Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-14 / 86. szám

Világ proletárja!, egyesüljétek! n r iv fí T ié m A MAG-VAR. SZOCIALISTA MWWKÄSPÄRT BÄCS" KISKATIM MERYEI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 86. SZÄM Ara 60 fillér 1964. Április 14, kedd Még nem tetőzött a tiszai árhullám Nyolcezer hold szántó es rét került víz alá Alpár környékén Motorkerékpáros száguld a ti­­szaújfalui utcán. Az első sár­­hányón „Árvízvédelem” felírás. — Emelkedik még? — kiált oda valaki a viharkabátos férfi­nak. Csak bólint és gázt ad. Most nincs idő beszélgetésre. A „Takács-rét”-nek nevezett fa­lurészen már a szélső házak kerítését nyaldossa a zöldes­szürke áradat. Víz, víz minden felé. A közeli gémeskút kává­jából csak néhány arasznyi lát­szik. A távoli jegenyesor fatör­zsei derékig feszülnek a hullá­moknak. Alpáron Molnár József ta­nácselnök csatlakozik hozzánk. Szeme alá árkot húztak az el­múlt álmatlan éjszakák. — Nyolcadikán szakítottuk át a „sui-rantókat”. Nem tehettünk mást. A víz magassága helyenként meghaladta a hat métert, néhány helyen átcsapott a gát fölött is. Félő volt, hogy még nagyobb kárt tesz, ha nem adunk szabad utat neki. Néhány nappal ezelőtt még úgy látszott, hogy meg tudjuk állí­tani. A termelőszövetkezetek gépi erővel, munkásokkal siet­tek a Kiskunsági Vízgazdálko­dási Társulat segítségére, öt­ezer homokzsákot is fölhord­­tunk a gátra. De nem lehetett Földmozgás volt hétfőn délelőtt több helyütt az országban A megyében is éssiették a földlökéseket Jelentős károk Jugoszláviában Hétfőn délelőtt fél tíz tájban az országban több helyen föld­rengést észleltek. Elsősorban a Dunántúlról jelentettek föld­mozgásokat, Szekszárdról, Mar­calitól, Kaposvárról, Pécs és Komló környékéről. Kaposvá­rott sokan kifutottak a házak­ból a szabadba, mert nagyobb földlökésektől tartottak. A vá­rosban több ház kéménye le­dőlt, a hazak falairól vakolat hullott és néhány épület oldala megrepedezett. Többek között a TRANSZVJLL Vállalat gyár­egységénél és a Kaposvári Cu­korgyárban keletkezett repedés a falakon. Emberéletben nem esett kár. Pécsett és Komlón is több helyen kémények dőltek le és megrepedeztek a falak. Meglehetősen nagy területet érintett a földmozgás; ugyanis Szolnokon, Szegeden, Csongrá­­don, Kisteleken is észleltek ki­sebb földlökéseket. A Szegedi József Attila Tudományegyetem Éghajlattani Intézetében a mű­szerek 9 óra 33 perckor, 33 má­sodpercen át jeleztek földmoz­gást. Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem Geofizikai Tanszékének Földrengésvizsgáló Obszervatóriumában 9 óra 31 perckor észlelték a műszerek az első földlökést. Az első sze­­izmogramm értékelése alapján — amint Bisztricsány tudo­mányos főmunkatárs megállapí-Vasárnapi műszak A 9-es számú AKÖV szocia­lista brigádjai társadalmi mun­kába vállalták, hogy az elrom­lott gépjárműveket segítenek a szerelőműhelynek kijavítani. Ebben a szereléshez értő ve­zető beosztásúak is rendszere­sen részt vesznek. Tegnapelőtt tartották a negyedik vasárnapi műszakot és 18 tehergépkocsit hoztak üzemképes állapotba. Képünkön: munkában a vasár­napi műszak. (Tóth Sándor felvételed tóttá — a jelenlegi földrengés körülbelül ugyanakkora, tehát 6-os magnitudójú volt, mint 1958. januárjában Dunaharasz­­tin. A földmozgást valószínűiéi a földkéreg törésvonala mentén megmozdult rétegek okozták, tehát nem vulkánikus erő. Kecskeméten is észlelték a földrengést. A megyeszékhelyi földrengésvizsgáló állomás ké­szüléke hétfőn reggel 9 óra 30 perc 44 másodperckor „írta” papírra a mozgás első jeleit. A két földlökés — az utórezgé­sekkel együtt 18 percig’ tartott. Az utolsó nagyobb földren­gést 1956. január 12-én „vették” Kecskeméten a jelzőműszerek. A dunaharaszti környékén tör­tént belső földcsuszamlás száz milliméteres kilengést okozott. A tegnapi földmozgás — bár csak 80 milliméteres rezgést jelzett a készülék — kiugrasz­totta helyéről a szeizmográf Észak—Dél irányt mérő muta­tóját. Kiskunfélegyházáról is jelen­tettek földrengést, 9 óra ‘29 (Folytatás a 2. oldalon.) segíteni, hiszen a víz magassá­ga máris 50—60 centiméterrel haladja meg az 1962. évi árvíz szintjét. A tiszaugi híd felé igyek­szünk, közelebbről is meg akar­juk nézni a közeli gátszakadást. A Kiskunfélegyháza—Szolnok vasútvonal töltését néhány he­lyen már csak méterek választ­ják el a szüntelenül duzzadó „tengertől”. A szőlők között mindenütt emberek szorgoskod­nak. — Ha sikerül kinyitni, mi­előtt idáig ér a víz, akkor kevesebb kárt tesz a tőkék­ben. Talán nem vakulnak be a szemek — magyaráz­za Molnár József. Nyáron iártunk itt utoljára a híd melletti partrészen. Ked­venc kirándulóhelye ez a kecs­kemétieknek. Most szomorú lát­vány fogad bennünket. A ha­lászcsárdának már az ereszét nyaldossák a hullámok. Vízben állnak a nyaralók végig a part mentén. A gát oldalában asszony, hat gyerekkel. A házukat nézik csüggedten: — Nem tudom, meddig bírja még — mondja Bállá Imréné, és hangja meg­remeg. — Kőből készült, 1962- ben ellenállt a víznek. De most úgy érzem, összeroppan. És bent van a bútor egyrésze is. Rőzsével, akáckarókkal ra­kott teherautók érkeznek. A Kö­­zép-Tiszavidéki Vízügyi Igazi gatóság emberei erősítik a töl­tést. A Kiskunsági Vízügyi Igaz­gatóság fennhatósága alá tartozó területből 8000 hold szántó és rét került víz alá. Közte 1150 hold elsőosztá­lyú gabona. Különösen súlyosan érinti a csapás az alpári termelőszövet­kezeteket, mert népes állatállo­mányuknak az elöntött legelők­ről kaszálnák a takarmányt. Előzetes számítások szerint az eddigi kár az említett területen megközelíti a 10 millió forintot. Az mindenesetre vigasztaló, hogy emberéletben eddig nem esett kár, és az állatokat is si­került időben kimenteni a ve­szélyeztetett területről. B. D. Sürget az idő A tavasz megkésése miatt a soron levő mezőgazdasági munkákra rendelkezésre álló idő jócskán „összezsugoro­dott”. Ahhoz ugyanis, hogy majd megfelelő termésmeny­­nyiséget takaríthassanak be szövetkezeti gazdaságaink, a különböző növényfélék magját éppen úgy az optimális határ­időig kell elvetniük. mintha korábban fogtak volna e mun­kákhoz. Az időszerű szántóföldi ten­nivalók között az egyik leg­fontosabb a kukorica vetése. A korábbi évek tapasztalatai bizonyítják, hogy mindig ott fizetett jól ez a takarmánynö­vény, ahol a magja legkésőbb április végéig földbe került. Alapos és jó szervezésre van szükség ahhoz, hogy mihelyt a jól előkészített talaj hőmér­séklete megengedi, a kukori­cavetést haladéktalanul elvé­gezzék termelőszövetkezeti gazdaságaink. A szervezésnek, a készenlét állapota megteremtésének, s a munka közben támadt aka­dályok elhárításának a sikere nagyrészt szövetkezeti gazda­ságaink pártszervezeteitől is függ. Az elmúlt évek egy-egy nagyobb mezőgazdasági fel­adatának a megoldása akkor volt eredményes, ha jól közre­működtek a szövetkezetek kommunistái. Ennek volt kö­szönhető például tavaly ősszel is, hogy a kenyérgabona veté­sét, még a biztonsági száza­léknál is nagyobb arányban megnövelt területen és határ­időre végezték el megyeszerte. Ugyanolyan, de a rövid idő miatt talán még nagyobbnak tűnő odaadást, körültekintést igényel szövetkezeti pártszer­vezeteinktől a kukorica veté­sének megszervezése. Foglalkozzanak hát vele a vezetőségi, majd a taggyűlése­ken, de ne csak általánosság­ban, hanem úgy, hogy az egy­mást követő részfeladatokat is határozzák meg. Mindezt természetesen a gazdaságve­zetők elgondolásaival össz­hangban, velük együtt bonyo­lítsák le. A hatalmas feladat sikeres végrehajtásához elengedhetet­lenül szükség van • a párton­­kívüli szövetkezeti gazdák mozgósítására. És nemcsak a vetés munkájában való helyt­állásuk biztosítása végett, ha­nem abból a célból is, hogy vonják be családjuk tagjait is a „kukoricacsata” első, de döntő ütközetének küzdelmé­be. Gyakran emlegetjük szövet­kezeti gazdaságaink pártszer­vezeteinek a termelés irányí­tásában betöltött szerepe fon­tosságát. Nos: itt az év első nagyobb alkalma, hogy bebi­zonyítsák: jól töltik be e fel­adatukat. T. I. TASZSZ-hözlemény a „Poljot-2“ felbocsátásáról MOSZKVA. (TASZSZ) A világűr meghódításának programja szerint a Szovjetunió vasárnap felbocsátottá a máso­dik irányítható és manőverező kozmikus repülőtestet —■ a „Foljot—2”-t. A kozmikus kí­sérletnek az a célja, hogy to­vább tökéletesítsék a minden irányba nagymérvű manővere­zésre képes kozmikus repülő­testeket és kidolgozzák a koz­mikus berendezések közelho­­zásának és találkozásának fel­adatával kapcsolatos kérdése­ket. A kozmikus manőverezések és az űrrepülés stabilizálása céljából a „Poljot—2”-t külön­leges vezérlő berendezéssel és hajtómű-rendszerrel szerelték fel. A kozmikus repülőtesten tudományos kutatókészüléket, rádiótelemetrikus rendszert és egy adót helyeztek el, amely 19 895 megaherz frekvencián dolgozik. A hordozó rakétáról történt leválasztás és a ballisztikus re­pülés után a „Poljot—2” koz­mikus repülőtestet különleges hajtómű-berendezés segítségé­vel a kiinduló pályára vezérel­ték, és a kozmikus repülőtest a megadott program értelmében több manőverezést végzett kü­lönböző irányba. Az Egyenlítő térségében végzett egyik manő­ver következtében a kozmikus repülőtest lényegesen megvál­toztatta a pályasík hajlásszögét. A manőverezés egész prog­ramjának végrehajtása után a „Poljot—2” végleges pályájá­nak adatai a következők: az Egyenlítő síkjával bezárt szög 58,06 fok; apogeum 500 kilomé­ter, perigeum 310 kilométer; a kozmikus repülőtest ezen a pá­lyán 92,4 perc alatt tesz meg egy fordulatot. A „Poljot—2” a repülés idő­tartama alatt többször megfor­dult tengelye körül és betájol­ta magát a megadott program szerint. A kozmikus repülőtest állandó stabilizálása és manő­verezése céljából többször be­kapcsolták az erre szolgáló kü- / lön hajtóműveket. A kozmikus repülőtestben el­helyezett készülék normálisan működik. A rádiótelemetrikus készülék végzi a kozmikus tér­ség kutatásával összefüggő tu­dományos értesülések továbbí­tását. A „Poljot—2” útját a Szovjet­unió területén elhelyezett földi irányító- és mérőállomások fi­gyelik, és ezek fogják fel a te­­lemetrikus adatokat is. A „Poljot—2” kozmikus re­pülőtest felbocsátásával a Szov­jetunió további fontos lépést tett a manőverező kozmikus re­pülőtestek tökéletesítésében és a világűr meghódításában. MSZMP-delegáció utazott Ausztriába Az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottsága meghívá­sára hétfőn öttagú pártmunkás­küldöttség utazott Ausztriába. A delegációt Cseterki Lajos, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának póttag­ja, a Központi Bizottság titkára vezeti. A küldöttséget Nemes Dezső, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Púja Frigyes, a Központi Bi­zottság külügyi osztályának ve­zetője búcsúztatta. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents