Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-02 / 77. szám

2. offiaf 1964. április 2, csutSrtofi A szovjet párt- és kormányküldöttség látogatása az Egyesült Izzóban így is megértették... 4 krónikás az Egyesült Izzóban a szovjet párt- és kormányküldöttség szerda délelőtti lá­togatásán jegyezte fel az alábbi két kedves epizódot: A vendégeket az ünnepélyes fogad­tatás után a mű­velődési ház zász­lókkal, virágokkal feldíszített termébe vezették. Dienes Béla vezérigazgató — miután bemutat­ta legközelebbi munkatársait — is­mertette a 67 éves gyár fejlődését, eredményeit. A ven­dégek figyelmesen, elismeréssel hall­gatták a beszámo­lót, majd a gyári pártszervezet titká­ra, Selyem András tájékoztatója után Nyikita Szergeje­­vics Hruscsov emel­kedett szólásra. Temperamentumo­sán, élénken, kissé gyorsan is beszélt, majd hirtelen a kö­vetkező szavakkal fordult hallgatói­hoz: — Szinte elfeled­keztem arról, hogy Magyarországon va­gyok. Ügy beszél­tem oroszul, mintha nem is lenne szük­ség tolmácsra. De úgy vélem, nem kö­vettem el hibát, mert barátok kö­zött így is megér­tettek. Hruscsov elviárs­­nak a gyár vezetői ajándékokat nyúj­tottak át, közöttük egy kicsinyített vá­kuumszivattyút is. Kádár János elv­társ hasonló beren­dezést kapott, de ő rögtön megkérdezte, hogyan működik. Miközben a foto- és rádióriporterek a vendégeket körbe­fogva igyekeztek megörökíteni az ajándékozás kedves perceit, Hruscsov elvtárs mosolyogva ismét megszólalt: — Lám-lám, Ká­dár elvtárs milyen helyesen járt el, mielőtt átvette vol­na, kipróbálta az ajándékot. Határidő előtt átadták a kazincbarcikai könnyübetongyárat (Folytatás az 1. oldalról.) Nekem különösen jólesik, hogy az Egyesült Izzó dolgozói­val találkozhatom. Amikor a harmincas években a moszkvai Baumann-kerületben a pártbi­zottság titkára voltam, a kerü­let fővállalatai közé tartozott az elektromos lámpagyár. Ki­tűnő emberek dolgoztak ott ak­kor is és dolgoznak ma is. Ügy hallottam, hogy önök jó baráti kapcsolatban állnak a Moszkvai Elektromos Lámpagyárral. Mély megelégedésemre szolgál, hogy tolmácsolhatom önöknek bará­taik, a Moszkvai Elektromos Lámpagyár munkásainak, mun­kásnőinek, mérnökeinek és tech­nikusainak üdvözletét. A Szovjetunió Kommunista Pártjának programja előirányoz­za, hogy a villamosenergia ter­melését gyorsabb ütemben kell fejleszteni, mint a többi ipar­ágét. Az 1940. évinél ma lényege­sen többet termelünk a legfon­tosabb elektrotechnikai készít­ményekből. így például több mint hússzor annyi turbinát és hidrogenerátort, több mint 24- szer annyi transzformátort, 16- szor annyi száz kilowatton aluli teljesítményű elektromotort és több mint 25-ször annyi gyen­geáramú készüléket gyártunk. A' szovjet elektromosipar az ország villamosításának techni­kai bázisa — mondotta Hrus­csov, majd az elért fejlődés ada­tait ismertette. Ezután rámuta­tott: az utóbbi tíz év alatt or­szágunkban a villamosenergia­termelés 134 milliárdról 412 milliárd kilowattórára növeke­dett. A tavaly üzembe helyezett vil­lamoserőművek kapacitása meg­haladja a tízmillió kilowattot. Ez azt jelenti, hogy a szovjet villamoserőművek teljesítőké­pessége mindössze egy év alatt majdnem hétszer annyival nö­vekedett, mint amennyit a Goel­­ro-terv irányzott elő 10—15 év­re. Az önök országának munká­sai, mérnökei és technikusai fel­szereléseket készítenek és szál­lítanak nekünk, izzólámpák és fénycsövek, villanymotortestek és kapcsolótáblák gyártásához. A szovjet emberek szívük mé­lyéből örülnek azoknak a sike­reknek, amelyeket a magyar dol­gozók a szocializmus építésé­ben elérnek. A néptömegek a jobb, a bol­dog jövő kiharcolásáért lép­nek a forradalom útjára. Mi, kommunisták, nem teljesítenénk elsőrendű kötelességünket, ha nem állítanánk