eljárást indítani, akik korábban ezt a tilalmat megszegték. Az új jogszabályokról a Magyar Nemzeti Bank devizaengedélyezési osztálya ad bővebb felvilágosítást. Pillanatképek A taxisofőr Felhőszakadás A Kecskeméti Gépállomás ja- kabszállási üzemegységének Sz. 100-as gépei a kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezet területén dolgoznak: Talajegyenge- tést végeznek 108 holdon, s mintegy 160 ezer köbméter földet mozgatnak meg, s tesznek alkalmassá gyümölcsös céljaira. A napokban váratlan „meglepetés” érte őket. Az elvonuló vihar olyan felhőszakadást zúdított le, hogy a laposabb területen megállt a víz, s az egyik lánctalpas elsüllyedt. Nagy munkába került, mire sikerült kivontatni ismét a száraz talajra. Képünkön: érkezik a segítség. — Nem is tudod milyen szerencsés vagyok — meséli egy fiatalasszony ismerősének az utcán. — Nyertél a lótton ... — Dehogy! A napokban majdnem lekéstük a vonatot, mert az utolsó percig dolgoztunk. Már csak a tavi segíthet — gondoltuk és rohantunk a taxiállomásra. Szerencsénk volt, időben kiértünk. Már a vonaton ültünk, amikor keresem a pénztárcám. Nincs sehol. Pedig a pénzemen kívül benne volt 300 forint értékű könyv- sorsjegy is, hogy mást ne mondjak. Törtem a fejem, hol hagyhattam el a nagy sietségben — de hiába. Két nap múlva bátortalanul megkérdeztem a taxiállomáson. A taxisofőr — ifj. Kecskeméti Béla — már várt rám a pénztárcával, sorsjegyekkel. Ideadta. S amikor örömömben köszönet helyett azt kérdeztem: Mivel tartozom? — ff. Beszélgetés a parlamentben „Oslóba nem szabad vonattal érkezni” — mondotta egy ottani ismerősöm. S valóban, ebben van igazság, mert a pályaudvar eléggé zavart építészeti stílusú környezetben, távol áll attól, amit ez a gyönyörű város a látogatónak nyújt. Egész rövid az út innen a földalatti végállomásához, és a villamosvasút változatos, hol földalatti, hol tenger alatti, végül hegyi utazás után fölkapaszkodik a környékbeli hégyekbe. Itt van a hatalmas Holmenkoll síugrósánc, ahonnan messzire ellátni az Cslo-Fjordba. Egy másik hegycsúcs, Tryvannstar- net, ahol nemrég építettek fel ezer méter magasban egy kilátót. Jó időben — ez persze ritka Norvégiában — 12 000 négyzetkilométer területet lehet áttekinteni. Akinek szerencséje van, még a távoli svéd partokat is megpillanthatja. A természet csodálatos szépségei után a programnak megfelelően ismét a napi életproblémái következnek. Több ízben is módomban volt ellátogatni a norvég parlamentbe, ahol az egyik képviselővel eléggé részletes beszélgetést folytattam. Sven Hansun úr, a Centrum Párt tagja, rendkívül készségesen válaszolt kérdéseimre. Belpolitikai síkon ezekben a napokban érezhető volt a feszültség, mert' tetőpontra hágott az úgynevezett bérvita a munka- vállalók és a munkaadók egyesülete között. Itt előre kell bocsátanunk, hogy Norvégiában az egyébként kifejezetten magas életszínvonal mellett bizonyos inflációs jelenségek érezhetők. Az elmúlt három évben esztendőnként átlag 10—15 százalékkal növekedtek az árak. Emelték a béreket is, de ezek korántsem tartanak lépést a drágulással. A megbeszélések ez év márciusában kezdődtek. A munkavállalók követelése a magasabb bérkategóriáknál éránként 40 őre többlet volt, az alacsonyabb bérosztályok számára 60 őrét kértek. Hosz- szas és eredménytelen kötélhúzás után nem tudtak megegyezni és végül a Gerhardsen-kor- mány létrehozta az úgynevezett kényszer bérbizottságot, amely azután hatalmi szóval döntötte el a vitát. Közbevetőleg meg kell jegyeznünk, hogy az angliai Labour Párthoz hasonló norvég munkáspártnak — ennek a vezetője Gerhardsen — ma már szintén az az álláspontja, hogy be kell fagyasztani lehetőleg a munkabéreket, mivel a nemzetközi konkurrenciaharcban csak így tudnak eredményesen helytállni. Nos, az ily módon kijelölt bizottság megkezdte munkáját és rövid idő alatt határozott. E szerint a magasabb bérkategóriák május elsejétől 20 őre emelést kaptak, amit esetleg 1985. április 10-től újabb 10 őre követhet. Az alacsonyabb kategóriáknál pedig mindehhez még 5 őre járul. Nem kétséges, hogy ez a határozat aligha vezeti le a nehézségeket. Norvégiában a közvélemény szinte egyöntetűen azt vallja, hogy az eredeti 40, illetőleg 60 őrés követelés is csak gyengén követte volna a drágulást. Az alapprobléma pedig semmiképpen sem oldható meg a bérek befagyasztásával. Persze, azok a norvég képviselők, akik a kormány, illetve az érdekelt üzleti körök leghangosabb szószólói, úgy érvelnek, hogy a bérek jelentősebb emelésével a csendes inflációból ún, nyílt inflációba csaptak volna át. Már szóltunk arról, hogy Norvégia rendelkezik a világ harmadik legnagyobb kereskedelmi flottájával.1 Az ország földrajzi adottságai is azt diktálják. hogy minél hatékonyabb^ erőteljesebb külkereskedelmet építsenek ki. Norvégia létérdeke az export fokozása. Itt mutatkoznak viszont a legnagyobb problémák. Az Európai Közös Piac nyomasztó hatása mindinkább érződik. Amikor a parlament folyosóin gazdasági kérdések merülnek fel, több ízben elhangzik a szinte mér ingerült követelés: „Teljesen nyílt, európai piacokat akarunk.” Ennek persze, most éppen az ellenkezője van folyamatban. Két évvel ezelőtt azután felmerült a javaslat: „Csatlakozzék Norvégia is az Európai Közös Piachoz.” Ezt a parlament elvetette. A kiútkeresés során sok skandináv politikus foglalkozik most az északi gazdasági együttműködés erőteljesebb kifejlesztésével. Ez ősrégi probléma, ami most modern változatban jelentkezik. Amikor a három északi királyság valamikor ezer évvel ezelőtt szilárd formákat öltött, a fő összekötő a közös nyelv volt. Érdekes jelenségként tűnt fel a középkorban a norvég—svéd határon megtartott paras zt tál á 1 kozó-soroza t, melyen a résztvevők ünnepélyes „parasztbéke-szerződésekef! kötöttek. A történelmi események, a feudalizmus rohamai ezt a próbálkozást később elmosták. 1864-ben viszont a német—dán háború idején már kifejezetten a pángermán nacionalizmus ellen fűződtek szorosabbra az északi népek között a kapcsolatok. Ekkor Norvégiából, Svédországból özönlöttek az önkéntesek a dán hadseregbe. Napjainkban azonban vannak új jelenségek. Kezdjük először a nehézségekkel. Már említettük, hogy a skandináv államok között ’úgyszólván nincs nyelvi probléma. Akad azonban más. A norvégok a család legközvetlenebb, a természethez legközelebb álló tagjai. Itt hódított legkevésbé az amerikai életforma, nem úgy, mint Dániában. Svédországban viszont a három állam közül a legmagasabb az életszínvonal. Őket tekintik a család leggazdagabb tagjának. Az is bizonyos, hogy Norvégiában a korábbi svéd, illetve dán uralom fullánkja még most is" érződik. Valószínű azonban, hogy mindez ma már felületi jelenség. Nem is olyan régen életre hívták.az úgynevezett Északi Tanácsot. Ez korábban ritkán tárgyalt aktuális politikai kérdéseket, a napirend főleg kulturális, legfeljebb gazdasági problémák sorozatát ölelte fel. Pozitív jelenség, hogy napjainkban az Északi Tanács ülésein nemcsak a három ország képviselői, de a kormányok tagjai is megjelennek és egyre többször vetődik fel a térség egyik legdöntőbb kérdése, az északi atommentes zóna. Az illúziók elkerülése céljából le kell szögeznünk, konkrét határozatot még nem hoztak. Sümegi Endre (Folytatjuk.) PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkládó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér V/& Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dll í hónapra 13 forint Bács-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: u-85 Index« 25 065# csak a fejét rázta. Nem is fogadott el semmi t... Ax eladó Dél van. A kecskeméti Kossuth téri élelmiszerüzletben friss felvágott, füstölt kolbász sorakozik a pulton. És a pult előtt csak két vásárló. Ritka jó alkalom, hogy kevés fáradsággal megvegyem a vacsorára valót. Az eladó csomagol, számol, s közli a végeredményt: 8,80. Százassal fizetek... — Milyen fárasztó, bágyasztó ez a hőség és mennyi munka vár még... — töprengek felvéve a pultról az egyhúszat, és sietek tovább. A bolt közepén állít meg az eladó szinte kétségbeesett hangja: Tessék várni! Még visszajár. Hátranéztem; ugyan ki nem akarja elfogadni a visszajáró pénzt? Én voltam. És szórakozottságomból felocsúdva, nem kis megilletődóttséggel vettem át a még nekem járó kilencven forintot. E. E.
