Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-31 / 126. szám

Növekvő érdeklődés az MHS munkája iránt Az országos elnökség látogatásának tapasztalatai A múlt hét közepén — mint már megírtuk — négynapos lá­togatásra Bács-Kiskun megyé­be érkezett a Magyar Honvé­delmi Sportszövetség Országos Elnökségének küldöttsége, Úszta Gyula altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, az MHS or­szágos elnöke vezetésével. A vendégek a kecskeméti, kiskun­halasi és bajai járás több köz­ségét meglátogatták. Hétfőn a három járási székhelyen a helyi párt- és állami vezetők, vala­mint a tömegszervezetek kép­viselőinek jelenlétében beszél­ték meg a tapasztalatokat. Balabán Sándor őrnagytól, az MHS megyei elnökétől érdeklődtünk e megbeszélé­sek eredményéről. — Az országos elnökség láto­gatásának célja az volt — mon­dotta —, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek az agitációs és pro­pagandamunkáról kiadott hatá­rozat végrehajtásáról. Legfő­képpen az iránt érdeklődtek, mennyire vált megyénkön a honvédelmi nevelőmunka társa­dalmi üggyé. — Elismeréssel szóltak arról, hogy megtaláltuk a megye jel­legének megfelelő formákat a honvédelmi nevelésben. Me­gyénkben sok szempontból ne­hezebb a munka, hiszen hatal­mas a tanyavilág. Ahol azonban megértették a helyi vezetők — és Ilyen egyre több van — a honvédelmi nevelés szerepét, ott ma már nagyon jó eredmé­nyeket érünk el. A polgári vé­delem tanfolyamain például az elmúlt télen a kiskunhalasi já­rásban a lakosság 95 százaléka vett részt. Hasonlóan nagy si­kerrel zajlottak le a tanfolya­mok a bajai járásban, összesen több mint 50 ezer ember kapta meg a két járásban az előkép­zést. Ezenkívül mintegy 80 ez­ren vettek részt a megyében a különféle előadásokon, találko­zókon, bemutatókon és kiállítá­sokon. Igen sokan nézték meg filmjeinket és mind többen kap­csolódnak be az MHS sportkö­reinek, technikai tanfolyamai­nak munkájába. A bajai MTH- iskolákban például, ahol régeb­ben alig talált utat az MHS, az idén több mint 500 tanuló vett részt az összetett honvédelmi sportversenyen. Mindezt csupán az előadá­sokkal, kiállításokkal érték el? — Mind jobb a személyes agitáció is, de emellett nagy szerepük van munkánk megis­mertetésében a különféle hon­védelmi kiadványoknak, füze­teknek, brosúráknak. Kedveltek a honvédelmi sportszövetség lapjai is, így többek között a Lobogó, valamint a Néphadse­reg képes hetilapja. — Fontos eredménye ezek mellett az MHS-ben folyó ne- lőmunkának — folytatta a me­gyei elnök —, hogy tagjaink a termelő munkában is megállják a helyüket. Nagyon sok MHS- tag dolgozik a szocialista brigá­dokban, a különféle technikai tanfolyamainkon szerzett tudá­suk hozzájárul, hogy a munka­helyükön is jobban helytállja­nak. Honvédelmi sportnap Kerekegyházán A Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség kerekegyház! alapszervezete vasárnap délután 2 órai kezdettel honvédelmi sportnapot rendez a sportpályán. A látványos műsor­ban a kerekegyházi motorosok ügyességi versenyét, a megyei mo­dellező klub repülőbemutatóját és az összetett honvédelmi verseny helybeli döntőjét láthatja a közön­ség. Ezután labdarúgó-mérkőzés^ kö­vetkezik, majd majálissal program. Állapított-e meg hibákat is az országos elnökség kül­döttsége? — A jók mellett természete­sen, szereztek kedvezőtlen ta­pasztalatokat is. Megállapítot­ták, hogy sok helyen