Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-18 / 141. szám
Ifj. Lakatos József és felesége, a dunapataji Ü,j Élet Tsz gazdái, a szülők és szomszédok segítségével szedik háztáji földjükön a rózsaburgonyát. A közös támogatásával rr A statisztikai adatok bizonyítják, hogy a háztáji gazdaságokból származó áru jelentős százalékát teszi fit az öszes terményeknek, mezőgazdasági termékeknek. Az elmúlt évekhez képest országos viszonylatban nem nőtt a háztáji árutermelés, sőt egyes áruknál csökkenés mutatkozik. Többi között a hízott serlesnél jelentkezett nagymértékű csökkenés, s jelenleg (s nem kis probléma az ország húsellátása. 1 Ennek megoldására a párt és a kormány számos Javaslatot tett arra, hogy a háztáji gazdaságokban fokozzák a sertéshizlalást. Termelőszövetkezetünk vezetősége és gazdái közgyűlésen megtárgyalták a háztáji gazdálkodás hely- ( Setét, s részükről számos javaslat hangzott el annak megjavítására. Ennek érdekében háztáji bizottságot Sóztunk létre. E bizottság pontos tervet dolgozott ki, amelynek Í iegvitatása után _a közgyűlésen határozatot hoztunk, nnek lényege a következő: J Ahhoz, hogy a háztáji gazdaságokban a ter- * melés folyamatos és biztonságos legyen, alapvető követelmény, hógy a szövetkezet gazdái a lakó- házukhoz közel, s évekig egy helyen kapják a háztáji ' földjüket. Ha a tsz-tag kívánja, és kívánságának teljesítése nem gátolja a nagyüzemi gazdálkodást, a vezetőség kötelezettséget vállal arra, hogy öt éven át egy helyen lesz a háztáji földje. Így nyugodtan termelhet évelő takarmányt is. O Aki egy hízott sertést elad a tsz-nek, annak kifizetjük a szerződésben kikötött árat, valamint a két forint nagyüzemi felárat is; ezenkívül állami áron vásárolhat egy mázsa kukoricát, és 200 négyszögölnyi területen termő lucernát kap 150 forintért, amit ő takarít be folyamatosan. A 150 forintot lehetőleg minden tagnak ugyanannyi értékű tojás átadásával kell kiegyenítenie. Több sertés eladásánál egyébként az említett lucernaterületet nem növeljük. *> Tekintettel arra, hogy igen nagy réttel és le- gelővel rendelkezünk, az a szövetkezeti gazda, aki szarvasmarhát tart és a tejet a termelőszövetkezeten keresztül az államnak adja el, 150 forint ellenében 800 négyszögöl legelőt kap. Ennek 150 forint ellenértékét szintén tojásban kell kiegyenlítenie. A háztáji bizottság megalakulása óta igen komoly fejlődés tapasztalható tsz-ünkben a háztáji árutermé- lést illetően. Számos szövetkezeti gazda szarvasmarhát vásárol, s havonta három-négyezer liter tejet adnak el. Már május derekáig 48 sertéshízó átadására kötöttek megállapodást a termelőszövetkezettel. Bízunk abban, hogy az említett kedvezmények* kel rövid időn belül nagymértékben sikerül fellendít tenünk háztáji gazdaságaink árutermelését. Tóth Béla. a kecskeméti Petőfi Tsz elnöke MEZŐGAZDASÁG A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE „Fontos feladat az időben elvetett 210 000 kh kenyérgabona veszteségmentes betakarítása ... A kenyérgabona nagyobb területe, a vetések kedvezőbb állapota előreláthatóan nagyobb mennyiségű termés tárolását teszi majd szükségessé, mint az előző évben, Ezért az illetékes állami szerveink vizsgálják meg, hogy milyen lehetőségek adódnak szükségtárolók igénybevételére.” „Kiemelt figyelmet kell for. dítani a kukoricatermesztésre... A tőszám növelésével, az állandó gyomtalanság biztosításával, az agrotechnikai munkák megfelelő minőségben és időben történő elvégzésével kell a magasabb hozamok feltételeit megteremteni.” „Fontos népgazdasági érdek, hogy a háztáji gazdaságot minden szövetkezetben a közös gazdaság szerves részének tekintsék." (Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága 1964. mároius 19-t határozatából.) Tartalom Sándor Imre: A „ gabona csata’* megszer* vezése a kecskeméti járás* ban. Fenyvesi Károly: A növényvédelem és ápolás jelentősége. Dr. Maár András: Munkaszervezés — a homo* kon. Njcsovics György: Kihasználjuk a gép esi Lé* előnyét. Dr. Bartossik Lajos: A legelőgazdálkodás tennie valói. Tóth Béla: A közös támogatásával. A képeket Hajdú András él Pásztor Zoltán készítette.,
