Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-25 / 147. szám

i. otdat 1964. június 25, csütörtök Hruscsov beszéde a stockholmi városházán STOCKHOLM (MTI) A stockholmi városházán kedden este nagyszabású ban­kettet rendeztek Nyikita Hrus­csov szovjet miniszterelnök tiszteletére. A banketten részt vettek Hruscsov családtagjai, a szovjet küldöttség tagjai, ott volt Erlander miniszterelnök és a svéd kormány tagjai. Hruscsov az est végén nagy beszédet mondott, amelyet a svéd rádió és televízió is köz­vetített. Részletesen szólt a két nép kapcsolatainak törté­netéről, majd hangsúlyozta: Az emberiségnek módjában áll megakadályozni egy új világhá­ború kirobbantását. A Szov­jetunió a genfi leszerelési kon­ferencián már régen megtette javaslatait. Érthető, hogy nincs haladás, ha csupán az egyik fél törekszik a megegyezésre, tesz konkrét lépéseket annak érdekében, hogy közelítse az álláspontokat — mondotta Hrus­csov, utalva arra, hogy a szov­jet küldöttség számos kérdés­ben elfogadta a nyugati hatal­mak javaslatait. A leszerelés kérdését akikor lehet megolda­ni, ha minden ország aktívan törekszik erre, s jóakaratról tesz tanúságot. Meggyőződé­sünk — mondotta Hruscsov —, hogy Svédország, a genfi tár­gyalások egyik résztvevője, so­kat tehet e létfontosságú kér­dés megoldása érdekében. Meg kell azonban mondanunk, hogy a béke megszilárdítására irá­nyuló intézkedéseket sokkal könnyebben lehetne megvalósí­tani, ha már felszámolták vol­na a második világháború ma­radványait — folytatta a szov­jet kormányfő. — Már régen ideje lett volna békeszerződést kötni a két német állammal, s ezen az alapon rendezni Nyu- gat-Eerlin helyzetét. Ezt köve­tek' Európa békéjének, a népek biztonságának érdeke. Hruscsov ezután szólt arról a tervről, amelyet Svédország 1961-ben terjesztett elő az ENSZ-ben. Elmondotta: Ezt a javaslatot annak idején a tag­államok többsége támogatta, a nyugati hatalmak elutasító ma­gatartása miatt azonban nem valósult meg. Egyetértünk a svéd kormánnyal abban, hogy ez a terv nem veszítette el aktualitását — mondotta Hrus­csov —, de úgy gondolom, a puszta helyeslés ott nem elég. Arra van szükség, hogy az atomfegyverrel rendelkező or­szágok határozottabban köve­teljék az atommentes övezetek létrehozását. Amikor az észak­európai atommentes övezet ter­vét támogatom, szeretném hangsúlyozni, hogy ez minde­nekelőtt az önök ügye. Mind a svéd tervezet, mind a Kekko- nen-terv a világ e térségének érdekeit juttatja kifejezésre. Ami a Szovjetuniót illeti, kész garantálni az atomfegyvermen­tes övezetek biztonságát mind Észak-Európában, mind a világ más részein, ha a többi nukleá­ris hatalom is magára vállal ilyen kötelezettséget. Befejezésül elmondotta: A szovjet kormány nagy jelentő­séget tulajdonít a jelenlegi skandináviai körútnak. Remél­jük, hogy a szovjet kormány és az észak-európai kormányok képviselői személyes találkozá­sának eredményeként növekszik a megértés és a hasznos együtt­működés országaink között. Nyikita Hruscsov szovjet kor­mányfő és kísérete a svéd mi­niszterelnök és más hivatalos személyek társaságában szerdán Svédország második legnagyobb városába, az ország nyugati ré­szén fekvő Göteborgba látogat­tak. Hruscsov göteborgi látogatása két hajógyár megtekintésével kezdődött. Az Arendal gyár A magyar deportáltak 80 százalékát azonnal elgázosították Auschwitzban ■— vallotta egy tanú a frankfurti perben BONN. (MTI) A Krumey és Hunsche ellen ifolyó frankfurti perben tanúként kihallgatott dr. Wolken bécsi or­vos arról vallott, hogy milyen előkészületek történtek Ausch­witzban a magyar deportált­szállítmányok érkezése előtt. Az Auschwitzba érkező ma­gyar deportáltak 80 százalékát azonnal a gázkamrákba küldték — vallotta a bécsi orvos, aki Auschwitzban a fogolykórház­ban teljesített szolgálatot. De a fennmaradó 20 százalék elhelye­zése is nagy nehézségeket öko- Bott a már amúgy is túlzsúfolt táborban. Eredetileg 500 ember számára készült barakkokba ezer embert zsúfoltak össze, sőt, a hői táborban voltak olyan barakkok, ahol kétezer fogoly szorongott, úgyhogy éjszaka csak felváltva tudtak aludni. A de­portáltak csakhamar szinte csontvázzá fogytak, s a foglyok zöme általában csak három hé­tig maradt életben az emberte­len viszonyok közepette. Gyere­keket 12 órán át dolgoztattak a burgonyaföldeken, s azok olyan kimerültén érkeztek vissza a tá­borba, hogy „már nem is voltak éhesek" — mondotta a tanú. fl fajvédők eltüntettek három embert Mississippiben Az FBI, az amerikai szövet­ségi nyomozó iroda jelentést tett az elnöki hivatalnak arról, hogy a Mississippi állambeli Phila­delphiában megtalálták egy kék színű gépkocsi kiégett roncsát. Az egyik főútvonaltól harminc méternyire felfedezett, elhagyott autón három fiatalember uta­zott, akik a polgárjogokért küz­dő négerek mozgalmát támogat­ták. Egy helyi bíróság mindhár­mukat húsz-húsz dollár pénz- büntetés kiszabása után bocsá­totta szabadon. Sorsukról va­sárnap óta nincs hír. Johnson elnök kedden magához kérette Róbert Kennedy igazságügymi­nisztert és munkatársait, továb­bá Allan Dullest, a CIA, a köz­ponti hírszerző ügynökség volt igazgatóját és megbeszélést foly­tatott velük. Ezt követően a Fehér Ház közölte, hogy Dullest fi három fiatalember somsának kivizsgálására az elnök Missis­sippibe küldte. Az aggasztó esemény miatt Robert Re medy is elhalasztotta fél nappal uta­zását Nyugat-Németországba és Lengyelországba. A szövetségi hatóságok élnek a gyanúperrel, hogy a három fiatalember életéért Mississippi állam fajvédői a felelősek, de nem adták fel a reményt, hogy a fiatalok még épségben előke­rülnek. Svédország és egyben egész Európa egyik legmodernebb ilyen üzeme; tavaly adták át rendeltetésének. A szovjet kormányfő az Arendal gyárból hajón foly­tatta útját. A hajó fedélzetéről ismerkedett meg Svédország legnagyobb kikötőjével. Hajója a Götaverken hajógyár mólójá­nál kötött ki. Ez a több mint százéves üzem sok hajót készít szovjet rendelésre. Hruscsovnak svédországi lá­togatása során most volt elő­ször alkalma arra, hogy mun­kásokkal is találkozzék. A gyár több ezer dolgozója szeretettel köszöntötte a szovjet kormány­főt. A Legfelsőbb Bíróság ítélete a szolnoki vasúti szerencsétlenség ügyében A Legfelsőbb Bíróság — fel­lebbezés folytán — szerdán dél­után hirdetett ítéletet a szolnoki vasúti szerencsétlenség ügyében. A bíróság helybenhagyta Szeg. falvi József mozdonyvezető 11 évi. Kocsis Ferenc figyelőfűtő 3 évi és Berze Sándor forgalmi kocsimester 10 hónapi szabad­ságvesztés- büntetését. A Leg­felsőbb Bíróság ítéletében ki­emelte, hogy a foglalkozási sza­bályok durva megszegése, s az ezzel összefüggő rendkívül sú­lyos következmény — 45 ember halála és sok család tragédiá­ja — miatt még a megállapított enyhítő körülmények mellett is szigorú büntetést kell kiszabnia. A vasúti forgalomban a rendkí­vül veszélyes üzem jellege miatt is fokozottan jelentkező követel­mény, hogy minden foglalko­zási szabályt maradéktalanul betartsanak, mert elsősorban az utasok és az ott dolgozók vé­delme az irányadó. Ez utóbbi miatt nem fogadhatta el a Leg­felsőbb Bíróság sem az arra való hivatkozást, hogy a menetrend betartása mindenek fölött álló követelmény, mert ha fontos is, de az életbiztonság feltétlenül előbbre való. Taylor tábornok és a washingtoni politika A katangai diktátor nyilatkozik De Gaulle és Adenauer találkozó WASHINGTONBAN az érdeklődés közép­pontjában Johnson el­nöknek az a bejelentése áll, hogy Taylor tábornokot, a vezérkari főnö­kök egyesített bizottságának eddigi elnökét ne­vezi ki nagykövetté Dél-Vietnamban. A tábor­nok amerikai nagykövetté történt kinevezését olyan intézkedésként értékelik hazájában, amely arra mutat, hogy az Egyesült Államok folytat­ni szándékozik dél-vietnami politikáját, melyet világszerte „szennyes háborúként” emleget a közvélemény. Az amerikai elnök egyidejűleg nyilvánosságra hozott másik döntését, amellyel a saigoni diplomáciai képviselethez nagykövet­helyettest is kinevezett, Alexis Johnson, az ame­rikai külügyminisztérium ázsiai szakértőjének személyében, széles körökben kiváltja a véle­ményt, hogy az „előre veti a gerillák ellen folyó hadműveletek kibővítésének árnyékát”. Johnson elnök legújabb lépéseit úgy tekintik, hogy egyre inkább nyilvánvalóvá válik a tény: McNamara hadügyminiszter irányítja Washington politiká­ját Dél-Vietnamban. A KONG Öl hazafias erők a jelek szerint szi­lárdan tartják magukat Albertville-ben, Észak- Katanga fővárosában. A tartomány közigazgatá­sa a forradalmi erők kezében van. Albertville- ben az élet mindinkább visszatér a rendes ke­rékvágásba. Az észak-katangai fővárosban léte­sített Kongói Bank ismét megkezdte működését és a vasútvonalakon is megindult a forgalom. A fővárosban maradt európaiaknak nem esett EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN bántódásuk — írja az AFP. A Paris Presse szer­dai számában közli Csőm­be, volt katangai dik­tátor nyilatkozatát. Csőmbe nyilatkozatában han­goztatja: Kész arra, hogy visszatérjen Kongóba, és hajlandó a következő kormányban felelős tisztséget elvállalni. — A Pravda szemleírója megemlékezik Kongó függetlenségének negyedik évfordulójáról. Hangsúlyozza, hogy a fiatal afri­kai állam jelenleg igen nehéz időket él át. Az országban kialakult feszült helyzetért teljes mértékben az imperialista hatalmakat és az új gyarmatosítókat terheli a felelősség. ADENAUER, volt nyugatnémet kancellár Düs­seldorfban mondott beszédében azt sürgette: De Gaulle július elején Bonnban teendő látogatását használják fel arra, hogy újabb kezdeményezést indítsanak el a Közös Piac országait tömörítő politikai unió ügyében. Szerinte eljött az ideje, hogy Nyugat-Németország és Franciaország újabb közös erőfeszítést tegyen a politikai unió saj­nálatos módon teljesen kátyúba jutott helyzeté­nek megváltoztatására. Adenauer egyébként is­mét hidegháborús kirohanásokat intézett a Szov­jetunió ellen, és kijelentette: Nagyon sajnálatos, hogy a NATO-n belül nincs meg a megfelelő egység. Bonnban egyébként ismeretessé vált, hogy de Gaullenak július 3-án és 4-én teendő látogatása során külön találkozóra kerül majd sor a francia elnök és Adenauer között. De Gaulle — a protokolláris formaságoktól eltérően — ő maga keresi majd fel Adenauert, hogy négyszemközt megbeszélést folytasson vele. Tito ma Varsóba érkezik VARSÓ. (MTI) Június 25-én, csütörtökön, Go- mulka, a LEMP KB első titkára és A. Zawadzki, a Lengyel Ál­lamtanács elnökének meghívásá­ra Joszip Broz Tito, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság elnöke hivatalos láto­gatásra Lengyelországba érke­zik. A szovjet parlamenti küldöttség Indonéziában DJAKARTA. (TASZSZ) A Mikojan vezette szovjet parlamenti küldöttség szerdán részt vett Djakartában a hősök emlékművének ünnepélyes le­leplezésén. Ezt a nagyszerű épí­tészeti alkotást a Szovjetunió népe és kormánya ajándékozta a baráti Indonézia népének és kormányának. Az ünnepélyen Mikojan és Sukarno beszédet mondott. „Montenegró ezredes” letartóztatása A spanyol hírügynökség ked­den este közleményt hozott nyil­vánosságra. Eszerint a hatósá­gok letartóztatták a legendás hírű „Montenegro ezredest”, iga­zi nevén Éndes Ruiz Marquezt, aki állítólag összeköttetésben állt a száműzetésben működő haladó szervezetekkel és pár­tokkal. Azzal vádolják, hogy az el­múlt hónapokban Madrid ut­cáin több mint harminc riasztó­bombát robbantott fel. A tábornok és az ßltengernagy Két nyugatnémet tiszt ne­vétől hangos néhány nap óta a világsajtó. Az egyik egy nyugalmazott altengernagy, a Bundeswehr ellenőre, a má­sik Heinz Trettner tábornok, a Bundeswehr új főfelügyelője. Beszéljünk előbb az utób­biról. A Demokratikus Né­metország Nemzeti Frontja testes Fehér Könyvben mu­tatja be a bonni hadsereg legmagasabb rangú katonájá­nak múltját, s nem keveseb­bet árul el róla, minthogy fia­tal tisztkora óta a háborús bű­nök, a tömeggyilkosságok egész sorát követte el. Ami­kor a második világháború úgynevezett „főpróbáját” ren­dezték meg a nácik Spanyol­országában, ő volt az, aki az egész világ felháborodását ki­váltó barbár bombatámadást vezette Guernica spanyol kis­város ellen. Trettner, mint Hitler vezérkari tisztje orosz­lánrészt vállalt a Csehszlová­kia, majd a Norvégia elleni agresszió terveinek kidolgozá­sából, és az ő nevéhez fűző­dik a második világháború egyik legbarbárabb cselekede­te, Rotterdam holland kikö­tőváros lakónegyedeinek bom­bázása. A Bundeswehr új fő­felügyelője romboltatta le 1943-ban Firenze műemlékeit, és ő volt. aki a Szovjetunió­ban, Krétán ép Dél-Fran- ciaországban az ellenállási i mozgalom, a partizánmozga­lom elleni harc során ember­telen kegyetlenséggel hajtotta végre Hitler „Nacht und Ne­bel” (Éjszaka és köd) paran­csát, amelynek nyomán tízr ezrével gyilkolták meg a ha­zafiakat. Az első pillanatra Trettner leleplezésének nincs sok kap­csolata Heye nyugalmazott al­tengernagy szerepével. Mégis, Heye és Trettner ügye szoro­san összefügg. Heye, akinek az a feladata, hogy a hely­zetet vizsgálja, villámterhes vihart kavart fel. Az égzen­gést az a cikk indította meg, amelyet Heye a „Quick” című nyugatnémet képeslapban írt Bonn hadseregéről. A cikk fő tételei: 1. A katonákat a teg­nap, azaz a porosz drill és a náci világ szellemében neve­lik; 2. Vágyálom az, hogy a Bundeswehrben ne sértsék meg a katonák állampolgári jogait; 3. A Bundeswehr ag­gasztó úton halad és egyre fél- reismerhetetlenebbé válik az az irányzat, hogy államot akar alkotni az államban. Hitler vezérkari tisztje, a háborús bűnös a Bundeswehr élén, s náci idők és a Lands- knecht-szellem legijesztőbb megnyilvánulásai a hadsereg­ben: A kettő szorosan össze­függ. A revansista politika a két magas rangú tiszt körül kavargó viharral együtt megmutatja, hogy milyen éberen kell figyelnie a világ­nak a bonni államban kiala­kuló fejleményekre. —g —ni

Next

/
Thumbnails
Contents