Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-14 / 86. szám

i. oldal 1964. április 14, kedd Teljes nézetazonosság fokozódik a harc a ■gyarmatosítás ellen Makariosz athéni tárgyalásai A brazíliai helyzet A VILÁGSAJTÓ ve­zető helyen kommentál­ta Hruscsov szovjet mi­niszterelnök magyaror­szági látogatását, nem véletlen tehát, ha Moszk­vába való visszatérése után. a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője tv-beszámolójának megállapításaival is részletesen foglalkoznak a világlapok. Mint ismeretes, a moszkvai rádióban és televízióban elmondott beszéd nemcsak a ma­gyarországi tapasztalatok összegezését nyújtotta, hanem világpolitikai kérdésekben is jelentős megállapításokat tartalmazott. Dokumentálta el­sősorban azt, hogy a magyar és szovjet párt- és kormányküldöttség tárgyalásain — mint azt a vasárnap publikált közös nyilatkozat is tanúsítja — a legteljesebb nézetazonosság volt tapasztal­ható valamennyi érintett kérdésben. Ez — mon­dotta Hruscsov — természetesen nem meglepe­tés, hiszen pártjaink és kormányaink között leg­szorosabb kapcsolatok állnak fenn nézeteink egybeesése törvényszerű és természetes követ­kezménye a szovjet és a magyar kapcsolatok fej­lődésének, az SZKP és az MSZMP állandó erő­feszítéseinek, melyeket a szovjet—magyar együtt­működés megszilárdításának szándéka vezet. — Hruscsov hangoztatta: A Kínai Kommunista Párt vezetőinek szakadár tevékenységével kapcsolat­ban is tökéletesen azonosak a két párt és a két kormány nézetei. Egységünk — mondotta nyilat­kozatában a szovjet kormányfő — a marxizmus —leninizmus, a proletámemzetköziség elvein alapszik, éppen ezért a kialakult helyzetben ha­tározottan vissza kell utasítani a kínai vezetők antileninista koncepcióját és aknamunkáját. A londoni és a párizsi sajtó vezetőhelyen foglalko­zik a beszéddel. A laptudósítók hangoztatták, hogy soha egyetlen államférfi beszédét sem hall­gatta egyszerre ennyi ember. Különösen nagy figyelmet keltettek azok a megállapítások, me­lyek nagyra értékelték a magyar kormány haza­fias egységfront-politikájának gazdasági és po­litikai eredményeit. MAKARIOSZ ciprusi elnök athéni látogatása alkalmából is történtek távollétében a szigeten fegyveres összetűzések a görög és a török nem­zetiség tagjai között. Ez alkalommal a kanadai ENSZ-csapatok jelenléte megakadályozta a na­gyobb komplikációk létrejöttét, és ideiglenesen helyreállította a fegyvernyugvást, a feszültség azonban nem csökkent. Makariosz kétórás ta­nácskozást folytatott Grivasz görög tábornokkal, aki a megbeszélések után kijelentette, hogy szük­ség esetén kész visszatérni a szigetre és felaján­lani szolgálatait. Grivasz, mint ismeretes, az an­golok ellen harcoló ciprusi úgynevezett EOKA- mozgalom vezetője volt. Laptudósítók szerint Makariosz a ciprusi fegyveres erők vezetésével szeretné megbízni Grivaszt. TOVÁBBI letartóztatásokról adnak hírt a Bra­zíliában megjelenő lapok. A féktelen terrorin­tézkedések következtében több népi demokrati­kus állam kereskedelmi képviseletét is inzultál­­ták, amellett hogy a haladó erők legjobbjait börtönbe zárták. A vasárnapi elnökválasztás al­kalmából, a jelentések szerint, súlyos inzultusok­ra is sor került a kongresszusban. Az új elnök, Branco beiktatására csak tíz nap múlva kerül sor. Ezt az időt igyekszik kihasználni a katonai junta arra, hogy a haladó erők ellen indított szé­les körű boszorkányüldözéssel „stabilizálja” a légkört. A puccsisták ellenőrzése alatt álló brazil lapok féktelenül uszítanak a szocialista országok, főleg Kuba ellen. Sürgetik a diplomáciai viszony megszakítását. A hírek a baloldali erők bizonyos tömörüléséről is szólnak. Néhány államban meg­élénkült a partizántevékenység. Ennek mérsék­lésére különleges alakulatok szervezéséhez fog­tak hozzá. EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN Földmozgás volt hétfőn délelőtt fl lengyel párt- és kormányküldöttség Moszkvában több helyen az országban (Folytatás az 1. oldalról.) perckor több magasabb épület feltűnően megmozdult. Kiskun­­majsán is 9 óra 29 perckor ész­lelték a földmozgást, mely itt 20—25 másodpercig tartott. Ba­járól két másodperces közepes erősségű földmozgást jelentet­tek. Itt 9 éra 30 perckor ész­lelték az első lökést. A földren­gés hatására Kecskeméten né­hány épületről vakolatdarabok hullottak a földre. Anyagi kárt viszont nem okozott a tegnapi földrengés megyénkben. * BELGRAD. (Reuter, AP, TASZSZ, UPI) Hétfőn reggel fél tízkor Belg­­rádot és Jugoszlávia más észa­ki városait erős földlökések rázták meg. A városok lakói kö­zül sokan a közelmúltban tör­tént szkopljei tragédiára emlé­kezve pánikszerűen menekültek lakásaikból, hogy a szabad ég alatt keressenek menedéket. Belgrádban a földrengés kö­vetkeztében a telefonösszeköt­tetés teljesen megszakadt. Erős földlökéseket jelentettek Szerbia, Bosznia és Horvátor­szág számos városából. Több helyen az ablaküvegek betör­tek, sőt volt ahol jelentősebb anyagi kár is keletkezett. A földrengésnek sebesült ál­dozatai vannak. Hírügynökségi jelentések szerint a legtöbben akkor szerezték sérüléseiket, amikor lakásaikból az utcákra és a terekre rohantak. A bel­ügyminisztérium közleménye szerint Slavonski-Brod városá­ban 30-an sebesültek meg. Mint a szerbiai földrengés-ku­tató intézet jelentette, a földlö­kések epicentruma a fővárostól körülbelül 200 kilométerre észak-nyugati irányban lehetett. A földrengés ereje itt megkö­zelítette a nyolc fokot is. MOSZKVA (TASZSZ) Gomulka és Jozef Cyrankie­­wicz vezetésével hétfőn Moszk­vába érkezett a Lengyel Nép­­köztársaság párt- és kormány­­küldöttsége. A delegáció az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány meghívására hivatalos látogatást tesz a Szov­jetunióban. A vendégeket a repülőtéren Nyikita Hruscsov, Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Anasztasz Mikojan és több más szovjet vezető fogadta. ’Hruscsov és Gomulka rövid beszédet mondott a repülőté­ren. Tűzharc Dél SAIGON (Reuter, AP, AFP) A nyugati hírügynökségek Két helyről is erős tűzharcot jelen­tettek a Mekong folyó deltájá­nál. A dél-vietnami hazafias erők — körülbelül két zászlóalj — szombaton Kien Long az azonos nevű kerület székhelye ellen intéztek erőteljes táma­dást. A két századnyi kormány­erő súlyos veszteségek után alul­maradt a küzdelemben. A dél-Vietnamban vietnami hazafiak csak vasár­nap reggel, a kormánycsapatok erősítésére küldött mintegy négyszázötven főnyi ejtőernyős megérkezése után vonultak vissza. A kormányerők vesztesége: 44 halott, 30 sebesült és 20 el­tűnt. A szabadságharcosok vesz­teségeiről pontos adatok nin­csenek. Rendkívüli intézkedések a belga orvossztrájk letörésére BRÜSSZEL. (Reuter, AFP) Közel 14 órás szakadatlan tár­gyalás után sem született meg­állapodás a belga kormány és a ársadalombiztosítási rendszer miatt április eleje óta sztrájko­ló orvosok között. A kormány a tárgyalások ku­darca után vasárnap reggel rendkívüli ülésre ült össze, hogy meghozza a l»rlasztihatatlan in­tézkedéseket a betegellátás biz­tosítására. Az ülésen kettős ha­tározatot hoztak: Börtönbüntetés terhe mellett kötelezik az állami vagy magán­kórházaknál működő orvosokat, hogy haladéktalanul foglalják el helyüket; a hadügyminisztérium azon­nali katonai szalgálatra hívja be a tartalékos katonaorvosokat — számszerűit 3600 személyt. A tartalékos tisztek a behívó kéz­hezvétele után, illetékes tarto­mányi katonai hatóságuknál kö­telesek jelentkezni. A tizenkétezer orvos április 1-e óta tartó sztrájkja miatt rendkívüli súlyossá vált a hely­zet Belgiumban. Szombaton leg­alább egy tucatnyi fertőző gyer­mekmegbetegedést jelentettek két tartományból, és a járvány elterjedéssel fenyeget. A belga orvoskamara reakci­ós vezetősége ellen és az orvo­sok embertelen eljárása miatt a belga dolgozók szombaton ha­talmas tüntetést rendeztek Co­­urtrai-ban és Turnhout-ban. Magyar megfigyelő az Afro-ázsiai Szolidaritási Tanács ülésén NEMRÉGIBEN tartották az Afro-ázsiai Szolidaritási Tanács 6. ülését Algéria fővárosában. Koltai Ferencné, a nemzeti füg­getlenségükért küzdő népek megsegítésére alakult magyar szolidaritási bizottság titkára, aki megfigyelőként részt vett a konferencián, a következőkben tájékoztatta a Magyar Távirati Iroda munkatársát a tanácsko­zás tapasztalatairól. — Az Afro-ázsiai Szolidaritási Tanács kétévenként ülésezik — mondta. — Mostani 6. ülése iránt rendkívül nagy volt az érdeklődés, 70 ország képvisel­tette magát az ötnapos tanács­kozáson. A tanácsülésen az af­rikai, illetőleg az ázsiai orszá­gok képviselőin, valamint a szo­cialista országok néhány meg­figyelőin kívül a vendéglátó algériai kormány meghívására Magyarország is megfigyelővel képviseltette magát. Latin-Ame­­rikából, Kuba és Brit-Guyana megfigyelői voltak jelen. — Teljes volt az egység ab­ban, hogy az afrikai és ázsiai országoknak össze kell fogniuk a még fel nem szabadított or­szágok szabadságáért. Ezeknek az országoknak képviselői szen­vedélyes hangon fejezték ki el­tökéltségüket a gyarmati iga lerázására. A tanácsülés nagy rokonszenwel és helyesléssel fogadta a portugál gyarmatok — Angola, Mocambique, Portu­­gál-Guinea — képviselőinek be­jelentését, hogy készek fegyver­rel vívni ki szabadságukat, és harcukat mindaddig folytatják, amíg a gyarmatosítók le nem mondanak elnyomó törekvése­ikről. Nagy lelkesedés fogadta a kongói nemzeti felszabadítási mozgalom megalakulásának be­jelentését, valamint azt, hogy a mozgalom Lumumba szellemé­ben kíván küzdeni az ország teljes felszabadításáért. Az el­lenállás, illetőleg a fegyveres harc máris több tartományban megkezdődött. — A TANÁCSKOZÁS rész­vevői megelégedéssel és nagy tetszéssel fogadták a Szovjet­unió képviselőjének, Gafurov­­nak beszédét, aki a szabadsá­gukért küzdő népek határozott megsegítését sürgette és egész sor konkrét javaslatot tett, töb­bek között a gyarmatosító és a faji megkülönböztetésen ala­puló rendszerek felszámolására. Javasolta, hogy az afrikai és ázsiai államok támogassák a vi­tás határkérdések békés meg­oldását; segítsék a dél-amerikai népek harcát. Sürgette a Kuba­­ellenes gazdasági blokád felszá­molását stb. — A kínai küldöttség, sajná­latos módon, az értekezletet szovjetellenes propagandájára akarta felhasználni. A kínaiak kirohanásai megdöbbenést kel­tettek a tanácskozás részvevői­nek körében, de nem tudták meggyengíteni az értekezlet egy­séges állásfoglalását a két világ­rész népeit érdeklő fő kérdé­sekben. — KIVILÁGLOTT ez a kon­ferencia határozataiból is. Gsz­­szesen 36 határozatot fogadtak el. Többek között állást foglal­tak a népek közötti megértés és a békés egymás mellett élés, a különböző rendszerű államok együttműködése, a leszerelés, a nukleáris kísérletek betiltása mellett. Elítélték és lépéseket sürgetnek a dél-afrikai fajüldö­zés ellen. — Kudarcot vallont a kínaiak­nak az a törekvése is, hogy kettészakítsák az afro-ázsiai szolidaritási mozgalmat. Sőt ép­pen az algériai küldött javas­lata alapján várható, hogy a mozgalmat Latin-Amerikára s kiterjesztik és a legközelebbi tanácsülést már mint az afro­ázsiai, latin-amerikai népek szo­lidaritási tanácsának ülését hív­ják össze. — Az arab országok képviselői következetesen állást foglaltak a gyarmatosítás és a neokolo­­nializmus elleni egységes harc kérdésében. Minden támogatást megígértek a szabadságukért küzdő népeknek. Ugyanakkor külön aláhúzták az arab népek egységének szükségességét. — AZ ALGÉRIAI sajtó még Sekou Touré guineai elnök lá­togatása mellett is jelentős he­lyet szentel a konferencia ta­nácskozásainak. A lapok min­den egyes küldött hozzászólá­sát részletesen ismertették és elemezték, ezen kívül szinte minden alkalmat megragadtak, hogy aláhúzzák az afrikai és ázsiai népek összefogásának je­lentőségét. Nincs helye a szét­húzásnak — állapította meg is­mételten —, mert a szabadsá­gukat elnyert, vagy érte har­coló népek csak együttes erő­vel tudják szabadságukat, fej­lődésüket biztosítani. lehrn nyilatkozata ÚJDELHI. (TASZSZ) Nehru miniszterelnök az in­diai parlament alsóházában, a külpolitikai vita eredményeit megvonó záróbeszédében kije­lentette, hogy az el nem kötele­zettség politikája nemcsak a múltban váltotta be a hozzá fű­zött reményeket, hanem ma még sokkal kívánatosabbnak látszik. Az utóbbi időben függetlenné vált országok közül a legtöbben az el nem kötelezettség útjára léptek — fűzte hozzá. AZ ÜJ KÁVÉFŐZŐ — Csak óva nnster Johnson, ha nagy a nyomás, még egyszer fel talál robbanni! (Gerő Sándor rajza.)

Next

/
Thumbnails
Contents