még nem elég tervszerű a propaganda. Az alapszervezetek vezetősége ösz­tönösen, alkalmakként törődik ezzel a feladattal. A másik: Az alapszervezetek egyedül nem képesek elvégezni ilyen irányú munkájukat, szorosabb együtt­működésre van szükség, a helyi pártszervezetekkel és tanácsok­kal, valamint a többi tömeg­szervezettel. Éppen ezért álla­pította meg a küldöttség, hogy az alapszervezetekben tovább kell erősíteni a vezető kollek­tívákat és tervszerűbbé kell tenni az együttműködést a Ha­zafias Népfronttal, a nőtanács- csal, az MTS-sel és különösein a művelődési szervekkel. Milyen az MHS kapcsolata a művelődésüggyel? — Szervezeteinkben sok pe­dagógus dolgozik, de a művelő­désügyi vezető szervek többnyi­re nem támogatják a munkán­kat. Nincs például beépítve az MHS programja sehol a helyi kulturális tervekbe. Holott az MHS munkája bizonyos érte­lemben szorosan vett művelő­désügyi tevékenység is. Hiszen a munkásmozgalmi hagyomá­nyok ápolása, másrészt az ifjú­ság nevelése egyúttal kulturális feladat. Tudomásunk szerint az MHS Országos Elnöksége Bács-Kiskun megyébe láto­gatott először ilyen célzat­tal. Mi ennek az oka? — Agitációs propagandamun­kánk a legjobbak egyike az or­szágban. Június elején az Or­szágos Intéző Bizottság megvi­tatja és a jó módszereket köte­lezővé teszi másutt is. Ezért lá­togattak el hozzánk először. M. L. Nagyszerű eredmények a megyei úttörő négyíusa-hajnokságon Az úttörők megyei négytuSa bajnokságát az „Expedíció a jövőbe” mozgalom keretében rendezték meg. A bajnokságot házi, körzeti és járási versenyek előzték meg és a megye legjobb csapatai kerültek a bajai dön­tőbe. Szerdán délután 3 órakcyr ün­nepélyes keretek között nyitot­I ták meg a versenyt. Erre az al­kalomra zászlódíszbe öltözött a Termelőszövetkezeti sportszékház Nagy a felfordulás a lakiteleki sportpálya egyik szögletében. Nem csoda, hiszen a helybeli Szikra Tsz építőbrigádja lázas mun­kában van; mint képünkön is látható, már felhúzták a termelő­szövetkezeti sportszékház falait. i Mii A megyében is egyedülálló létesítményben három öltöző, valamint fürdő, szertár, és — a sportköri összejövetelek céljára — egy nagyobb terem is helyet kap. Szükség is van a székházra, hiszen a termelőszövetkezet fiataljai közül több mint százan rend­szeresen sportolnak. Lesz-e végre igazi tömegsport? Alig egr hete Vált isme­retessé a Magyar Testnevelési és Sportszövetség Országos Ta­nácsának határozata a tömeg­sport fejlesztéséről. A vita le­zárult és egyhangúan elfogadta a tanács, hogy a testnevelési és sportmozgalom a minőségi sport továbbfejlesztése mellett a nagy­mérvű tömegesítést tűzi zászló­jára. Bizonyosaik vagyunk abban, hogy sokan, amikor olvasták az MTS határozatát, önkéntelenül is azt gondolták: Ebből a mi­nőségi sport fejlesztésére vonat­kozó rész bizonyára megvaló­sul, de a tömegsport fejleszté­sében persze megint minden marad a régiben. Legjobb eset­ben szerveznek egy-két üzemi labdarúgó-csapatot, ahol „há­romfélidős sörmeccseken” hó­dolnak a tömegsportnak, termé­szetesen az igazgatói alap ter­hére Esetleg női röplabda-, vagy kézilabdacsapat is alakul. De csak alakul, mert a lányok ugyan kevesebb hűsítőt fogyasz­tanak, de már a harmadik ed­zés után rájönnek, hogy a fe­szes sportruha nem illik a leg­jobban az alakjukhoz. Nem akarjuk ezzel azt állí­tani, hogy nálunk kizárólag ilyen hagyományai vannak a tömegsportnak. Elvitatbatatla- nok azok az eredmények, ame­lyeket a Kilián testnevelési mozgalommal, a falusi dolgo­zók spartakiádjával elértünk. De ha csak egy területet, az üzemi sportot vizsgáljuk, saj­nos, gyakrabban találkozunk az előbbi példával, mint valódi eredményekkel, üzemi sportunk bizony eddig nem sokkal pro­dukált többet. Miért nem? — Erre nem ne­héz válaszolni. Mert ha voltak is határoza­tok a tömegsport fejlesztésére, végrehajtásukkal senki sem tö­rődött. — S, ha akadt is kö­vetendő példa, az ilyen szinte titokban maradt. Ha pedig még­is említették itt-ott értekezle­ten, akkor senki sem hitte el, hogy valóban igaz. Így azután a tömegsport lett az a feladat, amiről sok szó esett, de amiről ugyanakkor azt gondolta a leg­több sportvezető, hogy ha egy­szer csakugyan lesz belőle va­lami, akkor majd nem jut ele­gendő pénz a labdarúgó-csapat­nak. Tehát — beszéljünk róla sokat —, de tegyünk érte minél kevesebbet. Ezen a felfogáson kell most változtatni. Ezt akarja az MTS határozata és így kell gon­dolkodnia minden lelkiismere­tes sportvezetőnek is. De hogyan fogjunk hozzá? Kérdezték máris több üzemben és hivatalban. Álljon itt követendő példa­ként a Kecskeméti Vasas Sport­kör elnökségének intézkedési terve, amely már az MTS ha­tározatának megjelenése óta született. A Vasas Sportkörről tudnunk kell, hogy nem tartozik a „leg­nagyobbak” közé. Három mű­ködő szakosztálya közül a teke­szakosztály egy megyei és egy városi csapatot, a labdarúgó- szakosztály egy járási II. osz­tályú csapatot, a sakkszakosz­tály egy városi alapfokú baj­nokságban szereplő csapatot foglalkoztat. A sportkör elnöksége az MTS határozatának megfelelően nem­csak a minőségi sport irányító­ja, hanem a „szabad időt sport­tal kitöltő szerv” is kíván len­ni. A sportkörhöz tartozó üze­mek: a Z1M, a Reszelőgyár és a Pneumatikus Szerszámgép- gyár bevonásával az üzemrészek közötti bajnokságok egész so­rát indítják be. Nemcsak egy- egy versenyalkalmat biztosí­tanak így, hanem egész éven át tartó folyamatos sportolást. Tekében például hat csapattal háromfordulós, üzemrészek kö­zötti bajnokság kezdődik. Lab­darúgásban is kétfordulós kör­mérkőzéses házibajnokságot rendeznek. Saikkban már a tél folyamán beindult az üzemi baj­nokság. Ezt most folytatják. Asztaliteniszben is megrende­zik a házi versenyt. Az egyes sportágak versenyeit a sportkör illetékes szakosztálya szervezi és irányítja. Asztaliteniszben — mivel ilyen szakosztálya nin­csen a sportkörnek — a KISZ vállalta a szervezést. Mindeze­ken felül még az MHS is meg­rendezi az alapszervezet házi bajnokságát céllövésben és ösz- szetett honvédelmi versenyben. Ami a legérdekesebb: Vala­mennyi sportágban a házi baj­nokság a Kilián testnevelési mozgalom jegyében zajlik le! Aki részt akar venni a bajnok­ságban, jelentkezik a Kilián testnevelési mozgalomra is, mert a versenyek alkalmával az igazolás a Kilián könyvecs­kével történik. Hozzávetőleges számí­tás szerint is több százra te­hető azoknak a száma, akik így bekapcsolódnak a rendszeres sportolásba. De a sportkör el­nöksége ezen felül még azok­nak a kulturált, sportszerű szó­rakozásáról is gondoskodni akar, akik az említett versenyeken nem vesznek részt. Két-három alkalommal 25—30 km-es ke­rékpártúrát, tőserdei társaski­rándulást, természetjáró tájé­kozódási versenyt és a kirándu­lások alkalmával atlétikai és egyéb versenyeket is