Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-04 / 129. szám

XIX. ÉVFOLYAM, 129. SZÄM Ara 60 fillér 1964. JÚNIUS 4. CSÜTÖRTÖK A Román Népköztársaság? Nagy Nemzetgyűlésének küldöttsége megyénkben A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSA­SÁG Nagy Nemzetgyűlésének hazánkban tartózkodó küldött­sége — szerdán — kétnapos lá­togatásra megyénkbe érkezett. AZ ISMERTETÉST közvetlen hangú, őszinte baráti beszélge­tés követte. Ennek során a kül­döttség mélyrehatóan érdeklő­dött a gazdasági, társadalmi, román vendégek, az új művelő­dési házban. A baráti megbeszé lés meleg . hangulatban zajlót le, s miután Balatonfüredi Jó zsef, a községi tanács vb-elnöke Baráti megbeszélés a megyei tanács kultúrtermében. A képen balról jobbra: Buda Gábor, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Anton Moisescu, a nagy nemzetgyűlés alelnöke, Bodonyi Pálné képviselő, a Budapesti Nőtanács titkára, Gheorghe Rosu, a nagy nemzetgyűlés közigazgatási bizottságának elnöke, dr. Molnár Frigyes, az MSZMP megyei bizottságának első titkára. A delegáció vezetője Anton Moisescu, a román nagy nem­zetgyűlés alelnöke. A küldöttség tagjai: Gheorghe Rosu, a nagy nemzetgyűlés közigazgatási bi­zottságának elnöke, Iosif Uglar, a nagy nemzetgyűlés gazdasági­pénzügyi bizottságának tagja, Gheorghe Stan, a nagy nemzet- gyűlés jogügyi bizottságának tagja, a ploesti tartományi nép­tanács elnöke. Stanciu Stoian. a nagy nemzetgyűlés jogügyi bi­zottságának alelnöke, egyetemi tanár, a pedagógiai kutatóinté­zet igazgatója, Elena Grigoriu képviselő, a Bukarest tartományi nőtanács elnöke Nicolae Hudi- tcanu képviselő, a Dobrudzsa tar­tománybeli „Filimon Sirbu” kol­lektív gazdaság elnöke, a szocia­lista munka hőse, Ionéi Radu- canu képviselő, a bukaresti Electronica üzem dolgozója, Constantin Posteusa, a küldött­ség titkára, Ion Pop külügymi- nisztériumi attasé és Alerandru Lemneanu fordító. A DELEGÁCIÓT elkísérte útjára Pólyák János, az ország- gyűlés alelnöke, Huber Lajos, az országgyűlés jegyzője, Bodo­nyi Pálné képviselő, a Budapes­ti Nőtanács titkára. A küldöttség ünnepélyes foga­dásán, a megyei tanács kultúr­termében, a vendéglátók részé­ről megjelent dr. Molnár Fri­gyes, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első tit­kára, Erdélyi Ignác, az MSZMP Kecskemét Városi Bizottságának első titkára, Buda Gábor, a me­gyei tanács vb elnökhelyettese, Reile Géza, a Kecskeméti Váro­si Tanács V. B. elnöke, Pankovits József né, a megyei nőtanács tit­kára. A VENDÉGEKET Buda Gá­bor elvtárs üdvözölte, s ugyan­csak ő tartott tájékoztatást ré­szükre megyénkről: gazdasági szerkezetéről, adottságairól, ipa­ri, mezőgazdasági, kulturális eredményeiről. kulturális élet megyénkben spe­ciálisan is felvetődő kérdései iránt. így került sor például annak elemzésére, milyen gaz­dasági, társadalmi, politikai fel­adatokat kell megoldanunk, míg a rendkívül kiterjedt tanyarend­szerből eljutunk zártabb telepü­lések kialakulásáig. Érdekelte a vendégeket, hogy a szétszórt te­lepülések körül szervezett nagy­üzemi gazdaságokban hogyan si­kerül az új termelési viszonyok­nak megfelelő munkaszervezést megvalósítani. Egymást követ­ték a kérdések minti a háztáji területről, mind a gépkihaszná­lás mértékéről — különös tekin­tettel éppen a különböző típu­sú mezőgazdasági üzemekre. EGY MÁSIK kérdéscsoporton belül érdekes hangsúlyt kapott a lakosság hozzájárulása első­sorban a helyi fejlesztés meg­gyorsításához. A vendégek több irányú felvilágosítást kértek például a községfejlesztési alap­ról, a társadalmi munkáról. Élénk jegyzetelésük is kife­jezte, milyen szívesen gyűjtik az új tapasztalatokat. Dr. Molnár Frigyes és Buda Gábor kimerítő válaszai után a román küldött­ség vezetője, Anton Moisescu elvtárs mondott köszönetét és átadta Buda Gábor elvtársnak a nagy nemzetgyűlés küldöttsé­gének ajándékát. DÉLUTÁN Tiszakécskére ve­zetett a román nagy nemzet- gyűlés küldöttségének útja. A megye vezetői ide is elkísérték vendégeinket. Itteni tartózkodá­suk első felemelő aktusa a Ti- szakécske felszabadító harcai­ban hősi halált halt román har­cosok emlékművének megkoszo­rúzása volt. A száz szál vörös rózsából álló koszorút a helyiek nagy szeretettel készítették, há­lójuk kifejezéseképpen. A megható ünnepséget köve­tően a község párt, tanácsi és közéleti vezetőivel találkoztak a megtartotta rövid beszámolóját a község életéről, érdekes for­dulatot vett a találkozó. Előbb Nicolae Buditeanu képviselő, a Dobrudzsa tartománybeli „Fili­mon Sirbu” kollektív gazdaság elnöke, a szocialista munka hőse tartott tájékoztatót nagyüzemük fejlődéséről. Rá mintegy felele­tül Mészáros Béla, a helybeli Tiszagyöngye Termelőszövetke­zet elnöke vázolta, nüt ért el a tsz igyekvő tagsága rövid né­hány év alatt — azon a futó­homokon, ahol öt esztendővel ezelőtt szinte semmi sem ter­mett. Mivel már a délelőtti megyei ismerkedés alkalmával kitűnt, hogy a delegáció a gyakorlati eredményekre kiváncsi, előbb a Tiszagyöngye Tsz egyik üzem­egységének sertéstenyészetét, majd az új telepítésű szőlőterü­leteket szemlélte meg a vendég­látók kalauzolása mellett. Míg a tiszta, egészséges kutrieák előtt hosszú csoportokra sza­kadva vonultak a látogatók, csak úgy záporoztak a kérdé­sek Mészáros elnök, meg az állattenyésztési brigódvezető, Csabai Sándor felé. — Mennyi a fialási átlag? — Hét. — Hány sertés esik egy gon­dozóra? — Harminchét. Van-e képzett szakember az állattenyésztés ben; hányszor lá­togat ki az állatorvos? — min­den fontos kérdésről informá­ciót kértek a delegáció tagjai. Egy másik határrészen lelkes csoportokra szétszóródva gyö­nyörködtek a 350 hold új tele­pítésű szőlő precízen kezelt táb­láiban. Ez az a terület, ahol úgyszólván a semmiből terem­tettek virágzó szőlőkultúrát a nagyüzem gazdái. — Ez a darab négyéves, de már az idén féltermésre számít­SZÓBELIN ^ A Kecskeméti Katona Jó­zsef Gimnázium dísztermében szinte nyomasztó a csend. Az elnökség előtt hosszú pad, öt lány hajol fölé. Lázasan jegy­zetelnek. Csak a tollak perce- gését hallani. Aztán az egyik kissé bátortalanul feláll. Felké­szült, elsőnek felel matemati­kából. Franczen Kati hangja az első szavaknál még kissé remeg, de egyre jobban belelendül. Néha már mosolyog is. A gúláról be­szél, szépen, tetszik az elnök­nek is. A feszültség feloldódik. Az idei tanévben a fenn­állásának 400. évfordulóját ün­neplő iskolában öt IV. osztály­ban 149 tanuló vizsgázik az új érettségi szabályzat szerint. A szóbelin négy tantárgyból: ma­gyarból, történelemből, mate­matikából és egy szabadon vá­lasztott tárgyból kötelező vizs­gát tenni. Az érettségizők még ötödik tantárgyból is vizsgáz­hatnak, amit szintén szabadon választhatnak, de ez nem köte­lező. — Ez az öt lány a IV/d. osz­tályból — ahogyan Mester Bar­nabás igazgató mondja — jó közepes tanuló. Valamennyien kitűnő sportolók, ók tehát ötö­dik tárgynak a testnevelést vá­lasztották. Ebből az idén először lehet érettségit tenni. Magunk is kíváncsiak vagyunk az ered­ményre. Dr. Héjjas Zoltán elnök, ma­gyar, orosz, német szakos tanár, Bács-Kiskun