Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-14 / 111. szám
é JárásrM — Korszerűtlen üzletek — Félmillió forint a „semmibe“ Bűiét kérnek az állomásra A bolthálósat helyzete Dunavecsén Dunavecse talán egyike azon kevés magyarországi járási székhelyeknek, ahol a felszabadulás óta új kereskedelmi egységet nem nyitottak; Csupán a régi magánboltokat korszerűsítették — persze, csak úgy, ahogy az ósdi épületek „engedték”. — Községünk az ötvenegyes számú főközlekedési út mentén fekszik, így a 4900 főnyi lakosságunk mellett ki kell elégítenie boltjainknak az átutazók fäöfifüm igényeit is — válaszolta Majer Imre, a községi tanács vb elnöke, amikor a település üzlet- hálózatáról érdeklődtem. A Duna menti járási székhelyünkön egy kenyér-, négy élelmiszer-, egy hús- egy tej-, két vas-műszaki-, egy háztartási-, két ruházati-, egy papíráru-, egy könyv- és egy zöldség— gyümölcsbolt van. — Bár az üzletek száma igen kevés, de a legnagyobb baj az, hogy a már meglevő boltoknak is rossz a területi megoszlása. Emellett szólni kell a raktározási nehézségekről is. A magánüzletekben annak idején nem volt szükség nagyobb mennyiségű áru tárolására, hiszen a vásárlás sem volt olyan mérvű, mint manapság. Csak néhány számadatot szeretnék említeni a Dunavecsei Községi Tanács V. B. elmúlt évi kereskedelmi kimutatásáról. A kiskereskedelem forgalma 1963-ban közel 30 millió forint volt, s egy lakosra átlagosan 4157 forint értékű vásárlás jutott. A járási székhelyen tavaly 32 porszívó, 101 mosógép, 14 hűtőszekrény, 272 kerékpár, 85 motorkerékpár, 105 rádió, 96 televízió, 19 lemezjátszó, 168 kályha, 166 tűzhely talált gazdára —, hogy csak a tartós fogyasztási cikkeket említsem. — Milyen fejlesztési tervek vannak Dunavecsén a bolthálózat növelése és korszerűsítése érdekében? — kérdeztem Majer elvtársat. — A földművesszövetkezet ősszel új irodaépületbe költözik, s így felszabadul a központban egy nagyobb épület. Átalakítással, hozzáépítéssel itt egy korszert — valóban minden igényt kielégítő — áruházat kívánunk létrehozni. Az fmsz már elkészítette az áruház terveit, s még ebben az évben megkezdődik áz építkezés. Utoljára, de nem utolsó sorban a vendéglátó létesítmények állapota iránt érdeklődtem. — Sajnos, idáig már mintegy félmillió forintot költött a földművesszövetkezet a Sirály-vendéglő korszerűsítésére. A többszöri átalakítások után sem tudja az étterem kielégíteni a község igényeit. A napi száz ételadag készítésére méretezett konyha naponta 250—300 ember részére ad déli meleg táplálékot —, el lehet képzelni, hogy milyen mostoha körülmények között. Az épület is elavult, további felújítása, átépítése sem javítaná a jelenlegi helyzetet. — Milyen lehetőség van az étteremprobléma megoldására? — Csupán egyetlen lehetőség: szanálással telket szabadítani fel a község központjában, s új éttermet építem. Ez még mindig gazdaságosabb? mint milliókat költeni a „semmibe”. De nemcsak a központban vannak „vendéglátó-gondok”. Hiszen az állomáson sincs megoldva az érkező és induló utasok vendéglátása. Büfé kellene. A tanács kérte az Utasellátó Vállalatot, létesítsen egy büfét a dunavecsei vasútállomáson. A vállalat elutasította a javaslatot. sőt — mivel a környék is MÁV-terület — még a fmsz sem tud a közelben vendéglőt nyitni. Talán csak ennyit dióhéjban a dunavecsei üzletgondokról. Egy tanulságot mindenesetre leszűrhetünk: Megyénk városainak fejlesztésével lépést kell tartania a még községként szereplő járási székhelyek — Kiskőrös és Dunavecse — üzlethálózat-fejlesztésének is. S az erre fordítható összegek gazdaságos felhasználása bizonyára több korszerű üzletet eredményez. K. M. Precíz szerelő — A javítás többe kerül, mint amennyit mondtam, mert a víz elöntött mindent, és elázik a cipőm... PETÖFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: :l-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér T/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Index: 25 065, Á vezetők példájára Április vége óta örvendetesen növekedett Mélykúton a háztáji sertéshizlalási szerződéskötések száma. A községi tervek szerint az idén a háztáji gazdaságok ezer sertés hizlalására kötnek szerződést. Míg az elmúlt hónap közepe táján a megkötött szerződések száma nem egészen 300 volt, ma már meghaladja az ötszázat. A szerződések megkötésében a szövetkezeti gazdaságok vezetői jártak elől jó példával, majd a brigádvezetök követték őket. Utóbbiak, azontúl hogy egy-egy sertés hizlalását vállalták, igyekeznek brigádjuk tagjait is meggyőzni a szerződéses akció hasznos és előnyös voltából. A község termelőszövetkezetei egyéb módon is segítségére vannak az akcióban résztvevő gazdáknak. A zárszámadás után munkaegységenként átlagosan 4 kilogramm csöveskukoricát osztottak. Emellett némelyik közös gazdaság — mint például a Béke Tsz — hízósertésenként 50 négyszögöl lucernát is juttat azoknak a háztáji tenyésztőknek, akik szerződéskötésre vállalkoztak. Igen jó mutjkát végez az Állatforgalmi Vállalat helyi megbízottja is. Mélykúton így napjában mintegy 25-tél gyarapszik azoknak a száma, akik háztáji hizlalásra szerződnek. Vizet kér a csávolyi tej begyűjtő Mintegy fél éve új helyiségbe költözött a csávolyi tejbegyűjtő, mert a régi nem felelt meg a követelményeknek. Az átvevő dolgozóinak azonban nem sok örömük van az új telephelyen. A község vízművesített, de a vízvezeték körülbelül 50 méterre van'a begyűjtőtől A beszerelési munkákat még az elmúlt évben megrendelték a Kiskunhalasi Vízmű Vállalatnál, s bár azóta — még tavaly — a környéki magánházakhoz bevezették a vizet, a tej begyűjtőhöz erre még nem került sor. Jelenleg naponta mintegy 800 liter tejet vesznek át, de hűtését víz hiányában nem tudják megoldani a begyűjtő dolgozói. Ezért előfordult, hogy a tejet nem vették át. a bácsbokodi üzemben. A 150 méter távolságra levő kútról hordani a vizet pedig igen fáradságos. Köztudott, hogy a vízmű vállalatnak nagyon sok munkája van. Valószínű azonban, hogy egy kis jóakarattal segíteni tudna a csávolyi tejbegyűjtő dolgozóinak nagy gondján. Molnár János Épül a harmadik lakótelep Soltvadkert északkeleti részén, a vasútvonal mellett új, 450 házból álló lakótelep épül, miután befejeződtek az építkezéshez szükséges műszaki előkészületek. Vissza p i 11a r^va az elmúlt évekre: sokat fejlődött községünk. Idáig két lakótelep épült, bevezették a villanyt, bekötő utak, vízvezetékek, járdák, parkok létesültek. Van szép áruházunk, több szaküzletünk, modem, emeletes iskolánk, s küszöbön a harmadik lakótelep építése. S még egy beszédes adat: Soltv ad kerten jelenleg szárbarminc embernek van személygépkocsija és kétszer „eny- nyien rendelkeznek motorkerékpárral. Csáki Mihály Bolti szocialista brigád A Bácsalmás központjában levő ónkiszolgáló élelmiszer- boltba szívesen tér be a vásárló. Nemcsak a bő áruválaszték miatt, hanem, mert mindig úd- variasan, kedvesen állnak rendelkezésére az üzlet dolgozói. Nasz Jánossal, az üzlet vezetőjével beszélgettünk a forgalmas boltban. — Most nyertük el a Szocialista brigád kitüntetést — mond— Ez a bíróság ítélete! Tudomásul lehet venni, meg lehet fellebbezni, vagy háromnapi gondolkodási időt kérni — fejezi be a tárgyalást a kecskeméti járásbíróság bírája, dr. Tóth István. Az ítéletben mindannyian megnyugodnak, s fejet lehajtva ballagnak ki a tárgyalóteremből: a tanúk, a vádlott és a sértett is. A következő tárgyalás csak fél óra múlva kezdődik. Kihasználjuk ezt az időt arra, hogy beszélgessünk a fiatal bíróval hivatásáról, munkájáról és terveiről. — Már negyedik osztályba jártam a középiskolában, amikor a szegedi jogi karról meglátogatott bennünket egy adjunktus és beszélt az egyetemi életről, a lehetőségekről. így határoztam el, hogy én is jogász leszek. Mondhatom, nem csalódtam, mert az akkori elképzeléseimet most teljes valóságban látom. Meg vagyok elégedve a munkámmal és a környezetemmel. Félénk kopogtatás hallatszik az ajtón, s egy paraszt bácsi dugja be a fejét. — Itt lesz kérem a Szabó János féle tárgyalás. — Itt lesz bácsikám — felel a bíró —, de majd csak fél óra múlva kezdődik. Tessék addig leülni odakint. — Szóval, amikor 1958-ban Szegeden elvégeztem az egyetemet, Özdra kerültem a járásbíróságra fogalmazónak. Egy év után járásbírósági titkár lettem. Egészen addig tevékenykedtem ebben a minőségben, míg le nem tettem a bírói vizsgát és kineveztek. Ekkor változás következett be az életemben. Nagyon furcsa volt, hogy az asztal végéről a közepére kerültem és nekem kellett eldönteni, A bírói székben ja, és az asztalon levő kis zászlóra mutat. — Ez a zászló azt jelenti, hogy üzletünk dolgozol mindenben eleget tettek a szocialista brigádmozgalom követelményeinek. Tervünket rendszeresen teljesítjük, igyekszünk a vásárlók igényeit kielégíteni, és mindenben a kedvükben járni. Külön kapcsolatot tartunk fenn a helyi iskolával, ahol egy fiókboltunk működik. Az úttörők vezetik, igen ügyesen. A tanulóknak a fióküzletben biztosítják a süteményfélét, cukorkát, csokoládét. Közben kattog a pénztárgép, jönnek, mennek a vevők, akiknek a nekik kijáró tiszteletben, udvariasságban van részük. így van ez rendjén. S most már a szocialista brigádnak járó zászló is erre kötelez. Molnár József a két népi ülnökkel, hogy az előttem álló ember bűnös-e, vagy nem. — Vissza tudna-e emlékezni az első ügyre, amit tárgyalt — kérdenem. Néhány pillanatnyi gondolkodás után már válaszol is a fiatal büntetőbíró. — Sajnos a nevét nem tudnám megmondani a vádlottnak, de az eset ma is világos előttem. Halált okozó súlyos testi sértés volt a bűncselekmény, amit egy juhász követett el. Ez volt az első ügyem — mondja elgondolkozva, magában visz- szapergetve a tárgyalás képeit. Az asztalon vékonyabb, vastagabb akták — emberek sorsa, bűne, tévedése, meggondolatlansága, szakértők véleménye, esetleg boncolási jegyzőkönyv. Mert. mint ahogy megtudtam „féltanácsban” közlekedési ügyeket is tárgyal, köztük halálos kimenetelű eseteket. — Novemberben lesz két éve, hogy Kecskemétre kerültem. Itt közelebb vagyok a szüléimhez, feleségemnek is megfelelő állása van, szép lakást vettünk a Leninvárosban. Egy kislánynak és egy kisfiúnak vagyok az apja — mondja, a fiatal apák némi büszkeségével a hangjában. — Persze nemcsak a fentiek miatt érzem jól magam Kecskeméten. Itt nagyobb lehetőség van a szakmai fejlődésre. A megyei bíróságnál — de a járáson is — nagy tapasztalattal rendelkező szakbírók dolgoznak, akik mindig készséggel segítenek, egy-egy bonyolultabb jogi probléma megoldásában, tanácsot adnak, ha kell támogatnak. — Rövid gyakorlata alatt milyen tapasztalatokat szerzett a büntetőbíráskodásban, s főleg milyen ügyeket tárgyalt a négy év alatt. — Leginkább a társadalmi tulajdont károsító bűnügyekkel foglalkoztam, s mondhatom, hogy ritkaság számba megy, ha olyan esettel találkozunk, ahol az elkövetőt az anyagi szükség vezette volna. Inkább az emberek tudatával van még baj, s véleményem szerint a tudati tényezőkből — elmaradottságból, iskolázatlanságból stb. — születnek leginkább a bűncselekmények. Különösen hangsúlyoznám itt az alkoholizmus és a bűnözés összefüggését. — Hogy milyen terveim vannak? — ismétli a' kérdést. — A régi közmondást a szakmára alkalmazva azt mondhatom, hogy „jó bíró hóltig tanul”. Én is ezt csinálom. Járatom a szakfolyóiratokat, tanulmányozom a megyei bíróság irány- mutatásait, és részt veszek az ügyészek és bírák politikai tanfolyamán. Hetenként két-három napot tárgyalok, a többi időt tárgyalásokra való felkészüléssel, az ügyek tanulmányozásával töltöm és természetesen szakmailag is képezem magam. Eltelt a fél óra. Az ajtó előtt már együtt van a kis társaság és türelmetlenül várják, hogy beszólítsák őket. A folyosó közepén járok, amikor a jegyzőkönyvvezető nő kiszólt az ajtón: — Szabó János és társai! Kezdődik a tárgyalás ... Gál Sándor Bevált módszer A Bajai Városi Tanács V. B. titkársága minden tanácsülés után kivonatban küldi meg a tanácstagoknak az ülésen hozott, s a lakosságot érintő határozatokat. Ezek birtokában a tanácstagok személyes beszélgetések, családlátogatások, kis- gyűlósek útján, az üzemekben, állandó bizottsági munka közben, vagy éppen a fogadónapok és tanácstagi beszámolók alkalmával ismertetik választóikkal a tanácsi testület döntéseit. Jól bevált ez a módszer. Hiszen lehetőséget kínál egy-egy határozat magyarázására, a lakosság ezzel kapcsolatos véleményének megismerésére, nem is szólva arról, nagyszerű alkalom ez a választóknak a határozatok végrehajtásába való bevonására, társadalmi munka szervezésére. Horváth Ferenc
