Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-25 / 147. szám

feflt. jünlns 25, estttSrtSS 3. oldal 21 második ötéves terv eddigi eredményei (Folyta ás az 1. oldalról.) kenység mellett a hálózat nö­velésének is. A feladatokról, illetve a még hátralevő időszak tennivalóiról szólva a végrehajtó bizottság beszámolója hangsúlyozta: A megye ipari kommunális, egész­ségügyi stb., elmaradottságának enyhítése érdekében — amely a nagyarányú fejlődés ellenére is megyénk sajátos és ko­rábbi helyzeténél fogva is még megmutatkozik — az 5 éves terv hátralevő időszakában is keresni kell a gyorsabb ütemű fejlesztés lehetőségét, a saját erőforrások gazdaságos felhasz­nálását. A községfejlesztés ed­digi eredményeire támaszkodva, a lakosság legégetőbb igényeit figyelembe véve a községfej­lesztési beruházásoknál is kon­centrálásra kell törekedni. Elő­térbe kell helyezni a területi tervezést, aminek alapján min­denfejlesztési célkitűzés —nép- gazdasági, vagy községfejlesz­tési forrásból legyen is az — szerves egészet képez a lakos­ság igényeinek kielégítésére. Nagy gondot kell fordítani a kommunális ellátottság javítá­sára, az egészségügyi, szociális, kulturális létesítmények megol­dására. Az eddigi eredmények nem hozhatnak megnyugvást, hanem további fokozott tevé­kenységre kell, hogy ösztönöz­zenek mindnyájunkat. A szá­mok bűvköre — hangsúlyozta Buda elvtárs — különösen a túlteljesítés százalékos mutatói — könnyen okozhatnak elbiza­kodottságot. Ha azonban ellá­tottságuk szintjét, a meglevő jo­gos igényeket elemezzük, lát­hatjuk, hogy nincs ók a meg­nyugvásra. A II. ötéves terv hátralevő időszakában a tervciklus célki­tűzéseinek maximális túlteljesí­tése mellett fel kell készülnünk a III. ötéves tervünk megala­pozására. Olyan tervet kell ké­szítenünk, mely támaszkodik a lakosság véleményére, javasla­taira, alkotókészségére, és amely számol a népgazdaság erőforrá­saival, célkitűzéseivel. Az ed­digi eredmények azt igazolják, hogy érdemes fáradoznunk me­gyénk, szocializmust építő ha­zánk felvirágoztatásáért — fe­jezte be a beszámolót Buda Gá­bor elvtárs. ★ Az előterjesztést követő vi­tában Pálmai Máté megyei ta­nácstag a lakásépítés gondjai­hoz kapcsolódva elmondotta, hogy tégla- és cseréphiány miatt Kisszálláson is lemaradás mutatkozik a kislakásépítésben. Pedig az érdeklődés nagy, s így sok építkezni vágyót ért csalódás. K. Szabó Sándor arról szá­iparban foglalkoztatottak szá­ma, s ehhez képest a termelés növekedésében egy ti zed száza­lékos lemaradás tapasztalható. A tanácsülés következő napi­rendi pontját — az oktatási törvény végrehajtásáról, a szak­munkásképzés helyzetéről szóló beszámolót — Madarász László, a megyei tanács vb elnökhe­lyettese terjesztette elő. A je­lentés áttekinthető képet adott az oktatási törvény megjele­nése óta eltelt két esztendő utánpótlás megoldását. Ma még kevesen foglalkoznak ezzel a nagy horderejű kérdéssel, mind megyei, mind járási és községi szinten. Elsősorban a helyes szemlélet kialakítása a fontos. össze kell fogni a tanácsi, párt és társadalmi, szerveknek, szü­lőknek és pedagógusoknak egy­aránt a közös cél érdekében. Sok szó esett a munkára való nevelés, a politechnikai okta­tás helyes elvi és gyakorlati kérdéseiről, s az oktatási re­Kőrös Gáspár, Präger Jánosné, Varjú Pál, Kiss György és Ballai István megyei tanácstagok véleménycseréje a tanácsülés szünetében. ✓ munkájáról, eredményeiről és azokról a hiányosságokról is, amelyek elhárítása még sok feladatot ró tanácsainkra, az állami és társadalmi szérvekre egyaránt. A beszámolót követő élénk vita, amelynek során Egri An­dor, ár. Pilcz Károly, dr. Gaj- dócsi István és Farkas József megyei tanácstagok mellett Glied Károly, a megyei párt- bizottság titkára is felszólalt, főként a mezőgazdasági szak­munkásképzés jelenlegi helyze­téről szólt. Mint a hozzászólók többsége hangsúlyozta: A szak­munkásképzés összehangolt és intézményes megoldása sürgető feladat. A bérezés kérdése, az iskolát végzettek munkába ál­lítása, a velük való törődés, foglalkozás nincs megnyugta­tóan megoldva. Glied Károly elitárs felhívta a figyelmet: Társadalmi üggyé kell tennünk a mezőgazdasági szakmunkás­form egyéb célkitűzéseiről. Mint Madarász elvtárs össze­foglalójában hangsúlyozta: Mindez nem kampányfeladat, hanem állandó munkát igényel. A továbbiakban a tanácsülés dr. Cseh László, a megyei ta­nács vb titkára előterjesztésé­ben jóváhagyta a megyei ta­nács és vb 1964. II. félévi mun­katervét, majd a megyei NEB 11. félévi munkatervét fogadta el. A tanácsülés hozzájárult egy balatonfenyvesi házingatlan gyermeküdülő céljaira történő megvásárlásához. Ezután egyes tanácsi vállalatok szervezeti formájának megváltoztatására és tervszámainak módosítására hozott intézkedést. A tanácsülés utolsó napi­rendi pontjaként Filákovity Vitályosné (Hercegszántó), dr. Gajdócsi István (Baja) és Si­mon Ignác (Szakmár) megyei tanácstagok jelentettek be in­terpellációt. A csemege- és borszőlő-nemesítés újabb eredményei A Szőlészeti Kutató Intézet Kecskemét környéki telepein az idén újabb nemesítési célo­kat tűztek maguk elé a kuta­tók. tak: Megkezdték a gépi szüre­telésre alkalmas szőlőfajták „előállítását”. Fillérek és milliók Egy darab izzító gyertya ára 20 forint. Ez a motoralkatrész azonban jó ha kéznél van — mondják a gépkocsivezetők —, mert ha elromlik, s nem tudják kicserélni, nem megy tovább a gépjármű. Az elosztó pipa csak négy forintba kerül, de ha nincs, hiába akarjuk beindítani a mo­tort. Filléres cikk még a hen- • gerfej-hézagoló l^mez, az úgy­nevezett csúcségő, a Duorux égő. az ékszíj, és még hosszan sorolhatnánk azoknak az alkat­részeknek sorát, amelyek időn­ként „eltűnnek” a kereskedelmi forgalomból, s emiatt a kecske­méti 9-es számú AKÖV-nek is sok tehergépkocsija kerül kény­szerpihenőre. Már pedig a szállítás jelenti az ország vérkeringését. Mérhe­tetlen károk keletkezhetnek ab­ból. ha az üzemek, építkezések nem kapják időben az anyagot, a kereskedelem, a lakosság el­látására az árut, s a mezőgaz­daság termékeit nem szállítják pontosan akkor, amikor ,arra szükség van. A kecskeméti 9-es számú AKÖV májusban az em­lített filléres alkatrészek hiánya miatt 82 fuvarigényt nem tu­dott kielégíteni, ami 1350 tonna áru elszállításának elmaradását jelenti. Az AKÖV-nél májusban 17,1 volt a javítás alá került gépko­csik százalékos aránya. Az idén júniusban az 540 szállító esz­közből — voltak napok, amikor — 110 állt főként kisebb alkat­részek hiánya miatt. A szállító vállalatok felada­tai napról napra növekednek. A kecskeméti 9-es számú AKÖV- nek több mint másfél millió tonna élelmiszeripari árut, eb­ből mintegy 350 ezer tonna gyorsan romló zöldséget, gyü­mölcsöt kell rendeltetési helyé­re továbbítani. A fillérekbe ke­rülő alkatrészek hiánya ezért most sok millió forintos károk okozója lehet. Szólnunk kell természetesen, a nagyobb alkatrészigények, — mint például a Csepel 450-es tehergépkocsikhoz való