szervez­nek. Nem akarjuk tovább részle­tezni, de — valahogy így kell! örömmel üdvözöljük az elsőnek kezdeményező Vasas Sportkör elnökségét. Reméljük, terveik nemcsak tervek maradnak — és példájukat hamarosan vala­mennyi üzemünk követni fogja. Szabó Zoltán különben erősen megviselt bajai sportpálya. A honvédzenekar pattogó indulójára vonultak fel a résztvevők, akiket Beszedits Miklós a megyei úttörő elnökség nevében üdvözölt. A két napon át tartó verseny hatalrtias küzdelmet hozott. A lányoknál új bajnokot avattak, mert a kunszentmiklósi lányok elhódították az elsőséget a bács­almásiaktól, de a fiúk versenyé­ben a bácsalmásiak megvédték a büszke bajnoki címüket, pe­dig az izsáki és keceli úttörők ugyancsak szorongatták őket. A bajnokság eredményei: Lányok: 60 m: 1. Várnagy (Kecskemét), 8,0. 2. Lipták (Izsák), 8,2, 3. Vereb (Balmás), 8,3, Távolugrás: 1. Vereb (Bal­más) 486, 2. Ádám (Jánoshal­ma) 482, Lipták (Izsák) 465, Ma­gasugrás: 1. Lipták (Izsák) 142, 2. Ferenczi (Knsztmiklós), 3. Győrfy (Jánoshalma), Kislabda: 1. Varga (Balmás) 50,5, 2. Ka­lács (Lakitelek) 50,1, 3. Kurucz (Kiskőrös) 46,5. Egyéni összetett: 1. Lipták (Izsák) 324 pont, 2. Ferenczi (Knsztmiklós) 310, 3. Győrfy (Jánoshalma) 305 pont. Csapatversenyben: 1. Kun- szentmiklós 1371, 2. Bácsalmás 1353, 3. Jánoshalma 1310. Fiúk: 60 m: 1. Bense (Félegy­háza) 7,8, 2. Milyacsik (Balmás) 7,9, 3. Lakatos (Izsák) 7,9. Tá­volugrás: 1. Kiss B. S. (Balmás), 2. Mészáros (Kecskemét), 3. Ben­se (Félegyháza). Magasugrás: 1. Hadas (Félegyháza) 156, 2. Mé­száros (Kecskemét) 156, 3. Kiss B. S. (Balmás) 153. Kislabda: 1. Openovszki (Kecel) 80,66, 2. Ben­se (Félegyháza) 75,41, 3. Madá- csi (Harta) 73,68. Egyéni összetett: 1. Bense (Félegyháza) 337 pont, 2. Kiss (Balmás) 331 pont, 3. Milyacsik (Balmás) 313 pont. Csapatversenyben: 1. Bácsal­más 1431 pont, 2. Izsák 1416, 3. Kecel 1379 pont. Országos döntőbe ;utott a Kiskunhalasi Szilády Gimnázium Kiskunhalasi Szilády— Bp. Szilágyi Gimn. 8:5 (8:1) Kiskunhalas, 300 néző, v.: Palvin. H. Szilády: Szilágyi — Gom­bos, Kókai, Papp — Horváth II., Gyenizse, Horváth I. Csere: Bé­kési, Detkó, Rádi, Tarnóczi. Az első félidőben teljes erő­bedobással játszott a halasi csapat és a Budapesten szerzett 6 gólos előnyét még 7 góllal nö­velte. A szünet után a cserejáté­kosok játszottak, de még így is biztos volt a döntőbe jutás. Góldobók: Horváth I. 4, Hor­váth II. 2, Kókai 2. Bokányi Dezső kerékpáros emlékverseny Pompás Időben, enyhe ellenszél- ben rajtolt pénteken délelőtt ll-kor Budapesten a Bokányi Dezső 3 na­pos kerékpáros országúti emlékver­seny 73 fős mezőnye, és vágott neki a Baja felé vezető 150 km-es útnak. Az útvonalon végig sokezres tömeg kísérte figyelemmel a ver­senyt. A mezőny Soltig együtt ha­ladt, majd háromfelé szakadt. Az első csoport 39,3-as óraátlagot hajtva érkezett meg Bajára. A hajrában Mészáros (Újpesti Dózsa) győzött, de az első IS versenyző azonos időt futott. Eredmény: 1. Mészáros (Újpesti Dózsa) 3 óra 48:39, 2. Benkő (Bp. Postás), 3. Palik (Nyugat-Szlovákia), 4. Balaskó (Tipográfia). 5. Sztámusz (Újpesti Dózsa), 8. Molnár (Bp. Va­sas), 7. Orbán (Bp. Vasas), 8. Ke­serű (Pécsi Postás), 9. Megyerdi (Ti­pográfia), 10. Oláh (Tipográfia), mind azonos idővel. Nyolc verseny­ző nem érkezett célba. A mezőny szombaton 9 órakor rajtolt Pécs felé.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents