Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-14 / 86. szám
JÄRÄSRÖT, - JÁRÁSRA Irodaházat építenek - Mikorra készül el a gyorsbüfé? — Korszerűsítik a boltokat Tervek éa gondok Kiakunhalaaon — Városunkban 27 ezer ember lakik és a vásárlók igényeit 118 különféle üzlet elégíti ki — kezdte a beszélgetést Fodor József, a Kiskunhalasi Városi Tanács V. B. titkára. — A meglevő boltok már részben kielégítik a település igényeit... A 118 üzletből 49 fmsz kezelésében levő élelmiszerbolt a belterületen, kilenc pedig a környező tanya világban van Az utóbbi évek alatt megnövekedett Halas lakossága, így jelentősen emelkedett az élelmiszerforgalom is. Júniusban fejeződik be a Szabadkai úti élelmiszerüzlet átalakítása, így a városban ősszel már hat önkiszolgáló élelmiszerüzlet lesz. A második fél évben kezdenek hozzá a Kossuth utcában levő élelmiszerbolt korszerűsítéséhez, melyet szintén önkiszolgáló rendszerűvé alakítanak,. Naponta több száz érdeklődő, illetve vásárló keresi fel Kiskunhalas tíz ruházati boltját. De a helybelieken kívül ide járnak vásárolni a környező községek — Kunfehértó, Balotaszállás, Kecel —, de még Zsana és Kelebia lakosai is. — A keresletet, a forgalmat tekintve szükséges lenne egy gvermekruha-szaküzlet — hangoztatta Fodor József. — Létesítése viszont csak a távlati fejlesztési programunkban szerepel, mert sajnos, helyhiány miatt jelenleg nem tudjuk megvalósítani. A lakosság és a tanácstagok szinte naponta fordulnak szóban és írásban az illetékes tanácsi szervekhez, hogy zárják be a Szabadkai utcában levő „kásdobálót” — kocsmát. Zavarja a környék nyugalmát — mondták. A kocsma átalakításához tavaly kezdtek hozzá. Néhány hónapja megnyílt a Az elhintett mag jó talajba hullt... CSOPORTOKBAN haladó emberektől tarka az utca Császártöltésen, este 7 óra előtt. Többen az úttesten mennek úgy, hogy le kell lassítanom a gépkocsimat. Máskor talán bosszantana ez, de ma tudom hova igyekeznek, piszén magam is oda tartok. Azért elhatározom, hogy egy későbbi időpontban a közlekedési balesetekről kell egy előadást szerveznem ... De meg is érkeztünk. Kirakjuk a keskenyfilmes vetítőgépet és tartozékait, s mire a terembe lépek — „telt ház” fogad. Immár tizennyolcadszor az idén. Rövid bevezető előadás után elsötétül a nézőtér, s 250 szempár figyeli fegyelmezetten a szórakoztatva felvilágosító egészségügyi kisfilmet. Ügyes mesébe ágyazva háztartási balesetek sorozata pereg a vásznon, s rögtön azok megelőzését is megtanulja a közönség. Mindenki megjegyzi, hogy sterilkötszer hiányában vasalóval másodpercek alatt állítható elő fertőtlenítő kötszer tisztára mosott ruhadarabból, vagy: benzinben nem mossunk ruhát, mert tűzveszélyes ..; EZEKEN az előadásokon a balesetmegelőzés, elsősegélynyújtás, házibetegápolás alapismeretein túl, a falu lakosságának évszázadokon át összegyűlt helytelen higiéniai szokásai ellen harcol az előadó, s a film. Mert vannak még ilyen helyte’en egészségügyi szokások, nem . kis számban. Itt van például az hiedelem, hogy a tehéntejet közvetlenül fejes után a legjobb és legegészségesebb fogyasztani. És akinek szokásává vált ez, azt nagyon nehéz meggyőzni arról, hogy a forralatlan tehéntejen keresztül nagy fertőzési lehetősége áll fenn a tuberkulózisnak. Másik „ősi igazság”: „Nehéz munkát végezni bor nélkül nem lehet”, „jó ebédhez kell a bor, különben nem emésztődik meg az étel”. És isszák a bort, ha nehezebb munkát végeznek; isszák, ha ünnep van és nem dolgoznak. „Jogcím” mindig akad. Közben a túlzott alkoholfogyasztástól sérül a máj. az idegrendszer, a keringési szervek. Amikor betegen felkeresik az orvost a szokásos kérdésre: Mikor ivott utoljára vizet? — gyakran hangzik el a feleletként: Gyermekkoromban. Igen sok az olyan ember is, aki a vízhez hasonlóan száműzte étrendjéből a burgonyát, főzelékfélét, s nemcsak a zsíros húsokat — a szalonnát is kenyér nélkül fogyasztja. HOGY ezek ellen harcolni kell, és hogy ezt a küzdelmet a zsúfolásig megtelt terem közönsége megérti és magáévá teszi, bizonyítja: amint az előadás végén egyenként elhaladnak az előadó előtt, mindegyikük megköszöni a tanultakat. Ez a köszönet és a jövő mind határozottabban kirajzolódó képe a tiszta, egészséges faluról jutalma az előadónak és az előadásokat szervező vöröskeresztes gárdának, akik nagy gonddal végzik ezt a szép társadalmi 'munkát. De nem marad ki ebből az ifjúsági vöröskeresztes tagság sem, hiszen áz első alkalommal házról házra járva ők értesítették a falu lakóit, az előadás megszervezéséről. A VÖRÖSKERESZT e szép munkája nemcsak a jövőre vonatkozóan ígér biztató eredményt — máris meghozta első gyümölcsét. A napokban Császártöltésen újabb 80 ember kérte felvételét a Vöröskereszt tagjainak sorába. Ezzel pedig lehetővé vált a faluban 16 egészségügyi állomás szervezése, kiképzett elsősegélynyújtókkal, betegápolókkal. A helyi tanács is megértette a társadalmi megmozdulás jelentőségét, és a Kö- FA-alapból biztosította az egészségügyi állomások mentőládával való felszerelését. A filmeken, előadásokon elhintett mag, tehát jó talajba került. Bízhatunk benne, hogy az emberek, a falu lakosságának egészségvédelme sok új színnel gazdagodik Császártöltésen. Dr. Scheibl József körzeti orvos korszerűen felszerelt italbolt, — s a nagy helyiség másik felében április 16-án nyílik meg egy modemül berendezett cukrászda. — Még két hasonló „dühöngünk” van a főútvonalon. Kértük a vendéglátó vállalat illetékeseit, hogy ezeket szüntessék meg, vagy alakítsák át kisvendéglőnek — de idáig eredménytelen volt próbálkozásunk. A beszélgetés közben szóba kerültek a többi gondok is. Az, hogy évek óta ígérik a gyorsbüfét, mely segítene a közétkeztetési gond megoldásában. S erre még hely is lenne, hiszen az Eötvös utcában két helyiség — melyet a vendéglátó bérel — üresen áll. Az, hogy elköltöztették ugyan a bútorüzletet a régi, szűk helyiségből, de az új boltban is raktározási gondokkal bajlódnak. És az is, hogy bár jelentős a városban levő élelmiszerüzletek száma, de kellene még egy-egy ilyen bolt a KISZ- lakótelepen és a Bamevál mellett is. — Üj létesítmény? Az is lesz. Az előzetes tervek szerint 11 millió forintos beruházással ebben az évben hozzákezdenek a Garbai Sándor utcában egy háromemeletes iroda- és lakóház építéséhez. Az 1966 augusztusában átadásra kerülő épület földszinti részén kap helyet az TBUSZ-iroda, az Állami Biztosító, az első emeleten pedig a posta. Egyre több üzletet alakítanak át, korszerűsítenek. Épül, szépül ez a megyénk déli részén levő járási székhely — melyét ügyes kezű asszonyai a halasi csipkével tettek világhírűvé. K. M. Köznapi gondok Kedves Petőfi IS épe! Régi kívánságunk, hogy a felsőbalotai iskolába, amely több mint száz esztendővel ezelőtt épült, bevezessék a villanyt. Az iskolát nemrégen új, korszerű berendezéssel látták el, és megvalósult az esti felnőttoktatás is. Az „öreg diákok” az állami gazdaság dolgozói, akik a napi munka után ülnek be a modern iskolapadokba, hogy tudásukat gyarapítsák. Elképzelhető, hogy a négy-öt petróleumlámpa gyérvilágánál a tanítás és a tanulás mennyire fárasztó. Pedig az iskola az állami gazdaság közvetlen szomszédságában van, s ott még a tehénistállóban is villany világít. Miért nincs villany az iskolában? Meggyőződésünk, ha többet törődnének a problémával, hamarosan megoldhatnák. Ökrös János Balotaszállás PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét; Városi Tanácshá* Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19; 25-16. Szerkesztő bizottság: »-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér Vfa. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Báes-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-69 Index: 25 865. i A kora tavaszi langyos • napfényben már jobb ízű a munka a szabadban, a tsz központjának udvarán. Fekete József és Stigmon József, a bácsbokodi Ezüstkalász Tsz két idős gazdája is a napon fonja már a csöveskukorica szállításához való veszszőkasokat. Ötödmagukkal a szövetkezeti gazdaság egész kosárszükségletét kielégítik, emellett jó keresetet is jelent számukra a kasok kötése. (Pásztor Zoltán felvétele.) Kommunisták példamutatása a fajszi Vörös Csillag Tsz-ben A tavaszi munkák megkezdése előtt a szövetkezet párttaggyűlése az idei év legfontosabb tennivalói között célul tűzte a tsz politikai és gazdasági megszilárdítását. Párttagjaink nyolcvan százalékban a közvetlen termelő munkában vesznek részt. Megtalálhatók az állattenyésztésben, a növénytermesztés, a szállítás, a talajművelés munkáinál egyaránt. Csaknem valamennyien nagyszerűen megállják a helyüket. Szamolai Mihályné baromfigondozó régi párttag. Az elmúlt évben például 343 munkaegységet szerzett, havi átlagkeresete elérte a 1200 forintot. Évek óta a baromfitenyésztésben kap megbízatást, s lelkiismeretes munkájára büszke a tsz tagsága. Tavaly három asszonytársával 13 ezer csirkét nevelt fel minimális elhullás! százalékkal. Keserű Mihály a tsz-be lépése óta fejőgulyás, az elmúlt évben 661 munkaegységet szerzett, munkáját példásan végzi és mint pártbizalmi is becsülettel látja el feladatát. Sági Jánosnak 608 munkaegysége volt tavaly. A februári párttaggyűlés az eszmei—politikai nevelés, az ideológiai munka színvonalának emelését tűzte ki célul. A közösen hozott határozatokért személyileg felelős valamennyi párttag. S a felelősség ezzel erőteljesen bontakozik a kommunisták között. A tavaszi családi vállalásoknál például a párttagok személyes példamutatása magával ragadta a brigádvezetőket és a csapatvezetőket. Ennek nagy mozgósító hatását bizonyítja, hogy a Vörös Csillag Tsz-ben a tavaszi munkák menetében a kései kitavaszodás ellenére nincs lemaradás. Csere László községi párttátkár Zárszámadás óta másfél millió forint betét Másfél millió forinttal emelkedett Felsőszentivánon a takarékszövetkezeti és postai takarékbetétek összege a két termelőszövetkezet zárszámadása óta. Egyedül a takarékszövetkezeteknek ez idő alatt mintegy kilencszázezer forinttal növekedett a betétállománya. dolgozóink anyagi jólétét tükrözi, és nem is jó, mert a nagy összegű pénz kihasználatlanul hever. A takarékszövetkezet jelenlegi állománya két és fél millió forint körül mozog. Az idén eddig harmincötén kértek kölcsönt, összesen 250 ezer forintot. A felsőszentiváni takarékszövetkezet — ugyanúgy, mint a többi — a falusi lakosság szövetkezése abból a célból, hogy pénzmegtakarításait önálló pénzintézete útján összegyűjthesse, és a jelentkező hitelszükségletét a kölcsönös segítés elve alapján kielégíthesse.. A takarékszövetkezet vezetőinek bánatára azonban a betétösszegnek csak kis hányadát veszi igénybe a tagság. Jó ez, mert A felszabadulás előtti Hangya-szövetkezet soha nem rendelkezett annyi pénzzel, hogy az igényeket ki tudta volna elégíteni. Ma viszont Felsőszentiván dolgozó parasztsága csak átmenetileg veszi igénybe a kölcsönöket, s elsősorban azért, hogy szebb lakásban éljen, hogy nagyobb jövedelemre tegyen szert az állattenyésztésből és -tartásból. M. J. Gyarapodó takarékszövetkezet Hét évvel ezelőtt alakult meg a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet, s ekkor mindössze 303 000 forint volt a betétállomány összege. Az utóbbi években — különösen amióta Tázlár és Bocsa községekben is sokan léptek a takarékszövetkezet tagjai közé — ugrásszerűen megnőtt a betétállomány. Ékesen bizonyítja ezt a múlt évi eredmény, ami 68,3 százalékkal nagyobb az 1962. évinél, pontosan 5 millió 942 ezer forint. A takarékszövetkezet — fennállása óta — mezőgazdasági beruházásokra 834 500, fogyasztási célra 74 5 700 és egyéb beruházásokra 3 millió 1-99 799 forintot juttatott a lakosságnak. Csáki Mihály
