Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-20 / 116. szám
1964. május 20. szerda 5. oldal Ballagás. A Kecskeméti ® Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum virágdíszbe öltözött. A folyosókon, az osztálytermekben, mindenütt rengeteg virág, rózsa, orgona. Sötét ruhás diákok, vendégek. Felhangzik a Ballag már a vén diák, az Elmegyek, elmegyek. Sok diáknak, szülőnek könny szökik a szemébe. Feltűnnek a fiúk, lányok, hosszú sorban. Vállukon fokos, rajta tarisznya. Zúg a dal: Tovább, tovább ... Az iskola másodéves végzős hallgatója, Sárközy Anna. Társadalmi ösztönlijas volt, jeles tanuló. — A Helvéciái Állami Gazdaságba megyek a vizsgák után dolgozni — mondja. — Nem bántam meg, hogy idekerültem. Eredetileg a kertészeti, főiskolára jelentkeztem, de nem vettek fel, igy kerültem ide. De most biztosan felvesznek, levelezőn szeretném elvégezni. A mezőgazdaság melyik ágát kedveli a legjobban? — A gyümölcstermesztést. Szeretnék jövendő munkahelyemen is ezzel foglalkozni. £ gy másik ballagó Boldizsár Endre. — Minden reggel Nagykőrösről jártam be az iskolába — mondja. — Kitűnő tanuló voltam. Az iskola elvégzése után a Ceglédi Mézőgazdasági Kutató Intézetbe megyek dolgozni. További tervek? Van valami, amit a jég el nem ver, az aszály tönkre nem tesz, a téli fagy szét nem porlaszt — falun sem. Ez a valami a kultúra, amelynek szebb- nél-szebb hajtásai szolgálják immár a falvak népét országunk legkisebb zugában is. Kulturális fejlődésünk egyik nevezetes stációja a századik Kincses Könyv, amely most jelent (neg e remek sorozatban. Tíz éve jelennek meg az Olképreginyváltoiat KOVÁCS SÁNDOR — A kertészeti főiskolára készülők. Még a vizsgák előtt részt veszünk Debrecenben a felsőfokú mezőgazdasági technikumok közti versenyen. I smét elbúcsúzott egy év- * folyam a felsőfokú mezőgazdasági technikumtól. Az ötvenhat végzős közül huszonötén mennek termelőszövetkezetekbe dolgozni, huszonegyen állami gazdaságba, nyolcán kutató intézetbe. Ketten pedig tanácsi mezőgazdasági szervekhez. Pedig a hallgatók közül eredetileg sokan más pályára szerettek volna menni. Végül itt megszerették a mezőgazdaságot és a példa azt mutatja, hogy meg is maradnak a szakmában. K. G. Sváb-bál Baján A bajai járás németajkú dolgozói számára a bajai művelődési ház termeiben az idén május 31-én rendezik a hagyomá- mányos sváb-bált. A bál rendezését a Frankel Leó németnyelvű gimnázium vállalta. Az iskola kultúrműsort is ad ebből az alkalomból, a zenét pedig a palotabozsoki tizenkét tagú német fúvószenekar adja. A bált dr. Wild Frigyes országgyűlési képviselő, a Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetségének főtitkára nyitja meg. S. T. csó Könyvtár hallatlanul olcsó és hallatlanul értékes kötetei. Ezekből igen sok egyszerű falusi házban már valóságos kis házikönyvtár gyűlt egybe. Ehhez a sorozathoz csatlakozott a Kincses Könyv-sorozat. E sorozatban nemcsak szépirodalmi művek jelennek meg, hanem mezőgazdasági szakírók is. Azt jelenti ez, hogy a szórakozás és a művelődés nemes eszközei szinte-szinte egy-egy mozijegy árán, gusztusos, modern „öltözékben” kerülnek a falu fiataljainak, öregjeinek, nőknek és férfiaknak kezébe. E sorozat megjelenése és térhódítása — nemzeti érdeket szolgáló tett. A Kincses Könyv a legkitűnőbb magyar és külföldi írókat vezeti be a kulturált falusi otthonokba. Jókai, Mikszáth, Móricz, Kosztolányi, Solohov, Seghers — hatalmas a választék, sokszínű az irodalmi élményanyag és ebben jelen vannak az újak és a legújabbak is: Fekete István, Takács Imre és mások. A sorozat tartalma, ami a válogatást illeti, kitűnő. A kulturális forradalom zászlóvivőire hárul az a feladat, hogy a szó erejével segítsék a Kincses Könyvet — a második száz kötet, az új jubileum felé. (dci)) Nagysikerű kulturális seregszemle a Katona József Gimnáziumban A KULTURÁLIS seregszemle iskolánkban már hagyomány. Évekkel ezelőtt határozta el megrendezését a Mező Imre KISZ-szervezet. Minden osztály 25—30 perces műsorral szerepjel a szemlén. A tematika kötetlen, az igényes műsorválasztás természetesen jelentős előnyt biztosít. Minden év hozott valami örvendetes meglepetést, hol egy-egy ügyes alakítást, hol meglepően jó műsorösszeállítást, de az osztályok zöme egyenetlen, kidolgozatlan, nem túlságosan átgondolt műsorral szerepelt. Az idei seregszemle azonban minőségi fordulatot hozott. Megmutatkozott az elsősorban a tematikánál. A 18 osztály közül (a negyedikes évfolyam 5 osztálya ezen a seregszemlén nem vett részt) mindössze egy akadt, amely kabaré jellegű műsorral szerepelt, bár itt is érződött az egységbe fűző szándék. A többi határozott igényességről tanúskodott. Moliére, Shakespeare (400 éves évfordulója alkalmából), O’Neáll, Szophoklész, Bartók, Radnóti, Emlékezés a Tanácsköztársaságra műsorral jelentkeztek többek között. Talán még ennél is örvendetesebb, hogy az igényes műsorkiválasztás határozott rendezői elképj- zeléssel párosult. ÖRÖM VOLT látni, mennyire komolyan vették szerepüket a fiatalok. Hogyan igyekeztek a költemény mondanivalóját szug- gesztíven tolmácsolni; mennyire kifejezően adták tudtul, hogy Antonius őszintén siratja Caesart. Szinte még döbbenetesebb O’Neill Elektrája, az anya és lánya nagyjelenete. Igazi művészi, élményt nyújtó alakítás, két cinikus és kegyetlen, s a visszafojtott szenvedélytől majd megfulladó ellenfél összecsapása volt ez. Hatása alá vont a nézőtéren mindenkit. Nemkülönben a Tudós nők parádés kiállítású tökéletes franciás humorral megjelenített harmadik felvonása öt ragyogó alakítással (Varga Judit, Kun Zsuzsa, Kör- möczi Erzsébet, Németh Árpád, Benedikt Mihály). A vastaps több Ízben felhangzott, megérdemelten. Ezúttal valóban nem volt könnyű a zsűrinek, amely évfolyamonként állapította meg a sorrendet. Az első évfolyam 3 első helyezettje: f, e, b; a másodiké: b, e, f; a harmadiké: f, e, c osztály. A már említett szereplőkön kívül kiemelkedett még: Petz Eleonóra, Szabó Sára. Székely Éva. Boffdanovics Endre, Karikó Sándor. Káposztás János, Dara Edit, Csorba Éva, Györgyi Mária, Jeney Ilona Pan Vid Mária. ÜGY ÉREZZÜK, a jövőben már nemcsak a hapvnmánv kötelez, hanem az idei magas mérce is. Somogyi György Mérföldkövek 0 századik Kincses Könyv Beszélgetés a filmről wr\ •• ■ •• r* • gé m r r Uuhongo ifjúság Két évvel ezelőtt nagy sikerrel játszották Budapesten, az Ódry Színpadon John Osborne: Nézz vissza haraggal! című drámáját. Híre évekkel megelőzte, sokat beszéltünk, vitatkoztunk a műről, alkotóiról, a „dühöngök ’ mozgalmáról. Most itt a film, mely Osborne színműve nyomán 1959-ben készült. Tony Richardson rendező első, és az útkeresés szempontjából máig is legjelentősebb alkotása. A Dühöngő ifjúság főhőse Jimmy Porter, egyetemet végzett fiatalember, de a piacon cukorkaárusításból tartja fenn magát és feleségét, Alisont, akikiútkeresés lázas izgalma, forrósága lüktet. Küzdelme mégis eredménytelen, mert mellékvágányra jut. Feleségén tölti ki bosszúját, a világrenddel szemben érzett haragját. A főszereplő Richard Burton- ban a rendező a céljait tökéletesen kifejező típust talált. Nagy hatású jelenetekben ábrázolja Jimmy lázadását a társadalmat fojtogató közöny ellen. Jimmy Porter füstös, zsúfolt lokálban fújja dzsessztrombitáját. Szólójában elkeseredett indulat feszül. Testével-lelkével belejátszik ebbe a trombitaszólóba. Ugyanilyen telitalálat a fiatalvei szegényes bérelt lakásban élnek. Alison egy nyugalmazott katonatiszt leánya. Jimmy gyűlöli felesége családját. Szüntelen kínzással, gyötréssel teszi pokollá Alison, a feleség életét, pedig valójában szereti. Lakásukba fogadják két jó barátjukat, Cliff Lewist és Helénát, egy kezdő színésznőt. A házaspár életében az új barátok jelenléte sem oldja fel a pokoli feszültséget. Alison egy nagy veszekedés után visszamegy szüleihez. Jimmy és Helena között szenvedélyes szerelem lobban fel, de ennek a lángja nem ég sokáig. Szakítanak, majd a férj és feleség sok kínlódás után ismét egymásra talál. Ezt az ellentmondásokkal teli, küzdelmes, nehéz életet tárja elénk az izzóan drámai film. Tony Richardson rendező nyers realizmussal, kíméletlenül mutatja be az angol kispolgári élet reménytelen kilátástalanságát. Szemben áll, perel ezzel az életformával és világrenddel a film hőse. Vad kitörései, féktelen indulatai, nyersesége mögött a ember jellemzésében a Helénával való dühös és szenvedélyes szerelem ábrázolása. De van a színésznek és a rendezőnek eszköze, hogy ezt az állandóan forrponton tartott feszültséget feloldja. Lágy színekkel mutatja be férj és feleség egymásra találását a film befejező részében. Richard Burton mellett a két női főszereplő, Mary Ure és Claire Bloom nyújt figyelemre méltó alakítást. Oswald Morris operatőr egyenrangú partnere a rendezőnek, szereplőknek. Nem szabad említés nélkül hagynunk a film muzsikáját sem, ezt az oly izgató, forró dzsesszzenét. A mi számunkra idegen, taszító világ, amit a film bemutat. Túl nyersnek, kíméletlennek találjuk ezt az ábrázolási módot. Ez az oka, hogy a film meglehetősen mérsékelt sikerrel fut filmszínházainkban. Valóban, nem úgynevezett „jó szórakozás”, annak ellenére, hogy művészi értékei s mondanivalója miatt maradandó alkotás. Gazsó Endre TOVÁBB, TOVÁBB...
