Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-18 / 141. szám
kapa használatát jelenti. S nemcsak akkor kell rá sort keríteni, amikor « kártevők már megjelentek, illetve a károkozás megállapítható. A korszerű növényvédelemnek az a követelménye, hogy a várható károkat előzzük meg. HELYES NÖVÉNYI SORREND Az első feladat a helyes növényi sorrend meghatározása. A nagyobb mértékű gyomosodásnak, vagy a kártevők megjelenésének sokszor a tervszerűtlen vetésváltás az oka, vagyis az, hogy egyazon növényt egy n folyamatosan termesztenek. Ha a megfelelő vetésváltáshoz nincsenek meg az adottságok, akkor fokozott mértékben kell a megelőző növényvédelemre ügyelni. Ha ezt elhanyagolják, a szóban levő területeken fellépő kártevők a növényzet teljes kipusztulását is okozhatják. Példával szolgálnak ehhez azok a cukorrépaföldek, amelyeken a második évben is cukorrépát vetettek, de a megelőző porozást sem végezték el a növény kártevői ellen. A növényvédelmet is szolgálja a szakszerű, megfelelő időben és eszközökkel végzett talajművelés, amellett, hogy így jó vetőmagágyat készítünk, s a talaj biológiai életével, vízgazdálkodásával kapcsolatos feladatokat is teljesítjük. A talajművelés több irányú tevékenységének mindig a kultúrnövény védelmével is párosulnia kell. MAR A VEGETÁCIÓ KEZDETÉN A kultúr- és gyomnövények „élethalálharcában” az emberi segítségnek további sok tényezője van. Ha ügyelünk arra, hogy a termesztendő kultúrnövény vetőmagjának használati értéke megfelelő, vagyis a vetőmag tiszta legyen, jó csírázási eréllyel rendelkezzék, ha a magot csávázzuk, idejében és szakszerűen elvetjük. tenyészterületét optimális tőszámmal biztosítjuk stb., akkor már eleve, a vegetáció kezdetén, a kultúrnövény javára dől el a küzdelem. A növényvédelem tehát a talajművelést követően a vetésnél kezdődik. Hiszen a jó kultúrállapotú, idejében elvetett, egyenletesen kikelt és elegendő tőszámú kultúrnövény-állomány eleve biztosítéka a jobb növényvédelemnek. Ha mindezen feltételek biztosítása ellenére akár természeti, akár egyéb okok miatt jelentkeznek a kártevők, akkor a mechanikai és a kémiai növényvédelmen van a sor. A korszerű mezőgazdaságban mindegyik növény termesztésénél a növényvédelem különböző formáival számolunk. A kapásnövényeknél jelenleg is döntően a mechanikai, vagyis a gépi, kézi gyomirtás a jellemző- A növényápoló eszközök egyébként mindinkább tökéletesednek, és a kultúrnövények gyomtalanítása gyorsabban, szakszerűbben, s főleg olcsóbban végezhető el. Helyes, ha mindegyik növényféleség ápolási munkálatait előre és pontosan meghatározzuk, s a tervnek megfelelően választjuk meg a növényápolás eszközeit, módszereit. NE RITKÍTSUNK ÉSSZERŰTLENÜL A mechanikai növényápolás során a gyomok irtása mellett ügyelni kell arra, hogy a kultúrnövényt ne ritkítsuk ésszerűtlenül. Akaratlanul is keletkezik a ritkításból származó veszteség, de fokozott veszélyt jelent, ha a növényápolást követően nincs meg a táblán az optimális tőszám. Az utóbbi nélkül eleve lemondhatunk a várt és biztos termésről. Alapos vizsgálatok és kísérletek igazolták, hogy a helytelen növényápolás miatt mázsákkal kevesebb termést takarítottak be egy-egy holdról. A kipusztított kultúrnövények helyét a gyomok foglalták el, amelyek tovább rontották a várható hozamot, s még a következő növény termesztését is kedvezőtlenül befolyásolták. A nagyüzemi gazdálkodás kiterjedésével párhuzamosan, de különösen az utóbbi években, mind nagyobb arányban alkalmazást nyer a kémiai növény- védelem. A mezőgazdaság kemizálása új, kedvező lehetőségekkel szolgálja a biztonságosabb és több termelést. Jelentős abból a szempontból is. hogy a vegy- sz?r?k felhasználása több irányú. Alkalmazhatók megelőző céllal, de szükség esetén is. Emellett csökkentik az élőmunka ráfordításának mértékét a növényvédelemben, tehát olcsóbbá teszik a termelést. A szelektív és szuperszelektív szerekkel egyre több növény speciális kémiai védelme valósítható meg. A növényvédelemnek, a növényápolásnak jelenleg >8en fontos szakaszában vagyunk. Az agrotechnikai tényezők között első helyen álló munka jó vagy rossz elvégzése dönti el a növénytermelés eredményességét. Éppen ezért mindegyik gazdaságban maximális erőfeszítésre van szükség, hogy az igen fontos munkát idejében és maradéktalanul elvégezzék. Fenyvesi Károly megyei főagronómus Munkasxereexés — a homokon Termelőszövetkezetünk, a bugaci Béke, 4260 hold területen gazdálkodik, összes területünkből 1837 kh a szántó, amelynek a 70 százaléka homokos talajú; 290 kh az új telepítésű, 82 kh az öreg szőlő, 39 kh a gyümölcsös, s 30 kh a spárga. A többi terület rét, legelő, erdő, illetve földadó alá nem eső terület. MEGHATÁROZTUK A MUNKAERŐ-SZÜKSÉGLETET A szőlő, gyümölcsös, valamint a spárga földjének megmunkálásán kívül — aminek megszervezése szintén a munkaszükséglet felmérése alapján történt — a következő szántóföldi növények ápolásának a feladatát kell elvégeznünk: kukorica 250, silókukorica 100, cukorrépa, burgonya, napraforgó 30—30, takarmányrépa, 20, paradicsom, takarmánydinnye 10—10 holdon. A szántóföldi kapások növényápolásban részesítendő 'területe tehát összesen 480 kh. A növényápolás munkáinak megszervezéséhez az alábbi módon határoztuk meg a gépi, fogat- és a kézi munka szükségletét a május 15-től július 1-ig tartó időszakra: U a «J Növény \ 1 SS f Gépi munkai Fogat munkar Kézi munka] Je gyzet Űj szőlő 29 30 30 2900 öreg szőlő 82 — 10 1200 Részes: 62 kh Gyümölcsös 39 10 10 40 Paradicsom 10 — — 96 Részes Kukorica 250 40 — 100 Vegyszerezett 200 kh Silókukorica 50 10 — — Cukorrépa 30 10 10 300 Takarmányrépa 15 . _ _ 150 R észes Burgonya 27 — 20 100 Napraforgó 30 — 20 100 Takarmánydinnye 10 __ __ 30 Lucerna I-11.140 20 14 80 összesen: 974 kh 120 gmn 114 fmn 5096 kmn 4 A munkaerőigény megállapítását elsősorban az tette szükségessé, hogy lássuk: Milyen mértékben kell adott időpontban a saját gépi és fogaterőt összpontosítanunk; valamint: Szükséges-e gépállomási gép igénybevétele. Tekintettel arra, hogy a növényápolási munkák mellett nagyarányú növényvédelmi munkákat is végzünk, a fenti gépigényen kívül két RS—09-est és egy Zetor K—25-öst folyamatosan, rendszeresen a permetezési és porozási munkákban is üzemeltetünk, egy Zetor K—25-ös pedig a szénakészítésben vesz részt. A gépkocsin kívül egy Utos 45-ös, s egy G—35-ös traktor látja el a vegyes és szállítási munkák feladatát. A 15 kettes fogatból a növényápolásban folyamatosan részt vesz 8; ezekből kettő állandóan a szőlőkben dolgozik, a hat növénytermelési fogat összes idejének a 40 százalékát ugyancsak a szőlőben és a gyümölcsösben, a többi időt a szántóföldi növényápolásban tölti. Valamennyi gép egy gépesítési brigád vezető irányításával működik, a fogatok pedig egy-egy szántóföldi és kertészeti brigádba tartoznak. A kézi munkaerő a kertészeti és a szántóföldi brigád között oszlik meg. TAVASZTÓL ŐSZIG A kertészeti brigádban tavasztól őszig állandóan foglalkoztatunk egy UE—28-as, két RS—09-es és egy Zetor K—25-ös traktort, valamint két lófogatot. A szövetkezeti gazdák közül a kertészeti brigádban húszán dolgoznak, s a hozzájuk hasonló munkában részvevő kívülállók — mint alkalmazottak — száma: 40. A húsz fő a 82 kh öreg szőlőből 20 kh-nak az ösz- szes munkáit végzi, kiszolgálja a három erőgépet és a két fogatot. Ily módon egész éven át hiánytalanul elvégezhetjük a szőlő és gyümölcsös növényvédelmi feladatát, az új telepítésű szőlő sorközi növényápolási munkáját, természetesen beleértve a nyitást és a takarást is. A 2,40 m-es sortávolságú szőlőben a sorközi növény- ápolást UE—28-as traktor hidraulikájára szeréit tárcsával végezzük el, A tőkesoroktól jobbra balra 25—• 25 cm távolságra, tehát 50 cm szélességben, a nyitást* metszést, tetejezést is, egyszóval a kézi növényápolás munkáit a családtagok, illetve a szerződött alkalmazottak, mint készpénzes munkavállalók, végzik. A munka évi díja holdanként 525 forint. RÉSZESMÜVELÉS A 82 kh öreg szőlő fennmaradó 62 holdjának az ápolási munkáit 60—40 százalékos arányú részesműveléssel végezzük el, a spárga munkálatainak elvégzését a gépi és fogaterő igénybevételén kívül ugyancsak részesműveléssel biztosítjuk. A kapások 480 kh-t kitevő területéből 200 kh kukoricaföldön Hungazinnal gyomtalanítottunk, itt tehát kézi munkaerőre nincs szükség. A többi terület — a paradicsomén és a takarmányrépáén kívül — darabbéres rendszerben húsz fő által közös művelésben részesül. A kukoricát 50 kh-n trágyázott fészkekbe vetettük* Itt kézi erővel végezzük a növényápolást, s tekintettel a homokos területre, fogato® sorközi művelést is alkalmazunk. A vegyszerezéssel. a családtagok és a külső erő bevonásával, a kertészeti és szántóföldi területek gyommentességét biztosítani tudjuk. A növényápolás ideje alatt 1400 mázsa pillangós széna betakarítását és kaz- lazását is el kell végeznünk. Ebben a munkában a gépeken és fogatokon kívül részt vesz a szántóföldi és a kertészeti brigád is.* A kertészeti növények még a nagy nyári munkák előtt háromszori, a szántóföldi kapások pedig kétszeri sorbakapálásban részesülnek. Ugyancsak ennyiszer végzünk sorközművelést a szőlőben is. Az összes foglalkoztatottak létszáma a munkacsúcs időszakában, a sorkapálásoknál 80-ra emelkedik. Így már csupán rendkívüli időjárás ronthatja terméskilátásainkat, közepes csapadékellátás esetén is elérjük a tervezett hozamokat. Dr. Maár András, a bugaci Béke Tsz főagronómusa Kihnsxnáljuk a gépesítés előnyét Termelőszövetkezetünkben ez év tavaszán 1600 katasztrális holdat meghaladó területen végeztük el a vetést. A sokáig tartó tél miatt csak március utolsó napjaiban tudtunk hozzáfogni tavaszi tennivalóinkhoz. Ennek ellenére elhatároztuk, hogy nem sietünk el semmilyen munkát, hanem kihasználjuk a „teljes fel- szántottság” nálunk eddig még-nem igen ismert nagy előnyét, és a talajmunkát a legjobban végezzük el minden növény területén. Most már nyugodtan állíthatjuk, hogy elhatározásunkat siker koronázta. Persze, ezt a jó téli gépjavításnak, valamint traktorosainknak és minden gazdánk odaadó munkájának köszönhetjük. NEM TAVASSZAL KEZDŐDÖTT — "V Miután a vetés munkáját idejében elvégeztük, amint az szükségessé vált, hozzáfogtunk a gépi növényápoláshoz. Ennek megszervezését természetesen nem tavasszal kezdtük. Már a termelési terv készítésénél figyelmébe vettük adottságainkat, s ennek megfelelően állítottuk össze vetéstervünket. Ebben meghatároztuk kapásnövényeink területét, valamint azt is, hogy közülük mit tudunk kézi, vagy gépi erővel idejében ápolni és mekkora az a terület, ahol a kemizálást alkalmazzunk. Termelőszövetkezetünkben egyébként a kézi munkaerőt illetően nem rossz a helyzet, a férfiak jelentős részét azonban az állattenyésztés, a gépesítés, szállítás és a fogatok foglalják le. A női munkaerőnél viszont erősen figyelembe kellett vennünk az idén már termőre forduló gyümölcsöseinket. Így nálunk a gépi és kézi növényápolás igen szorosan kapcsolódik a vegyszeres gyomirtáshoz. Kapásnövényeink ápolási feladata a következőképpen oszlik meg: A háztáji földdel együtt 850 katasztrális holdon termesztünk kapásokat. Ebből 288 kh a háztáji kukorica, amelynek a sorközi ápolását teljes egészében fogatokkal végezzük. E takarmány- növény 526 kh közös területéből 300 kh-n vegyszeres gyomirtást alkalmSztunk. Illetve, mivel ebből 96 kh az idén „harmadéves”, így ezt a területet már nem vegyszereztük, hanem géppel végezzük rajta is a növényápolást. , . Mint látható, a vegyszerezés segítségével a gépi és kézi erővel ápolandó növények területét 358 kh-ra tudtuk csökkenteni. KIHEGYEZETT MAGTAKARÓVAL Kapásnövényeink gépi ápolását már május 11-én a kukorica fogasolásával megkezdtük, s ezt a munkát az elmúlt hónap 20-ig be is fejeztük. A sorok irányára keresztben, s nem nagyon gyors ütemben zetorral vontattunk nyolc tábla magtakarót (magtakaró borona-kombinációt). Ügyeltünk arra, hogy jól kihegyezett magtakaró táblák kerüljenek a kombinációban valamint arra is, hogy mindegyiknek az eleje erősen legyen felfüggesztve a vonószerkezetre. Így a táblák nem túrtak, hanem egy kapálásnak beillő talajlazítást végeztek a fiatal, három-négy levéllel rendelkező kukorica földjén. A magtakaró még a kelőben levő gyomokat is kiszedte. Ezt a munkát minden kukoricatáblán elvégeztük^ a vegyszerrel gyomtalanítotton éppúgy, mint a ka- pálandón. Május 23-án megkezdtük a nem vegyszeres ku-. korica sorközi kultivátorozását is. Itt ügyeltünk arraj hogy ezt a munkát csak a legfigyelrneF^V'’'. J ’ oro- sokra szabad bízni.
