Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-20 / 116. szám

1964. május 20. szerda 5. oldal Ballagás. A Kecskeméti ® Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum virágdíszbe öltözött. A folyosókon, az osztálytermek­ben, mindenütt rengeteg virág, rózsa, orgona. Sötét ruhás diá­kok, vendégek. Felhangzik a Ballag már a vén diák, az El­megyek, elmegyek. Sok diák­nak, szülőnek könny szökik a szemébe. Feltűnnek a fiúk, lá­nyok, hosszú sorban. Vállukon fokos, rajta tarisznya. Zúg a dal: Tovább, tovább ... Az iskola másodéves végzős hallgatója, Sárközy Anna. Tár­sadalmi ösztönlijas volt, jeles tanuló. — A Helvéciái Állami Gaz­daságba megyek a vizsgák után dolgozni — mondja. — Nem bántam meg, hogy idekerültem. Eredetileg a kertészeti, főisko­lára jelentkeztem, de nem vet­tek fel, igy kerültem ide. De most biztosan felvesznek, leve­lezőn szeretném elvégezni. A mezőgazdaság melyik ágát kedveli a legjobban? — A gyümölcstermesztést. Szeretnék jövendő munkahelye­men is ezzel foglalkozni. £ gy másik ballagó Boldi­zsár Endre. — Minden reggel Nagykőrös­ről jártam be az iskolába — mondja. — Kitűnő tanuló vol­tam. Az iskola elvégzése után a Ceglédi Mézőgazdasági Kutató Intézetbe megyek dolgozni. További tervek? Van valami, amit a jég el nem ver, az aszály tönkre nem tesz, a téli fagy szét nem por­laszt — falun sem. Ez a vala­mi a kultúra, amelynek szebb- nél-szebb hajtásai szolgálják immár a falvak népét országunk legkisebb zugában is. Kulturá­lis fejlődésünk egyik nevezetes stációja a századik Kincses Könyv, amely most jelent (neg e remek sorozatban. Tíz éve jelennek meg az Ol­képreginyváltoiat KOVÁCS SÁNDOR — A kertészeti főiskolára ké­szülők. Még a vizsgák előtt részt veszünk Debrecenben a felső­fokú mezőgazdasági techniku­mok közti versenyen. I smét elbúcsúzott egy év- * folyam a felsőfokú me­zőgazdasági technikumtól. Az ötvenhat végzős közül huszon­ötén mennek termelőszövetke­zetekbe dolgozni, huszonegyen állami gazdaságba, nyolcán ku­tató intézetbe. Ketten pedig ta­nácsi mezőgazdasági szervek­hez. Pedig a hallgatók közül eredetileg sokan más pályára szerettek volna menni. Végül itt megszerették a mezőgazda­ságot és a példa azt mutatja, hogy meg is maradnak a szak­mában. K. G. Sváb-bál Baján A bajai járás németajkú dol­gozói számára a bajai művelő­dési ház termeiben az idén má­jus 31-én rendezik a hagyomá- mányos sváb-bált. A bál ren­dezését a Frankel Leó német­nyelvű gimnázium vállalta. Az iskola kultúrműsort is ad ebből az alkalomból, a zenét pedig a palotabozsoki tizenkét tagú né­met fúvószenekar adja. A bált dr. Wild Frigyes or­szággyűlési képviselő, a Ma­gyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetségének főtitkára nyitja meg. S. T. csó Könyvtár hallatlanul olcsó és hallatlanul értékes kötetei. Ezekből igen sok egyszerű fa­lusi házban már valóságos kis házikönyvtár gyűlt egybe. Eh­hez a sorozathoz csatlakozott a Kincses Könyv-sorozat. E soro­zatban nemcsak szépirodalmi művek jelennek meg, hanem mezőgazdasági szakírók is. Azt jelenti ez, hogy a szórakozás és a művelődés nemes eszközei szinte-szinte egy-egy mozijegy árán, gusztusos, modern „öltö­zékben” kerülnek a falu fiatal­jainak, öregjeinek, nőknek és férfiaknak kezébe. E sorozat megjelenése és térhódítása — nemzeti érdeket szolgáló tett. A Kincses Könyv a legkitű­nőbb magyar és külföldi írókat vezeti be a kulturált falusi ott­honokba. Jókai, Mikszáth, Mó­ricz, Kosztolányi, Solohov, Seghers — hatalmas a válasz­ték, sokszínű az irodalmi él­ményanyag és ebben jelen van­nak az újak és a legújabbak is: Fekete István, Takács Imre és mások. A sorozat tartalma, ami a válogatást illeti, kitűnő. A kulturális forradalom zászlóvi­vőire hárul az a feladat, hogy a szó erejével segítsék a Kincses Könyvet — a második száz kö­tet, az új jubileum felé. (dci)) Nagysikerű kulturális seregszemle a Katona József Gimnáziumban A KULTURÁLIS seregszemle iskolánkban már hagyomány. Évekkel ezelőtt határozta el megrendezését a Mező Imre KISZ-szervezet. Minden osztály 25—30 perces műsorral szerepjel a szemlén. A tematika kötetlen, az igényes műsorválasztás természetesen jelentős előnyt biztosít. Minden év hozott valami örvendetes meglepetést, hol egy-egy ügyes alakítást, hol meglepően jó mű­sorösszeállítást, de az osztályok zöme egyenetlen, kidolgozatlan, nem túlságosan átgondolt mű­sorral szerepelt. Az idei seregszemle azonban minőségi fordulatot hozott. Meg­mutatkozott az elsősorban a te­matikánál. A 18 osztály közül (a negyedikes évfolyam 5 osztá­lya ezen a seregszemlén nem vett részt) mindössze egy akadt, amely kabaré jellegű műsorral szerepelt, bár itt is érződött az egységbe fűző szándék. A többi határozott igényességről tanús­kodott. Moliére, Shakespeare (400 éves évfordulója alkalmá­ból), O’Neáll, Szophoklész, Bar­tók, Radnóti, Emlékezés a Ta­nácsköztársaságra műsorral je­lentkeztek többek között. Talán még ennél is örvendetesebb, hogy az igényes műsorkiválasz­tás határozott rendezői elképj- zeléssel párosult. ÖRÖM VOLT látni, mennyire komolyan vették szerepüket a fiatalok. Hogyan igyekeztek a költemény mondanivalóját szug- gesztíven tolmácsolni; mennyire kifejezően adták tudtul, hogy Antonius őszintén siratja Cae­sart. Szinte még döbbenetesebb O’Neill Elektrája, az anya és lánya nagyjelenete. Igazi mű­vészi, élményt nyújtó alakítás, két cinikus és kegyetlen, s a visszafojtott szenvedélytől majd megfulladó ellenfél összecsapá­sa volt ez. Hatása alá vont a nézőtéren mindenkit. Nemkü­lönben a Tudós nők parádés ki­állítású tökéletes franciás hu­morral megjelenített harmadik felvonása öt ragyogó alakítással (Varga Judit, Kun Zsuzsa, Kör- möczi Erzsébet, Németh Árpád, Benedikt Mihály). A vastaps több Ízben felhangzott, megér­demelten. Ezúttal valóban nem volt könnyű a zsűrinek, amely évfolyamonként állapította meg a sorrendet. Az első évfolyam 3 első he­lyezettje: f, e, b; a másodiké: b, e, f; a harmadiké: f, e, c osztály. A már említett szerep­lőkön kívül kiemelkedett még: Petz Eleonóra, Szabó Sára. Szé­kely Éva. Boffdanovics Endre, Karikó Sándor. Káposztás Já­nos, Dara Edit, Csorba Éva, Györgyi Mária, Jeney Ilona Pan Vid Mária. ÜGY ÉREZZÜK, a jövőben már nemcsak a hapvnmánv kö­telez, hanem az idei magas mérce is. Somogyi György Mérföldkövek 0 századik Kincses Könyv Beszélgetés a filmről wr\ •• ■ •• r* • gé m r r Uuhongo ifjúság Két évvel ezelőtt nagy siker­rel játszották Budapesten, az Ódry Színpadon John Osborne: Nézz vissza haraggal! című drá­máját. Híre évekkel megelőzte, sokat beszéltünk, vitatkoztunk a műről, alkotóiról, a „dühöngök ’ mozgalmáról. Most itt a film, mely Osborne színműve nyomán 1959-ben készült. Tony Richard­son rendező első, és az útkere­sés szempontjából máig is leg­jelentősebb alkotása. A Dühöngő ifjúság főhőse Jimmy Porter, egyetemet vég­zett fiatalember, de a piacon cu­korkaárusításból tartja fenn magát és feleségét, Alisont, aki­kiútkeresés lázas izgalma, for­rósága lüktet. Küzdelme mégis eredménytelen, mert mellékvá­gányra jut. Feleségén tölti ki bosszúját, a világrenddel szem­ben érzett haragját. A főszereplő Richard Burton- ban a rendező a céljait tökéle­tesen kifejező típust talált. Nagy hatású jelenetekben ábrázolja Jimmy lázadását a társadalmat fojtogató közöny ellen. Jimmy Porter füstös, zsúfolt lokálban fújja dzsessztrombitáját. Szóló­jában elkeseredett indulat fe­szül. Testével-lelkével beleját­szik ebbe a trombitaszólóba. Ugyanilyen telitalálat a fiatal­vei szegényes bérelt lakásban élnek. Alison egy nyugalmazott katonatiszt leánya. Jimmy gyű­löli felesége családját. Szünte­len kínzással, gyötréssel teszi pokollá Alison, a feleség életét, pedig valójában szereti. Laká­sukba fogadják két jó barátju­kat, Cliff Lewist és Helénát, egy kezdő színésznőt. A házas­pár életében az új barátok je­lenléte sem oldja fel a pokoli feszültséget. Alison egy nagy veszekedés után visszamegy szüleihez. Jimmy és Helena kö­zött szenvedélyes szerelem lob­ban fel, de ennek a lángja nem ég sokáig. Szakítanak, majd a férj és feleség sok kínlódás után ismét egymásra talál. Ezt az ellentmondásokkal teli, küzdelmes, nehéz életet tárja elénk az izzóan drámai film. Tony Richardson rendező nyers realizmussal, kíméletlenül mu­tatja be az angol kispolgári élet reménytelen kilátástalanságát. Szemben áll, perel ezzel az élet­formával és világrenddel a film hőse. Vad kitörései, féktelen in­dulatai, nyersesége mögött a ember jellemzésében a Heléná­val való dühös és szenvedélyes szerelem ábrázolása. De van a színésznek és a rendezőnek esz­köze, hogy ezt az állandóan forrponton tartott feszültséget feloldja. Lágy színekkel mu­tatja be férj és feleség egy­másra találását a film befejező részében. Richard Burton mel­lett a két női főszereplő, Mary Ure és Claire Bloom nyújt fi­gyelemre méltó alakítást. Oswald Morris operatőr egyenrangú partnere a rendező­nek, szereplőknek. Nem szabad említés nélkül hagynunk a film muzsikáját sem, ezt az oly iz­gató, forró dzsesszzenét. A mi számunkra idegen, ta­szító világ, amit a film bemu­tat. Túl nyersnek, kíméletlen­nek találjuk ezt az ábrázolási módot. Ez az oka, hogy a film meglehetősen mérsékelt siker­rel fut filmszínházainkban. Va­lóban, nem úgynevezett „jó szó­rakozás”, annak ellenére, hogy művészi értékei s mondanivalója miatt maradandó alkotás. Gazsó Endre TOVÁBB, TOVÁBB...

Next

/
Thumbnails
Contents