Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-28 / 123. szám
Vítóg proletárjai egyesületeit? A MA&VAR. SZOClAl_»STA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KtSKV/IM M6&YEI LAíOA xix. Évfolyam, 123. szám Ára 60 fitter május 28, csütörtök m A járművek jobb kihasználásával teljesíthetők az idei szállítási feladatok Ankétot tartott Kecskeméten a Közlekedéstudományi Egyesület Most van rá idő Úttörő vállalkozásnak számított három évvel ezelőtt az az ötlet, hogy a községekben készüljön népművelési terv. Addig külön készített tervet a művelődési otthon igazgatója, a népművelési ügyvezető, a KISZ- titkár, az üzem vagy a termelőszövetkezet kultúrfelelőse (ha egyáltalán volt ilyen). Egymás nélkül, vagy éppen egymás ellenére is igyekeztek azután megvalósítani. Saétforgácsolódtak így az erők, sehova se jutott elég népművelő, szereplő — még hallgatóság, közönség sem. Az is gyakori hiba volt, hogy egy-egy napra több kulturális esemény is jutott a faluban, máskor meg hosszabb időn át éppenséggel semmi. Legjobban ezt az elaprózottságot éppen a termelőszövetkezetek sínylették meg — áltól pedig a legnagyobb szükség van a céltudatos kulturális munkára. Az ismeretterjesztésre — főképpen a mezőgazdasági szakmai ismeretek bővítésére — és a szórakozás tartalmas, színvonalas formáira is. Önmagukban a termelőszövetkezetek — a többség — aligha képesek a több oldalú követelményeknek megfelelni. Segítségre van szükségük: népművelőkre, előadókra, s anyagi eszközökre: vetítőgépre, könyvre, sok egyébre. Változatos lehetőségekre az oktatásban, szórakozásban, hogy ki-ki megtalálja az érdeklődési körének megfelelőt. A városokban még csak van választék. De különösen a kisebb községekben csakis úgy lehet megteremteni, ha összefognak a különféle szervek, termelőszövetkezetek, s együtt határozzák meg a programot, amit azután együtt is váltanak valóra. Ehhez természetesen mindegyiküknek külön-külön is meg kell határozni az igényeit, s megállapítani, miben van szükség segítségre, maga pedig „mit tesz be a közös kasszába”. Három éve még csak — ahogy mondani szokás — felső szinten érvényesült ez az elv. A megyei vezetés máy ebben az irányban dolgozott, de „lenn” alig vettek róla tudomást. Még tavaly is sok volt a hiba, s végeredményben az 1963/64-es évad ilyen összehangolt tervezése sem mindenütt történt meg. Nem egy helyen azzal hárították el a népművelők igyekezetét a termelőszövetkezetek vezetői, hogy a legnagyobb nyári munkák idején, júliusban, nincs ilyesmire idejük. Ezért született meg a határozat, hogy az idén korábban kell elkészíteni a következő évad kulturális terveit. Május elejétől június közepéig valamivel kevesebb a munka a mezőgazdaságban. Több figyelmet lehet szentelni a kultúrának. Most inkább tudnak időt szakítani a termelőszövetkezetek vezetői is a tervek összeállítására. Igaz, hogy a pedagógusok éppen most vannak elfoglalva a legjobban, de ne várjon ez a munka az idén ismét csak órájuk. Minden termelőszövetkezetben van kul- túrfelelős. És szereztek már két év alatt több-kevesebb tapasztalatot is. A népművelők segítségére számíthatnak ugyan most. is, de a saját érdekükben, a tagság tanulása, művelődése, szellemi felemelkedése — tehát a termelőszövetkezet jövője érdekében áldozzanak a kultúrára érdeme szerint több munkát, töprengést, figyelmet e tsz-ek vezetői maguk is. Ahol már tavaly, tavalyelőtt megtették, ott tapasztalatból tudják, hogy megéri a fáradságot. Mert több hozzáértéssel dolgoznak az emberek, meg jobb a közhangulat. A fiatalok is szívesebben maradnak meg a tsz- ben. ha nemcsak a munkáról meg a jövedelemről gondoskodnak a vezetők. Nem felesleges munka ez — hanem jó befektetés. Ráadásul forint se kell hozzá, csupán belátás és jó szándék. Most még idő ie van rá. Tegnap a Közlekedéstudományi Egyesület Gépjármű Közlekedési Szakosztálya Kecskeméten a városi tanács gyűléstermében ankétot rendezett, amelyen a zöldség- és gyümölcsszállítás időszerű kérdéseiről tárgyaltak. A megbeszélésen részt vettek: Hidas György, az Autóközlekedési Vezérigazgatóság helyettes vezetője, a Közlekedéstudományi Egyesület több tagja, a SZÚ VOSZ és a helyi szervek, vállalatok — többek között a Kecskeméti Konzervgyár. a MÉK, a MÉSZÖV képviselői. A tanácskozást Zahumenszky Józsefnek, az Autóközlekedési Vezérigazgatóság osztályvezetőjének előadása vezette be. Mint az előadó hangsúlyozta, az országban Bács-Kiskun megyében kell a legnagyobb mennyiségű zöldség, és gyümölcs felvásárlására felkészülni. A kényes, gyorsan romló terméket idejében kell eljuttatni rendeltetési helyére, különben sok milliós népgazdasági károk keletkeznek. Emlékeztette a tanácskozás résztvevőit a Gazdasági Bizottság határozatára, amely szerint a zöldség-, gyümölcsszállítás elsődleges feladatnak tekintendő. Hozzátette azonban, hogy a szállító vállalatok nem rendelkeznek elegendő járművel. Az áruforgalmat mégis le kell bonyolítani, s ezt egy módon, a szállítóeszköz-kapacitás jobb kihasználásával lehet végrehajtani. Bács-Kiskun megyében az idén 9 millió tonna árut — a tavalyinál másfél millió tonnával többet — kell elszállítani. A termelés emelkedésére jellemző, hogy míg 1963-ban 2818 vagont és 5062 tehergépkocsit raktak meg gyümölccsel, addig az idén az előzetes számítások szerint 20 százalékkal nagyobb mennyiség elszállításáról kell gondoskodni. Ez azonban nem végleges adat, mert a jelenlegi terméskilátások még ennél is biztatóbbak. A legsürgősebb tennivaló ezért az, hogy a fuvaroztatók és a közlekedési vállalatok szorosan együttműködve szervezzék az áruforgalom lebonyolítását. Tudományos alapossággal kell vizsgálni — mondta az előadó — hová telepítsék a legfontosabb felvásárlóközpontokat, s azokat a lehetőségekhez mérten már az idén szereljék fel korszerű eszközökkel a rakodás meggyorsítására. Nagyon fontos hogy a termelő gazdaságok saját gépjárműveiket a legmeszMűanyag padló - P V C-hulladékból Naponta, 800—900 méter PVC- padlót készítenek a Kiskunfélegyházi Műanyaggyár hengerüzemében. Tóth Pál gépével először finomra őrli a PVC-hul- ladékot, aztán töltő- és színező anyaggal keveri. Végül sokszí nű szőnyeggé „húzzák” a súlyo hengerek a tésztaszerű masszát. (Pásztor Zoltán felvétele.) szebbmenőkig kihasználják úgy az üzemen belüli, mint a termékek felvásárlótelepekre való szállításában. Zavarokat okozhat még a mezőgazdasági üzemekben több helyen jelentkező munkaerőhiány, a göngyöleghiány, valamint a termékek átvétele a felvásárlótelepeken és a konzervgyárakban. Ezért a göngyölegeket szombaton és vasárnap szállítsák a termelő gazdaságoldja, az átvevőhelyeken pedig Készüljenek fel az éjjeli órákban való áruátvételre is. Ezután az előadó a vasút és az AKÖV jó együttműködésének fontosságáról beszélt. Javasolta, hogy ez a kapcsolat ne csak kétoldalú legyen, vonják be ebbe a termelőket is, a felvásárlókat is. Azt tanácsolta, hogy a megyei szállítási bizottság — amely a Közlekedéstudományi Egyesület véleménye szerint igen hasznos határozatokat hozott az idei áruforgalmi feladatok végrehajtására — a helyszínen is ellenőrizze a szállítóeszközök kihasználásának helyzetét. A lehetőségekhez mérten jobban vonja be a szállításokba a mezőgazdasági üzemek vontatóit, gépjárműveit. Végül Zahumenszky elvtárs a pótkocsis szállításokban, a korszerűbb hírközlésben, mint például az URH adó-vevő felhasználásában, a közlekedés központi irányításának javításában rejlő lehetőségek kihasználására hívta fel a figyelmet. Arra kérte a felszólalókat, hogy ne az előttük álló feladatok mértékéről, illetve nagyságáról, hanem azok megoldásának ez ideig kihasználatlan lehetőségeiről beszéljenek. A bevezető előadás után igen sokoldalú vita bontakozott ki. Cr. Suska János, a Szegedi MÁV Igazgatóság osztályvezetője elmondta, hogy a nemzetközi egyezmények alapján rendelkezésre álló közös kocsipark meg-i felelő kihasználása nagy segítséget jelent. Sohajda József, a 9. számú AKÖV igazgatója elmondta, hogy az előttük álló feladatok végrehajtásához a gyümölcsszezonban 122 gépkocsi Bács-Kiskun megye területére való átirányítására lenne szükség. Nagy segítség lenne, ha a mezőgazdasági üzemek saját termékeiket maguk szállítanák a konzervgyárakba és az átvevőhelyekre a tulajdonukban levő tehergépkocsikkal. Helyes lenne — hangoztatta — ha a különböző vállalatok és üzemek szállító járművei is több műszakban üzemelnének. Eddig egyedül a MÉK volt hajlandó nagyobb erőfeszítéseket tenni a rakodólapos szállításra — állapította, meg. Keressék a többi vállalatok is a rakodólapos szállítás kiterjesztésének lehetőségeit. Bakonyi Ferenc, a megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a fuvaroztatók a zöldség- és gyümölcsszezonban növeljék az átvevőtelepek kapacitását. Ne forduljon elő. mint az elmúlt években például a Kecskeméti Konzervgyár előtt hosszú sorokban álltak a gépkocsik, mert kevés átvevőt alkalmaztak erre a munkára. Felszólalt Hidas György, az Autóközlekedési Vezérigazgatóság helyettes vezetője is. A tanácskozás résztvevői délután a 9. számú AKÖV telepére látogattak el. N. O. Mezőgazdasági tanulók országos versenye Az ország legkiválóbb mező- gazdasági szakmunkástanulói a dísznövénytermesztő és kertépítő, valamint a zöldségtermesztő szakmák gyakorlati tudnivalóiból ma és holnap Kecskeméten versenyeznek „A szakma kiváló tanulója” címért. A versenyre a Kecskeméti Községgazdálkodási Vállalat vár rosi kertészetének műkerti telepén és a Béke Tsz palántanevelőjében kerül sor. Holnap értékelik a tanulók felkészültségét, s az országos döntő első helyezettjét külföldi, a második és harmadik helyezettet pedig hazai üdüléssel jutalmazzák. Rajtuk kívül a legeredményesebb versenyzők értékes tárgyjutalmakat és oklevelet kapnak. Gyermekvédelmi tájértckezlet négy megye részvételével Május 27-én, tegnap délután Bacs-Kiskun, Békés, Csongrád és Szolnok megye gyermekvédelmi felügyelői és a gyermek- védelmi otthonok igazgatói gyermekvédelmi tapasztalatcsere-értekezletre gyűltek össze Kiskunhalason, a városi művelődési házban. A tájértekezleten a hivataltís tanácskozás után a kiskunhalasi szülőkhöz kihelyezett 97 gondozott gyermek kultúrműsorral kedveskedett a meghívott vendégeknek. A patronáló mamák, a gyermekvédelmi szülői munkaközösség és a Kiskun- halasi Faipari Ktsz dolgozói ruhákkal és rengeteg játékkal ajándékozták meg a gondozásra kihelyezett gyermekeket. Az ajándékok kiosztása után közös uzsonna következett. Ötszáz vagon újburgonya Az idén több mint 1500 holdon, az elmúlt évinél jóval nagyobb területen, termesztik a korai rózsaburgonyát megyénk termelőszövetkezetei. Már több helyütt szedik a galambtojás nagyságú gumókat. Az első nagyobb rakomány Kalocsa vidékének hagyományos burgonyatermelő tájairól, Ordasról. Géderlakról és Úszódról került a felvásárlótelepekre. Ezt követően folyamatosan érkezik az áru, amelyből csaknem 500 vagonnyira számít a kereskedelem. A megye legkorábban termő borsóföldjein is megkezdték a termés szedését. Az idei első nagyobb szállítmányt kedden a tiszakécskei termelőszövetkezetek adták át. Rezgőnyárfa a homokon Az Erdészeti Kutató Intézet kerekegyházi gazdaságában hetedik éve keresik a homokvidék erdősítésére legalkalmasabb fafajtákat. Erre a célra különböző éghajlatú területekről gyűjtötték össze a kísérleti alanyokat, és közülük jelölik ki azokat az egyedeket, amelyek jól bírják a silány minőségű talajt, s a mostoha körülmények között is gyorsan növekszenek. A megfigyelések szerint a tűlevelűek közül a sima- és a dug- lászfenyő Európában meghonosodott fajtái díszlenek legjobban ezen a vidéken. A lombfák közül leginkább a nyárfa bírja a homokot, ha a telepítésnél a talajvízig juttatják a gyökerét. Leggyorsabban az óriás-, az olasz, s a francia nyár fejlődik. Kitűnően díszük a rezgőnyárfa, amely — mint a kísérletek során kitűnt — jól bírja a szárazságot, s a homokrL,m*.rwn jg megél.
