Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-21 / 144. szám
2. oldal 1964. június 21, vasárnap A „béke tengere” A világkereskedelmi értekezlet zárójelentése A „Goldwater-hossz“ Afrikai bonyodalmak EGY SZOVJET hajó, a Baltika, egy ízben már szimbólumává lett azoknak a moszkvai diplomáciai kezdeményezéseknek, amelyek időnként új helyzetet teremtenek a világpolitikában. Akkor a Baltika az emlékezetes ENS2-közgyűlésre vitte Hruscsovot: Arra a közgyűlésre, amelyen elhangzott a teljes és általános leszerelést indítványozó javaslat. Ezen a héten egy másik szovjet hajó „úszott be” a világ érdeklődésének reflektorfényébe: a Baskíria, amelyen Hruscsov és kísérete skandináv körútra indult Ez a hét egy hosszabb, Svédországot és Norvégiát is magában foglaló körút első felvonásával telt el. A színhely Dánia volt. A BALTI-TENGERT a szovjet politika a „béke tengerévé” akarja tenni, s ennek gyakorlati megvalósítása csak a partmen U országok viszonyának további megjavításával képzelhető el. E viszony fejlődésének minden társadalmi és politikai különbözőség ellenére is megvannak a maga reális feltételei. Finnország semleges politikájának keretében rendkívül szoros és harmonikus baráti kapcsolatokat teremtett a Szovjetunióval. A svéd semlegesség — noha jó néhány árnyalattal jobboldalibb színezetű a filmnél — ugyancsak egyik fontos biztosítéka az egész balti-térség politikai nyugalmának és stabilitásának. Sőt, annak ellenére, hogy az e héten meglátogatott Dánia és Norvégia az atlanti blokk tagállamai — az ő politikájukban is felfedezhetők igen pozitív elemek. Így például ellenezték, hogy területükön amerikai rakétatámaszpontok legyenek, vonakodnak részt venni a „többoldalú atomflotta” megszervezésében és (erőteljesen antifasiszta közvéleményük hangulatához alkalmazkodva) vonakodnak részt venni a nyugatnémet hadsereg „közös” hadgyakorlatain. ' Hruscsov első heti tárgyalásai után világos, hogy ezek a tényezők a skandináv államok alapvető politikai vonalának megváltoztatása nélkül is elvezethetnek egy olyan helyzethez, amelyet első szakaszában a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok erősödése, a továbbiakban a még meglevő feszültségtényezők fokozatosabb kiiktatása jellemez. Végső soron kedvező fejlődés esetén ez a folyamat elvezethet egy északeurópai atommentes övezet megvalósulásához is. Hruscsov útja így ismét a kezdete egy fejlődésnek, jelentős új állomása a békés egymás mellett élés politikájának. VÉGSŐ SORON hasonlóképpen lehet értékelni a Genfben e héten véget ért világkereskedelmi értekezletet is. Az értekezlet határozatainak lényege, hogy a nyugati tőkés hatalmak merev ellenkezésével szemben egy átfogó nemzetközi gazdasági szervezet csírái bontakoztak ki a tárgyalásokon. E „csírákat” jelenleg az a döntés képviseli, hogy háromévenként a most véget ért konferenciához hasonló értekezletet tartsanak. Emellett létrehoztak egy kereskedelmi és fejlesztési tanácsot. Ez utóbbiban ötvenöt ország EGY H ÉT A KÜLPOLITIKÁBAN képviselői úgy oszlanak meg, hogy Ázsia és Afrika huszonkettő, a fejlett tőkés országok tizennyolc, Latin-Amerika kilenc, a szocialista országok pedig hat helyet kaptak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy létrejött egy olyan világgazdasági fórum, amelyen belül (miután a döntéseket egyszerű többséggel hozzák) a tőkés országok nem kényszeríthetik rá akaratukat a gazdaságilag továbbra is kizsákmányolt fejlődő országokra. Ebben az értelemben a világkereskedelmi értekezlet hiányai, elégtelenségei ellenére is újabb állomás abban a történelmi folyamatban, amelynek lényege a politikailag felszabadult, de gazdaságilag függő helyzetben maradt országok egyenjogúságának fokozatos kiharcolása. Ha a hét két legfontosabb eseményéről megállapíthatjuk, hogy világpolitikailag pozitív töl- tésuek, a három másik legfontosabb esemény- sorozat már negatív jeleket és veszélyeket tükröz. KALIFORNIA UTÁN ezen a héten Texas republikánus párti delegátusai is Goldwaterhez csatlakoztak. Így valószínűnek látszik, hogy a republikánus párt a szélsőjobboldali, agresszíven szovjetellenes, leszerelésellenes, atomfegyverrel hadonászó Goldwatert indítja a novemberi választásokon. A gyakorlatban Goldwater- nek akkor sincs sok esélye, ha el is nyeri a jelöltséget: Minden politikai szakértő biztosra veszi, hogy novemberben a demokrata párt és Johnson nyeri a választásokat. Goldwater