tányér- kúpkerekek, hátsó féltengelyek, vagy éppen gumiabroncsok — hiányos kielégítéséről is: Ám, akár kisebb, akár nagyobb al­katrészekről beszélünk az az érthetetlen, hogy ezek nagy ré­szét nem külföldről kell beho­zatni. még sincs belőlük ele­gendő. Mint cikkünk elején említet­tük a járművekhez szükséges alkatrészek időnként tűnnek el a kereskedelmi forgalomból. Ar­ra pedig egyetlen vállalatot sem lehet kötelezni, hogy törvény- ellenesen nagyobb mennyiséget szerezzen be és készletezzen be­lőlük, hiszen ez csak újabb za­varokat okozna az ellátásban. Ezért helyes lenne, ha az Autó és Alkatrész Kereskedelmi Vál­lalat gondoskodna az egyenletes ellátásról, nehogy szállítási za­varok miatt valóban milliós ká­rok keletkezzenek. Nagy Ottó Mai emberek Becsülik, tisztelik a községben — Itt van példá­nak Pólyák Rudolf elvtárs... — vála­szolta Sárái Sándor, a felsőszentiváni Vörös Október Tsz párltitkára, amikor arról kérdeztem, milyen hatással van a gazdák munka- kedvére az egy-egy munkaegységre ter­vezett 58 forint. — Évek óta úgy dolgozik, hogy pél­daképül állíthatjuk az egész tagság elé. Családi művelésre az átlagosnál két­szerié nagyobb te­rületet vállalt. Egye­dül a kukoricából kilenc és fél holdat. A növényápolást rendszerint az elsők között és jó minő­ségben végzi el. Se­gít ebben természe­tesen a felesége is. Jelenleg a kukori­ca másodszori ka- ;Jálásanak befejezé­sén fáradozik. Haj­nali háromkor mái rendszerint talpon van, és este hat-hét óráig szorgoskodik. — Miért teszem? Hirtelen nem is tu d >m megmagyaráz­ni... — gondolko­zott el a kérdése­men Pólyák elvtárs. am‘kot felkerestem — Eisósorlan azért, inéit ez a kényé rém, ebből" élek. Máskülönben . vál­laltam ezt, és az adott szó kötelez... Pólyák Rudolf 1945. óta tagja a pártnak, s most egyben a tsz párt­vezetőségének ts. Ezenkívül a la­kosság bizalmából a tanácsok létrejöt­te óta a község egyik tanácstagja. Szabad idejében mu­zsikál a helyi zene­karban, az önkéntes tűzoltó testületnek pedig parancsnoka — 35 éve önkéntes tűzoltó! A művelődési ház építésénél elsőnek jelentkezett társa­dalmi munkára Mint kommunista tanácstag is példá mutat. Csendesen szerényen minde­nütt ott van, aho dolgozni. segíten kell. Ezért becsüli tiszteli mindenki a községben. Molnár Jánoa molt be. hogy Izsákon helyileg próbálják áthidalni a lakás­építkezésnél jelentkező anyag­hiányt. A Sárfehér Termelőszö­vetkezet évente több millió vá­lyogot veret és a lakosság ren­delkezésére bocsátja. Dr. Bruncsák András a jól összehangolt vegyes fedezeti források igénybevételének je­lentőségét ’ hangsúlyozta. Külön kiemelte: Sok tíz- és húszmillió forint értékű beruházást lehet a megye számára biztosítani, ha először a helyi forrásról gon­doskodunk, s a mellé kérünk központi támogatást. Felhozta példának a kecskeméti fedett uszodát, melynek céljára, mint­egy 12—13 millió forintot aján­lott fel a város, s ezért talált támogatásra a központi szervek­nél is. Erdösi József, az MSZMP megyei bizottságának titkára a beszámoló mennyiségi mutatói mellett — amelyek igen je­lentősek — néhány minőségi problémára hívta fel a figyel­met. Ilyen például a megyei ipar termelékenysége, mely ko­rántsem növekedett olyan ütem­ben, mint a foglalkoztatottság. Az utóbbi három évben ugyanis 43,7 százalékkal emelkedett az Mathiász János egykori kert­jében megkezdték a csemege­szőlő elmúlt 10 év alatt előállí­tott 11 új hibridjének nagyüze­mi elszaporltását. E fajták job­bak a köztermesztésben levő szőlőknél; ízletesebb, ropogó- sabb húsúak, jól szállíthatók, s ami a legfontosabb: augusz­tustól késő őszig egymást kö­vetve érnek be. A kővetkező évek feladata a még jobb fajták előállítása. A cél például az is, hogy a bo­gyókban kisebb és kevesebb le­gyen a mag, továbbá jól bírják az öntözést, műtrágyázást, s az eddigieknél még ellenállóbbak legyenek a betegségekkel szem­ben. A kísérleti parcellán > 200 szőlőid rtön végezték el h mes­terséges termékenyítést. A jövő nemesítési feladatát szol­gálja az a 11 ezer magonc is, amely az idén tavasszal kelt ki az intézet üvegházában. Az intézet Miklóstelepén, ahol a borszőlőfajtákat javítják, ne­mesítik, s már eddig 24 új hib­ridet állítottak elő a gyenge termöképességű homoki borsző­lők felváltására, az idén szin­tén új nemesítési feladatba fog­Majdnem nyolcszáz kombájn és aratógép vesz részt a tsz-ek gabonáinak betakarításában Egyre több aratógép és kom­bájn „mar bele” a gabonatáb­lákba, de talán nem érdekte­len, ha néhány szót ejtünk a gépállomások aratási felkészü­léséről. Jó alkalmat szolgáltat erre az, hogy nemrégiben feje­ződtek be az aratás előtti szem­lék a megye 14 gépállomásán, valanűnt a Solti Gépjavító Ál­lomáson. Az itt szerzett tapasz­talatok kedvezőek: A szerelő­brigádok mindent megtettek, hogy. az alkatrészellátás állan­dóan fennálló nehézségei elle­nére is kellőképpen felkészít­sék a gépeket a nagy munkára. A javításban különösen kitűn­tek a Bajai, a Dusnoki és a K u n s zentmik lós i Gépállomás szerelői. Összesen 346 kombájnt, 95 kévekötő, 61 rendrevágó arató­gépet, továbbá 387 cséplőgépet hoztak rendbe. A kombájnok száma a tavalyihoz képest 50- nel növekedett. Az új arató- cséplők mindegyike SZK—4-es típusú. Ebből még az aratás. tartama alatt újabb 50-et vár­nak. Rájuk különösen Kiskun­halas és Kiskörös körzetében van nagy szükség, mert itt. az igényekhez képest még eléggé kevés a kombájnok száma. Megyénk termelőszövetkezeti gazdaságaiban a letakarítandó terület több mint 200 ezer hold. Ha a gépállomási aratókapaci­táshoz hozzászámítjuk a szövet­kezetek tulajdonában levő 52 kombájnt és 218 aratógépet, ak­kor a gabonaföldeknek több mint a 86 százalékán takarít­ható be a gabona géppel — a tervek szerint. (Vagyis a terme­lőszövetkezetekben 28 ezer hol­don kell kézi kaszával aratni.) Az említett terv azonban xissé „feszített” — annál is inkább, mert a B—62-es típusú kom­bájnok csak a rendrevágott ga­bona felszedésére és élesé, lé­sére alkalmazhatók. Az ilyen fajta, azaz kétmenetes aratásra csaknem 50 ezer holdon lesz mód és szükség. Az alkatrészellátás gondj'M az aratás idejére, a gépállomások és az illetékes megyei szervek utánjárása következtében vala­melyest csökkentek, de nem szűntek meg. A kombájnokat, főként az SZK—3-asokat és a B—62-eseket illetően alig vál­tozott a korábbi áldatlan álla­pot. Különösen sok nehézség at okoz majd a szalmarázó ládák és a lánckerekek hiánya. Az igényelt 325 gumiabroncsnak is csak az egybarmadával tudott szolgálni az AGROKER. A szük­ségesnél jóval kevesebb az ak­kumulátor is. A traktoroknál általában az UE—28-asok alkat­részei hiányoznak. Így a gép­állomások sok esetben csak a régi, elhasználódott alkatr'szék felújításával segíthettek a ba­jokon. Mindezeket a gondokat úgy próbálják ellensúlyozni a gép­állomások, hogy állandó mű­helyszolgálatot és telefonügy; létet létesítenek, valamint a könnyű terepjáró gépkocsiéit javítoapparatussal látják et.

Next

/
Thumbnails
Contents