Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-18 / 141. szám
A ,,gabonacsata66 megszervezése a kecskeméti járásban A kecskeméti járás szövetkezeti gazdái már tavaly ősszel méltóan válaszoltak pártunknak arra a felhívására, amely a kenyérgabona termesztése problémájának a megoldására szólította a mezőgazdasági üzemeket. A korábbinál nagyobb területen és idejében juttatták földbe a magot, jól gondozták vetéseiket, s most szervezetten készülnek az összesen, csaknem 42 és fél ezer holdnyi kenyér- és takarmánygabona betakarítására. KÖRÜLTEKINTŐEN Már az őszi siker elérésében nagy szerepet játszott az, hogy a járási párt és a tanács végrehajtó bizottsága együttesen, s körültekintően meghatározta a „gabonacsata” feladatait, amire szeptember 14-én részletekbe menő intézkedési tervet készítettek. Ez év június 3-án a két járási vezető szerv ismét készített közös intézkedési tervet, amely öt hónapra előre meghatározza a gabona betakarításának, a felvásárlás megszervezésének, illetve az őszi vetések elvégzésének konkrét tennivalóit. Ez az intézkedési terv a többi közt tartalmazza, hogy a járási tanács mezőgazdasági osztálya június 10-ig állapítsa meg a géppel letakarítandó területek nagyságát, a kézi aratás mértékét, s a közös gazdaságok vezetőivel együtt gondoskodjék az aratópárok megszervezéséről. Az osztály tárgyaljon az állami gazdaságok vezetőivel, hogy az aratásból esetleg fennmaradó gépeiket bocsássák a tsz-ek rendelkezésére. A tsz- és a gépállomási kombájnok üzemelésének meghosszabbítása végett, másrészt a rozs betakarításának előkészítésére, fokozni kell az osztott aratás mértékét. Ezért üzemeltetni kell valamennyi rendre- aratót, s elkészítendő a kombájnok menetirányterve. Az ezzel kapcsolatos munkák megszervezésének határideje június 20. RÉSZLETES FELADATOK Ugyancsak e határidőig a következő feladatokat írja elő az intézkedési terv. A mezőgazdasági osztálynak a tűzoltóság alosztályával meg kell vizsgálnia, hogy a szövetkezetek a tűz- és balesetvédelemre miképpen készültek fel. Létre kell hozni a gépállomási és tsz-cséplőgépek munkacsapatait, elkészítendő a cséplőgépek rajonterve, s az osztály gépesítési előadójának állandóan figyelemmel kell kísérnie a cséplés menetét, avégett, hogy a felszabaduló gépek átcsoportosításával augusztus 30-i'g valamennyi kalászos termését elcsépelhessék. A szövetkezeti üzemekben az aratás és a cséplés munkájához megbízottat kell kinevezni, aki a veszteség folyamatos mérését, a gabonafélék tárolásának, tisztításának, a nedves szemtermés szárításának ellenőrzését is végzi. Valamennyi szövetkezeti gazdaságtól meg kell kívánni — tartalmazza a továbbiakban az intézkedési terv —, hogy az aratás, hordás, szemszállítás, szalmalehúzás és egyéb szállítás munkájáról készítsenek mérleget, s ennek alapján a gépállomási szállító eszközökön kívül vegyék igénybe az AKÖV gépkocsijait is. A FELVÁSÁRLÁS TEENDŐI Ami a terv második fő részét illeti, a következő teendők elvégzését szabja meg. A járási tanács felvásárlási csoportjának, s a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat járási kirendeltségének a községi, s szövetkezeti vezetőkkel együttműködve június 5-ig fel kellett becsülniük a várható terméshozamokat. Június 15-ig a felvásárlási csoport irányításával valamennyi tsz-ben el kellett készíteni a gabonakiosztási jegyzéket. A többi közt szó van az intézkedési tervnek e részében arról is, hogy a felvásárló vállalat kirendeltkodás fontosságát, és a népgazdaság minden évben több és több áldozatot hoz a gyepes területek termőerőbe hozása végett. A műtrágyagyártás fokozatosan emelkedő termelése lassanként lehetővé fogja tenni, hogy szántóföldi növényeken kívül több műtrágya álljon a gyepgazdálkodás rendelkezésére is. A gyepgazdálkodásban az összes szükséges feladatok maradéktalan elvégzése hozhatja csak meg a teljes sikert. Mégis, bizonyos sorrendiséget meg kell határoznunk a tennivalók egymásutánjában, ami egyébként mindig a helyi adottságok szerint alakul ki. (Pl. a vízrendezés szükségessége megelőzheti a gyomirtást, vagy a műtrágyázást, és a háromnak a különböző variációja is lehetséges.) A gyepgazdálkodás elsőrendű tennivalói közé tartozik a gyomirtás. Megszervezésével elsősorban azt kell tisztázni, hogy a réteken és a legelőkön melyek azok a növények, amelyeket gyomnak kell tekinteni. Helytelen állásfoglalás volna, ha a gyepes területeken előforduló mindazon növényeket gyomnak tekintenék, amelyek nem tartoznak a fűfélék vagy a pillangósok családjába. Azok a kétszikű növények, amelyeket felületes szemlélettel gyomnak vélhetünk, rendelkezhetnek olyan tulajdonságokkal, amelyek az állatok egészségének megóvását illetően elsőrendű fontosságúak lehetnek. A GYOMNÖVÉNYEK Gyomnövényeknek a legelőkön tehát elsősorban azokat a növényeket kell tekinteni, amelyeket az állat még zsenge korában sem legel le. Ilyenek vitathatatlanul a szúrós, tüskés szervekkel rendelkező gyomok, amelyeket a jószág elkerül, és a legelt területeken foltosán meghagy. Tájságunkon ide lehet sorolni a tövises iglicét, mezei iringót, szerbtövist és a különböző bogáncsokat. Gyomnak kell tekinteni továbbá a mérgező anyagokat tartalmazó növényeket, mint a csattanó maszlag, bolondító beléndek, kutyatej és a különböző boglárkák. A gyomok elleni védekezést egyrészt vegyszerezéssel, másrészt mechanikai módszerek alkalmazásával kell elvégezni. Vegyszeres gyomirtást leginkább a nagy tömegben előforduló tövises iglice és mezei iringó ellen kell alkalmazni. Erre a célra a legjobb szernek a tributon és a tormona 80 bizonyult. A tri- butonból kh-ként három litert, a tormonából 60 dkg- Ot kell számítani. A hatóanyagot annyi vízben kell elkeverni, amennyit a vegyszerezés végrehajtásához Igénybevett géppel biztonságosan lehet egy kh-ra kipermetezni. A jobb tapadás előmozdítására célszerű az oldathoz egységenként 25 dkg nikepont is keverni. A védekezést akkor kell végrehajtani, amikor az iglice első virágait hozza. Kisebb fertőzöttség esetén elég a vadászó gócpermetezés, amelyet háti permetezőgéppel is végre lehet hajtani. Csekély fertőzöttségnél a szurkáló vassal való kiböködés is célravezető lehet. De itt nagy figyelemmel kell lenni arra, hogy a növényeket a gyö- kémyak alatt válasszák él föld alatti részükről, mert egyébként újra kihajtanak. LEGELTETÉS UTÁN KASZÁLJUNK Igen fontos továbbá, hogy a legelőkön az egyes szakaszok legeltetésének befejezése után az állatok által visszahagyott, szárba indult növényeket lekaszáljuk. A gyomirtást fontossági sorrendben a talajerő visszapótlásának művelete követi; Ez csak a műtrágyák nagyadagú alkalmazásával lehetséges. A műtrágyázást azonban vagy kora tavasszal, vagy késő őszszel kell a gyepeken elvégezni. Azokban a gazdaságokban, amelyek a gyepek öntözésére is be vannak rendezve, helyesen teszik, ha az öntöző vízzel nyáron is juttatnak műtrágyát a gyepek talajára. Jól fejlett, Hungazinnal gyomtalanított csalamá'Ié a Bajai Állami Gazdaságban. A soronkövetkező feladatok között szerepel a víz-l rendezés is. A mélyebb fekvésű területekről a felesd leges vizet el kell vezetni, ezért vagy árkokat kell készíteni, vagy gondoskodni kell a meglevők kellő kitisztításáról. Ügyelni kell azonban arra, hogy ít hasznos vizek ne távozhassanak el a területről. Ezek a munkák nyáron végezhetők, és jelentő« ségük is ebben az időszakban a legkimelkedőbb. , * SZAKASZOS LEGELTETÉS A helyes legelőgazdálkodás velejárója a szakaszol... legeltetés bevezetése is. Ennek előfeltétele a szakaszjlK határok kijelölése, a szakaszokhoz felhajtó utak léteSj sítése és az itatás oly módon történő biztosítása, hogjp az itatóhelyek minden szakaszról, a pihentetett sza( kaszok háborítása nélkül elérhetők legyenek. ú, További teendő az állatok által elhullatott tráfc gyának a hasznosítása is. Ezért célszerű, ha a kiiíf, háló gulyák részére a legelőkön a felhajtó utakorí keresztül elérhető karámok készülnek, ahol megfelelő > alom biztosítása mellett egész nyáron igen jelentőf - mennyiségű trágya halmozódik fel. A további feladatok közé tartozik a szélvédő USr sorokban a fák védelme, a legelő állatok kártevésig? ellen is. Szólni kell a rétek kaszálási idejének a meaT határozásáról is. A rétek kaszálására akkor kerüljön sor, amikor a vezérfüvek virágozni kezdenek. Ugyani ' ezt a vezérelvet kell szem előtt tartani az utak éíj árokpartok kaszálását illetően is. \ Dr. Bartossik Lajos megyei rét- és legelőgazdálkodási felügyelő 1
