Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-28 / 123. szám

2. oldal 1964. május 28, csütörtök Meghalt Nehru indiai miniszterelnök ÜJ DELHI (MTI) Nehru indiai miniszterelnök szerdán újdelhi lakásán meg­halt. Reggel 6.25 órakor — he­lyi idő — lett rosszul, akkor elveszítette eszméletét, s nem is nyerte vissza. A beteg ágyá­nál tartózkodott leánya, Indira Gandhi asszony és hét orvos. Jelentések szerint Nehru trom­bózist kapott és hirtelen csök­kent a vérnyomása. Sri Dzsavaharlal Nehru 1889- ben, Allahabadban született. Atyja Motilal Nehru, az indiai függetlenségi mozgalom egyik nagy alakja, a nemzeti kong­resszus egykori elnöke volt. A brit gyarmati hatóságok mintegy tíz évig (utoljára 1942—45-ig) börtönben tartot­ták. 1946-ban az ideiglenes kor­mány alelnöke, 1947-ben az in­diai dominium, 1950-ben az In­diai Köztársaság miniszterelnö­ke és külügyminisztere lett. Volt hadügy- és pénzügyminisz­ter is. Kimagasló szerepet ját­szott az ázsiai és afrikai álla­mok, valamint az el nem köte­lezett országok mozgalmában. Az indiai hírügynökség köz­lése szerint csütörtökön lesz Nehru temetése. Június 8-ig nemzeti gyászt rendeltek el. Radhakrisnan indiai elnök a miniszterelnöki teendők ellátá­sával ideiglenesen Nanda bel­ügyminisztert, a miniszterta­nács legidősebb tagját bízta meg. NEHRU Nemzetközi összekötő tiszt” — egy indiai újságíró nevezte így Nehmt, amikor a hidegháború leg­fagyosabb éveiben, mint India mi­niszterelnöke igyekezett latbavetni tekintélyét a Kelet és a Nyugat békés egymás mellett élése érdeké­ben. Dzsavaharlal Nehru India po­litikájának, a XX. század Indiájá­nak legjellegzetesebb képviselője, mondhatnánk: tükre volt. Apja a brahman papi kasztból származó, de európai nevelésű gazdag ügyvéd. A fiatal Nehru Allahabadból került az angliai Cambridge-be és Harrow- ba, ahol természettudományt és jogot tanult. Anglia lelkes híveként tért haza, de hamarosan felismerte a brit uralom szerepét India elma­radottságában, és egyre nagyobb rokonszenvvel kísérte a kolonializ- mus ellen küzdő indiai nép harcát. Nehmt sokan Ghandi ügye foly­tatójának tartották, s bár India most elhunyt kiváló állami érfia ma­ga is ghandista volt, sokkal tovább ment a „passzív ellenállás” politi­kájánál. 1923-ban választották az Indiai Nemzeti Kongresszus főtitká­rává, majd 1929-ben elnökévé. Abban az időben éppen Nehru javaslatára fogadta el a párt a teljes független­ség követelését. Az angol gyarmato­sítók kilencszer vetették börtönbe, összesen több mint tíz esztendőt töl­tött rabságban, s a cellában írta híres önéletrajzi könyvét. Abban fogalmazta meg a független India külpolitikáját, hangoztatva, hogy az erőszakmentesség elvét, amely mel­lett szabadságharcukban kitartottak, kiterjesztik majd a szabad India politikájára is. Nehru semlegessége azonban nem egyszerűen a háború­tól való tartózkodás volt, hanem aktív és pozitív állásfoglalás a nem­zetközi feszültség csökkentése ér­dekében. Ellenezte a katonai töm­böket, s egyike volt a békés egy­más mellett élés Öt elve, a Pancsa Sila megfogalmazójának, Nehru tizennégy esztendeig volt India miniszterelnöke és külügymi­nisztere, s a nagy indiai tömegek vitathatatlan vezetője. Még Ghandi mondta róla: „Noha szenvedélyes és elszánt a harcban, egy állam­férfiú bölcsességével rendelkezik . . . Szerény és elég gyakorlati érzéke van ahhoz, hogy ne sodródjék szél­sőségekbe.” Csaknem másfél évtize­den keresztül kormányozta India hajóját, igyekezve legalább valamit behozni 400 milliós népének a gyar­mati múltból örökölt elmaradott­ságából. Felismerte, hogy csak a szocialista eszmék megvalósítása emelheti fel Indiát, politikai el­képzelései azonban magán viselték osztályának, s a mai indiai társada­lomnak korlátáit. Mégis, ő tette a legtöbbet India felemeléséért. Nagy űrt hagyott maga után, nem álltak mellette hozzá hasonló tekintéllyel és népszerűséggel rendelkező veze­tők a kongresszus pártban. Túlzás nélkül mondhatjuk, az egész világ gyászolja őt, aki népé­vel együtt nagy erőfeszítéseket tett egy a tóm mentes, békés világ meg­teremtéséért. Hrusc§ov beszámolója egyiptomi útjáról Francia—spanyol együttműködés Kambodzsa panaszát tárgyalja a Biztonsági Tanács HRUSCSOV szovjet miniszterelnök szerdán a moszkvai televízióban és _____________________ a rádióban beszámolt az Egyesült Arab Köztársaságban tett látogatásá­ról. Elmondotta például, hogy a forradalom győzelme után eltelt 12 év alatt az EAK ered­ményesen fejlesztette gazdaságát, kulturális éle­tét, államosította a bankokat, nagyüzemeket, a vasutat, valamint sok vállalatot. Az alapvető termelési eszközök tehát állami kézben vannak. Az ország iparosításának alapját ez képezi. Nem véletlen tehát, hogy 11 év alatt több mint há­romszorosára növekedett az ipari termelés. Be­számolt Hruscsov arról is, hogy a földreform alaposan korlátozta az egy személy birtokában tartható földterület nagyságát, körülbelül 500 ezer hektár egykori földesúri földet osztottak fel a parasztok között. Állami nagygazdaságokat és mezőgazdasági szövetkezeteket is szerveztek. Rendkívül érdekes eseménynek számít, hogy a Szovjetunió gépesített, korszerű, mezőgazdasági nagyüzem építéséhez is segítséget nyújt azEAK- nak. Arab barátaink — mondotta — hasznosít­ják majd az üzbegisztáni éhségsztyeppe termő­vé tételének tapasztalatait. Hruscsov megemlí­tette, hogy a korábban itt-ott tapasztalt anti- kommunista megnyilvánulások megszűntek az EAK-ban, jelenleg ez már a múlté a köztársa­ság életében. Megalakult az úgynevezett Arab Szocialista Unió elnevezésű tömegszervezet — amely a meghirdetett elvek szerint a nép poli­tikai szervezete lesz. Ősszel megtartandó kong­resszusuk sok szempontból meghatározza majd az EAK jövendő politikai, gazdasági és társadal­mi fejlődését. Egyébként bebizonyosodott a tár­gyalásokon, hogy az arab egység értelmezése tekintetében — amelyről Hruscsov több ízben beszélt az EAK-ban is — nincsen a két államfő között különösebb eltérés. Hruscsov hangsúlyoz­ta, hogy a marxizmus—leninizmus álláspontja az arab egység kérdéséről nem mond ellent az arab nép törekvéseinek, melynek lényege: Egye­sülni az imperialisták, a gyarmatosítók, a ki­zsákmányolok elleni harcra. Beszéde végén hang­súlyozta Hruscsov, hogy amikor a Szovjetunió testvéri önzetlen segítséget nyújt az egyiptomi népnek, egyszersmind az imperialistaellenes vi­lágmozgalmat is erősíti. EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN CSÜTÖRTÖKÖN Mad­ridba utazott Couve de Murville francia külügy­miniszter. A világsajtó máris hangsúlyozza, hogy a polgárháború óta ő az első francia külügyminiszter, aki ilyenre szán­ta rá magát. Az utóbbi években ugyanis szoros gazdasági, katonai együttműködés alakult ki de Gaulle és a Franco-kormány között. Franciaor­szág tavaly 150 millió dolláros hitelt nyújtott a, fasiszta rezsimnek. A két ország tengeri és légi haderejének közös hadgyakorlatai pedig rend­szeresekké váltak. A francia lapok máris Mad­rid—Fárizs-tengelyről írnak, amely déli irány­ban Rabatig nyúlna. A megbeszéléseken egyik központi kérdés ugyanis a két ország észak-afri­kai politikájának összehangolása. Az arab álla­mok többségének szocialista irányú fejlődésével szemben Párizs és Madrid a Marokkói Király­ságban látja észak-afrikai politikájának „szilárd pontját”. II. Hasszán nemrég nyilatkozatban is megerősítette, hogy szoros szövetség megvaló­sításáról tárgyalt Párizsban, mely a Spanyolor­szággal való érdekközösséget is magában fog­lalná. Tervbe vették a Marokkóban végződő olajvezeték Spanyolországon át Franciaországba történő meghosszabbítását is. Sőt, a nukleáris együttműködés lehetőségét is latolgatják. Mind­eddig nem sikerült a Franco-rendszert szalonké­pessé tenni Európában. Couve de Murville mos­tani tanácskozásai bizonyára ezt az utat igye­keznek egyengetni, hiszen Franco régi törekvé­se, hogy helyet kapjon a NATO-ban és csatla­kozzék a Közös Piachoz. A BIZTONSÁGI Tanács Kambodzsa panaszát tárgyalja, a Dél-Vietnam és az Egyesült Álla­mok által elkövetett agressziós cselekmények miatt. A Vita során a kambodzsai külügyminisz­ter cáfolhatatlan bizonyítékokat terjesztett a BT elé az amerikai—dél-vietnami csapatok agresz- sziós cselekményeiről, követelte, hogy a Bizton­sági Tanács ítélje el az ilyen beavatkozást. A genfi tanácskozás mielőbbi összehívásának szük­ségességét is több küldött hangsúlyozta. Fedo­renko, a Szovjetunió ENSZ-kép viselő je teljes mértékben támogatta a kambodzsai külügymi­niszter indítványát, megállapította, hogy a Kam­bodzsa elleni provokációk forrása az USA — délkelet-ázsiai agresszív politikája, katonai in­tervenciója. Dobi István részvéttávirata Dobi István, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratot intézett dr. S. Radhakrisnanhoz, az Indiai Köztársaság elnökéhez Nehru miniszterelnök elhunyta alkal­mából. Mély fájdalommal vettük a hírt az indiai népet ért nagy veszteségről. A Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa, Kor­mánya, népe és a magam nevé­ben őszinte részvétemet fejezem ki önnek, valamint az Indiai Köztársaság kormányának és népének Dzsavaharlal Nehru, az Indiai Köztársaság miniszterel­nöke, a kiváló államférfi el­hunyta miatt. Kérem elnök urat, tolmácsolja mély együttér­zésünket az elhunyt családjá­nak is. — Közli többek között a távirat. A magyar nép megőrzi az in­diai nép nagy fiának. Dzsava­harlal Nehrunak emlékét és osztozik az indiai nép mély fáj­dalmában. JVajwy részvét világszerte MCS2KVA (MTI) Szerdán délután Nyiki'a Hruscsov szovjet kormányfő, Alekszej Koszigin els') minisz­terelnök-helyettes és Andrej Gromiko külügyminiszter a szovjet kormány és a szovjet nép részvétét tolmácsolta az in­diai nagykövetnek. Nyikita Hruscsov szerdán délután a moszkvai televízióban tartott beszédében — amelyet egyip­tomi látogatásának szentelt — kegyeletes szavakkal emlékezett meg az indiai nép nagy halott­járól. — Többször is alkalmam volt beszélgetni ezzel a ruigy állam­férfival — mondotta többek között Hruscsov. — A szovjet nép, a szovjet kormány és saját magam nevé­ben mély részvétemet nyilvání­tom az elhunyt családjának. Radhakrisnan indiai köztársa­sági elnöknek, India kormányá­nak és egész népének. Nehru miniszterelnök emlékét örökké megőrzik szívükben o szovjet emberek, mindazok, akik nagy­ra becsülik a Szovjetunió és India barátságát Ugyanezeket az érzelmeket és gondolatokat juttatja kifejezés­re az a részvéttávirat, amelyet Hruscsov és Leonyid Brezsnyev intézett Radhakrisnan indiai köztársasági elnökhöz. Koszigin, a szovjet minisz­tertanács első elnökhelyettese szerdán repülőgépen Delhibe utazott, hogy részt vegyen Nehru temetésén. Vele együtt utazott Kául, India moszkvai nagykövete is. Dzsavaharlal Nehru indiai miniszterelnök váratlan halálá­nak híre megdöbbenést és nagy részvétet keltett az egész vilá­gon. II. Erzsébet, angol királynő szintén részvétét fejezte ki. Nehru temetésén a királynőt Lord Mountbatten képviseli. Johnson, az Egyesült Államok elnöke és Rusk külügyminisz­ter táviratban fejezte ki részvé­tét Radhakrisnan indiai el­nöknek. Az UNESCO Végrehajtó Ta­nácsa rendkívüli ülésen adó­zott az indiai minisz' ’relnök emlékének. A csütörtöki temetésen az angol kormányt Home minisz­terelnök, az Egyesült Államok kormányát Rusk külügyminisz­ter képviseli. Szalal elnök magyarországi látogatásának második napja Abdullah al-Szalal marsall, a Jemeni Arab Köztársaság ha­zánkban tartózkodó elnöke és kísérete szerdán délelőtt a Hő­sök terén megkoszorúzta a ma­gyar hősök emlékművét. A koszorúzási ünnepségen megjelent Dobi István, az Elnö­ki Tanács elnöke, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Kállai Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Péfer János külügy­miniszter, Kiss Károly, az El­nöki Tanács titkára, Szarka Ká­roly külügyminiszter-helyettes. Jelen volt a koszorúzásnál a Külügyminisztérium és a Hon­védelmi Minisztérium több ve­zető beosztású munkatársa. • Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szer­dán délelőtt viszontlátogatást tett Abdullah al-Szalal marsall­nak A látogatásnál jelen volt Kállai Gyula, a forradalmi munkás—paraszt kormány el­nökhelyettese, Kisházi Cdón, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Péter János külügyminiszter, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára és Szarka Károly kül­ügyminiszter-helyettes. * Abdullah al-Szalal marsall, a Jemeni Arab Köztársaság elnö­ke és kísérete szerdán az Or­szágházban látogatást tett Kádár Jánosnál, a forradalmi mun­kás—paraszt kormány elnökénél. Segítőtársaink A SZOCIALISTA öntudatnak megfelelő gondolkozás az egyik legfontosabb feltétele a terme­lőszövetkezetek, szövetkezeti csoportok megerősödésének, to­vábbi fejlődésének. A párt tu­datformáló feladata tehát a pártmunka hatékonyságának nö­velését, fejlesztését követeli. Ezért tartjuk nagy fontosságú­nak és időszerűnek az MSZMP Politikai Bizottságának 1960. április 12-i határozatából a pár- tonkívüli aktívákra vonatkozó pontokat, amelyeknek végre­hajtásában számottevő eredmé­nyek születtek a kecskeméti já­rás közös gazdaságaiban. Nemrégiben mélyreható és széles körű vizsgálat nyomán megállapítottuk, hogy a tsz-ek több. mint kétharmadában kia­lakult a pártonkívüli aktivis­ták hálózata és létszámuk meg­közelíti az ezerszázat. A tisza- kécskei Béke és Szabadság Tsz- ben hatvan-hatvan aktivista tevékenykedik a pártszervezet mellett. Nagy részük van ab­ban, hogy a szeszélyes tavasz ellenére minden munkát időben elvégeztek a gazdaságok. Az aktivisták többsége a pár­tánk ívüli gazdasági vezetőkből, a legjobban dolgozó tsz-gaz- dákból kerül ki, akik mindin­kább egyetértenek pártunk po­litikájával. S az egyetértést nemcsak szavakkal, hanem min­dennapi tetteikkel is kifejezik. Vegyük csak az orgoványi Sal- lai Tsz példáját, ahol ugyan­csak hatvanén segítenek a kom­munistáknak. A tavaszi szőlő­telepítéshez kevésnek ígérkezett a munkaerő, s ezért még tizen­öt embert szerveztek a telepítő brigádok kiegészítésére. Egy vasárnap pedig 3 holdat társa­dalmi munkával telepítettek be. Hiányok mutatkoztak a felvá­sárlási tervek szerződéses fede­zete tekintetében. Az aktivis­ták — a helyi tszcs-k gazda­sági vezetőivel az élen — több száz gazdára kiterjedő felvilá­gosító munkát végeztek. Ered­ményeként közel állnak a terv­teljesítéshez, ami 200 mázsa baromfihúst, 500 hízott sertést, és 300 ezer tojást jelent a nép­gazdaságnak. HELTES TÖREKVÉS, hogy egyre több alapszervezetben rendszeresen meghívják a tag­gyűlésekre a pártonkívüli segí­tőtársakat. Legutóbb a járási pártbizottságnak a mezőgazda- sági munka és a szövetkezetek továbbfejlesztéséről szóló hatá­rozatát ismertető taggyűléseken szinte kivétel nélkül részt vet­tek az aktivisták. Sokan észre­vételeikkel, javaslataikkal se­gítették elő a határozat megér­tetését és a helyi viszonyokra való alkalmazását. Méscáros István, a lakiteleki Szikra Tsz főagronómusa például a kom­munisták által összeállított in­tézkedési tervhez hozzáfűzte, hogy az valamennyiünk „szívé­ből beszél” és megvalósításá­ból a pártonkívüliek is részt kémek. Tavaszi munkájuk lát­tán elmondhatjuk: Szavait szép tettek követték, melyeket még az árvíz sem tudott megaka­dályozni. Nagyra becsüljük a 80 hollandi ágyas palántaneve- lő-telep zökkenő nélküli kiépí­tését és a szükséges palánta mennyiség időre való előállí­tásait

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents