Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-31 / 126. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! & MWWKtóPART, BACS-K»SKV/IM MECtVE» LAPJA Magyar—jemeni barátsági és együttműködési szerződést és közös közleményt írtak alá Szombaton délben az Crszág- ház Munkácsy-termében ma­gyar—jemeni barátsági és együttműködési szerződést, va­lamint közös közleményt írtak alá. A szerződést és a közös köz­leményt magyar részről Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, jemeni rész­ről Abdullah al-Szalal marsall, a Jemeni Arab Köztársaság el­nöke írta alá. Az aláírásnál jelen volt Ká­dár János, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Pap János, a kormány elnökhelyettesei, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Czi- nege Lajos, dr. Horgos Gyula, Ilku Pál, Losonczi Pál, a kor­mány tagjai, Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke és Szarka Károly külügyminiszter-helyet­tes. Ott voltak az aláírásnál Abdullah al-Szalal elnök kísé­retének tagjai. (Folytatás a 2. oldalon.) XIX. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM Ara 80 fillér 1964. MÁJUS 31, VASÁRNAP Egy hónap ÍT. I.) Egy hónap még Péter és Pál, az aratás hagyományos megkezdésének napja. Megyénk­ben nem egy helyütt valamivel korábban is hozzáfognak a rozs betakarításához, amire nemcsak az elmúlt évek tapasztalatai alapján, hanem e gabonaféle éréséből is lehet következtetni. Irtunk már róla, hogy az idei aratás minden eddiginél alapo­sabb szervezést, derekasabb helytállást követel gazdaságaink vezetői, valamint a szövetkezeti gazdák részéről. Miért? A többi közt azért, mert vetésterüle­teinknek az elmúlt évihez mért örvendetes növekedésével nincs arányban a kombájnok és ara­tógépek számának emelkedése, másrészt pedig erősebbnek, te­hát nehezebben betakarítható- nak mutatkozik a gabona. Nö­veli a gondokat az is, hogy a sokáig tartó tél miatt később kerültek földbe a kapásnövé­nyek, ápolásuk munkája tehát éppen a „kenyércsala” idősza­kában torlódik össze. Ami a géppel történő betaka­rítást illeti, termelőszövetkeze­teinknek 363 — gépállomási és saját — kombájn, s 337 arató­gép áll rendelkezésére. Ezekkel „papírforma” szerint csaknem 188 ezer holdon vágható le — s részben csépelhető el — a ga­bona, mintegy Í6 ezer hóid ter­mésének a betakarítását pedig kézi erővel kell elvégezni. — (Ugyanígy kézi aratást igényel a tszcs-k, szakszövetkezetek és egyéni gazdaságok 65 ezer hold- nyi gabonája is.) A fenti adatoknál optimális állapotot vettünk alapul, vagyis azt, hogy egy kombájn 350, az aratógépek mindegyike pedig 180 holdon végzi el a munkát. Az elmondottakon kívül szá­molni kell azonban a gépek megrongálódásával, a gabona­szár magasságával, ami mind csökkenti a gépek teljesítmé­nyét. Elsőrendű feladat hát, hogy az aratócsapatokat a szük­Indulásra készen Benépesültek megyénk kirán- ulóhelyei. A hét végi látogatók ogadására és örömére előkészí- ették a csónakokat megyénk gyik szépen fejlődő kiránduló- lelyén, Kunfehértón is. (Pász- ar Zoltán felvétele.) ségletnek megfelelően már most megszervezzék. A munkaerőigény megállapí­tására járási tanácsaink mező- gazdasági osztályai a termelő- szövetkezetekre bontva hala­déktalanul készítsenek mérleget arról, hogy mekkora terület vár letakarításra, s ehhez milyen gépi erő áll rendelkezésre. Igen nagy gond fordítandó a gépek kijavítására, amellyel ed­dig nem egészen háromnegyed­részt készültek el gépállomá­saink és tsz-eink szerelői. A jú­nius elején sorra kerülő gép­szemléken fokozott figyelemmel ellenőrizzék a szövetkezetekben rendbehozott gépeket, hiszen azokban a javítás során érthe­tően nem történt olyan alapos részellenőrzés, mint a gépállo­másokon. Az elmúlt évek tapasztalatai­ból okulva, gépállomásaink és tsz-eink idejében gondoskodja­nak az üzemanyag szükségtar­tályokban történő tartalékolásá­ról is, nehogy .szállítási nehéz­ségek miatt hiány keletkezzék, s a gépeknek akárcsak egy órá­ra is le kelljen állmok. Nyilván több közös gazdasá­gunkban már akkor befejezik majd az aratást, amikor má­sutt még javában tart e munka. A felszabadult gépeket azonnal irányítsák át az utóbbi szövet­kezetekbe. Ennek lebonyolítása csak akkor kecsegtet sikerrel, ha járási tanácsaink a mostani napokban rögzítik minden egyes gép kapacitását, s ennek alap­ján mintegy stratégiai tervet készítenek a szervezés későbbi