Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-30 / 125. szám
Strand befogadóképessége ugyan változatlan maradt, továbbra is 12 kádfürdő, két gyógymedence, egy strandmedence és egy gyermeklubickoló várja a vendégeket, de a jövő hónapban új, dégek számára szinte korlátlanul tudnak a fürdőben szobát, szállást ajánlani magánházaknál, napi tíz forintért. Ezek alapján megállapíthatjuk tehát, hogy egyre jelentősebbé Cikkünk nyomán Az Építésügyi Minisztérium fedezi a költségeket Lapunk május 5-i számában „Amíg nem késő” címmel ismételten foglalkoztunk a kecskeméti barakklakások 25 sokcsaládos fő-bérlőjének egyre súlyosbodó helyzetével. Mint ismeretes, a négy lakóház az ÉM Fémmunkás Épületlakatos- és Tömegcikkipari Vállalat kecskeméti üzemének rohamos terjeszkedése következtében az állandó legzajosabb munkáik kellős közepébe került. Megírtuk azt is, hogy a vállalat a területkisajátítás alkalmával a városi tanáccsal szemben kötelezettséget vállalt a barakklakók megfelelő lakásokba történő elhelyezésére. A 25 család azonban a mai napig is az üzem területén várja sorsának jobbrafor- dulását, egyre türelmetlenebbül, mert az épületek az elmúlt fél év alatt olyan súlyosan megrongálódtak, hogy lassan élet- veszélyessé válnak. A városi tanács vb titkársága néhány nappal ezelőtt arról értesítette szerkesztőségünket, hogy Kilián József elvtárs, az építésügyi miniszter első helyettese, megküldte válaszát a kecskeméti barakklakásokról irt korábbi cikkekre. Nem érdektelen azonban megemlíteni, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága már a múlt év november 23-án, közölt tudósításunk nyomán behatóan foglalkozott a barakklakók súlyos problémájával és olyan határozatot hozott, miszerint erélyes intézkedésekkel meg kell sürgetni a kérdés meg&idfáeái. E határozat alapján fordultak azután Kilián elvtárshoz, aki az alábbiakban szögezte le álláspontját: „Korszerűsített második ötéves tériünk szerint a kecskeméti gyár beruházásának beindítása eltolódott 1966-ra. A vállalat valóban még 1961-ben igénybe vette az üzem bővítéséhez szükséges területet, a rajta levő négy lalcóházzail együtt, de jóváhagyott beruházási program és hitelkeret hiányában az épületek szanálását nem tudta végrehajtani. Figyelembe véve azon ténykörülményt, hogy az idevonatkozó ipari beruházást megkezdeni addig úgy sem tudják, amíg az épületekben lakó főt értők kiköltöztetése meg nem történhet, indokoltnak tartom részükre egy új lakóház felépítését. Jövő évi beruházási tervünkben biztosítjuk -majd az ehhez szükséges keretet.'-’ Dr. Mező Mihály, a városi tanács vb-titkára, szerkesztőségünkhöz intézett levelének befejező részében még a következőket írja: „Kilián elvtárs közlése tehát arra utal, hogy jövőre megkezdődik és feltehetően, be is fejeződik majd az új hahóhoz építése. A súlyos helyzetben levő 25 sokgyermekes család tehát végre nyugodt, egészséges körülmények közé juthat. Finnek érdekében mind a városi tanács, mind a megyei tanács végrehajtó bizottsága a maga vészéről mindent elkövet.’’ Kecskeméten is! Előre bocsátom, hogy én is egyike vagyok a könnyűzene kedvelőinek. Viszont még a „leg- megszállottabb” sem szereti; ha késő este twisztre virrad. Az Aranyhomok Szálló kerthelyiségében csupán néhány napja játszik a zenekar, de a környező házakban — az Arany János utca páros számú oldalán, illetve a szállodában — lakó embereknek máris több „felejthetetlen éjszakát” szereztek az egyébként kedves melódiákat játszó fiatalok. Budapesten érvényben van egy olyar. intézkedés, hogy a kerthelyiségekben es’te tíz óra után erősítővel működtetett elektromos hangszereken játszani, illetve éneknél hangszórót használni nem szabad. Vajon ezt a csendkorlátozást Kecskeméten nem lehetne megvalósítani? —esi Napirenden: az állategészségügy A csávolyi tanács májusi ülésen tárgyalta a község állategészségügyi helyzetét. A beszámolót dr. Lipokatich Sándor községi állatorvos terjesztette a tanácsülés elé. Megállapítást nyert, hogy a község állategészségügyi helyzete jónak mondható. A sertéstenyésztésben ez évben egyetlen fertőző megbetegedés nem történt. A szarvasmarha-tenyészetben a gépi fejés bevezetése óta a régen gyakori tüdőgyulladásos betegségek megszűntek. A baromfitelepen 6 százalékos elhullás mutatkozott — amit körültekintőbb gondozói munkával tovább lehet csökkenteni. Javaslat született axxa vonatkozóan, hogy az eredményesebb állattenyésztés érdekében a háztáji gazdaságokban is növeljék a tápetetést. A beszámolót számos hozzászólás és javaslat egészítette ki. M. J. EGY PILLANAT Gyógyulást keresnek a kiskőrösi fürdőben Vallomások a vendégkönyvben „tzületis beteg voltam. 1962. tavaszán csak két mankóval tudtam járni. Az orvos javaslatára 16 fürdőt vettem, azóta egészségem helyreállt. Eengö Antal, Akasztó.” „Súlyos ideg- és reumás betegségem volt. Orvosi javaslatra 32 fürdőt vettem. Azóta meggyógyultam. Nemcsak járni tudok, de dolgozni is, minden munkát. Marké Mihály, Tabdi.” E vallomások nemrégi ben kerültek be a kiskőrösi fürdő vendégkönyvébe és Csemus Sándor, a „házigazda” örömmel mutatja meg minden érdeklődőnek. Pedig e vallomások nélkül is nagy híre, vonzása van már a gyógyhatásúról ismert fürdőnek. Hiszen nemcsak a környékről, de az ország távoli vidékeiről — többek között Budapestről, Salgótarjánból — is fogad vendégeket, mégpedig évről évre többet. Igaz, hűéhez képest elég szerény körülmények között. A legnagyobb és legégetőbb gond, hogy a nyári szezonban gyakori, napi három-, három és fél ezres vendégforgalomhoz csak mintegy 800 személy ellátására alkalmas kabinsorral és öltözővel rendelkeznek. S ez bizony gyakran kényelmetlen helyzetet teremtett — amin az idén is nehéz lesz változtatni. Vannak azonban örömteli, a vendégek kényelmét szolgáló változások is. Ügy véljük, erről sem haszontalan beszámolni: A fürdőt ma már rendszeres autóbuszjárat köti össze a vasútállomással. Sokat javult a vendéglátás, amit bizonyít, hogy az idei évtől kezdve a földművesszövetkezet strandon levő vendéglőjében bevezetik az előfizetéses menürendszert. A jól felszerelt kölcsönzőboltot, a különböző szórakoztató cikkeken — játékokon, fényképezőgépen, rádión, sakk- és pingpongfel- szerelésen kívül bőségesen ellátták strandcikkekkel is, többek között most érkeztek meg a vodanatúj fürdőruhák. A Az első idei »strandolok” a reumások „Mekkájában”. Kacs-Kiskun megyei PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: :l-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér l?a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint közepes teljesítményű búvár- szivattyút állítanak üzembe, amely lehetővé teszi, hogy minden éjjel újra tölthessék a gyógymedencéket. S bár a rég várt turistaszállás nem épült fel, a tartás venváló gyógyfű időnk, a kiskőrösi a tavalyinál valamivel jobb körülmények között fogadhatja vendégeit, s gyógyító vizében mind többen találhatnak enyhülést fájdalmaikra. E. 6. Garázda tolvajok A kecskeméti Trombita utcai bérház lakóinak nevében fordulok segítségért a szerkesztőséghez: Immár öt éve, hogy felépültek ezek a bérházak, s mi lakók mindent elkövettünk, hogy környezetünket széppé, kellemessé tegyük. Az udvarokat társadalmi munkával hoztuk rendbe. Virágokat, fácská- kat ültettünk az arra alkalmas helyekre. A Községgazdálkodási Vállalat kertészei tavaly rózsatöveket ültettek az utcai front parkosított részeire. Gyönyörűek voltak ezek a rózsák egész nyáron. A télen védtük a fagy ellen. Betakartuk, szinte babusgattuk valamennyit és most, amikor ismét rügyeznek — lelkiismeretlen egyének éjszaka ellopják. Eddig mintegy 50 ró- zsatövet szedtek fel. Több lakótársammal éjszakánként órákon keresztül lesben álltunk, de sajnos eredménytelenül. Állandó éjszakai őrtállásra viszont nem vállalkozhatunk, hiszen valamennyien dolgozó emberek vagyunk. Nagyon kérjük, hogy a lap hasábjain hívják fel az illetékesek figyelmét panaszunkra. Reméljük, megfelelő intézkedésekkel sikerül majd meggátolni a további lopásokat. Gödöllei István Kecskemét, Trombita utca 1/D. Inai. «» M M GKK IÉÖP aa eaii&sU, gödör tájékán. Bíes-Kiskun megye) Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-8S ________ index: 25 065, Gö dör „Árok is van, gödör is van...” — mondja a nóta, és hogy mennyire igaz. arról sok esetben meggyőződhetünk. A szokatlan csupán az, hogy már majd egy éve győz meg bennünket a nóta igazságáról az a gödör, ami Kecskeméten Batthyány utca végénél a le- ninvárosi bejáránál van. Nem sorolhatom, fel itt azokat az átkokat. és káromkodásokat, amiket itt a gödör szélén imbolygó autóbuszokban, lovaskocsikról, egyebekről hallottam elhangzani. Azon csodálkozom, hogy eddig még nem történt komolyabb baleset ezen a helyen, hogy nem fordult bele valáki ebbe az árokba. Csodálkozom továbbá azon is, hogy a valamikor csatornázás miatt kiásott árokból csupán ezt a két- három négyzetméternyi gödröt nem tudták betemetni. Már felmerült bennem az a gondolat is, hogy hátha valami lefolyót akarnak ide tenni. De akkor miért nem teszik, mire várnak, mi hiányzik még ahhoz, hogy ezt a gödröt betemessék? A városnak az egyik , legforgalmasabb pontja a fent említett1 hely. A gödör és a mellette levő földkupacok miatt állandó sár, és életveszély leselkedik azokra, alkik valamilyen járművel közlekednek itt, legyen az kerékpár, vagy autóbusz. Vajon kit terhelne a felelősség, ha egyszer beleszaladna és nyakát szegné valaki ebben a gödörben? G. S. A munka egyik szép pillana tát leste el a fotoriporter. / sok-sok emberi erőt pótoló gé] hatalmas „szája” kinyílik, máris hull a földtömeg, hog: helyén csatorna létesüljön : kiskunsági földeken, (Pásztó Zoltán felvétele.)