puszta előretörése is jelzi azonban, hogy az Egyesült Államokban igen erősek a szélsőséges reakció osztagai, s hogy az enyhülés minden egyes lépésért a jövőben is keményen meg kell küzdeni. AZ AFRIKAI helyzet szolgáltatott az elmondottakon kívül részben fájdalmas, részben bonyodalmas példákat ezen a héten. Ezen a héten a fajvédők bírósága elítélte és büntetőtáborba küldte Nelson Mandela szabadságharcost és társait. A Biztonsági Tanács a nyugati tőkés hatalmak ellenállása miatt nem volt képes arra, hogy határozott, erélyes döntéssel ítélje el a dél-afrikai fasiszta rendszer garázdálkodását, és hatásos gazdasági megtorló intézkedéseket hozzon, ehelyett egy felhígított javaslatot fogadtak el arról, hogy a dél-afrikai kormány novemberig „tanácskozzon” a Dél-Afrikában élő népek képviselőivel a megkülönböztetési politika módosításáról ... A június 30-ra tervezett kongói ENSZ-kivo- nulás küszöbén erőteljesen fokozódott a partizánmozgalom a hatalmas ország különböző tartományaiban, s az amerikaiak által támogatott Adoula-kormányt komoly veszély fenyegeti. — Williams, az afrikai ügyekkel foglalkozó amerikai külügyi államtitkár egy hét végi nyilatkozatában közölte, hogy Washington katonai felszerelést szállít Kongóba és segítséget nyújt az Adoula-kormánynak. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy az ENSZ-csapatok kivonását egy nyílt amerikai intervenciós politika követheti. Elavult! Thomas Dehler, a nyugatnémet szabad demokraták vezére, a bonni parlament alel- nöke, módfelett érdekes nyilatkozatot adott az MTI tudósítójának. Ez a nyilatkozat megérdemli, hogy mindenki alaposan tanulmányozza, aki tájékozott akar lenni a külpolitika úgynevezett kényes kérdéseiben. Nos, a szóban levő nyilatkozat több érdekessége közül is kiugrik — nyomdász nyelven szólva „fett szedést érdemel” — a következő mondat: „A Hallstein-doktrinát egy bizonyos időszakban talán jogosnak lehetett tekinteni, ma már azonban mindenképpen túlhaladott..Magyarán szólva, Dehler elismeri, hogy ez a doktrína — végzetesen elavult, mert: „... végzetesen konzerválja a fennálló helyzetet — holott minden európai nép érdeke, hogy elóre lépjünk egymás felé.” Tulajdonképpen semmiféle külön kommentár nem szükséges ehhez a kijelentéshez. Tudvalevő, hogy a Hallstein- doktrma Adenauerék boszorkánykonyhájának kotyvaléka, s azt a törekvést fejezte ki, hogy az NSZK nem tart kapcsolatot semmiféle olyan országgal, amely elismeri az NDK létét. A világ azonban fittyet hány a doktrinákra. A világ a tények vágányán robog előre, s még puha, foszló, sárga papirosnál is súlytalanabbá válik minden afféle szándék, amely az életet akarná — halállá változtatni. Ezért avult el a Hallstein-doktrina is. Nem éppen most, hanem már — születése pillanatában. (—s —y) Parádézó lovagkeresztesek Minden félreértés elkerülése céljából előre kell bocsátanunk, hogy Hitler lovagkereszteseiről van szó. Arról továbbá, hogy a minden SS-ek Führerje elsősorban kipróbált híveinek adta elégedettsége kifejezéseként a lovagkeresztet. Jól hajtotta végre a Führer elgondolásait? Lovagkeresztet kapott. Még jobnelern már elmondott és amit az a sok millió halott is elmondhatna, akit a túllicitáló lovagkeresztesek, a mintapéldányok fektettek örök sírjukba. Persze, az emberiség mindig megbecsülte a haladás és az emberiesség hőseit. Nekik kijár a tisztelet és a megbecsülés. Ámde, a válogatott lovagkereszban hajtotta végre? Megkapta a lovagkeresztet a koszorúval. Túllicitálta azt? Megkapta a lovagkeresztet a koszorúval és a kardokkal. Hitler azt adta, ami a lényéből fakadt, és ami megfelelt az „érdemek”-nek. Mit lehet ehhez szólni? Azt, amit a törtéHruscsov szombati programfa KOPPENHÁGA. N. Sz. Hruscsov szovjet miniszterelnök szombaton délelőtt dán munkásokkal találkozott a Burmeister Cg Wain hajógyárban, amikor felesége, Nyina Petrovna, ünnepélyes keretek között adott nevet egy szovjet rendelésre készült hútőhajónak. Hruscsov beszédet mondott a gyár munkásai előtt. Ezt megelőzően a szovjet kormányfő a koppenhágai tőzsde 340 éves épületében tett látogatást és itt az üzleti körök képviselőivel találkozott. Elbeszélgetett a dán kereskedelem és ipar vezetőivel és főként a két ország közötti áruforgalom kérdéseit vitatta meg velük. Kijelentette: Lehetőséget lát arra, hogy Dánia szovjet gépeket, felszereléseket, vagy akár szovjet gyártmányú repülőgépeket is vásároljon. aláírták a szovjet-dán közös közleményt Hruscsov dániai látogatásának befejezte alkalmából szombaton délután Koppenhágában a külügyminisztérium tanácstermében ünnepélyes keretek között írta alá Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök és Otto Krag dán miniszterelnök a látogatásról kiadott közös közleményt. A közlemény megállapítja, hogy a két fél tárgyalásai során a nemzetközi helyzet és a dán— szovjet kapcsolatok kérdéseiről esett szó. A felek megelégedéssel állapították meg, bogy a nemzetközi kapcsolatok terén bizonyos enyhülés mutatkozik és lehetőség nyílik a nemzetek közötti kapcsolatok további megjavítására, a békés együttélés elvei alapján. Függetlenül attól, hogy az egyes országok társadalmi rendszere különböző, reális lehetőség nyílik arra, bogy a nemzetközi kérdéseket békés tárgyalások útján oldják meg — mondja a többi között a közlemény, hangoztatva: Ebben az összefüggésben a fedek szükségesnek tartják, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét tovább erősítsék, fejlesszék, a nemzetközi feszültség enyhítésének, a nemzetközi problémák iqegvita- tásáftgfe ^éS^aekgnt. Az amerikai szenátus megszavazta a polgárjogi törvényjavaslatot WASHINGTON. (MTI) Nyolcvanhárom napos elkeseredett vita után az amerikai szenátus pénteken megszavazta az éppen egy esztendeje beterjesztett polgárjogi töi-vényja- vaslatot. Még az utolsó napon is heves szócsatákra került sor, a déli államok szenátorai görcsösen ragaszkodtak fajüldöző politikájukhoz és heves szidalmakkal illették a törvényjavaslat híveit. A szócsata elültével szavazásra bocsátották a néhai Kennedy elnök törvényjavaslatát. A szavazáson jelen volt a szenátus valamennyi (100) tagja. A törvényjavaslatot 73-an fogadták el, 27-en ellenezték. A demokraták közül 46, a köztársasági pártiak közül 27 szenátor foglalt állást a törvényjavaslat mellett, ellene pedig 21 demokrata és hat köztársaság párti szenátor. A szenátus állásfoglalását vezető amerikai körökben megelégedéssel fogadták. Johnson elnök gratulált a szenátoroknak, hogy biztosították a törvényjavaslat továbbjutását. A megszavazott törvényjavaslat előirányozza, hogy egységes rendszer alapján vegyék fel a szavazólistára az országos választásokon résztvevő jogosultakat és tiltsák meg azt a több helyütt dívó gyakorlatot, melynek jegyében „kisebb technikai hibák miatt” szavazásra jogosultakat megfosztották joguk gyakorlásától. A törvényjavaslat értelmében nyilvános üzemekben, éttermekben, szállodákban stb. nem tagadhatják meg a vevő kiszolgálását, bármilyen színű is legyen a bőre, bármilyen feleke- zethez tartozzék is. Az állam pénzügyi támogatásával megvalósítandó programokat mindennemű megkülönböztetéstől mentesíteni kell, és a munkáltatók nem alkalmazhatnak a dolgozókkal szemben faji megkülönböztetést. Az igazságügyminisztérium felhatalmazást kapott arra, hogy biztosítsa a faji elkülön ‘ '*s megszüntetését a nyilvános iskolákban és egyetemekenj tesek — Hitler extrái — nem az emberi haladás, hanem az emberi gonoszság „hősei”. Es lám, 1964-ben mégis akadt olyan nyugatnémet város, Wesel, Nordhein-Westfalenban, amelynek hivatalos vezetősége éppen Hitler extráit glorifikálja. Az történt, hogy a „Lovagkeresztesek Szövetsége” elnevezésű neofasiszta szervezet tagjait bankettre hívták meg. Az ünnepélyes fogadáson a lehető legnagyobb reverendával vették körül ezeket az urakat, és — was gut und teuer — el halmozták őket minden jóval. Miért ez a megkülönböztetett tisztelet? Nem ismerik Wesel város urai az általuk oly forrón ünnepelt „hősök” viselt dolgait? Vagy talán azért tisztelik meg őket, mert fasiszta múltjukat dédelgetik? Avagy azt az égi szerencsét, hogy ezek a javíthatatlanok megúszták a törvényes felelősségrevonást? Mit ünnepelnek és miért? A banketten magasra emelték a hatalmas söröskrigliket és lefújták róluk a vastag püspökgallérokat: Ez így ildomos. És beszédeket mondtak a „német egység” jegyében. A képünkön is önmagukat „jól reprezentáló” masírozok egytől-egyig hívei a Bundeswehr atomfelfegyverzésének és a „német egységnek”. Legédesebb éjszakáikon arról álmodnak, hogy a „német egység” szolgálatában — újabb lovagkeresztet kapnak: lombokkal és kardokkal, sőt Führerrel. Nem nehéz elképzelni, miféle „német egységet” teremtenének meg ezek az urak! Olyan viruló lenne az 5 „egységes” Németországuk, akár egy végtelen, kimondhatatlanul csöndes, abszolút békés — temető .. |
