Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-10 / 83. szám

Világ proletárjai, egyesüljétek! r A. MA&YAR. SíOCIAUSTA MUUOKÄSPÄRT BÄCS-KlSKV/lM MEGYEI lapja XIX. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM 4ra 60 fillér ^r^J964. ÁPRILIS 10, PÉNTEK . i í ! ,v>ä- -M/' Magyar-szovjet barátsági nagygyűlés a Sportcsarnokban A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a magyar forradalmi munkás—pa­raszt kormány és a budapesti pártbizottság csütörtökön dél­után magyar—szovjet barátsági nagygyűlést rendezett a Sport­csarnokban. Néhány perccel 4 óra után a csarnokot zsúfolásig megtöltő kö­zönség viharos tapsa, lelkes ün­neplése közben foglalta el ftelyét az emelvényen a nagygyűlés el­nöksége. Az elnökség tagja volt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Ká­der János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnö­ke, Apró Antal, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Biszku Béla, a Központi Bizottság tit­kára, Fehér Bajos, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese, Fock Jenő, a Minisztertanács elnök­­helyettese, Gáspár Sándor, a budapesti pártbizottság első tit­kára, Kállai Gyula, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese, Komó­csin Zoltán, a Népszabadság fő­­szerkesztője, Nemes Dezső, a Központi Bizottság titkára, Ró­nai Sándor, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke, Somo­gyi Miklós, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke és Szirmai István, a Központi Bi­zottság titkára, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Nyikita Szergeje­­vics Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, P. J. Seleszt, az SZKP KB Elnökségének póttagja, az Ukrán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titkára, J. V. Andropov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának titkára, A. A• Gromiko, az SZKP Központi Bizottságának tagja, külügymi­niszter, P. A. Szatyukov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Pravda főszerkesztője, P. N. Fedoszejev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának alelnöke, a Szovjet —Magyar Baráti Társaság elnö­ke, R. F. Gyementyeva, az SZKP Központi Bizottsága re­víziós bizottságának tagja, az SZKP Moszkva Városi Bizottsá­gának titkára, G- A. Gyenyi­­szov, az SZKP Központi Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Az elnökségben foglalt helyet Dobi Istvánná és Kádár János­áé társaságában Nyina Petrovna, N. Sz. Hruscsov felesége, a kormány több tagja, politikai, kulturális és társadalmi életünk számos vezető személyisége. A szovjet és magyar himnusz hangjai után Gáspár Sándor, a budapesti pártbizottság első tit­kára, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja nyitotta meg a nagygyűlést, A megjelentek — köztük szovjet vendégeink — meleg hangú üdvözlése után a nagy­gyűlést megnyitotta. Ezután a nagygyűlés résztve­vőinek tapsa, ünneplése közben Kádár János lépett a mikrofon­hoz. (Folytatás a 2. oldalon.) N. Sz. Hruscsov ajándéka Kodály Zoltánnak Csütörtökön délelőtt G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete N. Sz. Hruscsov megbízásából felke­reste lakásán Kodály Zoltánt, hogy átadja neki a szovjet mi­niszterelnök ajándékát. A nagy­követ N. Sz. Hruscsov szívélyes üdvözletét tolmácsolta a nagy magyar zeneszerzőnek. — Az Cn alkotásait — mondotta — nálunk, a Szovjetunióban is szeretik és nagyon nagyra be­csülik. Erről minden bizonnyal személyesen is alkalma volt meggyőződni legutóbb orszá­gunkban tett látogatása alkal­mával. Hruscsov elvtárs tiszte­lete jeléül Prokofjev zeneszerző szoborportréját ajándékozza On-Nyina Petrovna Hruscsova látogatása a Kossuth Zsuzsa Gimnáziumban Nyina Petrovna Hruscsova csütörtökön délelőtt megláto­gatta a Budapest ötödik kerü­leti „Kossuth Zsuzsa” Gimná­ziumot. A szovjet kormányfő feleségét elkísérte Kádár Já­nosáé, valamint Jelenei Gyenyi­­szova, a Szovjetunió budapesti nagykövetének felesége és Szip­ka József né, hazánk moszkvai nagykövetének felesége. Az iskola bejáratánál Pál Jó­zsef igazgató, majd orosz nyel­ven Kádár Zsuzsa KISZ-titkár üdvözölte a vendégeket, akik a matrózruhás diáklányok sorfala között először az igazgatói szo­bába mentek. Itt Pál József tá­jékoztatta Nyina Hruscsovát az iskola fejlődéséről, munkájáról. Nyina Hruscsova kérdéseire vá­laszolva az igazgató ismertette a politechnikai képzés módsze­rét. Nyina Petrovna Hruscsova és a társaságában levő vendégek ezután részt vettek a IV/a osz­tály oroszóráján. Búcsúzóul a diákok saját hím­zései ballagási tarsolyokkal ked­veskedtek a vendégeknek, majd Nyina Hruscsova adta át nagy örömrnei fogadott ajándékát; egy nagy ládát, telve a Szovjet­uniót ismertető képes albumok­kal, bélyegekkel, jelvényekkel, szputnyik-modellekkel és más kedves ajándéktárgyakkal. nek, és további nagy sikereket kíván munkájában. Kodály Zoltán megindultan vette át az ajándékot és arra kérte a nagykövetet, hogy tol­mácsolja köszönetét Nyikita Szergejevics Hruscsovnak. Ez a szobor — mondotta — csak ál­landósítani fogja azt a kapcso­latot, amelyet szovjet zeneszer­ző társaimmal tartok fenn. Kap­csolataink különösen elmélyül­tek a Szovjetunióban tett láto­gatásom alkalmával, amikor ottani zeneszerző barátaim min­dent elkövettek, hogy otthon érezzem magam. Az ^alapélvek­ben is annyira egyetértettünk, hogy azt éreztük, semmiféle esz­mei vagy országhatárok nincse­nek közöttünk. Kodály Zoltán ezután megje­gyezte, hogy bár magas kora miatt már nem tud oroszul meg­tanulni — bár felesége tanulja az orosz nyelvet — szlovákul azonban beszél, majd szlovák nyelvre fordítva a szót, még egyszer köszönetét mondott az értékes ajándékért. A vendégek ezután baráti be­szélgetést folytattak Kodály Zol­tánnal és feleségével. Bővül a zöldség-, gyümölcsátvevő és nyersáru-elükészítő telepek hálózata megyénkben Beszélgetés a Kecskeméti Konzervgyár igazgatójával » RÉGEBBEN sokat panaszkod­tak a termelőszövetkezetek el­nökei, hogy a konzervgyár szer­ződésre szállított termékeiket nem veszi át idejében, s ily mó­don a romlandó áru egy része elpusztul. A konzervipari veze­tők erre azt válaszolták: kiszá­míthatatlan mikor érik be egy­­egy szövetkezedben a szerződött termék, egyes esetekben pedig üzemeikben a munkaerőhiány is szinte áthidalhatatlan nehézé ségeket okoz a feldolgozásban. Megkérdeztük Végvári Istvánt, a Kecskeméti Konzervgyár igazgatóját, találtak-e azóta megoldást a termelőszövetkeze­tek áruinak ütemesebb átvéte­lére. — Konzervgyárunknak nagy nehézségeket okozott, hogy — a mezőgazdaság szocialista át­szervezése után — körzetében több mint 10 ezer kataszteri hol­don kellett megszervezni a szer­ződéses zöldség-, gyümölcster­mesztést — mondotta bevezetőül Végvári elvtárs. — Az árut a helyszínről, közvetlenül a ter­melőszövetkezetekből kellett el­szállítani. Sok esetben vagy még nem volt leszedve az áru, vagy pedig már túlérett arra az idő­re, amelyet a szerződés megje­lölt a szállításra. Ez nagyon sok kárt okozott a termelőszövetke­zeteknek és a konzervgyárnak is. Ügy érzem megtaláltuk azt a formát — folytatta nyilatko­zatát az igazgató —, amelynek alapján megnyugtatóan elinté­ződik az áruátvétel. Az elmúlt években ugyanis a gyakorlat­ban is beváltak a konzervgyári telepek — az úgynevezett nosztró telepek. így nevezik azokat a felvásárlóhelyeinket, ahová a termelőszövetkezetek beszállítják a szerződésre meg­termelt áruikat. Gyárunk meg­bízottja itt mérlegeli és osztá­lyozza minőségileg az átvett ter­mékeket, s kiadja a ládákat a gyümölcs és zöldségfélék továb­bi szedéséhez. Az áru és a lá­dák a tsz-bői a nosztró telepre szállításáért a konzervgyár a hivatalos díjszabás szerinti fu­vartérítést fizeti a termelőknek. A felvásárolt termékek ezután már saját járműveiken jutnak a feldolgozó üzembe. Naponta tizenöt hold Egy tízórás műszak során 15 holdon kerül földbe a bor­só a Kiskunhalasi Állami Gazdaság nagyüzemi tábláján. A Sándor István vezette D—i—K-hoz kapcsolt vetőgép munkáját Juhász Imre és Vö­rös József brigádtagok irá­nyítják. Holdanként mintegy 120 kilogramm borsót juttat­nak a jól előkészített mag­ágyba. (Pásztor Zoltán felvétele.) Zf ' - ..—' . > r. ■ > % í# ; -v ~ -s -­V . -,:v " ' ‘ «V . ' * ,y< t ; »:• Á" • * . . * *>>. ■ * A- . f y '*■:«. BL r" * Ä'ü v V & NAGY előnye a nosztró tele­peknek, hogy a szövetkezetek olyan minőségben és mennyi­ségben tudják átadni árujukat, ahogy azt leszedték, s osztá­lyozták. »Ha azután a konzerv­gyárnak valami okból kifolyó­lag szállítási nehézségei támad­nak, nem károsítja a termelő­ket, mert az átvett termékek tárolása a mi feladatunk. Ne­künk viszont azért jobb ez a megoldás, mart tervszerűbben ki tudjuk használni szállító­­eszközeinket. Mint említettem a nosztró telepek jól beváltak, ezért az idén már sokkal több helyen folytattunk erre vonatkozóan tárgyalásokat a tanácsokkal és a termelőszövetkezetekkel. A megbeszélések Dunaegyházán, Hartán, Szabadszálláson, Tas­son, Ballószögön, Bugacon, Hel­vécián, Jakabszálláson, Kere­kegyházán, Lajosmizsén, Laki­teleken, Lászlófalván, Nyárlő­­rincen, Orgoványon, Tiszakécs­­kén, Jászszentlászlón, Kömpö­­cön, Kunszálláson, Pálmonos­­torán, Petőfiszálláson, Tiszaúj­­falun, Kisszálláson, Kunfehér­­tón, Mélykúton, Rémen és Kis­kunfélegyházán sikerrel jártak. Előbbre j ütöttünk a munka­erő probléma megoldásában is. Már tavaly és tavalyelőtt szer­veztünk néhány Kecskemét kör­nyéki helységben a nosztró te­lepek mellett tisztító telepeket. Az augusztusi és szeptemberi csúcsidőszakokban ugyanis a gyár már nem kapott elegendő munkást, a környező községek­ben pedig munkaerőfelesleg mutatkozott. Ezért szerveztük meg többek között Tiszaújfalun, Tiszakécskén, Kerekegyházán és Kiskunfélegyházán a tisztító telepeket, ahol a zöldbab-, pap­rika-, hagymatisztítást, barack-, szilvafelezést végezték el. Elő­nyös volt ez, mert a gyárba már az előkészített nyersanyagot szállították be. Járműeszközeink forgalmában is megtakarítást eredményezett ez a megoldás, ugyanis a tisztítással lényege­sen csökkent az áru térfogata és súlya. Paprikánál például ez a csökkenés 25 százalékot je­lent. Ugyanakkor a fent emlí­tett telepeken 100—300 nő és férfi részére tudtunk idősza­kos munkát biztosítani. A jö­vőben arra törekszünk, hogy a tisztító telepeken is állandó­sítsuk a munkalehetőségeket. Ezen .a télen például már a kecskeméti Törekvés Tsz-ben nagy mennyiségű hagymatisztí­tást végeztettünk, Lászlófalván pedig ládajavítással sikerült a foglalkoztatás folyamatosságát elérnünk. Azt is jelentősnek tartom, hogy Tiszaújfalun, Tiszakécs­kén és Kerekegyházán az elő­készítő telepek egy-egy terme­lőszövetkezet irányítása alatt működtek. Ök adták a munka­erőt, s a tisztításért járó térítést a szövetkezetnek fizettük ki, amely azután tagjaival egyé­nenként számolt el. HASONLÓ telep kezdi meg rövidesen működését Lajosmi­zsén, de tárgyalásokat folyta­tunk a megye több községében a tanácsokkal és termelőszövet­kezetekkel újabb nosztró, illet­ve tisztító telepek szervezésé­ről. Véleményem szerint ezzel teljesen meg tudjuk majd szün­tetni a szövetkezetek szerződé­ses termékeinek átvételével kap­csolatos panaszokat. Egyben megoldjuk saját munkaerőhiá­nyunkat, foglalkoztatjuk az érintett községekben a munka­erőfelesleg egy részét, s nem utolsósorban jobban tudunk gazdálkodni szállítóeszközeink­kel is — fejezte be tájékozta­tóját Végvári elvtárs. Nagy Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents