Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-27 / 149. szám
Világ proletárja?, egyesuTfétefc! WWWKÄSPÄRJT BÄCS-IOSKV/IM MEGYEI LAPJA 9 XIX. ÉVFOLYAM. 149. SZÄM Ara 60 fillér 1964. JÜNIUS 27, SZOMBAT / Befejezte munkáját az országgyűlés vTf,; í-v Az országgyűlés pénteken délelőtt folytatta tanácskozását. A képviselők folytatták a vitát a belkereskedelmi miniszter jelentése felett. A vitában elsőnek Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szólalt fel. Nyers Rezső hangsúlyozta: — Az elmúlt három esztendő igazolta annak a gazdaságpolitikai elvnek a helyességét, hogy az életszínvonal emeléséhez nem elegendő, ha növeljük a pénzjövedelmeket, a vásárlóerőt. Jó áruellátás is kell. a fogyasztók helyzetét is kedvezővé kell tenni, hogy annyi és olyanfajta árut vásárolhassanak, amennyi és amilyen szükségletüknek, vásárlóképességüknek megfelel. Olyan vásárlóerő-többlet, amely növeli a keresletet, de áruhiányt szül, emelheti ugyan egyes rétegek életszínvonalát, viszont feltétlenül rontja az összfogyasztók helyzetét. Az ilyen „hiánygazdálkodás” tíz évvel ezelőtt még eléggé jellegzetes volt hazánkban, de ma már kilábaltunk belőle, bizonyságául annak, hogy az efféle gazdálkodás korántsem szükségszerű velejárója a szocialista tervgazdálkodásnak — mint ahogy ellenségeink állították. Gazdasági politikánk fontos eredménye, hogy általános áruhiány már évek óta nincs, sőt az áru- választék bővül. De mit teszünk egyes fontos termékek mennyiségének növeléséért, melyekből az árualapok időnként is helyenkint nem fedik az igényeket? Például a sertéshúsellátás javításáért? Vagy a magánépítkezések folytán nagyon keresett fürdőkádak biztosításáért? A közvélemény a tapasztalatok szerint megérti a jelenlegi helyzetet, tudomásul veszi, hogy nő a fogyasztás, de még jobban nő az említett cikkek iránti igény. Azt is megérti, hogy nem lehet azonnal, vagy rövid időn belül mindenből minden igényt kielégíteni. De ezzel a türelemmel sem szabad túlságosan hosszú ideig számolnunk. Nincs jogunkban az idők végzetéig az igények túlzott növekedését „elmarasztalni”, mert hisz végső fokon az igények növekedése a gyakorlati gazdasági Intézkedésekből, a szocialista gazdálkodásból következik. Intézkednünk kell mindenekelőtt a szűkében levő áruk termelésének növelése érdekében. Bár az életszínvonal a fogyasztásban realizálódik, mégis fontos ez alkalommal is aláhúzni, agyunkba vésni, hogy a tulajdonképpeni forrás a termelés. Aranyszabály, hogy a fogyasztás csak a termelés mennyiségének és gazdaságosságának arányában növekedhet. Mi a helyzet jelenleg nálunk? összhangban van-e termelésünk és fogyasztásunk? Összességében igen, egyes részleteiben nem. Összességében termelésünk is, fogyasztásunk is a lehetséges színvonalon von. Meg kell azonban jegyezni, hogy míg a gazdaságosság, a jövedelmezőség terén lehetőségeid; alsij, addig a fogyasztás terén pillanatnyi lehetőségeink felső határán mozgunk. A gazdaságosság, jő-, vedelmezőség növelésére ezért minden területen jobban kell ösztönöznünk. Mint most, a jövőben is az látszik helyesnek, hogy* az élet- színvonal emelkedését három fő tényező összehangolt alkalmazásával szorgalmazzuk: a pénzjövedelmeket biztonságosan növeljük, érjük el a társadalmi juttatások helyes mértékét, és maradjon fenn, sőt hosszabb távon tovább javuljon az áruellátás jó színvonala. Ha ez így lesz, a többi már a kereskedelmen múlik. Ilyen gazdaságpolitika mellett, ugyanúgy mint most, a jövőben is nyugodt lélekkel buzdíthatjuk a kereskedelmi dolgozókat még jobb munkára. Egyet kell érteni az ipar és a kereskedelem kapcsolatáról elhangzott bírálatokkal. Itt van például egyes úgynevezett „ap‘ rócikkek” termelése. Igaz, hogy javult a helyzet, számos eredményes intézkedést tett a belkereskedelmi Minisztérium is,i az ipar is. Sajnos, a téma még-1 sem mehet még feledésbe, merti időről időre hiányzik valami apróság a boltokból. Halljuk például, hogy tökgyalú nem kapható, hogy autoszifonból kevés van. Miért van kevés? Talán a népgazdasági terv nem biztosítja a tökgyalú vagy az auto- szifon gyártását? Szerencsére a terv elő sem írja és meg sem tijtja a tökgyalú és az