Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-19 / 142. szám

/ Világ proletárjai, egyesüljétek! TMTUm a ma&var. szocialista aavwkásPArt BACS-KISKA/IM megyei lapja Töviről hegyire XIX. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM Ara 60 fillér 1964. JÚNIUS 19, PÉNTEK Az állami gazdaságok kombájnosainak tanácskozása Csütörtökön délután a Hosszú­hegyi Állami Gazdaság hild- pusztai üzemegységének köz­pontjában a megye állami gaz­daságainak komba j nosai ta­nácskozásra gyűltek össze, ame­lyen megbeszélték az aratás­betakarítás munkáit megelőző legfontosabb teendőiket. Részt vett a megbeszélésen Glied Ká­roly, az MSZMP megyei bizott­ságának titkára, Szabó Ferenc, a MEDOSZ megyei bizottságá­nak titkába, Miklós János, az állami gaadaságok megyei igaz­gatóságának vezetője, valamint a megye 12 állami gazdaságá­nak igazgatója is. Állami gazdaságainkban ezen a héten veszi kezdetét a gabo­nák rendre vágása, a jövő hét első napjaiban pedig a kom­bájnolás. E munkákban 21 rendrearatógép ée flf arató-csép­lőgép vesz részt. Az SZK típusú kombájnok vezetői gépegysé­genként 50 vagon feletti gabo­namennyiség elveretését tűzték ki célul, összesen 30 ezer hold termésének a betakarítása vár állami gazdaságainkban a kom­bájnvezetőkre. A szalmalehú­zás, kazlazás, tarlóhántás és magtisztítás folyamatos elvég­zése érdekében a gazdaságokban komplexbrigádokat alakítottak. A M EDOSZ az állami gazda­ságok vezetőivel egyetértésben szervezte meg az aratási és be­takarítási munkaversenyt, mely­nek eredményeit a gazdaságok­ban naponta, a megyei telje­sítményeket illetően pedig he­tenként két ízben értékelnek. A feladatok fontosságára való tekintettel fokozott alaposság­gal, részleteiben vitatta meg a tanácskozáson jelenlevő száz Í3 kombájnos a balesetelhárítási és egészségügyi óvórendszabályok, a tűzrendészet! előírások meg­tartására, továbbá a dolgozók lehetőség szerint legjobb mun­kakörülményeinek a megterem­tésére tett intézkedéseket. Pártmegbízatás Toborzás és jelentkezési fel­hívások helyett az alapszerve­zetek küldjék tagjaikat a pártoktatásba — hallottuk a Megyei Oktatási Bizottság leg­utóbbi ülésén. A szűkszavú fogalmazás­ban igen fontos szemléleti és módszerbeli fejlődés rejlik. Tizenegynéhány éve még min­den bérből és fizetésből élő dolgozónak kötelessége volt részt venni valamilyen szemi­náriumon. A szándék nem volt rossz, de a módszer igen. Az ellenforradalom után viszont hosszú évekig az önkéntes jelentkezőkre épült a pártok­tatás. A módszer jó volt, de nem számolt az emberek ké­nyelmességével. Ennek ellené­re évről évre gyorsan növe­kedett a pártoktatás különfé­le tanfolyamain tanulók szá­ma. Jól mutatja a közéleti érdeklődés és a politikai tá­jékozódás igényének növeke­dését, hogy sok helyen a hall­gatók között sokkal több volt a pártonkívüli, mint a párt­tag. Ami önmagában nem is volna hiba, ha ugyanakkor a párttagok közül nem marad­tak volna számosán közömbö­sek a tanulás iránt. Ez már nem jó, s erre figyelt fel a Megyei Oktatási Bizottság az idei pártoktatási évad tapasz­talatainak értékelése során. Nincs itt szó természetesen a párttagok többségéről. De az arány éppen ott rossz, ahol amúgy is káderhiánnyal küzdünk: Egyik-másik üzemi alapszervezetben, főképp pe­dig a falusi, termelőszövetke­zeti pártszervezetekben. Itt többnyire még kevés a kép­zett párttag, holott itt volna a legjobban szükség rá, hogy céltudatosan tanuljanak a ta­gok, s mindenki az előképzett­ségének megfelelő — évről évre magasabb fokozatú — tanfolyamon ismerkedjen meg a marxizmus—leninizmus tu­dományával. De mindenképpen nagy hiba az egyesek részéről tapasztal­ható közömbösség már csak azért is, mert a tanulás, az állandó önképzés minden párt­tagnak a szervezeti szabály­zatban foglalt kötelessége. Ezért határozott úgy a Me­gyei Oktatási Bizottság, hogy az utóbbi években egyes he­lyeken kialakult jó módszere­ket a jövő évad előkészítésé­nél széles körben alkalmazza, minden alapszervezet számára kötelezővé teszi. Az alapszervezetek előre meghatározott terv szerint kell gondoskodjanak a tagok tanulásáról. Ahogyan az em­lített beszámoló mondotta: Pártmegbízatásként tanulja­nak a pártoktatás tanfolya­mainak hallgatói, mint aho­gyan azok teszik, akiket alap­szervezetük pártiskolára küld. Ez a határozat már a szer­vezésben is nagyobb kötele­zettségeket ró az alapszerve­zetek vezetőire és az oktatási felelősökre. Hogy teljesíthes­sék, beszélniök kell minden párttaggal, nem elég csak összegyűjteni a feliratkozókat. El kell mondaniok, hogy mi­lyen tanfolyam indul az alap­szervezetben, vagy községben, üzemben Az előképzettségé­től függően ki mire érzi ma­gát képesnek, és melyik tan­folyamot javasolja számára a vezetőség. S azután is, a pártoktatási év folyamán mindvégig, gon­doskodnia kell az a lapszerve­zetnek a hallgatókról. Aki el­maradozik, azzal beszélni kell ismét, megtudni miért hiány­zott. Ha komoly oka van, se­gítenie kell a vezetőségnek elhárítani az akadályokat, ha ok nélkül maradt el a hallga­tó, meg kell győzni ismét, a lelkiismeretére hatni és fi­gyelmeztetni a párttag köte­lességeire. Ez bizonyára nehezebb, mint a tanfolyam megszerve­zése és levezetése úgy, hogy csupán arra ügyelünk: Meg­legyen a létszám, és ne le­gyen nagy a lemorzsolódás. Ehhez egyénenkénti foglalko­zásra, nagy figyelemre, sok apró munkára van szükség. De csakis így lehet jó a ká­dermunka. A pártszervezetek­nek kötelességük ugyanúgy törődni a tagok ideológiai fej­lődésével, mint a mindennapi gondjaikkal, bajaikkal, s a termelés feladataival. M. L. Véget ért a megyei művelődésügyi osztályvezetők országos tanácskozása A Magyar Néphadsereg Köz­ponti Klubjában csütörtököm befejeződött a megyei tanácsok művelődési osztályvezetőinek ér­tekezlete. Molnár János műve­lődésügyi miniszterhelyettes be­számolója alapján megvitatták az 1963—1964-es évad népmű­velési munkájának eredményeit és tapasztalatait, valamint a következő évad fontosabb népi- művelési feladatait. A megbe­szélésen részt vett dr. Köpeczi Béla, az MSZMP Központi Bi­zottsága kulturális osztályának vezetője, Lugossy Jenő műve­lődésügyi miniszterhelyettes, és Zrtutay Zsuzsa, a Magyar Nők Országos Tanácsának főtitkára. — Rendben a hegesztőaparát, a revolverpad, meg a többi be­rendezés, a legfontosabb alkatrészek is megtalálhatók — állapít­ja meg Szerján Béla, a Solti Gépjavító Állomás főmérnöke. Mögötte a két szerelő, Némedi Gábor és Kecskés László is átvizsgálja még töviről hegyire a műhelykocsi berendezését. A műhelykocsi sok segítséget tud adni most a mezőgazdasági mun­kában. Több helyen megkezdődött már az őszi árpa aratása, és ha valamelyik gép elromlik, bizony nagyon jó, ha segítséget kap­nak a határban dolgozók. Ezenkívül a javítóállomáson létrehozták az ügyeleti szolgá­latot is. A benne résztvevők délutáni műszakban látják el az ügyeletet (vasárnap is), késő estig. A szerelőgárdát úgy válogat­ták össze, hogy képies legyen akár kombájn, traktor, vagy arató­gép kijavítására. Nyári gondok előtt a KÖJÁL Különösen a mezőgazdasági üzemekben van szükség nagyobb tisztaságra A napiökban felkerestük a me­gyei Közegészségügyi Járvány­ügyi Állomást és az intézmény nyári feladatáról beszélgettünk dr. Harsányi István igazgatóval, valamint munkatársaival. Meg­tudtuk, hogy a melegebb idő beálltával lényegesen megnö­vekszenek a közegészség- és járványügyi tennivalók. Ilyen­kor ugyanis különböző fertőző­betegségek — például a vérhas, ragályos májgyulladás, hastífusz — léphetnek fed még járvány­szerű méretekben is. S a meleg miatt fokozottabb mértékben fennáll a lehetősége a tömeges és egyedi ételmérgezéseknek. Felkutatják a bacilusgazdákat Dr. Harsányi István igazgató elmondotta, hogy régebben ezek a nyári fertőző betegségek jár- ványszerűen jelentkeztek, de a hatásos védőoltások és az egész­ségügyi kulturáltság emelkedése folytán mind kevesebb a meg­betegedések száma. A járványos gyermekbénulás például, amely a korábbi években még nagy­méretű volt, ma már teljesen megszűnt a kötelező védőoltá­sok folytán. Megyei viszonylatban csök­ken a hastífusz-megbetegedések száma is. Az elmúlt évben mindössze húsz megbetegedés fordult elő, az idén csak öt. Két évvel ezelőtt kezdődött meg megyénkben a hastífusz­bacilusgazdák felkutatása, s en­nék eredményeként tavaly 27 rejtett tífusz-bacilusgazdát si­került felkutatni, főleg Harta, Kiskunmajsa, Dunapataj, Bács­almás és Mélykút környékén. A fertőző májgyulladások száma is csökken a megyében. E be­tegség leküzdését elősegíti, hogy a beteg környezetében levő sze­mélyeket — ellenállóképességük fokozása céljából — védőoltás­ban részesítik. Havonta több száz vízvizsgálat Vérhas ellen azonban még nincs hatásos védőoltás. A me­gye vízellátása és a szennyvi­zek elvezetése nem mindenütt megfelelő, ennek folytán a vér­has jelenleg is veszélyt jelent. A KÖJÁL fed világosi tó mun­kával, kellő propagandával igyekszik ezeknek a fertőző be­tegségeknek az elejét venni. Ta­valy piéldául több mint három­ezer egészségügyi felvilágosító előadást tartottak 284 ezer rész­vevővel. Mégis legfontosabb a KÖJÁL munkájában a rendszeres ellen­őrzés, és a preventív intézkedés. Az állomás orvosai és egészség- ügyi munkatársai igyekeznek oda hatni, hogy főleg a mező- gazdasági területen megfelelő minőségű ivóvízhez jussanak a dolgozók. Havonta 200—300 víz- vizsgálatot végez el a KÖJÁL laboratóriuma, s ha a víz em­beri fogyasztásra nem megfele­lő, akkor lezáratják a kutat. Ha viszont javítható a víz, elren­delik a kút megfelelő átépíté­sét, és a víz tisztítását. Rendszeresen ellenőrzi a KÖ­JÁL a megye vegyesboltjait, üzemi konyháit, piacait, cuk­rászdáit, tejgyűjtőhelyeit, ven­déglőit, hogy betartják-e az elő­írt közegészségügyi szabályokat, mert a nyári meleg az ételmér­gezéseket nagymértékben elő­segíti. Több óvatosságot Sajnos, máris több helyen ételmérgezést szenvedtek a juh­sajttól. Két gombamérgezés is előfordult. Ez arra figyelmez­tessen mindenkit, hogy saját szedésű gombát ne fogyasszon, s házaló árustól ne vásároljon gombát. A könnyen romló hentesáruk nyári fogyasztásával szintén le­gyünk óvatosak — tanácsolja a KÖJÁL. Főleg a disznósajt és a hurkafélék órák alatt meg- romianak a melegben. Ezért az ilyen élelmiszereket ne tárolja senki a kamrában, hanem a vá­sárlás után fogyassza el. A mezőgazdasági üzemek tisz­taságára — az igazgató tájékozta­tása szerint — különösen nagy gondot fordít a KÖJÁL. Rend­szeresen ellenőrzi a helyes trá- gyakezelést, a fejőtehenészetek, ólak, kutak körzetének tisztán­tartását. Vizsgálatai kiterjednek a mezőgazdaság munkaegész­ségügyi vonatkozásaira is. A nö­vényvédőszerek fokozottabb al­kalmazása ugyanis növeli a mérgezés lehetőségeit. A KÖJÁL-nak tehát éppen elég tennivalója van most a nyár elején, hogy a ránk lesel­kedő betegségeket segítsen el­hárítani. V. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents