Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-31 / 126. szám

Hányszor megáll a kirakat előtt! Mazsola, a huncut most is oda­csalta. És kis keze álmodozva, sóvárogva pihen a kirakatüvegen... (Tóth Sándor felvétele:) ­GYERMEKEM (ANNYI verőfényes nap gyengéd reménykedése, átvir­rasztott éjszakák aggódó vára­kozása után, végre valósággá vált a csoda, amely mégis me­sékbe illőbb, mint sok, könyv­ben olvasható, elbűvölő legen­da. Hisz ez oly régóta dédelge­tett titok valójában most is ti­tok — csupán más alakban ...) — Kicsi Életem, nem be­szélsz még, és nincsenek gon­dolataid. Életed ott lebeg még álom és ébrenlét közt. Tudat­talan vagy, de az akaratod már csírázik. Én, a te anyád, tudom hogy így van. Mégis, ha majd egyszer beszélni, gondolkodni kezdesz, nem mindig fogom is­merni a gondolataidat. Nincs is oly távol az a nap, amelyi­ken első lépéseid majd eltér­nek az enyémektöl és megke­resed a magad útját. És egy­szerre, szinte mielőtt még rá­eszmélhetnék, emberré válsz. De vajon milyen emberré? Naggyá, okossá, jóvá? Büszke lehetek-e majd rád? Nem, nem félek, hiszen nem várok tőled egetverő dolgokat. Büszke va­gyok rád e nélkül is, hiszen az édesanyád vagyok ... (ÉRTI a csöppség az anyja szavát? öntudatlanul veszi szemügyre a világmindenséget, amit számára az otthon jelent, és apró kezeivel a levegőbe kapkod...) — Örülnöd kell, kicsim! örülnöd, hogy szerető szüleid vannak, akik féltve vigyáznak rád. Szemben az új iskola — ha majd már ki tudsz nézni az ablakon, látni fogod — neked is épül. Benne tágas, napfé­nyes tantermek lesznek, ked­ves nevelők és sok-sok tudás. Tanulhatsz majd és játszhatsz, nevethetsz és örülhetsz. Sokan építik a jövődet, mindenki a maga módján. Ók együttvéve az a lánc, amely téged a bé­kés, tudásban gazdag élethez fűz. — S én is veled megyek, kis kezed fogva. Veled élem át az első örömöket és az első bána­tot. Miattad fogok tanulni és dolgozni — buzgóbban és igyekvőbben, mini valaha is. Hiszen ezután nem lehetnek már meggondolatlan és hebe­hurgya lépéseim; számodra kell az utat előkészítenem, s arra törekednem, hogy az életet hoz­zád, s téged az élethez igazít­salak. (TUD vajon az anya gondo­latairól a csecsemő? Megnyu­godva fészkeli magát a szeretet jótékony melegébe, szunyókál­va lélegzi be a föléje boruló biztonságot. Pár nap csupán, és megtanul kacagni...) (Ford.: J. TJ Szülöttnek — nevelésre I A családi légkör Igen sokszor találkozunk olyan esetekkel, amikor a szü­lők azt hiszik, hogy gyermeke­ik biológiai Szükségleteinek, kí­vánságainak, sőt olykor szeszé­lyeinek a kielégítésével, magas szintű anyagi ellátásukkal már mindent megtettek, ami egy jó szülőtől elvárható. És csodál­koznak, hogy a gyermek fejlő­dése mégsem úgy alakul, aho­gyan szeretnék. Egymást köve­tik a gyermekkel kapcsolatos súlyos problémák, ők meg, ta­nácstalanságukban nem tudnak mit kezdeni. Az ilyen szülők nem tudják ezt, hogy minden otthonnak minden családi életnek megvan a maga sajátos légköre, amely önmagában is kedvezően vagy Baba-mamának nagyon sok a dolga. De gondosan és odaadóan fárad „gyermekéért”, éppúgy mint anyutól látta. kedvezőtlenül hat a gyerme­kekre. Mikor teljes a család ? A családi légkör minősége igen sokféle, olykor egészen jelentéktelennek tűnő mozza­natokból tevődik össze. Meny- nyiségüknél fogva egyszerűen számon tarthatatlanok ezek. Mégis néhány tényezőt kira­gadhatunk, amely minden eset­ben. feltétlenül hozzájárul ah­hoz, hogy a családban a neve­lés munkáját megkönnyítő, kedvező légkör alakuljon ki. Családon általában a teljes családot értjük, amelyhez hoz­zátartoznak a szülők és a gyer­mekek. Még az egyetlen gyer­mekű — egykés — családot is csonka családnak kell minősí­tenünk, hát még az olyat, amelyből vagy az apa, vagy az anya hiányzik! A családi közösség, vagy ahogy régebben emlegették: a családi tűzhely légkörének leg­fontosabb összetevői: a szere­tet, a tekintély, a nemes vetél­kedés és a szolidaritás. Ves­sünk most ezekre külön-külön egy-egy pillantást. I szeretet ás a tekintély forrása Megfelelő mennyiségű és minőségű szeretet folyamatos áramlása nélkül nem alakul­hat ki kedvező családi légkör. A szeretetnek minden család­tagból minden családtag felé kell áramlania, mégis — egész­séges és normális helyzetekben — az anya ennek a szeretetnek igazi forrása. Az ő lényéből kell áradnia leginkább annak az oldó védettséget, jó érzést biztató szeretetnek, amely a világ üzenetét először tolmá­csolja a gyermek felé. A tekintély forrása, ugyan­így, normális körülmények kö­zött elsősorban az apa. De en­nek a tekintélynek szinte ma­gától, természetesen meglevő személyi értékekből kell kiala­kulnia. Az igazi apai tekin­télyt a családtagok elfogadják, mert erejüket, biztonságukat fokozza, mert jó érzés rá tá­maszkodni. Persze, vannak esetek, ami­kor az említett szülői szerepek területén bizonyos csere tör­ténik. Amikor az anyát jel­lemzi a több>rély és inkább ő a tekintélyíoiás, mint az apa, s az apa gytigédebb, kedve­sebb, megértőt:» gyermekeihez, mint az anya. Ez még sokkal kisebb baj, mitha egyik fél­ből sem sugár! k a tekintély és a szeretet. Lkább csak az egyik vagy másk tulajdonság túlsúlyáról beszéhetünk, mert hissen mindkettcben mind a két tulajdonságmk meg kell len.iie. Éppen úgj baj, ha az anyának nincs megfelelő tekin­télye, mintha az apa nem tud­ja eléggé melegen szeretni a gyermekeit. Nemes vetélkedés és szolidaritás A családi közösség dinamiz­musához hozzátartozik a csa­ládtagok, elsősorban a gyerme­kek között törvényszerűen ki- ílakuló, bizonyos fajta versen- !és, rivalizálás. Tegyük mind­árt hozzá a szép tartalmú „ne- les” szót. Értékes célokra tö- 5, egymás értékét nem csor- Itó, a személyiséget nem tor­zió, valóban nemes, magasren- d vetélkedésről van itt szó, aiely arra sarkalja a testvé- reet, hogy kifejtsék a bennük csúállapotban meglevő lehe­tőseket, hogy aktívak legye­nek s ne várják a szájukba a sült^alambot. A szülők szere­tetem tekintélye megfelelő biztötéka annak, hogy el ne fajulj» ez a kívánatos nemes vetélfáés. A <aládi légkör negyedik, feltétltül szükséges összete­vője a:összetartás érzése, az egymás^ vállalt felelősség a szolidáris. Ennek az erőfor­rásnak ipen a családi tűz­hely, az -»tthon” a hordozója, amely ne csupán falakból és bútorokbó használati tárgyak­ból és jakokból áll. Sokkal több enné. Azoknak a célok­nak, eszmélek, ideáloknak az összessége amelyek a szü­lőkből kiimiva a gyermeke­ket is rabulejtik, követőikké teszik. Az etsz családot ösz- szefoglaló kö;s értékes célok és eszményeknélkül hiányos, tartalmatlan asaládi légkör, s ne csodálkozzak, ha nélküle nem tudunk «tékes nevelő­munkát biztosítói a család­ban. Dr. Hartnyj István Mit mond a tudós a diétaói ? A gyógy élelmezés-tudomány nap­jaink reneszánszát éli. Az orvos- tudomány egyre sokrétűbben de­ríti fel az egészséges és a beteg testben lejátszódó komplex folya­matokat és ma már a diétát is korszerű fiziológiai, kórélettani, sőt, biokémiai eredményekre ala­pozzák. Az orvosképzés gyakor­latibbá tétele az egyetemen ma­gával hozta a diétás oktatás fej­lesztését. Dr. Rigó János adjunk­tus a helyes diétával kapcsolatos tudnivalókról a következőkben tá­jékoztatta a Magyar Távirati Iro­da munkatársát. — A gyógyél elmezés jelentősége nem merül ki abban — mondotta —, hogy a beteg a meggyengült gyomor- és bélrendszert vagy -más szervet, például májat, vesét kí­mélő, kevésbé igénybevevő étele­ket fogyaszt. A diéta gyógyténye- ző, amely a gyógyszeres kezelés mellett nagymértékben hozzájárul a beteg teljes felépüléséhez. A kórházakban a megfelelő étrend kialakítása nem okoz különösebb gondot, megvan rá a megfelelő apparátus, a diétásnővér stb. A nehézség ott kezdődik, ha a be­teg a kórházból kikerül és orvosi vélemény szerint még jó ideig diétára szorul, vagy betegsége olyan természetű, mint például a cukorbetegeké, akiknél állandó diétázás szükséges. A. élelmiszer­ipar meglehetősen na, mennyi­ségben állít elő külön5Ző diétás készítményeket, bár mtközelítően sincs olyan választék, nint pél­dául a Szovjetunióban, agy más fejlett országban. — A cukorbaj kivételé^ a kor­szerű dietetika nem isme egy-egy betegségre érvényes diété a be­tegséget jellemző anyagc:rezavar ugyanis nem állandó jell«ű, ha­nem a betegség különböze szaka­szaiban és a gyógyulás soi^ vál­tozik. Az orvos tehát nem(r elő gyomorbajos, vesebajos stb.uétát, hanem időről-időre meghatr0zza, hogy milyen anyagoknak nei sza­bad és milyeneknek szüksége elő- fordulniok a beteg élelmezésben. Ezenkívül pontosan meghatá>Zza ezek mennyiségét is. A napine- nű összeállítása azután visziy- lag könnyű feladat, ha a korha vagy háztartás vezetője ismer a rendelkezésre álló diétás készítié- nyek tartalmat. — A változatos étkezés alapf- tétele, hogy minél bővebb v- lasztek álljon rendelkezésre tud- mányosan ellenőrzött diétás k. szítményekből. Ez megkívánja t élelmiszereket előállító ipar és diétás orvosok minél jobb együt* működését* És hozzátartozik az élethez egy kis baráti terefere is a napfényes, kedves parkban. (Pásztor Zoltán felvételei.)

Next

/
Thumbnails
Contents