megyei orosz szak- felügyelő nagyon elégedett. Az eddigi feleletek általában jó felkészültségre vallanak. Berente Rózsa történelemből a nagy francia forradalomról felel. Nyugodtan, magabiztosan beszél, szinte előadást tart. Öröm hallgatni. Kiss Mária ma­gyarból a XX. század nyugati irodalmáról, a kritikai realiz­musról és Hamingwayről be­szélt. Feleletéből az irodalom ismerete, s ahogyan lelkesen csillogó szemmel Az öreg ha­lász és a tenger-t ismerteti, az irodalom szeretete árad. Pedig a TF-re jelentkezett, országos hírű ifjúsági kosárlabdázó. A többiek •S kitesznek ma­gukért. Staub Olga, Ott Piros­ka is szépen felel minden tárgy­ból. nem okoznak csalódást ta­náraiknak. Végül a testnevelés követke­zik. Fogas elméleti kérdések: A súlylökés technikája, egy geren­dagyakorlat összeállítása... Részletesen ismertetik az atlé­tika ágait... Átvonulnak a tornaterembe gyakorlati vizsgára. Ez aztán igazán „könnyű”. Most már nyoma sincs rajtuk az izgalom­nak. Öt Óráll át tartott az érett­ségi vizsga az öt tárgyból. Ami­kor este fél nyolckor végre be­fejezik, ott maradnak még „ki­fújni magukat” a terem köze­pén. Felidézik a nap esemé­nyeit, ki hol hibázott, mit tud­tak a legjobban. Ott Piroska nevetve mondja: — Kár volt annyira izgulni. Nem is olyan veszélyes ez az érettségi. K. G. Gépeket, csomagoló-és szárítószíneket kapnak megyénk aprómagtermesztö tsz-ei Nagyüzemi gazdaságainkban az idén is csaknem 25 ezer hol­don, több mint 40 féle kertészeti és szántóföldi növénymagot sza­porítanak a hazai ellátásra, va­lamint külföldi megrendelésre. Évente több mint 1000 vagon különböző növénymagot „állíta­nak elő” a Duna—Tisza közén. Exportra 30 közös gazdaság ter­mel. Ezekben a többi között angol, német és francia növé­nyek magvait szaporítják. Az idén megkezdték az apró­magtermesztő gazdaságok fej­lesztését, gazdasági felszerelésé­nek korszerűsítését. Fajszon, Sükösdön, Mélykúton, János­halmán, Felsőszentivánon és Szánkon 6 tsz-ben csomagoló- és szárítószín építéséhez fog­tak hozzá. Több mint másfél millió forint értékben gépeket és szárítóeszközöket kapnak a magtermesiztő tsz-ek. Így az idén összesen három és fél mil­lió forintot költenek e jelentős üzemág bővítésére. hatunk róla — mutatta az egyik szólőrészt az elnök. — A levelek alsó része miért nincs még permetezve? — hang­zott a kérdés egyik szélső sor­nál. — Még csak egyszer perme­teztünk — válaszolt az elnök — minden részre sor kerül. — Egy-egy brigád, munka­csapat egész éven át ugyanazt a szőlőterületet gondozza, mű­veli? — érdeklődött Elena Gri­goriu képviselő, a Bukarest tar­tományi nőtanács elnöke. Mészáros Béla részletesen ki­fejtette, milyen a munkaszerve­zés, hogyan történik a szüret, milyen a kapcsolat a tsz veze­tői és a tagok között, hogyan gondoskodnak mindjobban a szakmai képzésről, s beszélt a vezetők, szakemberek, tagok jö­vedelméről. AZ IGEN TARTALMAS ta­pasztalatcsere kedves befejező mozzanata zajlott le, mielőtt a vendégek visszaindultak. A ro­mán kollektív gazdaság elnöke baráti szavakkal köszönte meg a vendéglátást, a készséges ta­pasztalatadást a házigazda tsz- elnökének, s egy nemzeti színű szalaggal átkötött ajándékcso­magot adott át búcsúzóul. Ez a dűlőúton lefolyt kis ese­mény egyszerűségében, rögtön- zöttségében is megkapó wlt. Kifejezte az együttműködésre, közös segítséggel történő előre­haladásra való törekvést, amely a baráti népi demokratikus ál­lamok, a szocialista tábor or­szágai között egyre erőteljesebb. Tóth István

Next

/
Thumbnails
Contents