autoszi- fon gyártását. Ez nem tervkérdés, sőt bűn lenne a tervkérdések rangjára emelni. E cikkeket nem tervezni, hanem rendelni és termelni kell. Rendben van, hogy a nagyipar nem gyárt ilyeneket, de itt vannak a kisebb üzemek és a kisipari termelőszövetkezetek. Miért nem gyártanak elegendőt mindenből? Csak egy magyarázat van, az, hogy a kereskedelem és az ipar fogaskerekei nem mindig és nem mindenütt illeszkednek össze pontosan. Nem nyugodhatunk bele abba sem, hogy a fogyasztók egy része méretben, vagy fazonban nem jut megfelelő cipőhöz vagy ruhához. Abba sem, hogy időnként egy-egy szezoncikk majdhogynem az idény kiárusítások idejére érkezik a boltokba. Már nehezebben megoldható a rendkívüli fogyasztási csúcsok problémája. Nyáron a rekordhőségben kevés sör, télen a rekordhidegben kevés a tüzelő. Előbb- utóbb erre és az ehhez hasonló tünetekre is kell majd gyógyírt találni, a termelés, a készlet- gazdálkodás és a külkereskedelem révén és e három tevékenység jobb összehangolásával. Szeretném felhívni a figyelmet a sütőipar átszervezésével kapcsolatos helyi közellátási problémákra. Képviselői kerületemben, Bács-Kiskun megyében, de az országban másutt is előfordult, hogy a sütőipari vállalatok nagyobb községekben is bezártak kisebb, korszerűtlen berendezésű üzemeket és a nagyobb üzemekbe centralizálták a termelést. Ez önmagában helyes törekvés, az esetek nagy véé szében zökkenő nélkül végrehajtható, helyenként azonban romlott a helyi ellátás színvonala, mert elég messziről és nem megfelelő időben szállítják a kenyeret és a péksüteményt. Bács-Kiskun megyében néhány esetben sikerült a kérdést úgy megoldani, hogy a helyi földművesszövetkezet veszi át a sütődét, és biztosítja a megfelelő helyi ellátást. Budapesten is javítani kell és lehet'a kenyér- és péksüteményellátáson. Örömmel értesültem, hogy erre már megfelelő tervek készülnek. Legfeljebb azt szeretném megjegyezni, hogy a közellátási szempontoknak aligha felelne meg valami „gigantikus” méretű sütőüzem építése, ahol olcsón sütnének, csak éppen az áru érkezne mindig késve az üzletekbe. A gazdaságosság és a közellátás kettős szempontját együttesen kell érvényesíteni, ennek alapján kell meghatározni az optimális üzemnagyságot, és ha e két szétnpont azt indokolja, inkább több kisebb üzemet építsünk. — Az ipar és a kereskedelem jobb együttműködésének lehetőségét egyrészt abban látom, hogy a kereskedelem rugalmassága — esetenként kockázatvállalása is — növekedjék, másrészt abban, hogy az ipari vezetők mindegyike — legjobb ipari vezetőinkhez hasonlóan — a kereskedő fejével is gondolkozzék, kereskedelmi szemmel is vizsgálja a termelési kérdéseket, és ezzel jobban „elébe menjen” a kereskedelemnek. Nyers elvtárs ezután az ex- , port és import alakulásáról beszélt,, majd így folytatta: Budapesten és a nagyobb városokban pozitív hatású, hogy az élelmiszer-kereskedelemben, az áruházi kereskedelemben és a vendéglátóiparban bizonyosfokú verseny van a szocialista szektor különböző vállalatai között. Ez a verseny szocialista vállalatok között folyik, nem teszi uralkodóvá^' a spontaneitást, semmiféle anarchiát nem eredményez. Miután meghatá-. rozott keretek között folyik, főként élelmiszerek vonalán, ahol az áruk forgási sebessége gyors, a készletek növekedésére sincs említésreméltó negatív hatással, viszont nem árt, ha a fogyasztó „kegyéért” versengenek a különböző vállalatok. Ugyanakkor pozitív szerepe van a piaci kereskedelemben a szocialista és a magánkereskedelem, valamint a termelői felhozatal közötti párhuzamosságnak. Ennek társadalmi, gazdasági hátrányai kicsinyek. Nagyobb az az előnye, hogy a piacokon árubőség van, »hogy a konkurrencia fokozott erőfeszítésre ösztönzi a szocialista kereskedelmi szervezeteket, aminek végső fokon a fogyasztó látja előnyét. Az utóbbi években szembetűnően csökken a lakosság élel- (Folytatás a 2. oldalonJ i II művelődésügy feladatai a következő évadban Tanácskozás a megyeszékhelyen Pénteken délelőtt Kecskeméten, a Bányai Júlia Gimnázium dísztermében értekezletet tartott a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya a járási pártbizottság ágit. prop. osztályainak