Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-21 / 144. szám

2. oldal 1964. június 21, vasárnap A „béke tengere” A világkereskedelmi értekezlet zárójelentése A „Goldwater-hossz“ Afrikai bonyodalmak EGY SZOVJET hajó, a Baltika, egy ízben már szimbólumává lett azoknak a moszkvai dip­lomáciai kezdeményezéseknek, amelyek időn­ként új helyzetet teremtenek a világpolitikában. Akkor a Baltika az emlékezetes ENS2-közgyű­lésre vitte Hruscsovot: Arra a közgyűlésre, ame­lyen elhangzott a teljes és általános leszerelést indítványozó javaslat. Ezen a héten egy másik szovjet hajó „úszott be” a világ érdeklődésének reflektorfényébe: a Baskíria, amelyen Hruscsov és kísérete skandináv körútra indult Ez a hét egy hosszabb, Svédországot és Norvégiát is ma­gában foglaló körút első felvonásával telt el. A színhely Dánia volt. A BALTI-TENGERT a szovjet politika a „bé­ke tengerévé” akarja tenni, s ennek gyakorlati megvalósítása csak a partmen U országok viszo­nyának további megjavításával képzelhető el. E viszony fejlődésének minden társadalmi és po­litikai különbözőség ellenére is megvannak a maga reális feltételei. Finnország semleges po­litikájának keretében rendkívül szoros és har­monikus baráti kapcsolatokat teremtett a Szov­jetunióval. A svéd semlegesség — noha jó né­hány árnyalattal jobboldalibb színezetű a film­nél — ugyancsak egyik fontos biztosítéka az egész balti-térség politikai nyugalmának és sta­bilitásának. Sőt, annak ellenére, hogy az e hé­ten meglátogatott Dánia és Norvégia az atlanti blokk tagállamai — az ő politikájukban is fel­fedezhetők igen pozitív elemek. Így például el­lenezték, hogy területükön amerikai rakétatá­maszpontok legyenek, vonakodnak részt venni a „többoldalú atomflotta” megszervezésében és (erőteljesen antifasiszta közvéleményük hangu­latához alkalmazkodva) vonakodnak részt venni a nyugatnémet hadsereg „közös” hadgyakorla­tain. ' Hruscsov első heti tárgyalásai után világos, hogy ezek a tényezők a skandináv államok alap­vető politikai vonalának megváltoztatása nélkül is elvezethetnek egy olyan helyzethez, amelyet első szakaszában a politikai, gazdasági és kul­turális kapcsolatok erősödése, a továbbiakban a még meglevő feszültségtényezők fokozatosabb kiiktatása jellemez. Végső soron kedvező fejlő­dés esetén ez a folyamat elvezethet egy észak­európai atommentes övezet megvalósulásához is. Hruscsov útja így ismét a kezdete egy fejlő­désnek, jelentős új állomása a békés egymás mellett élés politikájának. VÉGSŐ SORON hasonlóképpen lehet értékel­ni a Genfben e héten véget ért világkereskedel­mi értekezletet is. Az értekezlet határozatainak lényege, hogy a nyugati tőkés hatalmak merev ellenkezésével szemben egy átfogó nemzetközi gazdasági szervezet csírái bontakoztak ki a tár­gyalásokon. E „csírákat” jelenleg az a döntés képviseli, hogy háromévenként a most véget ért konferenciához hasonló értekezletet tartsanak. Emellett létrehoztak egy kereskedelmi és fej­lesztési tanácsot. Ez utóbbiban ötvenöt ország EGY H ÉT A KÜLPOLITIKÁBAN képviselői úgy oszlanak meg, hogy Ázsia és Af­rika huszonkettő, a fej­lett tőkés országok tizen­nyolc, Latin-Amerika kilenc, a szocialista orszá­gok pedig hat helyet kaptak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy létrejött egy olyan világgazda­sági fórum, amelyen belül (miután a döntése­ket egyszerű többséggel hozzák) a tőkés orszá­gok nem kényszeríthetik rá akaratukat a gaz­daságilag továbbra is kizsákmányolt fejlődő or­szágokra. Ebben az értelemben a világkereskedelmi ér­tekezlet hiányai, elégtelenségei ellenére is újabb állomás abban a történelmi folyamatban, amely­nek lényege a politikailag felszabadult, de gaz­daságilag függő helyzetben maradt országok egyenjogúságának fokozatos kiharcolása. Ha a hét két legfontosabb eseményéről meg­állapíthatjuk, hogy világpolitikailag pozitív töl- tésuek, a három másik legfontosabb esemény- sorozat már negatív jeleket és veszélyeket tük­röz. KALIFORNIA UTÁN ezen a héten Texas re­publikánus párti delegátusai is Goldwaterhez csatlakoztak. Így valószínűnek látszik, hogy a republikánus párt a szélsőjobboldali, agresszí­ven szovjetellenes, leszerelésellenes, atomfegy­verrel hadonászó Goldwatert indítja a novem­beri választásokon. A gyakorlatban Goldwater- nek akkor sincs sok esélye, ha el is nyeri a je­löltséget: Minden politikai szakértő biztosra ve­szi, hogy novemberben a demokrata párt és Johnson nyeri a választásokat. Goldwater pusz­ta előretörése is jelzi azonban, hogy az Egyesült Államokban igen erősek a szélsőséges reakció osztagai, s hogy az enyhülés minden egyes lépé­sért a jövőben is keményen meg kell küzdeni. AZ AFRIKAI helyzet szolgáltatott az elmon­dottakon kívül részben fájdalmas, részben bo­nyodalmas példákat ezen a héten. Ezen a héten a fajvédők bírósága elítélte és büntetőtáborba küldte Nelson Mandela szabadságharcost és tár­sait. A Biztonsági Tanács a nyugati tőkés hatal­mak ellenállása miatt nem volt képes arra, hogy határozott, erélyes döntéssel ítélje el a dél-afri­kai fasiszta rendszer garázdálkodását, és hatásos gazdasági megtorló intézkedéseket hozzon, ehe­lyett egy felhígított javaslatot fogadtak el ar­ról, hogy a dél-afrikai kormány novemberig „ta­nácskozzon” a Dél-Afrikában élő népek képvi­selőivel a megkülönböztetési politika módosítá­sáról ... A június 30-ra tervezett kongói ENSZ-kivo- nulás küszöbén erőteljesen fokozódott a parti­zánmozgalom a hatalmas ország különböző tar­tományaiban, s az amerikaiak által támogatott Adoula-kormányt komoly veszély fenyegeti. — Williams, az afrikai ügyekkel foglalkozó ameri­kai külügyi államtitkár egy hét végi nyilatko­zatában közölte, hogy Washington katonai fel­szerelést szállít Kongóba és segítséget nyújt az Adoula-kormánynak. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy az ENSZ-csapatok kivonását egy nyílt amerikai intervenciós politika követheti. Elavult! Thomas Dehler, a nyugat­német szabad demokraták ve­zére, a bonni parlament alel- nöke, módfelett érdekes nyi­latkozatot adott az MTI tudó­sítójának. Ez a nyilatkozat megérdemli, hogy mindenki alaposan tanulmányozza, aki tájékozott akar lenni a külpo­litika úgynevezett kényes kér­déseiben. Nos, a szóban levő nyilat­kozat több érdekessége közül is kiugrik — nyomdász nyel­ven szólva „fett szedést érde­mel” — a következő mondat: „A Hallstein-doktrinát egy bi­zonyos időszakban talán jo­gosnak lehetett tekinteni, ma már azonban mindenképpen túlhaladott..Magyarán szól­va, Dehler elismeri, hogy ez a doktrína — végzetesen el­avult, mert: „... végzetesen konzerválja a fennálló hely­zetet — holott minden euró­pai nép érdeke, hogy elóre lépjünk egymás felé.” Tulajdonképpen semmiféle külön kommentár nem szük­séges ehhez a kijelentéshez. Tudvalevő, hogy a Hallstein- doktrma Adenauerék boszor­kánykonyhájának kotyvaléka, s azt a törekvést fejezte ki, hogy az NSZK nem tart kap­csolatot semmiféle olyan or­szággal, amely elismeri az NDK létét. A világ azonban fittyet hány a doktrinákra. A világ a tények vágányán robog előre, s még puha, foszló, sárga pa­pirosnál is súlytalanabbá vá­lik minden afféle szándék, amely az életet akarná — ha­lállá változtatni. Ezért avult el a Hallstein-doktrina is. Nem éppen most, hanem már — születése pillanatában. (—s —y) Parádézó lovagkeresztesek Minden félreértés elkerülése céljából előre kell bocsátanunk, hogy Hitler lovagkereszteseiről van szó. Arról továbbá, hogy a minden SS-ek Führerje első­sorban kipróbált híveinek adta elégedettsége kifejezéseként a lovagkeresztet. Jól hajtotta vég­re a Führer elgondolásait? Lo­vagkeresztet kapott. Még job­nelern már elmondott és amit az a sok millió halott is el­mondhatna, akit a túllicitáló lovagkeresztesek, a mintapéldá­nyok fektettek örök sírjukba. Persze, az emberiség mindig megbecsülte a haladás és az emberiesség hőseit. Nekik kijár a tisztelet és a megbecsülés. Ámde, a válogatott lovagkeresz­ban hajtotta végre? Megkapta a lovagkeresztet a koszorúval. Túllicitálta azt? Megkapta a lo­vagkeresztet a koszorúval és a kardokkal. Hitler azt adta, ami a lényé­ből fakadt, és ami megfelelt az „érdemek”-nek. Mit lehet eh­hez szólni? Azt, amit a törté­Hruscsov szombati programfa KOPPENHÁGA. N. Sz. Hruscsov szovjet mi­niszterelnök szombaton délelőtt dán munkásokkal találkozott a Burmeister Cg Wain hajógyár­ban, amikor felesége, Nyina Petrovna, ünnepélyes keretek között adott nevet egy szovjet rendelésre készült hútőhajónak. Hruscsov beszédet mondott a gyár munkásai előtt. Ezt megelőzően a szovjet kor­mányfő a koppenhágai tőzsde 340 éves épületében tett látoga­tást és itt az üzleti körök kép­viselőivel találkozott. Elbeszél­getett a dán kereskedelem és ipar vezetőivel és főként a két ország közötti áruforgalom kér­déseit vitatta meg velük. Kije­lentette: Lehetőséget lát arra, hogy Dánia szovjet gépeket, fel­szereléseket, vagy akár szovjet gyártmányú repülőgépeket is vá­sároljon. aláírták a szovjet-dán közös közleményt Hruscsov dániai látogatásának befejezte alkalmából szombaton délután Koppenhágában a kül­ügyminisztérium tanácstermében ünnepélyes keretek között írta alá Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök és Otto Krag dán miniszterelnök a látogatás­ról kiadott közös közleményt. A közlemény megállapítja, hogy a két fél tárgyalásai során a nemzetközi helyzet és a dán— szovjet kapcsolatok kérdéseiről esett szó. A felek megelégedés­sel állapították meg, bogy a nemzetközi kapcsolatok terén bi­zonyos enyhülés mutatkozik és lehetőség nyílik a nemzetek kö­zötti kapcsolatok további meg­javítására, a békés együttélés elvei alapján. Függetlenül attól, hogy az egyes országok társadalmi rend­szere különböző, reális lehető­ség nyílik arra, bogy a nemzet­közi kérdéseket békés tárgya­lások útján oldják meg — mondja a többi között a köz­lemény, hangoztatva: Ebben az összefüggésben a fedek szüksé­gesnek tartják, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét tovább erősítsék, fejlesszék, a nemzet­közi feszültség enyhítésének, a nemzetközi problémák iqegvita- tásáftgfe ^éS^aekgnt. Az amerikai szenátus megszavazta a polgárjogi törvényjavaslatot WASHINGTON. (MTI) Nyolcvanhárom napos elkese­redett vita után az amerikai szenátus pénteken megszavazta az éppen egy esztendeje beter­jesztett polgárjogi töi-vényja- vaslatot. Még az utolsó napon is heves szócsatákra került sor, a déli államok szenátorai görcsösen ragaszkodtak fajüldöző politi­kájukhoz és heves szidalmakkal illették a törvényjavaslat híveit. A szócsata elültével szavazás­ra bocsátották a néhai Kennedy elnök törvényjavaslatát. A sza­vazáson jelen volt a szenátus valamennyi (100) tagja. A tör­vényjavaslatot 73-an fogadták el, 27-en ellenezték. A demok­raták közül 46, a köztársasági pártiak közül 27 szenátor fog­lalt állást a törvényjavaslat mel­lett, ellene pedig 21 demokrata és hat köztársaság párti szená­tor. A szenátus állásfoglalását ve­zető amerikai körökben megelé­gedéssel fogadták. Johnson el­nök gratulált a szenátoroknak, hogy biztosították a törvényja­vaslat továbbjutását. A megszavazott törvényjavas­lat előirányozza, hogy egységes rendszer alapján vegyék fel a szavazólistára az országos vá­lasztásokon résztvevő jogosul­takat és tiltsák meg azt a több helyütt dívó gyakorlatot, mely­nek jegyében „kisebb technikai hibák miatt” szavazásra jogo­sultakat megfosztották joguk gyakorlásától. A törvényjavaslat értelmében nyilvános üzemekben, étter­mekben, szállodákban stb. nem tagadhatják meg a vevő kiszol­gálását, bármilyen színű is le­gyen a bőre, bármilyen feleke- zethez tartozzék is. Az állam pénzügyi támogatá­sával megvalósítandó progra­mokat mindennemű megkülön­böztetéstől mentesíteni kell, és a munkáltatók nem alkalmaz­hatnak a dolgozókkal szemben faji megkülönböztetést. Az igazságügyminisztérium felhatalmazást kapott arra, hogy biztosítsa a faji elkülön ‘ '*s megszüntetését a nyilvános is­kolákban és egyetemekenj tesek — Hitler extrái — nem az emberi haladás, hanem az emberi gonoszság „hősei”. Es lám, 1964-ben mégis akadt olyan nyugatnémet város, Wesel, Nordhein-Westfalenban, amely­nek hivatalos vezetősége éppen Hitler extráit glorifikálja. Az történt, hogy a „Lovagkereszte­sek Szövetsége” elnevezésű neo­fasiszta szervezet tagjait ban­kettre hívták meg. Az ünnepé­lyes fogadáson a lehető legna­gyobb reverendával vették kö­rül ezeket az urakat, és — was gut und teuer — el halmozták őket minden jóval. Miért ez a megkülönböztetett tisztelet? Nem ismerik Wesel város urai az általuk oly forrón ünnepelt „hősök” viselt dolgait? Vagy talán azért tisztelik meg őket, mert fasiszta múltjukat dédelgetik? Avagy azt az égi szerencsét, hogy ezek a javítha­tatlanok megúszták a törvényes felelősségrevonást? Mit ünne­pelnek és miért? A banketten magasra emelték a hatalmas söröskrigliket és le­fújták róluk a vastag püspök­gallérokat: Ez így ildomos. És beszédeket mondtak a „német egység” jegyében. A képünkön is önmagukat „jól reprezentáló” masírozok egytől-egyig hívei a Bundeswehr atomfelfegyverzé­sének és a „német egységnek”. Legédesebb éjszakáikon arról álmodnak, hogy a „német egy­ség” szolgálatában — újabb lo­vagkeresztet kapnak: lombok­kal és kardokkal, sőt Führerrel. Nem nehéz elképzelni, miféle „német egységet” teremtenének meg ezek az urak! Olyan viruló lenne az 5 „egy­séges” Németországuk, akár egy végtelen, kimondhatatlanul csöndes, abszolút békés — te­mető .. |

Next

/
Thumbnails
Contents