Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-28 / 123. szám
KW. mája* SS. esSfőrttHt 3. v)9sl Négy újító — öt gép öt Union Special gép mondta fel a szolgálatot az év elején a Férfifehérneműgyár Bajai Gyáregységében. Olyan alkatrészek koptak el bennük, amelyeket beszerezni nem lehetett. Nehéz helyzetbe került az üzem, mert a gépek igen fontos szerepet játszottak a termelésben, a terv teljesítésében. Ezekben a napokban a műszaki vezetők és munkások állandó beszédtémája volt, hogyan lehetne újra használhatóvá tenni a gépeket. A műszerész újító brigád vállalta a feladatot. Hosszasan tanulmányozták a gép működését, s végül úgy döntöttek, hogy megváltoztatják a gépöntvényt, és az alkatrészeket házilag készítik el Két hónapon át tartott a szorgalmas, nagy szakértelmet igénylő munka. Vállalkozásukat siker koronázta. Az öt gép tér melékenyebb. mint azelőtt. Előzetes számítások szerint a felújított gépekkel évente 60 ezer forint munkabér-, illetve 8 ezer munkaóra-megtakarítás érhető el. A gépekkel ily módon 15 ezer férfiinggel többet lehet elkészíteni. „Összezsugorodott” vasúti rakodóterek Tissakécske, vasútállomás. A két kitérővágányt teljesen tehervagonok foglalják el. A rakodóterületen egyszerre legfeljebb csak hét teherkocsiba rakodhatnak. — Látná, mi van itt kora reggel! — így Molnár László állomásfőnök. — Nem egészen fél óra leforgása alatt három személyvonatot indítunk, Kecskemét, Kiskunfélegyháza és Szolnok felé. Sokszor magam is csodálkozom rajta, hogy nem történik semmi baleset, karambol. Tény, hogy a vasútállomás kinőtte magát. Nem csoda, hiszen évente egymagában nagyobb forgalmat bonyolít le, mint a Szolnok— Kiskunfélegyháza-vonal valamennyi közbeeső állomása együttvéve. A szállításban, a többi között, érdekelt a község négy termelőszövetkezete, a MÉK, a pincegazdaság kirendeltsége, a permetezögépgyár és a gépállomás. A közös gazdaságok összesen ezer holdon folytatnak zöldségtermelést. A havi kocsiforgalom 5—600, a szezonban viszont meghaladja a 300-at is. Arra, hogy. a forgalom évről évre növekszik majd, biztosíték az eddig telepített 750 hold új szőlő és gyümölcsös, amely az elkövetkező években fokozatosan termőre fordul. A vasútállomás gondját különösen súlyosbítja a község és Szolnok közötti országút rövidesen megkezdődő korszerűsítése, hiszen ehhez 35 ezer tonna építőanyagot kell majd fogadni az állomáson. A tiszakécskei állomás gondja nem egyedüli a megyében Hasonlóak, vagy talán még nagyobbak a problémák Hartán és Bácsbokodon is. Hart fin az állomáson egyetlen kitérővágány van. Ugyanakkor a község tavaly több kenyérgabonát értékesített, mint a kalocsai járás községei összesen. Ősszel 750 vagon cukorrépát továbbítottak innen. De 65 vagon nyi mennyiséggel sehogy sem tudtak boldogulni. Bár a rakterűiét mellett már prízmázva volt, hét tehergépkocsival át kellett hordani a három kilométerre levő állampusztai vasútállomásra. Csordás Mihály, a Béke Tsz főkönyvelője amiatt panaszkodik, hogy a traktorosoknak már hajnali kettőkor oda kell állniuk, ha reggel nyolckor meg akarják kezdeni a rakodást. És itt is számolni kell a forgalom további növekedésével, már csak azért is, mert az új öntözőfürt közeljövőben történő építése igen sok szállítanivalóval jár. És Bácsbokodon? — Az őszi csúcsforgalomban nemegyszer előfordult, hogy a Zetorunk naponta csak kétszer fordulhatott a vasúti í'akodótér szűkös volta miatt — mondja Jaszenovics Máté, a Szalvai Tsz üzemgazdásza. Az itteni állomáson egyébként, a többi között öt község Bácsbokod, Bácsborsód, KatySánta Etelka az egyik felújított gép mellett dolgozik. Az ő fürge ujjai is hozzájárulnak azonban ahhoz, hogy a gép termelékenyebben szolgálja ki a Warion-szalagot, amelyről gyors egymásutánban kerülnek le az elkészült férfiingek. Szikes vidék Kun- szentmiklós és Szabad- szállás között. A csillogva zizegő, vizet permetező szórófejek látványa itt még meg kapóbb. mint másutt. Már csak azért is, mert az öntözött növény — fű! Legelőt öntöznek. Húsz holdon. A szikes legelőre első ízben tavaly juttattak mesterséges csapadékot itt, a Solti Állami Gazdaság bösztöri üzemrészében. Bevált az esöztetés. Térdigérő volt a fű, bőséges szé- natermést adott. Utána pedig késő őszig legeltették. Most 18 szórófejből hull a víz a zöld gyep- szőnyegre. Nem kell Esőcsinálók messziről jönnie, itt húzódik a közelben a 31-es csatorna. Partján szakadatlanul dohog a nagy öntözőgép, az U—28-as típusú szivattyú. — Éjjel nappal öntözünk — mondja Kasza János, a berendezés fiatal kezelője. — így nem egészen tíz nap alatt locsoljuk meg alaposan ezt a területet. Utána a lucernásra visszük a gépet. Csak addig áll a szivattyú, amíg az áttelepítés tart. Ez két napot és két emberet vesz igénybe. Kasza János, s az e pillanatban távollevő társa, Nagy József, arra törekszik, hegy az öntözőberendezés áttelepítésének idejét lerövidítsék. Több éve együtt dolgoznak az esőre szomjazó Duna menti vidéken. Az öntözés mesterségében járatlan ember azt gondolná, hogy a gép kezelőjének az áttelepítéstől eltekintve nincs különösebb dolga, hiszen a motor jár, nyomja a vizet a csatornából, az pedig nem szárad ki a legaszályosabb nyáron sem. Pedig sűrűn akad napközben tennivaló: a szórófejeket, a csővezetékkel együtt 6—7 óránként „mozgatják”, azaz átviszik a terület másik részére. Ha laposabb a terület, akkor hamarabb telítődik. Utána napig tocsogós a föld; köztudomású, hogy a szik nehezen nyeli a vizet... Különböző alkatrészeket is be kell szerezniük, a gépkezelő társa épp emiatt van távol. Egyszóval: nem köny- nyű az öntöző szakmunkások élete. Nomád körülmények között élnek az idényben, s ez majdnem szó szerint értendő, minthogy a csatorna partján felállított sátorban laknak. Köröttük a távoli tanyák. Ezer és ezeri holdak, amelyek szóm jaznak a csapadékra. már, Csávoly és Felsőszentiván — 11 termelőszövetkezetéből majdnem 30 ezer hold jól termő terület áruba bocsátott termése vár elszállításra; főként nagy tömegben jelentkező terményfélék: cukorrépa, kender, gabona. S még nem szóltunk a Bajai és a Bácsalmási Állami Gazdaságnak az állomás „vonzásába” eső területeiről, a bo- kodi vajüzemről, a különféle TÜZÉP-ekről, ktsz-ekről... — Iparvágány? Azzal csak a takarmánykeverő üzem rendelkezik. Eseti a gOHiloli nemcsak- hogy bosszantóak, de károsan hatnak a gazdaságokra, úgyszintén a velük kapcsolatban álló vállalatokra is. Érthető, hogy az esetleges bővítéshez — munkáéi fogaterőt illetően — szívesen hozzájárulnának az érdekelt községek lakói, közös gazdaságai. Az ügyben egyébként a legilletékesebb szervet, a Szegedi MÁV Igazgatóságot is megkerestük, s érdeklődtünk az említett állomások egyre „zsugorodó” rakodóterei bővítésének anyagi és egyéb lehetőségeiről. Levelünkre a következő választ kaptuk: A tiszakécskei állomás nehézségei megszűnnek az idén. tekintve, hogy a pincegazdaság és a MÉK kirendeltsége közösen épít 400 méteres iparvágányt. A Kiskunhalas—Báta- szék-vonal felújítása 1967-ben kezdődik, s ennek során a bács- bokodi állomás felújítására valószínűleg 1969-ben kerül sor. A sóit—dunapataji vonalrész korszerűsítésének időpontja nem ismeretes, így a hartai állomás bővítése csak beruházási hitellel oldható meg, ami meg is történik a nála fontosabb állomások hasonló gondjainak megszüntetése után. A MÁV e tekintetben igen nagy nehézségekkel küzd. minthogy a kiöregedett fővonalak korszerűsítése elsődleges feladat. Esi csak ássál egészíthetjük ki, hogy a bővítések bekövetkeztéig a gazdaságok hangolják össze szállításaik lebonyolítását, úgyhogy az minél kevesebb súrlódássá' járjon. Szervezéssel, az állomásokkal való jó kapcsolatuk elmélyítésével is segítsenek magukon a még pár évig fennálló probléma megoldásában. Hatvani Dániel-i -i ! Háromnapos tanácskozás a kiskunhalasi járásban Aránylag kevés a nő az aktivisták között. Számuk alig éri el a 20 százalékot. Crvendetes viszont a kétszázharminchét fiatal, többségük húsz éven felüliekből került ki. A most befejezett pártoktatási évben pártszervezeteink nagy gondot fordítottak a segítőtársak politikai továbbképzésére. A párt-, állami és szakmai oktatásban hétszáztízein vettek részt, a pártonkívüli aktíva 66 százalékos. Néhány aktivista propagandista megbízatást kapott. Közülük kiváló munkát végzett Kürti László és Angyal János elvtárs. Nagy szerepe volt az aktivistaháló- zatnak abban, hogy egy év alatt háromszorosára nőtt a tsz-aka- démiák és a szakmunkásképzőtanfolyamok száma. Az utóbbiakat 25 helyen hétszázötven szövetkezeti gazda részvételével szervezték meg. Egyedül a tiszakécskei Tiszagyöngye Tsz aktivistái közül harmincötén kapcsolódtak a szakmunkásképző-tanfolyamba. s mintegy nyolcvan gazdatársuk követte példájukat. NAGY SZEREPE VAN a pártonkívüli aktivistahálózatnak a pártéBÍtó munkában ig. A jjarfr megbízatások teljesítése közben sokan elénk azt a .fejlettségi színvonalat, amely alkalmassá teszi őket a párttagjelöltségre. S noha az aktivistacsoportok nem helyettesíthetik a KISZ és a nőbizottságok politikai tevékenységét — főleg a pártépítést illetően jól kiegészítik azok munkáját. Számadatok tanúskodnak erről. Míg 1962-ben 63 olyan pártalapszervezet akadt a járásban, ahol nem vettek fel tagjelöltet, addig a múlt évben 54 volt ilyen és közel a felére csökkent a tíznél kisebb létszámú pártszervezetek száma, ami a tagjelöltfelvétel javulására utal. A PÁRTONKÍVÜLI segítőtársak közül eddig százhatvan elvtárs kérte felvételét a párt tagjelöltjei közé, s egy-két kivételtől eltekintve a taggyűlések a felvételük mellett döntöttek. Nem politikai okból történt az elutasítás sem, hanem mert rövid volt az az idő, amit a jelentkezők aktivistaként töltöttek és emberi magatartásukban is akadt még kivetnivaló. Különösen szép az orgoványi tszcs-pártszervezet eredménye, ahol harmincöt, és a tiszakécskei termelőszövetkezeteké, ahol huszonnyolc tagjelöltet vettek fei napjainkig. Szépen példázza a pártonkívüli aktivistagárda szerepét a pártépítésben a bugaci Szöló- gyöngye Tszcs pártalapszerve- zete. A tszcs-ben még 1901-ben huszonnyolc tagú aktivistacsoport alakult Majzler Lajos elvtárs szervezésében. A csoport féléves tevékenysége után, annak idején, háromtagú pártszervezet jött létre, s ma már huszonegy tagot számlál. Ez évben öt tagjelöltet vettek fel — köztük három asszonyt. MEGFELELŐNEK TARTJUK a pártonkívüli aktivisták legjobbjaival való külön foglalkozást, a tagjelöltfelvételre történő előkészítést. Tapasztalataink szerint a közeljövőben hatvankilenc tagjelölt — akik közül harminchatan tsz-ekben dolgoznak — felvételéről döntenek majd a párttaggyűlések. A sok jó tapasztalat mellett számos fogyatékossággal is találkoztak a vizsgálatot végző elvtársák. Például: A szövetkezetek és tszcs-k egyí.armadában még ma sem alakultak meg az aktivistacso;x>rtolc. Pedig tevékenységükre nagy szükség lenne, hiszen közülük hét a gyengén gazdálkodó tsz-ekben dolgozik, és azokban a tszcsk- ben, ahol még kislétszumú pártszervezet sem működik, Találtunk olyan párttitkárokat is, akik még mindig nem értik az aktíva jelentőségét, lebecsülik azt, vagy éppen rendszertelenül foglalkoznak velük. Néhány helyen bürokratikus szemléletet tapasztaltunk, nevezetesen azt, hogy minden gazdasági vezetőt pártonkívüli aktivistának tekintenek, vagy csak az 'róasz- tal mellől jelölték ki őket, s csak papíron létezik az aktivistacsoport. Hiányosság még, hogy az aktivisták csoportjai nem mindenütt igazodnak a szövetkezeti rendhez, a brigádokhoz, munkacsapatokhoz, hanem azoktól függetlenül tevékenykednek. Néhány községben számszerű sikerekre törekedtek, százas létszámokat is találtunk, pedig ilyen méretű csoportot már nem tud átfogni az ottani pártvezetőség. A VIZSGÁLAT KÖZBEN szerzett jó és rossz tapasztalatok alapján iránytmutató határozatot hozott az MSZMP Kecskeméti Járási Végrehajtó Bizottsága. Ezt szektoronkénti titkári értekezleten és aktíva- csoport értekezleten is megvitatjuk, s ily módon is hasznosítjuk a szerzett tapasztalatokat. BnrváMi Ignác Kedden a járási-városi párt- bizottság és a tanács rendezésében háromnapos, szakmai bemutatóval egybekötött tanácskozás kezdődött a kiskunhalasi járásban. Első nap Kisszálláson, szerdán Mélykúton, ma — a megbeszélés utolsó napján — pedig Kunbaján gyűltek össze a környező községekből a tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei, valamint a tsz-elnökök, agronóimusok. párttitkárok. A résztvevőknek bemutatták a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban készített — lapunk keddi számában is ismertetett — kombinált sortrágyázó-vetögépet, amely egyidejűleg egy menetben vegyszerezést is végez. A szövetkezeti gazdaságok vezetői egyöntetűen szorgalmazták a gép mielőbbi sorozatgyártását. A továbbiakban a növényápolási munkák szakszerű és gyors elvégzése szerepelt napirenden, s megvitatták az istállótrágya szakszerű kezelésének módjait is. A megbeszélés súlypontját az aratásra való felkészülés képezte. Felmérték a közös gazdaságok gépi erejét, vita folyt a kr- aratás megszervezésről, s a gabona átvételi és tárolási problé- Jnegoidásárói. • 1 Képünkön az újító brigád Hegedűs András főműszerész, Bohner Ferenc, Péterfai Imre műszerészek és Tan Lajos esztergályos figyelik a felújított Union Special karos kéttűs gép működését.