munkatársai, s a járási tanács vb-elnökhelyettesek, a népművelés és az oktatásügy vezetői részére. Az értekezleten Kádasi László, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője tartott bevezető előadást. — A kulturális forradalom feladatainak megoldását mind szélesebb érdeklődésre és támogatásra alapozhatjuk — mondotta. — A megyében csaknem félezer pedagógust választottak be a legutóbbi választások során a tanácsokba. Sokan közülük a tanácsapparátus függetlenített dolgozói, akik segítették a népművelést és az oktatásügyet, főképp a művelődés‘felügyeletével megbízott elnökhelyettesek. Aktívabbá és hatékonyabbá vált az állandó bizottságok munkája is, különösen Kecskeméten, valamint a kiskőrösi és a kiskunhalasi járásban. Az oktatásügy vagy a népművelés szerepelt az elmúlt 10 hónap folyamán a megyei párt vb, a járási és a városi pártbizottságok üléseinek napirendjén. Ebben az évadban többet foglalkoztak a kulturális munkával a gazdasági vezetők, amiben nagy szerepe volt annak, hogy tavaly a gazdasági tervek mellett elkészültek már a termelőszövetkezetek és az üzemek éves kulturális tervei is. A legnagyobb haladás a termelőszövetkezetekben tapasztalható, az ipari üzemekben azonban lassabban változik a gazdasági vezetők szemlélete ebben a tekintetben. Az oktatásügyben az egyik legfontosabb feladat az általános iskolai tanítás színvonalának emelése valamennyi iskolában. A kis falusi és tanyai iskolákban is olyan színvonalú tudást kell kapjanak a tanulók, hogy ne legyenek hátrányban városi társaikkal szemben, amikor középiskolákba kerülnek. Az oktatásban jövőre az eddiginél jobban ki akarják használni az olyan lehetőségeket, mint a televízió, a rádió iskolaadásai, a film, s a magnetofon. A Szegedi Nyári Egyetemre 40 pedagógus megy a megyéből, hogy tanulmányozza a korszerű módszereket és az úgynevezett tanítógépekkel folyó kísérleteket. A megyei művelődésügyi osztály támogatja azt a mozgalmat is, amely az iskolák szertárfejlesztése érdekében indult. Külön szólt Kádasi elvtárs a pedagógusok áldozatkészségéről* s általában is a kultúrmunká- sok felelősségtudatáról, amelynek növekedését az eredmények mellett számos példa bizonyította az elmúlt esztendőben. Köszönetét mondott a szakfelügyelőknek, akik kiváló munkát végeztek, s azoknak a nevelőknek, akik bekapcsolódtak a társadalmi szakfelügyelet hálózatába. Ez a szervezeti forma nálunk honosodott meg először, s máig is Bács-Kiskun megye jár élen vele az országban. Ezután Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhelyet- tese beszélt az anyagi feltételek szűkös voltából fakadó nehézségekről. — Gyakran bizonyos türelmetlenséget lehet tapasztalni* sokan hangoztatják, hogy jóval nagyobb beruházásokra lenne szükség az iskolahálózat fejlesztése érdekében. Az objektív feltételek természetesen, meghatározzák az iskolareform végrehajtásának ütemét, de a szubjektív feltételek: a felelősségérzet, az áldozatos munka gyorsító hatásúak lehetnek. Ezután az általános iskolát be nem fejezett fiatalok sorsáról beszélt az előadó a pályaválasztási tanácsadásról, a világnézeti nevelés szerepéről és ismertette a mezőgazdasgi szakmunkásképzés új szervezeti formáit. Végül meghallgatták a jelenlevők Szabó Lajos, a megyei pártbizottság ágit. prop, osztály vezetőjének felszólalását a. most készülő kulturális tervek tapasztalatairól, valamint a megyei pártbizottság állásfoglalásáról az oktatásügy és a népművelés legfontosabb kérdéseiben. A referátumok után az ágit. prop. osztályok vezetői és a ta- nácselnökhelyettesék megbeszélést tartottak a következő évad legfontosabb szervezési feladatairól, a művelődésügyi vezetők pedig a délutáni órákig tanácskoztak az elhangzott beszámolók felett. Százezer rekesz A Zöldség-Gyümölcs Szövetkezeti Göngyölegellátó Vállalat kecskeméti telepén naponta kétezer-kétezerötszáz export PWC- rekesz készül. A barackszüretbez szükséges göngyöleg nagyrésze már a termelőszövetkezetek, földművesszövetkezetek és a MÉK felvásárló helyein várja a termést. A telep ládagúlái azonban az ütemes termelés következtében még mindig nőneki Jelenleg 10G ezer rekesz a készlet. {Pásztor Zoltán felvétele.! 1
