Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-02 / 77. szám

1964. április 2, csütörtök

3. «Mal

A legfőbb biztosíték

mód pártépítéssel is foglalkozni — hangzott már ei az egyik termelőszövetkezeti pártszervezetben. Az ilyen „nem érünk rá” szemlélet részben azt tükrözi. hogy egyes párttagok a mezőgazdasági munkák idején kicsit nyűgnek tartják magát a pártosunkét, a pártéletet. Másrészt kifejezi azt is, hogy néhány pártszervezetünkben a pártépítést mereven elválasztják a párt előtt álló egyéb feladatoktól. A nagy dologidőkben van legnagyobb szükség az eleven, politizáló légkörre, az alapszervezetek gazdasági szervező tevékenységére. Ha a pártszervezetek ilyenkor bátran támaszkodnak a kiváló dolgozókra, a munkában, s politikailag is aktív pártonkívüliekre, akkor nem kell „lámpással keresgélniük” a tag jelöltségre alkalmas szövetkezeti gazdákat.

Tapasztalataink szerint ter* melőszövetkezeti pártszervezeteinkben a tag- és tagjelöltfelvételi munkával jobbára csak a vezetőség, ritkább esetben egyedül a párttitkár foglalkozik. A tagság csak akkor kapcsolódik bele, amikor a felvételi kérelmet a taggyűlés elé terjesztik. Ehhez képest biztató előrelépés viszont, hogy több szövetkezetben a felvételi kérelmet az illetékes pártcsoport is megbeszéli. Még jobb azonban, ha a tagjelöltségre való felkészítésből is kiveszi részét az alapszervezet valamennyi kommunistája.

A felvett tagjelöltek további politikai és világnézeti fejlődésének elősegítése alapszervezetenként eltérő. Általános, hogy bevonják őket a pártoktatásba. Nem mindenütt adnak azonban pártmegbízatást nekik és még kevesebb termelőszövetkezetben számoltatják be őket megbízatásaik teljesítéséről. Holott igazi kommunistává csak munka és harc közben válhatnak az emberek. Helyes módszer viszont, hogy több községben, alapszervezetben időként összehívják a tagjelölteket megbeszélésre. Tájékoztatják őket, válaszolnak kérdéseikre, vagy ismertetik pártunk szervezeti szabályzatának előírásait.

A Párt politikájának ered" menyei önmagukban is a tettre kész emberek újabb seregét hozzák közelebb kommunista ügyünkhöz közös gazdaságainkban is. Termelőszövetkezeti kommunistáink adjanak kellő segítséget nekik a következő lépéshez, ahhoz, hogy legjobbjaink rhegtalálják a párttagsághoz vezető utat. Ekés pártszervezettel gyorsabban haladnak közös gazdaságaink. Ez a fejlődésük legfőbb biztosítéka.

F. J.

fik AC npn“ __ A seítekben felhalmozódott sók mennyisége különféle élet»»"«UO yc|l funkciókat válthat ki az élőlények szervezetében. így például a

ŐlotŐŐvl káliumhiány az izmok bénulását, a fokozott folyadékfelvételuL emner 616161*11 lel felszaporodott konyhasó pedig veseműködési zavarokat okozhat. A gyógyászatban — egyes kóros jelenségek megállapításánál — nagy szerepe van a laboratóriumi vizsgálatok eredményeinek. Sokszor a „halál küszöbéről” hoz vissza beteget egy pontos és gyors laboratóriumi vizsgálat alapján végzett kezelés.

Megkönnyítik és meggyorsítják a laboratóriumi vizsgálatokat a különféle elektronikus gépek. A kiskunfélegyházi kórházban üzembe helyezték az új lángfotométert, amely a szervezet különféle sóinak összetéte lét méri. Az eredetileg színtelen lángot a vérben levő sók különböző színűre (és erősségűre) festik meg. A színeződés erőssége fotocellákon keresztül egy mérőműszerbe „jut”, amely pontosan megmutatja a vizsgált só mennyiségét. A régi titrálásos eljárás 24 óra alatt hozott ered ményt, míg az új géppel ez az idő egy órára csökkent. Az NDK-gyártmányú lángfotométerrel dr. Albeit Béla főorvos és dr. Balogh Gézáné laboratóriumi asszisztens konyhasómennyis ég-mérést végez.

Űrrakéta és matematikalecke

Jókora kockás füzet. Lapjai szélén itt-ott — mint furcsa céhpecsét — rozsdabarna ujjnyom sötétlik. Vassal bánó kezek forgatják ezeket a lapokat. A brigádnapló hét, évek óta egymás mellett dolgozó fiatal lakatos hétköznapjairól mesél. / Vácziék — így emlegetik őket a brigádvezető Váczi Ferenc után — az ÉM Fémmunkás és Épületlakatosipari Vállalat kecskeméti gyáregységének dolgozói. Idén harmadszor is esélyesek a szocialista cím elnyerésére.

A szűkszavú feljegyzéseket csak emlékeztetőnek szánták. Egyik-másik fölött át is siklanék, de szerencsémre itt ülnek mellettem azok is, akik cselekvő résztvevői voltak mindennek. Szavuk nyomán életre kelnek a /sorok, az elmúlt évek soksok közös gondja és még ma is mosolyt ébresztő, kedves apróságok.

— Látja, itt csak az áll, hogy 1962 tavaszán bevonultam katonának — mondja a brigádvezető. — A kertről egy szó sincs, pedig annak is külön története van.

— Nem sokkal a béh ivóm kézhezvétele előtt költöztünk az új házba. Feleségem szépen eltervezte, hogy tavasszal felássuk és bevetjük a kertet, lesz friss zöldség a konyhára egész nyáron. Közbejött azonban a katonaság. Sírt az asszony, hogy most füstbe ment a szép terv.

A búcsúzásnál megemlítettem ezt is a munkatársaknak. Mégis meglepődtem, amikor feleségem elsői levelében azt olvastam, hogy rendbe hozták a ház környékét néhány vasárnap délután. Be is vetették annak rendje és módja szerint. Nagyon jól esett ez nekem.

Néhány lappal hátrább ezt olvasom:

„A szovjet holdrakétáról beszélgettünk a politikai foglalkozáson. Tiringer elvtárs ezzel kapcsolatban elmondta, hogy milyen fontos tudomány a matematika. Elhatároztuk, hogy a rajz mellett ezzel is foglalkozunk ezután.”

Megtudom, hogy Tiringer

Lajos szerszámkészítő vezetésével eddig is összegyűltek ha-Az asszonyok élén

M i ndi g m égi lletődötten fogunk a beszélgetéshez, ha' nagy idők tanúival, történelmi események szereplőivel hoz össze az élet. És mindannyiszor csodálatba is ejt bennünket szerénységgel párosult határozottságuk, a lényükben rejlő erő és közvetlenség.

Ezt érzem a hetényegyházi községi nőtanács elnökével, Setét Mátyásnéval beszélgetve is. Törékeny testű, tiszta tekintetű asszony, vállain hat évtized — s benne harcok és megpróbáltatások súlyával.

Élete hatvan esztendejének több mint a kétharmad részét töltötte a haladás szolgálatában, hiszen 'negyedszázada annak, hogy tetterős fiatalasszonyként bekapcsolódott az ifjúmunkásmozgalom illegális munkájába

— A főváros kilencedik kerületében, egy üres üzlethelyiségben tartottuk összejöveteleinket. Míg egyikünk az utcán őrködött, a többi fiatal a rejtekhelyen tanult, politizált, vitatkozott. Így edzett bennünket a mozgalmi élet a ránk váró nehéz küzdelmekhez. Hordtuk és ragasztottuk a fasizmus elleni harcra buzdító röplapokat... Mire a felszabadulás ránk virradt, elvtársaim nagy része elpusztult. Volt, akit kivégeztek, a másik a lágerek poklában égett el, sokuknak pedig nyoma veszett.

A gyári szakmunkásnő 1952-ben került Hetényegyházára. Férje kilenc éven át volt a község párttitkára, de Setétné

sem tagadta meg önmagát. Most tíz éve, hogy a községi nőtanácsnak az élére állította az általános megbecsülés, a bizalom, s az asszonyok választása nem esett méltatlanra. És hogy milyenek a hetényi asszonyok, azt Setét néni szavai tanúsítják:

— Lelkesek, szinte az egész falut el lehetne velük húzatni. Cröm az ilyen közösségben dolgozni. Az írástudatlanság felmérésére szolgáló statisztikai összeírás végett például a januári, 30 fok körüli hidegben járták a falut, a tanyákat. Mintegy húszán fejtenek ki közülük állandó nőmozgalmi tevékenységet, de nyugodtan kijelenthetem, hogy ha a szükség úgy hozza, annyi asszonyt mozgósíthatunk, ahányat csak akarunk.

Majd arról beszél, bogy a februárban létrejött asszonyklub első összejövetelére a férjek is eljöttek, s ott voltak valamennyi társadalmi szerv, a tanács, a pedagóguskar, a közös gazdaságok képviselői. Azóta már megtartották a második klubestet is, hasonlóan szép sikerrel. Általános érdeklődés tapasztalható az ilyen, havonként sorra kerülő, családias együttlétek iránt, amelyek második, kötetlenebb részében az asszonyok tea mellett beszélgetnek, a férfiak kártyázgatnak, a fiatalság pedig táncol...

— Bár nincs nagy költségkeretünk — mosolyod! k el —, a belépőjegyek áréból, a ruhatári díjakból néhány forintot megtakarítottunk. Ebből az összegből májusban néhány asszonyt a Duna-kanyar szépségeinek a megtekintéséra' buszkirándulásra küldünk.

S így sorolja tovább, okos, célratörő terveiket: részt venni a szerződéses baromfitenyésztési, illetve tojás termelési akcióban, a fáluszépítő társadalmi munkákban, parkosításban. Végül arra kér, feltétlenül említsem meg, hogy milyen jó segítséget kapnak munkájukhoz a párt és a tanács helyi szervétől, a Hazafias Népfronttól, s a község pedagógusaitól.

... Negyedszázad — nagy idő. Jeleit rávéste az idős asszony arcára, valaha sötét hajára. Az évek, bizony, nem múlnak el nyomtalanul. De épp úgy a kisebfo-nagyobb közösségek életére is, amelyekben ez idő alatt tevékeny szerepet játszott, rányomta bélyegét Setét Mátyásné áldozatkész munkássága, amelyhez további erőt és sikereket kívánunk neki.

Jóba Tibor

vonta néhány alkalommal és lassan megismerkedtek a műszaki rajz alapfogalmaival. A beszélgetés nyomán azonban most már elindult a matematikatanulás is. .Ennek köszönhető, hogy Vácziékat ma már úgy ismerik az ötös műhelyben, mint akikre rá lehet bírni a legkényesebb munkát is. „Profiljukba” az acélajtógyártás tartozik, de sokszor vasszerkezeti munkát is kapnak. Most már nem idegenkednek ettől sem, bíznak a tudásukban.

— Hiányzó soha sincs — mondja büszkén Váczi Ferenc.

— Fizetési napon sincs? — kérdezem a lassú beszédű, komoly Sörös Jánostól.

— Tudom mire gondol az elvtárs — mosolyodik el egy pillanatra, — De téved, mert nálunk nem divat az italozás. Ki is vetnénk magunk közül azt, aki kocsmába hordja »a pénzt.

Lapozzuk a naplót tovább:

„Közösein megtekintettük a Giccs a festészetben című kiállítást...” „Ellátogattunk a Katona József emlékkiállításra is...” „A politikai oktatáson mindenki megjelent...” „Ebben a hónapban sem fordult elő késés...”

Néhány újításról is hírt adnak a sorok, és amikor ide érkezünk hirtelen közbevág Sörös János: — Ha már az újításnál tartunk, elmondom min töröm a fejem hetek óta.

Kér egy ív papírt, hajtogatja és közben magyaráz:

— Ez a „Z”-vas és ilyen a kés, amit kigondoltam. Ha beválna, csak egyszer kellene kézbe venni az anyagot a darabolásnál.

— így első hallásra jónak látszik — mondja rövid gondolkodás után Tiringer Lajos. De aztán ellenvélemény is érkezik. A papírból imitált „vasrúd” kézről kézre vándorol és a vita hevében szinte észre sem veszik, amikor elbúcsúzom.

Igen, ez most mindennél fontosabb. Ha sikerül az újítás, könnyebbé válik a munka és az ötös műhely dolgozói — ki tudja hányadszor — elismerően mondják majd: hiába, ezek a Vácziék értik a dolgukat.

Békés Dezső

U éhány termelöszövetkeze tünk pártszervezetéber az a nézet alakult ki, hogy. nen találnak olyan szövetkezeti gazdát, akivel erősödne a pártszervezet, akivel érdemes volna í tagjelpltsége céljából foglalkozni. Ennek az ellenkezőjét bizonyítja, hogy ahol alaposan és rendszeresen törődnek a szövetkezeti tagság politikai nevelésével, ott egyre többen kérik a párttagjelöltek sorába való felvételüket, erősödik a pártszervezet.

Tagadhatatlan, hogy a párt nejét nemcsak és nem is elsősorban a taglétszám adja, hanem — a többi között — eszmei, politikai egysége, helyes nolitikája, a tagság aktivitása. Amelyik üzemben, gazdaságban rzonban aránytalanul kevés a rárttagok száma, ott — s ezt r gyakorlat tapasztalatai is bizonyítják — nem elégséges az r tudatos, szervező erő, amely íz újnak, a szocialista fejlődésiek nélkülözhetetlen mozgatója, pártunk Központi Bizottsá■ gának ez év február !l-én a mezőgazdaság helyzetéöl és fejlesztésének további éladatairól hozott határozata negállapítja, hogy a szocialista itszervezés befejezése óta a fausi pártszervezetek politikailag » szervezetileg megerősödtek, tmi megyénket illeti: termelő•zövetkezeteinkben a gazdák i,2, a tszcs-kben 1,7, a szakzövetkezetekben azonban csak t 0,3 százaléka tagja pártunkrak. Nem szabad elfeledkezlünk arról sem, hogy — mi:ént az MSZMP megyei bízottága legutóbbi ülésének a be-zámolójában is elhangzott — lég sok a tíz tagnál kevesebbet zámláló szövetkezeti pártszerezet. Tsz-eink négy, tszcs-ink 8, s szakszövetkezeteink 20 száalékában pedig nincs is pártzervezet.

Szövetkezeti gazdaságainkban i pártépítés egyik legnagyobb artalékát az értelmes, lelkes és átermett női dolgozók százai elentik. Ma már alig van olyan ermelószövetkezet, ahol ne isnernék el: a nők munkája, zorgalma és sok okos észrevéele nélkül el sem lehet képeim a közös gazdálkodást. A laromfitenyésztésben, a növény.polásban például a munka iroszlánrészét ők végzik el. A zövetkézetekben betöltött szeepüklcel azonban még koránt incs arányban a vezetésben eloglalt helyük. S munkájukkal, ejlödésükkel nem áll arányban (árttagságuk, tagjelöltfelvételük em.

A tavaszi munkák megkezdőével ismét megnövekszik a alusi nőik szerepe. — A nagy lologidőkben azonban nincs