Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-10 / 83. szám
Magyar—szovjet barátsági nagygyűlés a Sportcsarnokban Kádár János elvtárs Csütörtökön délután Budapesten a Sportcsarnokban megrendezett magyar—szovjet barátsági nagygyűlésen Kádár János a következő beszédet mondotta: Kádár elvtárs beszéde bevezetőjében utalt arra, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió kormányának meghívására az elmúlt év nyarán magyar párt- és kormányküldöttség tett látogatást a Szovjetunióban. Majd így folytatta: Meghívásunkra, akkori látogatásunkat viszonozva érkezett most hozzánk a Hruscsov elvtárs vezette szovjet párt- és kormányküldöttség. Egész népünk számára nagy öröm és megtiszteltetés, hogy szovjet elvtársaink látogatása időben egybeesett legnagyobb nemzeti ünnepünkkel, április negyedikével, hiszen a Szovjet népben nemcsak legjobb barátunkat, hanem felszabadítónkat is tiszteljük. A szovjet párt- és kormányküldöttséggel folytatott tárgyalásokon kölcsönösen tájékoztattuk egymást az építőmunka eredményeiről és a leküzdendő akadályokról. Megbeszéltük a nemzetközi helyzetet, a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseit, és tárgyaltunk arról, hogyan tudjuk az élet minden területére máris kiterjedő jó kapcsolatainkat még tovább fejleszteni, barátságunkat még tovább erősíteni, örömmel számolhatok be a nagygyűlésnek arról, hogy tárgyalásainkat ezúttal is a nézetek teljes azonossága, a teljes egyetértés és a meleg barátság jellemezte. Ez tükröződik közös (nyilatkozatunkban is, amelyet jaz imént írtunk alá. Utunk a szocializmushoz r A továbbiakban Kádár elvtárs méltatta: mit jelent a győztes proletárforradalom első országa, a Szovjetunió az emberiségnek. Majd így folytatta beszédét: A Szovjetunió segítsége, a feliszabadulás tette lehetővé, hogy a magyar nép is a szocializmus Útjára léphessen. Lehetővé vált, hogy népünk ott folytassa, ahol á már egyszer kivívott, de az imperialisták fegyveres beavatkozásával vérbe fojtott néphatalommal, az 1919-es Magyar'Tanácsköztársasággal elkezdte. A fejlődés azóta nálunk is bebizonyította a szocialista társadalmi fend vitathatatlan fölényét. Olyan elmaradott országban, mint amilyen Magyarország volt, a kapitalizmus viszonyai között leheteti«! lett volna, hogy az ipar 1963-ban ötször annyit termeljen, mint 1938-ban, a nemzeti jövedelem pedig ugyanezen idő alatt mintegy háromszorosára emelkedjék. Lehetetlen lett volna, hogy a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme 15 év alatt, 1949 óta 80 százalékkal emelkedjék, ami végső soron azt jelenti, hogy napjainkban egy főre átlagosan csaknem kétszer annyi bér és egyéb juttatás nyugdíj, táppénz, ösztöndíj, segély, jövedelem jut, mint másfél évtizeddel ezelőtt. Lehetetlen lett volna, hogy a parasztság egy főre jutó fogyasztásának reálértéke ugyanezen Időszak alatt több mint 70 százalékkal emelkedjék. A felszabadulás utáni éveikben munkásosztályunk, népünk a párt vezetésével győzelmet aratott a hatalomért folytatott harcban, és lendületesen indult el a szocialista építés útján. Ez a lendület azonban megtört, mert a dogmatizmus & a szektarianizmus eltorzította a párt politikáját, aláásta a párt és a nép egységét és ezen a talajon az osztályellenség, a revizionista árulók a nemzetközi imperializmus támogatásával ellenforradalmi felkelést robbantottak ki Nagy és sokféle kár keletkezett, súlyos helyzetbe került az ország. De népünk a párt vezetésével* a szocialista országok, a nemzetközi munkásosztály, elsősorban a Szovjetunió segítségével minden nehézséget leküzdött és nagy győzelmet aratott ellenségei felett. Ma joggal mondhatjuk, hogy az utóbbi hét és fél évben gyorsabb, egészségesebb, egyenletesebb a fejlődésünk. Hét és fél éve következetes marxista—leninista politikát folytatunk. Leszámoltunk a személyi kultuszszál, a szektássággal és a dogmatizmussal, és a jövőben is visszaverjük és felszámoljuk a baloldaliaskodás, az álforradalmi demagógia minden megnyilatkozását. Erélyesen és következetesen leszámolt pártunk a jobboldali árulással és a jövőben sem tűri meg, hogy bármilyen címen bárki is visszacsempéssze pártunkba a revizionista fertőzést, az ország életébe a szocialistaellenesség burasoá mételyét; A meggyőzés, a türelmes érvelés módszereit alkalmazzuk ezután is, ha téves nézetekkel, politikánk félreértésével találkozunk. Népköztársaságunk törvényeibe ütköző cselekményt azonban senki sem követhet el büntetlenül. Mellékes, hogy a cselekményt milyen jelszavakkal próbálják igazolni. A tegnapi ellenforradalmárok és revizionisták ne gondolják, hogy a nemzetközi munkásmozgalomban folyó vita talán új lehetőséget nyújt számukra. A dogmatizmus és a szektósság elleni harc közben nem szüntetjük meg a revizionizmus, a burzsoá eszmék elleni küzdelmet sem. Ma az nálunk a forradalmár, aki valóban jól érti, hogy a szocializmus ügye, rendszerünk további megerősítése mindenekelőtt a gazdasági és kulturális feladatok jó megoldását, népgazdasági terveink maradéktalan teljesítését, és népünk szocialista tudatának, a szocialista közgondolkodásnak megerősítését követeli, ahogyan azt pártunk VIII. kongresszusa világosan meghatározta. Most a néphatalom megvédése és megszilárdítása, a szocializmus alapjainak lerakása után, ez visz bennünket előre a szocialista társadalom teljes felépítésében. Örök a magyar—szovjet barátság Ezután arról szólott Kádár elvtárs, hogy a Szovjetunió immár majdnem két évtizede segíti építőmunkánkat. Pártjainkat, kormányainkat és népeinket minden területen a legjobb kapcsolatok fűzik egybe. Egész népünk nevében mondhatom — jelentette ki ezután Kádár elvtárs —, hogy számunkra szent és örök a magyar— szovjet barátság. Véleményünk szerint senki sem nevezheti magát internacionalistának, aki szembenáll, vagy szembefordul a Szovjetunióval, a forradalom első győztes és úttörő országával, a Szovjetunió Kommunista Pártjával, az úttörő leninista párttal. A Szovjetunió Kommu nista Pártja a legtapasztaltabb, elméletileg legedzettebb kommunista párt. E párt elméleti munkássága, lenini bátorsága, politikai rugalmassága példamutató minden kommunista párt számára. Hogyan nevezheti magát anti imperialistának, kommunistának az, aki rágalmazza a Szovjetuniót és a Szovjetunió Kommunista Pártját, annak vezetőit: aki körmönfont módon rést akar ütni a szovjet nép és vezetői között; aki csak rosszat tud mondani a Szovjetunióról, aki megbontja a nemzetközi munkásmozgalom egységét. Sem magyarázni, sem menteni nem lehet, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetői eszközökben nem válogatva rágalmazzák a Szovjetunió Kommunista Pártját és a többi pártot, szakadást szítanak a nemzetközi forradalmi munkásmozgalomban és gátlástalanul avatkoznak be más szocialista országok belügyeábe. Bízunk erőinkben Az imperializmus elleni sikeres harc megköveteli a szocialista világ, a nemzetközi kommunista mozgalom egységét, erőink tömörítését. Mindent megteszünk, hogy a kínai vezetők megszüntessék szakadár politikájukat. s a marxizmus—leninizmus alapján helyreállítsák internacionalista kapcsolataikat a világ kommunista és munkáspártjaival. Nézeteltéréseink vannak, de osztályellenségeinknek, az imperialistáknak tudniok kell, hogy valamennyi kommunista párt a kapitalizmus, az imperializmus ellen van és a szocializmusért harcol. Mi bízunk erőinkben. Bízunk az emberiségben. Bízunk a szocialista rendszer fölényében. Bízunk a szocialista világrendszer erejében és legyőzhetetlenségében. Bízunk népeinkben és bízunk egymásban, a magyar— szovjet barátságban, a szocialista országok barátságában és valljuk, hogy a szocialista országok barátsága, egysége az emberiség békéjének legfőbb biztosítéka. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar munkásosztály, a magyar nép rendíthetetlenül megy tovább az eddigi úton, a szocialista társadalom építésének útján. Nagyszerű számunkra és erőt ad nekünk annak tudata, hogy utunkon vállvetve együtt haladunk, együtt küzdünk szovjet testvéreinkkel, a Szovjetunió Kommunista Pártjával és népével. Örülünk, és büszkék vagyunk, hogy a közös célokért folytatott közös harcban vélünk együtt küzd a szovjet nép kiváló fia, a kommunizmus és a béke törhetetlen harcosa, elvtársunk és igazi barátunk, Nyiikita Szergejevics Hruscsov. Kádár János szavai után hosszan zúgott a taps. Forró ünneplés közepette emelkedett szólásra Ngikila Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, a szovjet pártós kormányküldöttség vezetője. Nagy derültséget keltett, amikor N. Sz. Hruscsov megjegyezte, hogy amit az elnök mondott magyarul, azt nem értette, de miután — mint mondotta — „oldalba böktek”, tudta, hogy most ő következik. N. §s. Hruscsov elvtárs beszéde Hruscsov elvtárs bevezető szavaiban kifejezte az egész magyar népnek az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány, sok millió szovjet barát és testvér forró üdvözletét és legjobb kívánságait. Melegen emlékezett meg a hazánkban töltött napokról. Jóleső érzés elvtársaink és barátaink körében tartózkodni, akikkel a közös ügy fűz össze — mondotta többek között. Őszinte örömmel töltenek el bennünket a magyar dolgozóknak az új élet építésében elért sikerei. Évről évre virágzóbbá válik a dolgos szocialista Magyarország, növekszik ipara és szövetkezeti mezőgazdasága, gyorsan fejlődik a közoktatás, a tudomány és a kultúra. A magyar nép magabiztosan halad a szocializmushoz vezető úton, s ez kipróbált élcsapatának, a Magyar Szocialista Munkáspártnak az érdeme, a párt Központi Bizottságáé, amelynek élén a magyar nép hű fia, a nemzetközi kommunista mozgalom kiváló harcosa, nagy barátunk, Kádár János áll. A nép önfeláldozó szolgálatával, a szocializmus iránti odaadásukkal a magyar kommunisták bizalmat és magas fokú tekintélyt vívtak ki maguknak. A sajtóból már tudják, hogy Magyarország és a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége között széles körű véleménycsere folyt az országainkat érdeklő időszerű kérdésekről. Mi nagyon elégedettek vagyunk ezekkel a tárgyalásokkal. A megbeszélések ismét megmutatták nézeteink teljes azonosságát, azt, hogy pártjaink, országaink kapcsolatai egészséges és szilárd alapokon fejlődnek-A tárgyalásaink során nagy figyelmet szenteltünk a szovjet —magyar kapcsolatoknak, különösképpen a szovjet—magyar gazdasági együttműködésnek. Országaink között ezen a téren rendkívül gyümölcsöző, kölcsönösen előnyös és igazán szocialista kapcsolatok jöttek létre. Valamennyi megvitatott kérdésben nézeteink azonosak. Ez tükröződik a szovjet—magyar közös nyilatkozatban, amelyet küldöttségeink az imént írtak alá. Bizonyosak vagyunk abban, hogy ez a dokumentum fontos szerepet játszik a szovjet—raagyw barátság megszilárdításában, a kommunista világmozgalom egységének megerősítéséért vívott harcban. A szocializmus az emberiség jelene és jövője Az igazi internacionalista tudja, hogy minél erősebb a szocializmus, országaink gazdasági potenciálja, annál nagyobb lesz a szocialista világrendszer befolyása a történelmi fejlődés egész menetére, annál több lehetőségünk nyílik arra, hogy sokoldalú segítségben részesítsük az imperialista elnyomás miatt gazdasági fejlődésükben elmaradott népeket. Alkalmam volt felkeresni sok szocialista országot. Jártam a tőkés világ országaiban is. Az emberek mindenütt két lábon járnak, de más és másképpen élnek. Nem a nemzeti szokásokra és a földrajzi különbségekre gondolok, hanem arra a két ellentétes életformára, amely a szocializmus győzelmének eredményeként jött létre, s amely két társadalmi rendszerre szakította a világot. Az egyik közülük az emberiség múltja, a másik — jelene és jövője. A szocialista országokat olyan hatalmas építkezéshez hasonlíthatjuk, amelyen az új élet magasodik. Itt minden előre mutat! Pártunk programja, amelyet eredményesen valósítunk meg, még nagyobb szabású feladatokat tűz népünk elé. Még öt olyan ipari és több mint két olyan mezőgazdasági országot kell létrehozni szovjet földön, amelyek a mai Szovjetunióval érnek fel. Közölhetjük önökkel, mint barátainkkal és testvéreinkkel, hogy a kommunista párt vezette szovjet nép nem okoz csalódást osztálytestvéreinek, felépíti a kommunizmus anyagi-technikai alapját. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy nincs olyan gazdasági statisztika, amely a szocializmus valamennyi vívmányát teljességgel kifejezhetné. E vívmányokat mutatja az, hogy az új társadalmi rend sok millió egyszerű embert serkentett öntudatos poli ti Icai életre, továbbá az is, hogy ez a rend a kultúra sohasem látott mértékű fellendülését eredményezte és a kultúrát a történelem során első ízben minden ember tulajdonává tette. Mindezt még a legokosabb számítógépek segítségével sem lehet kimutatni. A szocialista országok népei hősies munkájukkal törnek utat az emberiség számára a kommunizmushoz. Bátran nevezhetjük őket az új világ felfedezőinek. Annak pedig, aki az élen halad — aki képletesen szólva: kitapossa az utat — mindig nehezebb. Az előttünk álló legbonyolultabb feladatok közé tartozik a nemzetek, a szuverén nemzeti államok közötti új, valóban testvéri kapcsolatok kialakítása. E feladat megoldása közben a múlt keserves örökségét kell leküzdenünk: az egykori nem zeti ellenségeskedés, a kölcsönös bizalmatlanság, a nacionalista előítéletek maradványait. De bármily makacsul is tartsák magukat a nacionalizmus csökevényei, nem képesek ellenállni annak a hatalmas erőnek, amelyet a proletáriátus, a világ valamennyi — egy közös célért harcoló — dolgozójának nemzetközi szolidaritása jelent. A kommunizmusért vívott közös harc, ha nem is egy csapásra, de megtisztítja a nemzeti kapcsolatokat a múlt örökségétől, egyetlen nagy baráti családba egyesíti, tömöríti a népeket. Aki balra megy — jobbra jut el Természetes, hogy még egy békés családban is előfordulnak összezördülések. Már tudniillik, ha egy egyszerű emberi családról van szó. A szuverén szocialista államok családja azonban összehasonlíthatatlanul bonyolultabb jelenség. A sajtóból már tudjuk, elvtársak, hogy a napok ban tették közzé a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Szovjetunió Kommunista Pártja és más testvérpártok fontos dokumentumait, amelyek a kommunista világmozgalom egységének megszilárdításáért vívott harc kérdésével foglalkoznak. Ezek az okmányok megmutatják a Kínai Kommunista Párt vezetőinek szakadár tevékenységét. Megmutatják, hogy milyen számottevő veszélyt jelent a szocialista táborban ég a nemzetközi kommunista mozgalomban folytatott aknamunkájuk. Az utóbbi idők eseményei nagy meggyőző erővel bizonyították, hogy a kínai vezetők személyében olyan emberekkel állunk szemben, akik baloldali, ultraforradalmi frázisokkal a marxizmus—laninizmus iránti hűségre való esküdözésükkel takaróznak, miközben valójában számos kérdésben egyre inkább a trockizmus és a nagykínai sovinizmus mocsarába süppednek. Ilyen, látszólag furcsa dolgok is akadnak az életben, hogy aki balra megy, jobbra jut el. Kommunista eszményeink A kommunista világmozgalom, amely hű a marxizmus— leninizmus elveihez, leküzdi az előállott nehézségeket, és még erősebben, edzettebben kerül ki a szakadárokkal vívott harcból. Marx, Engels, Lenin magasztos zászlaja alatt a nemzetközi kommunista mozgalom elvezeti a világ munkásosztályát, dolgozóit a békéért, a demokráciáért, a nemzeti felszabadulásért és a szocializmusért vívott harc történelmi győzelmeihez! A szocialista világrendszer még hatalmasabb és erősebb lesz. Meggyőződésünk azon alapszik, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a többi szocialista ország marxista—leninista pártja eddig is megtett és a jövőben is megtesz mindent a kommunista eszmények diadalra juttatásáért! (Folytatás a 3. oldalon.)
