Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-10 / 108. szám
I Világ prolefárjer, egyesüljetek! ntifi Hám A. MAGYAR SZ.OClA\_lSTÁ MUWKÄSPÄRT RÁCS” KISKvANJ Wle&YEI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM 4ra 80 fillér 1964. MÁJUS 10. VASÁRNAP Megkesdőltölt a növényápolás — kassái ják a lucernát (*' ItiTéznr Tavaszi jelentés a földekről MEGYÉNK közös gazdaságai a jelen időszakra esedékes szántóföldi munkákkal csaknem teljes egészében végeztek. A végső legnagyobb tavaszi feladat is: a szemes és silókukorica vetése 190 ezer, illetve 14 ezer holdon — az árvíz sújtotta területek kivételével — mindenütt befejeződött. Ezeken a helyeken viszont rövidebb tenyészidejű kukorica vetésével csakhamar pótolják az elmaradást. AZ EMLÍTETT munkákkal pái huzamosan kezdetét vette a másik fontos teendő, elsősorban a kapások — a mák és a borsó — növényápolása, amelyet a répafélék sarabolása és egyelése követ. E munkákból a kecskeméti és a dunavecsei járás tsz-ei példamutatóan veszik ki részüket. Ugyancsak hozzáfogtak közös gazdaságainkban a kelésben levő burgonya növényápolásához is. A megyében muitegy 40 ezer holdon vetett pillangós növények — elsősorban a lucerna — első kaszálására is néhány ezer holdon már sor került. Főleg a magfogás szempontjából igen fontos, hogy a kaszálást mielőbb megkezdjék. Fodrászszalon négy keréken — Szaporodnak a tv-klinikák — Mosó- és vegytisztító fiók létesült számos községben Kisipari sziireikesetek a lakosság szolgálatában Eredményekben gazdag év munkájáról adtak számot a megye kisipari termelőszövetkezetei a nemrégen lezajlott közgyűléseken. Nem adunk most részletes beszámolót a 67 ktsz 7785 dolgozójának múlt évi tevékenységéről, azt vizsgáljuk csak, hogy a kisipari termelő- szövetkezetek mennyiben tettek eleget azoknak a feladatoknak, amelyeket a megyei pártbizottság tűzött eléjük. Gondolunk itt mindenekelőtt a szolgáltató tevékenység bővítésére és a termelőszövetkezetek támogatására. Bevezetőül néhány adat: A megyében dolgozó ktsz-ek 1963-ban több mint 525 millió forint értékű árut termeltek, 102 millióval többet, mint a korábbi évben. A tevékenységükből származó nettó nyereség 24 millió forint. Jelentősen túlteljesítették exporttervüket is. Az előirányzott 15 millió 250 ezerrel szemben ugyanis csaknem 22 millió forint értékű árut készítettek külföldi megrendelésre. Az összes szolgáltatások értéke 89 millió 194 ezer forint. Ennek csaknem a fele — 36 millió forint — az építőipari tevékenységből származott, 250 lakás született tavaly a szövetkezeti építők munkája nyomán. Szólnunk kell az egyéb szolgáltatási ágakban dolgozókról is, hiszen a megye területén ezer, javító, szolgáltató tevékenységet folytató részleg, fiók és felvevőhely működött tavaly. A háztartási kisgép-, rádió- és televíziójavítók, a rendelt méretes textilrészlegek dolgozói, a szűcsök, üvegesek — de ki tudná felsorolni mind — sokat tettek azért, hogy könnyebb legyen a dolgozó nők számára a második műszak, jól működjön a mosógép, villanyvasaló, gyorsan elkészüljön a javításra váró cipő. Az összes oeruházásoknak több mint a felét, közel 12 millió forintot a helyi iparpolitikai célokat szolgáló létesítményekre fordítottak a ktsz-ek. A tavaly bevezetett •- úr'szüH gáltatások közül megemlítjük a kecskeméti gyermekfodrászatot, és az úgynevezett „guruló fodrászatot”, amely főképpen kisebb községeket és távol eső településeket keres fel. Nemcsak a megyeszékhelyen, hanem, Kiskunhalason és Kalocsán is bővült a kelmefestő, mosó és vegytisztító hálózat. Lajosmi- zsét. Tiszakécskét és Szabad- szállást is bekapcsolták a rádió- és televíziójavító-szolgálatba. — Tompán javítókombinát épült és számos kisebb község fodrászüzlettel gazdagodott. A termelőszövetkezetek támogatását az elmúlt évben is elsőrendű feladatuknak tartották a ktsz-ek. Mintegy ló millió forint értékű istállót, ólat, kutat építettek, jelentős mennyiségű mezőgazda- sági kisgépet és 500 melegágyi keretet készítettek a közös gazdaságok részére. A tsz-ek növényvédelmi munkáját 1400 tonna mész égetésével segítették. A szövetkezetekben széles körű munkaverseny bontakozott ki 1963-ban, egy-egy termelési feladat megoldásában mindig számíthattunk a szocialista brigádokra, a munkaversenyben élenjáró dolgozókra. A szocialista címért tavaly 118 dolgozó küzdött. 16 brigádba tömörülve. Az év végi értékelések alapján hét munkacsapatot tartottak méltónak a szocialista brigád címre. Az elmúlt évi eredmények sarkát azonban már az idei feladatok tapossák. A tavalyihoz iszonyítva 11 millió forinttal kell növelni a ktsz-eknek a szolgáltatási munkát. És a fejlődésnek nemcsak a forintösz- szeg növekedésében kell tükröződnie. Minőségi javulásra is szükség van. Elsősorban a javítási idő csökkentését, a szolgáltatási ágak további növelését várja a ktsz-éktöl a megye lakossága, b. a AZ EGYIK legfontosabb további teendő, a kalászosok megmentése a gyomnövényzettől. A termelőszövetkezetekben a gyomfejlődést a legutóbbi csapadékos napok után különösképpen fokozott figyelemmel kísérik, s a kártétel megelőzésére valamennyi gépi, fogat- és kézi erőt mozgósítanak. Erre annál is inkább szükség van, mivel azokban a gazdaságokban — mint például a felsöszentivá- ni Vörös Október Tsz-ben —, amelyek gazdái a vegyszerezést elmulasztották, jelentős — az említett tsz-ben például holdanként egy mázsát meghaladó — terméskieséssel kell számolni. Dicséretet érdemel viszont a pá- hi Ifjú Gárda és a kaskantyúi Kossuth Tsz, amelyekben a vegyszeres gyomirtással az egész vetésterületen végeztek. FŐKÉNT a kalocsai járás termelőszövetkezeteiben jó ütemben halad a fűszerpaprika kiültetése és a dohány palántázása. A fakadni kezdő szőlők kapálására és permetezésére is megtették tsz-eink az előkészületeket. A kecskeméti járásban befejezéséhez közeledik a gyümölcsösök második permetezése is. J. T. Ahol mindenki megnyugodott r Árvíz után a Tisza mentén Iskolaavató Kunszentmikióson Négy és fél millió forintos beruházással öt tanteremmel egy előadóteremmel és egy politechnikai műhellyel bővítették Kunszentmikióson a Damjanich János Gimnáziumot. Tegnap délelőtt került sor az új iskolaszárny ünnepélyes átadására, melyet az érettségiző diákok ballagásával kötöttek egybe. Délután az öregdiákok — a gimnázium volt tanulói — találkoztak, este diákbált rendeztek. Képünkön: fiatalok az iskola napfényes szép előcsarnokában. A tavasz szeszélyes beköszöntőjének emlékét a megye Tiszával határos vidékein még ma is több ezer hold szántó, rét, legelő őrzi, méteresnél nagyobb vízzel a „hátán Lakiteleknél alig hagyjuk el a község lakott részét már ^ kiáradt folyó sima víztükre fogad, s víz alatt szunnyad még kedves kirándulóhelyünk, a Tőserdö jó része is. Nem sokkal messzebb, A1 párnál is tengernek tűnne a Holt- és élő Tisza közötti több zer hold, ha a fák lombosodó ►rónái nem tarkítanák. 1— Éppen tegnap jártuk be, ►rmészelesen csónakon,, a határt — fogad, az alpári Búza- kalász Tsz irodájában Szegedi József elnök. — S a tapasztalat? Biztató? — A Tisza már jó ideje a medrében van, így szépen megindult az apadás. De a méteresnél magasabb vízből bellyel-közzel kiemelkedő kis szigeteken még térdig süpped az ember az iszapban. — Az ár teljes levonulása? — tűnődik maga elé. — Számításunk szerint május 20-a körül várható, de gépekkel még akkor sem lehet rámenni a földekre. ,. A hangja nem szomorú, de az arca gondterhelt. A szövetkezet. szántóterületének 42 százaléka került víz alá. Közte ezer hold kalászos. A területre befektetett költségek meghaladják a másfél milliót, az elárasztott földek várt bevétele — tehát a tényleges veszteség — pedig a hárommilliót. A osügge- désre, szomorkodásra tehát nincs idő! Mcwt, idejében kell pótolni, amit még lehet. Ez pedig nagy gonddal, felelősséggel jár! — A veszteségből valamit még behozhatunk, ha az ár levonu- nulása után újravetjük a területet rövid tenyészidejű kukoricával, szudáni fűvel, kölessel, burgonyával. — Milyen intézkedések, tervek születtek még a károk pótlására? — Sokat segítene rajtunk, ha száz hízónak valót kaphatnánk, de „hízóalapból” egyetlen járásbeli szövetkezetünknek sincs feleslege. Eddig hát nem sikerült, de szívesen vennénk, ha az újságban ezt megírnák. Hátha a megye más vidékén akad olyan szövetkezet, amely tud segíteni rajtunk...! — S a tagság? — Kezdetben volt egy kis megtorpanás, ami abban nyilvánult meg, hogy a figyelem a háztáji felé fordult. De most már mindenki kész a veszteség pótlására. A laki teleki Szikra Tsz irodájának ajtajában két parasztember „tanácskozott” fogatelosztásról, miegyébről. (Később tudtuk meg, hogy egyikük az ellenőrző bizottság elnöke, másikuk üzemegység-vezető.) — Az árvíz? Rosszkor jött, de kiheverjük. Az elöntött területen van a háztájik jó része, s emiatt, kezdetben volt nyugtalanság a tagság körében. Azóta azonban már emberségesen kiegyeztünk. Akinek a háztájijáról idejében elvonul a víz, az beveti kukoricával, a többit a tsz hasznosítja takarmánynövénnyel, közösen megállapított, eszrrlei háztáji juttatás fejében. A főagrohómus, Mészáros István a következőket mondja: — Első dolgunk volt az árvíz után, hogy a vetésterületet átcsoportosítottuk. A sürgős el- vetnivaló került az árvízmentes helyre, s ahogy a víz vonul vissza, kezdjük a vetést a legkorábbi érésű hibrid kukoricával, a később felszabaduló földeken kölessel, silókukoricával, mohával. 40 hold korán felszabaduló területre kerti növényeket, paradicsomot, káposztát is ültetünk. Mi rhár a vetőmag- diszpozíciót is megkaptuk, s harminc süldő „megszaporitásá- ról” is gondoskodtunk, hogy hízott sertéssel tudjuk pótolni az árvíz okozta károkat, amelyből megpróbálunk a saját erőnkből kilábalni... Ha a hangsúly a saját erőn is van, a segítséget joggal elvárják, mégpedig az Áílami Biztosítótól, ahol ügyükben a következő tájékoztatást kaptuk: — Kárszakértőink már megkezdték az árvízkárok felmérését, végleges döntés azonban csak az ár levonulása után születik. A rendeletek szerint a károk 50 százalékát térítjük. Ha a terület május 31-ig ugyanazzal vagy más növénnyel újravethető, az ezzel járó ráfordítási költségeknek is megtérítjük felét. Abban az esetben, ha az új növény tényleges termésének értéke nem éri el az előző — kiszántott — növény biztosítási összegének 50 százalékát, és ezt a körülményt a termelőszövetkezet bejelenti, a már megállapított ráfordítási költség összegén túl, további kártérítésként, azt az értékkülönbözetet kell megtérítem, ami a kiszántott növény biztosítási összegének 50 százaléka és az új növény tényleges termésmennyiségének értéke között mutatkozik. Észik Éva. ■ IH . <U ^ ' "Aki