végrehaj tásához. Szövetkezeti gazdaságainkban el nem hanyagolható jelenlegi feladat a kombájnszérűk elké­szítése is. Üdvös lenne, ha — miként a kiskunhalasi járási­városi pártbizottság teszi — minden járásban kijelölnének egy-egy tsz-t mintaszérű elké­szítésére, s azt bemutatnák va­lamennyi illetékes közös gazda­ság vezetőinek. Csak nagy vonalakban vázol­tuk az aratásra való felkészülés teendőit. Kapkodásra nincs ok, megfontolt tervező és szervező munkára viszont annál nagyobb szükség van. S ha mindenki, akit illet, szívügyének tekinti a gabonatermés betakarításának minél kisebb szemveszteséggel történő lebonyolítását, nem is lesz hiba. ‘ Az egészségügyet szolgálja A képen látható mosoda és kazánház a kiskunhalasi kór­ház udvarán épül. Az egymil­liós költséggel már jórészt el­készült mosodaépületbe négy, nagy teljesítményű mosógépet, két centrifugát, gőzkalandert, két hőlégszárítót szereltek, il­letve szerelnek be és 600 ezer forintos költséggel épül a hoz­zá való kazánház is. A tervek szerint augusztus 1-vel lép üzembe a korszerű, új mosoda, és a 290 ágyas kórházon kívül ellátja frissen mosott, vasalt holmival a járás valamennyi egészségügyi intézményét is. Hétfőn érkezik az első borsószállítmány a Kecskeméti Húsz százalékkal Konzervgyárba a »zsenge" felvásárlási ára A zöldségboltok primőrjei­nek sorában és nagy ritkán az étlapokon is találkozhattunk ve­le az utóbbi hetekben. De hét­főn már munkába állnak a bor­sócséplőgépek a közös gazdasá­gokban és az első szállítmányok begördülnek a konzervgyár ud­varába. Ezzel vége szakad a primőridőszaknak. Indul a bor­sószezon. — A tiszaújfalui Alkotmány és a nyárlőrinci Aranykalász Tsz nyitja a sort. Az első napon még csak 50 mázsányi borsóra számí­tunk. ezért a feldolgozó gépeket csak kedden állítjuk munkába. Ad­dig a hűtőházban pihennek az első szállítmányok — tájékoz­tat Végvári István, a Kecske­méti Konzervgyár igazgatója. A szezon megindulása min­den évben a legjelentősebb vál­tozás a konzervgyár életében, hiszen ettől kezdve ugrássze­rűen növekszik a munka. Jú­nius 10—15-e körül beérik az eper, szinte ezzel egy időben a meggy. Hó végén jelentkezik a bab, aztán beköszönt a nyári csúcsidőszak. — Hogyan készült fel a kon­zervgyár a szezonra? — Elsősorban a termelési költségek csökkentését szol­gálja az osztályonként elké­szített, átfogó, intézkedési tervünk — közli az igazgató. A továb­biakban nagy vonalakban meg­ismerkedünk a terv főbb célki­tűzéseivel is. Az üzem vezetői a helyi ta­nácsok segítségével pontosan felmérték, hogy egy-egy város­ból, vagy községből mennyi munkaerőre számíthatnak. Június folyamán 500 mun­kással emelik a létszámot. A csúcsidőszak indulásáig 4100 főre duzzad az üzem munkásgárdája. Sokat rontott az áru minősé­gén és lényegesen emelte a fu­varköltséget tavaly az, hogy a központi telephelyen vették át az árut, és innen szállították ki az előkészítőtelepekre, majd is­mét vissza. Idén a termelőkhöz legkö­zelebb eső telepen történik az átvétel. Az igazgató hangsúlyozta, hogy a közös gazdaságok és a MÉK is sokat tehetnek azért, hogy az áruellátás folyamatos legyen, gyorsan jusson el a friss zöld­ség a feldolgozógépekig. Pontosan kidolgozták a külső és belső anyagmozgatás tervét is. A gépkocsikat idén lépcső­zetesen indítják, és ezzel üte­mesebbé, gyorsabbá válik az áruszállítás. A gazdaságokba kihelyezett borsócséplőgépek és a feldolgo­zó vonal műszaki felülvizsgála­tát, az elmúlt hetekben végre­hajtották. Tartalékalkatrész is van elég. Idén göngyölegben, üvegben sem lesz hiány. A szük­séges ládamennyiség már a gaz­daságok központjaiban várja a borsót. — Munkaerő, gép, göngyö­leg már a helyén van. A szállítóeszközök munkáját is pontosan megszervezték. De lesz-e elég borsó? Hiszen az idén 502 vagonnal kell feldol­gozni az üzemnek, míg tavaly 390 volt a feladat. — Nyersanyagban sem lesz hiány, az előzetes becslések azt mutatják, hogy idén kitűnő ter­mésre számíthatunk — válaszol az igazgató. — De nemcsak mennyiségi növekedést, hanem lényeges minőségjavulást is várunk — fűzi még hozzá, aztán el­mondja, -hogy idén 30 százalék­kal magasabb árat fizetnek a közös gazdaságoknak az első osztályú, „zsenge” borsóért. A termelőknek is érdekük tehát, hogy idejében szedjék le a ter­mést, és a lehető legrövidebb időn belül eljuttassák a felvá­sárlótelepekre. B. D.

Next

/
Thumbnails
Contents