feladataink elő­terébe a nép e vágyának meg­valósítását. Mindenki, aki dolgozik, tud­ja, hogy nem fogyaszthatunk többet annál, mint amennyit termelünk, nem fokozhatjuk a fogyasztást gyorsabban, mint ahogyan munkánk termelékeny­sége no. Még a legédenibb vi­dékeken is, amelyeket a termé­szet bőkezűen megáldott kin­csekkel, emberi munkára van szükség ahhoz, hogy az ember e kincseket felhasználhassa. Az anyagi javak termelésének mód­ja megváltozott, módosult az anyagi javak elosztásának jel­lege is, de a társadalom életé­nek alapja mindig a munka marad. A szocialista társadalom el­sőként alkalmazza az elosztás igazságos elvét. Cnök, miként minden dolgozó, jól ismerik a szocializmus elvét: „Aki nem dolgozik, az ne is egyék.” Az önök országában, ugyanúgy mint nálunk is, a dolgozók hatalmas többsége becsületesen és seré­nyen munkálkodik, gyarapítja a társadalom anyagi és szellemi kincseit. Mégis, az új társada­lom felépítése, az új emberek kinevelése hosszú és bonyolult dolog. Mint bizonyára tudják, pártunknak a XXII. kongresz­­szuson elfogadott programja, amellett, hogy feladatul tűzte ki a kommunizmus anyagi-techni­kai bázisának megteremtését, különösen hangsúlyozza annak fontosságát, hogy ki kell ne­velni a munka emberét, a magas szellemi ideálokkal rendelkező ember típusát. Nem tudom, mi­ként áll ez a dolog önöknél, de a mi országunkban még van­nak olyan emberek — igaz, nem túl sokan —, akik jól megtanul­ták a szocializmus nyújtotta jo­gokat. de feledékenynek mu­tatkoznak akkor, ha a társada­lom iránti kötelességekről van szó. Az ilyenekről népünk köré­ben az a -mondás járja: „Meg­ette a palacsintát, megette a derelyét. de már a harmadik munkához — a cséphadaró for­gatásához — nincs ereje.” A szovjet nép kíméletlenül hadat üzent a henyélőknek és a sem­mittevőknek. Azt hiszem, a ma­gyar dolgozók szintén így jár­nak el. Elvtársak! Az önök országá­ban nagy erőfeszítések történ­tek az ipar vezetésének tökéle­tesítésére. Az azonos profilú vállalatok egyesítése, az igazga­tási apparátus egyes láncsze­meinek megszüntetése nagy ér­deklődést keltett nálunk is. A szóban forgó területen elért vívmányok kölcsönös tanulmá­nyozása hasznos lehet a Szov­jetunió és Magyarország számá­ra egyaránt. Közöttünk nincsenek titkok. Mi nem vetélytársak vagyunk, hanem barátok és küzdőtársak, akik közös célokért, közös ideá­lokért harcolnak. A tapasztalat­­csere, a testvéri gazdasági együttműködés Magyarország és a Szovjetunió, és általában a szocialista országok között, előrehaladásunk fontos ténye­zője. A szovjet emberek a ma­gyar dolgozókhoz hasonlóan büszkék arra, hogy a szocialista országok közös erőfeszítései ré­vén létrejött az egységes ener­getikai rendszer, amely nem­csak a Szovjetuniót és Magyar­­országot, hanem a Német De­mokratikus Köztársaságot, Len­gyelországot, Romániát és Cseh­szlovákiát is ellátja villamos­energiával. Közös erőfeszítések eredményeként épült meg a vi­lág legnagyobb kőolajvezetéke, amelyen a Volga partjáról jut el az olaj a testvéri országokba. A gazdasági ‘ együttműködés egész sor kérdését vizsgáltuk meg tavaly, amikor a magyar párt- és kormányküldöttség a Szovjetunióban járt. Meggyőző­désünk, hogy a Szovjetunió és Magyarország kölcsönösen elő­nyös testvéri kapcsolatai igen jó kilátásokkal kecsegtetnek. így együttműködve, gyorsab­ban haladhatunk előre.. Minél több sikert érünk el. annál gyorsabban lépnek más népek a szocializmus útjára, annál ha­marabb hozzuk majd létre azt a társadalmat, amely minden nép számára biztosítja a békét, a munkát, á szabadságot, az egyenlőséget, a testvériséget és a boldogságot. Mi, a szocialista országok dol­gozói, nem a tőkéseknek, ha­nem magunknak dolgozunk. Magas munkatermelékenységet kell elérnünk és kiváló minősé­gű termékeket kell előállíta­nunk. A kapitalista országok gyáraiban rendszerint jó áru­cikkeket készítenek. De ezeket nem a tőkések, hanem a mun­kások, a munkásnők és a műsza­kiak gyártják. Ha a tőkések szá­mára dolgozó munkások, mér­nökök és alkalmazottak jó ter­mékeket gyártanak, akkor miért kellene a szocialista országok­ban dolgozó munkásoknak, mérnököknek és műszakiaknak rosszabbul dolgozniok, gyöngébb minőségű termékeket készíte­niük?! Hiszen mindezt magunk­nak, a mi népünknek állítjuk elő a szocializmus, a kommu­nizmus építéséhez. Persze, akadnak emberek, akik azt mondják, hogy a for­radalmat, azt igen, azt végre kell hajtani, de nem kell töre­kedni a dolgozók jobb életének megteremtésére. Ezzel sehogy sem érthetünk egyet. A munkásosztály, a dolgozók azért indulnak forradalomba, a kizsákmányoló rendszer meg­döntésére, mert jobb életet akar­nak, ki akarják elégíteni szel­lemi és anyagi szükségleteiket. A párt és Lenin forradalomra hívta Oroszország munkásait és parasztjait a tőkések és földes­urak rendszerének megdöntésé­re. Mi lett volna akkor, ha a munkások megkérdezik: a kizsák­mányolok megdöntése után job­ban vagy rosszabbul fogunk-e élni, s ha a párt és Lenin erre azt felelte volna: bizonyára nem, hanem valószínűleg rosz­­szabbul,' de a nagyszerű forra­dalmi lendülettel dicsőséget sze­reztek magatoknak. Ügy gon­dolom, a munkások megvakar­ták volna az Üstökűket és bizo­nyára így válaszoltak volna: a lendület persze jó dolog, de a lendület után hozzá kell látni a gazdaság építéséhez, fejleszté­séhez, hogy legyen jó ételünk, szép házunk, érdekes könyvünk, jó iskolánk, kifogástalan kór­házunk, mert ez sokkal jobb, mint csak a forradalmi lendület. Ha . a szocialista országokban a munka termelékenysége ala­csonyabb lenne, mint a tőkés országokban, ha a mi gazdasá­gunk gyengébb lenne, mint a burzsoá országoké, vajon le tudnánk győzni a kapitalizmust ? A szocialista országok példá­ján, a Szovjetunió példáján be­bizonyítottuk a világnak, hogy amikor a munkásosztály, a dol­gozó paraszti tömegek elsöprik a nagybirtokos-tőkés rendszert és hazájukban szocialista rendet teremtenek, akkor gyorsabban fejlesztik gazdaságukat, emelke­dik a nép kultúrája. Ez, elvtár­sak, sikereink záloga abban a gazdasági versenyben, amely a szocialista és a kapitalista rend­szer között folyik. (Taps.) Az üzemi gyűlés végén N. Sz. Hruscsov Lenin mellszobrot nyújtott át ajándékképpen a gyár dolgozóinak. A forró han­gulatú gyűlés az Tntemacionálé hangjaival ért véget. Szerdán délelőtt ünnepélyesen felavatták a Lengyel Népköz­társaság segítségével felépült kazincbarcikai könnyűbetongyá­­rat. Az új létesítményben a Borsodi Hőerőmű eddig érték­telen pemyesalakjából értékes építőanyagot készítenek. A ha­táridőnél öt hónappal előbb el­készült gyárban a lengyel szál­lítóiéi által vállalt garanciát mind a termelésben, mind mi-A Szolnoki megyei Bíróság több napi tárgyalás után szer­dán hirdetett ítéletet a szolno­ki vasúti szerencsétlenség bűn­perében. A bíróság Szegfalvi József mozdonyvezetőt és Ko­csis Ferenc figyelőfűtőt a vasúti közlekedés biztonsága ellen el­követett, különösen nagy kárt okozó gondatlanság bűntettében és ezzel kapcsolatos 45 rendbe­li, gondatlanságból elkövetett emberölésben, 29 rendbeli — ebből 15 rendbeli súlyos, egész­ségromlást okozó — gondatlan­ságból elkövetett súlyos testi sértésben találta bűnösnek. Ezért az elsőrendű vádlottat, Szegfalvi József mozdonyveze­tőt 11 évi szabadságvesztésre nőségben magasan túlszárnyal­ták: 72 óra alatt az előírt I860 helyett 2070 köbméter gázszili­­kát árut készítettek, amelynek selejtje a megengedettnél 0,6 százalékkal kevesebb volt. Az új építőanyag súlya igen köny­­nyű. ugyanakkor fűrészelhető, faragható, és szögelhető anélkül, hogy elrepedne. Ezért haszno­sítása a lakásépítkezéseknél igen gazdaságos. ítélte, a közügyektől öt évre, a foglalkozás gyakorlásától pedig hat évre eltiltotta. A bíróság Ko­csis Ferenc figyelőfűtőt, má­sodrendű vádlottat háromévi szabadságvesztéssel büntette, a közügyek és a foglalkozás gya­korlásától egyaránt három évre eltiltotta. Nagyfi József har­madrendű vádlott műszaki ko­csimestert és Berze Sándor ne­gyedrendű vádlott kocsimestert 10—10 hónapi szabadságvesztés­re ítélték. Az ítélet kihirdetése után a megyei főügyész háromnapos gondolkodási időt, kért, a vád­lottak és védő'1- "-’Mebbezést je­lentettek be. (MTI) Államcsínylíísérlet Brazíliában Jemen a Biztonsági Tanács összehívását kérte Szovjet katonai küldöttség érkezett az NDK-ba MÓDSZERES előkészí­tés után nyílt támadásba mentek át az ország tör­vényes kormánya ellen a jobboldali erők Brazíliában. A cél: Goulart köztársasági elnök megbuktatása és az ország javát szolgáló elnöki reformtervezet meghiúsí­tása. A nyugati hírügynökségek szerint az or­szág második legnagyobb államában kirobbant lázadás teljesen az ország törvényes kormánya ellen fordult. A katonák megszállták az állam fővárosát és már is sor került baloldali vezetők letartóztatására. A lázadókkal együtt tart Pinto kormányzó, sőt csatlakozott a második számú brazil hadsereg tisztikara és legénysége is. A csapatok szerdán reggel Sao Paulóból Rio de Janeiro felé indultak el. Goulart köztársasági el­nök a brazil távirati irodának adott nyilatkoza­tában többek között kijelentette: A rendzavarók olyan politikusok, akiket választási érdekek be­folyásolnak. Hangsúlyozta azonban, hogy telje­sen értelmetlen dolog megkísérelni a nép akara­tának erőszakkal való letörését; A hírek szerint a hadügyminisztérium intézkedéseket tett a to­vábbi fejlemények megakadályozása céljából. Rio de Janeiróban a szövetségi hadügyminiszté­riumot kormányhű gépesített alakulatok őrzik, a rendőrséget a város kulcsfontosságú pontjain riadókészültségbe helyezték. A fővárosban za­vart helyzet uralkodik. A bankok beszüntették tevékenységüket, csökkent a kereskedelmi for­galom. A Reuter-iroda jelentése szerint az első­számú brazil hadsereg, amely teljeé mértékben EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN hű a kormányhoz, meg­indult Minas Gerais ál­lam felé, hogy leverje a zendülést. JEMENBŐL érkezett jelentések szerint a Je­meni Arab Köztársaság ENSZ-képviselőie ked­den találkozott a Biztonsági Tanács elnökével és megbeszélést folytatott vele a március 28-i angol agresszió ügyében. Nyugati hírügynöksé­gek szerint Jemen kérte a Biztonsági Tanács összehívását az agresszió kivizsgálása céljából. Mint ismeretes, nemrégiben angol légi egységek heves bombatámadást intéztek az egyik jemeni falu ellen, melynek békés lakói súlyos károka1 szenvedtek. Az angol egységek az adeni angol protektorátus támaszpontjairól szálltak fel. A Biztonsági Tanács elnöke egyébként április hó­napban Hajek professzor, Csehszlovákia képvi­selője lesz. MALINOVSZKIJ marsall, a Szovjetunió hon­védelmi minisztere vezetésével szerdán szovjet katonai küldöttség utazott Berlinbe hivatalos ba­ráti látogatásra a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának és az NDK meghívásá­ra. Malinovszkij marsall és kísérete Berlinből érkezett jelentés szerint külön repülőgéppel szer­dán délben érkezett meg a Berlin-Schönefeld repülőtérre. A szovjet katonai delegáció 10 na­pot tölt a Német Demokratikus Köztársaságban, viszonozva annak a német katonai küldöttség­nek a látogatását, amely Heinz Hoffmann mi­niszterrel az éten tavaly a Szovjetunióban járt. ítéletet hirdettek a szolnoki vasúti szerencsétlenség bűnperében

Next

/
Thumbnails
Contents