Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-09 / 82. szám
Pénz a sárban Nem tudom, hogy a nagy teljesítményű dinamók mióta számítanak iskolai felszerelésnek, s azzal sem vagyok tisztában, hogy egy általános iskolába miért kell négy darab belőlük? A múltkoriban ugyanis Bácsalmáson a fiúiskola udvarában az egyik eperfa alatt négy dinamóval „találkoztam'’. Az Iskolai Felszereléseket Értékesítő Vállalat küldte őket az iskolának, anélkül, hogy az ilyen igénnyel jelentkezett volna a vállalatnál. Az iskola igazgatója először úgy gondolkozott, hogy eladja a gépeket — ugyanis — mint ahogy elmondta — szabadon rendelkezhet vele. Később arra az elhatározásra jutott, hogy tanyai iskolák villamosítására használja fel a generátorokat, amelyek már több mint egy éve az iskola udvarán esőnek, fagynak. sárnak kitéve várják az intézkedést, hogy legalább fedél alá kerüljenek. Igen ám, de a tanyai iskolák nagy részét — legalább is Bácsalmás környékén — villamosították. Miért nem küldik vissza az értékes gépeket? — vetődik fel a kérdés. A válasz: Eladni lehet, de visszaküldeni nem. — Leltári darabok — mondja az iskolaigazgató. Az iskola eladásra kínálta a generátorokat a gépállomásnak, termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak, de vevő nem akadt. Megpróbálták legalább fedél alá vinni. Ennek érdekében tárgyaltak a községi tanács gazdasági előadójával, aki megígérte, hogy majd intézkedik. Ennek idestova négy hónapja, Csodálkozna-e az IFÉRT. ha egy napon a gyerekek beállítanának a generátorokkal a MÉH Vállalathoz? Nem titkolhatjuk a meglepetésünket afölött sem, hogy a vállalat, az iskola igazgatója és a tanács említett dolgozója ilyen könnyen és felelőtlenül bánik a jelentős értéket képviselő gépekkel. Mert, ha „csak” tízezer forintba kerül is darabja, akkor is negyvenezer forint hever a sárban! — dorgál — PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Fflszerkeszto: dr. Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi ranácshaz Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: U-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 17a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál éa kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefoni 11-85 Index: 25 065# Megyei békeaktíva-értekezlet liecs kein éten Tegnap délelőtt megyei békeaktíva-értekezletet rendezett Kecskeméten a Hazafias Népfront megyei bizottsága. Az értekezleten megjelent Szabó Lajos, a megyei pártbizottság agitációs és propaganda osztályának vezetője, Sebestyén Nándor né, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa békemozgalmi osztályának vezetője. A megjelent közel száz népfrontakti vista — társadalmi és tömegszervezetek megyei és járási vezetői, munkatársai — részére a gyűlés első felében Sebestyén Nándorns elvtársnő adott tájékoztatást az időszerű külpolitikai eseményekről, egyben, az országunkban megrendezésre kerülő leszerelési hónap jelentőségét méltatta az egész világ bókemozgalmának tükrében. Megemlítette, hogy április 10-e és május 10-e között megrendezésre kerülő leszerelési hónap időszakában tartja Bécsben előkészítő ülését a Béke-világ'tanács keretében alakult, s a teljes, ellenőrzött leszerelésért küzdő nemzetközi békebizottság — melynek munkájában neves európai és amerikai tudósok, politikusok, művészek, békeharcosok vesznek részt. A tanácskozás második felében Farkas József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára ismertette a leszerelési hónap megyei programját. Elmondta, hogy Bács-Kiskun megye mintegy harminc községében rendeznek április 10-e és május 10-e között békegyűléseket. így április 15-én Kiskőrösön, április 19-én Kiskunfélegyházán, május 1-én Hartán, május 9-én pedig Baján tartanak nagyobb szabású békegyűlést. Mágus 2-a pihenőnap, május 3-a munkanap A Minisztertanácsnak a heti pihenőnapok áthelyezéséről szóló határozata szerint, ha a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot csak egy munkanap választja el egymástól, a heti pihenőnapot a közbeeső munkanapon kell biztosítani, és a legutolsó munkanapon szombati munkaidőbeosztást kell alkalmazni. E rendelkezésnek megfelelően ez évben május elsejével kapcsolatosan a munkaidőbeosztás a következőképpen alakul: Április 30-a, csütörtök: szombati munkanap; május 1-e, péntek: munkaszüneti nap; május 2-a, szombat: heti pihenőnap; május 3-a, vasárnap: rendes munkanap. Ez az intézkedés nem vonatkozik a folyamatos termelést folytató vállalatokra, tehát e vállalatok tekintetében a munkaidőbeosztás nem módosul. Helyes módszer A kelebiai Rákóczi Csillaga Termelőszövetkezet KlSZ-fiataljai — jól végzett munkájuk elismeréséül — mintegy 50 mázsa terményt, valamint három és fél ezer fo.rint célprémiumot kaptak a tsz vezetőségétől. A fiatalok munkájának jó eredményét Síkhegyi József pedagógus, a termelőszövetkezet ifjúsági alapszervezetének titkára nagyban elősegítette: a téli hónapokban mezőgazdasági szakelőadásokat tartott részükre, s ezenkívül külön is foglalkozott a fiatalok gazdaságpolitikai ismereteinek fejlesztésével. „Ki mit tud” vetélkedőket rendezett, amelyen a kérdések a párt VIII. kongresszusa által megszabott feladatokból eredtek, illetve a járási pártbizottság vb mezőgazdasági vonatkozású határozataival foglalkoztak. Az a fiatal, aki megfelelően válaszolt a kérdésekre, és ponteredménye is elégségesnek bizonyult, értékes könyvet kapott. A legtöbb pontot Mészáros Mátyás és felesége érte el, sok könyvet, háztartási és dísztárgyat nyertek. Szabó G. Andrásné • tsz-párttitkár A pontos adófizetés titka A Fajszi Községi Tanács februári ülésén napirendre tűzte az idei adóbevételi terv megvitatását. A tanácsülés — a múlt évi munka hiányosságaiból megfelelő következtetéseket levonva — utasította a vb függetlenített vezetőit, hogy rendszeresen ellenőrizzék továbbra is a pénzügyi csoport munkáját, különösen az adókivetés és az adóívek elkészítésének időszakában. A pénzügyi csoport dolgozóit pedig arra ösztönözte, hogy az adók megállapításánál körültekintően járjanak el, hogy a törvényesség kereteit betartva a panaszok és fellebbezések minimálisra csökkenjenek. Pénzügyi dolgozóink eleget tettek a tanács utasításainak. Fekete Pétemé és Molnár Józsefné fő módszere az adótervek teljesítésére való adminisztratív és szóbeli felhívás, a meggyőző munka, a lakossággal való emberséges beszélgetés. Ez a titka, hogy március 14-re teljesítettük az első negyedévi adótervünket. A siker másik titka, hogy tanácstagjaink valamennyien teljesítették első negyedévi adókötelezettségüket. sőt sokan már a félévi adójukat is rendezték. Idős Hemeder Józsefné, Szelestyei Mihályné, Gombkötő Béláné, ifjú Lénárd Lajos és ifjú Jánosi József, a Dunagyöngye Tsz tagjai és egyben tanácstagok pedig már az egész évi adófizetési kötelezettségüknek eleget tettek. Hegedűs János „Házi“ borverseny Évek óta jó eredménnyel szerepelnek a járási, megyei országos és nemzetközi borversenyeken a soltvadkerti szőlősgazdák. A helyi szakszövetkezet tagjai az idei borversenyek nyitányaként nemrégiben rendezték meg a községben az első borversenyt, s a bíráló bizottságnak igen nehéz volt eldönteni az egyes kategóriák legjobbjait. Az Ezerjó kategóriában bzv. Sulyok Gergelyné bora bizonyult a legjobbnak, Pszota János második, Kárpáti János harmadik díjat nyert. Méltán került az első helyre Erdélyi Ádám Kadarkája is. Font János és Mezei Jakab pedig a második, illetve harmadik díjat nyerte el. A Rizlingek „vetélkedésében” Kovacsik József, Szabadi István és Sámel György borai voltak a legkiválóbb minőségűek. A díjnyertes borokat a községi áruház kirakatában is kiállították. Imre László WIELKOPOLSKA és székhelye Ami csodálatba ejtette A lakáshiány megszüntetésére egyre több modern házat építenek Wielkopolska székhelyén. készülékeket láthatott, és esténként szép kávéházban találkozhatott a falu lakosságának Különböző rétegeivel. Stach Kowalski, aki régebben azért emigrált Amerikába, hogy munkát kapjon, még jobban elcsodálkozott, amikor az újságokból megtudta, hogy ez a változás az egész Poznani vajdaságra jellemző. Igen, 1945 és 1960 között 2300 községet villamosítottak Wielkopolskán, s 77 ezer lakást építettek. (Ebben nincs benne a Poznanban épített lakások száma.) A vajdaságban a kulturális és az egészségügyi intézményeknek gazdag hálózata van. A háború előttihez képest kétszeresére növekedett a gáz- és a vízellátás — s csak az utolsó tíz évben, 1960-ig, 500 általános iskolát és 40 szülőotthont létesítettek. Több egészségügyi központot és rendelőintézetet is létrehoztak. Az említett időben 480 idénynapközi, 486 könyvtár, só bárom évben egyébként a lakosság országszerte tettekkel felelt a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkárának felhívására, hogy a lengyel állam alapításának ezredik évfordulóját ezer iskola társadalmi erőből történő létrehozásával és százmillió fa elültetésével ünnepeljék meg. A munkások, parasztok és az értelmiségiek tíz- és tízezrei önkéntesen fordítják erre a célra fizetésük, jövedelmük egy részét. Az anyagi támogatáson kívül sokan tényleges társadalmi munkában is részt vesznek. Eddig Lengyelországban már 550 iskolát létesítettek ily módon, s ezek közül jó néhányat a Poznani vajdaságban. Így 1966-ig minden valószínűség szerint túlteljesítjük a kitűzött tervet. Az eredmény elősegíti más, de hasonló jellegű program megvalósítását is, amelynek középpontjában az áll, hogy Lengyelország művelt és tanuló emberek országa legyen. Bronislaw Lisowski Szünet után Tegnap véget ért az iskolákban a tavaszi szünet. Ismét megszólaltak a csengők, elkezdődtek az órák. Kecskeméten, a Szabadság téri 11 Rákóczi Ferenc Általános Iskolában még nem csöngettek ki a nagy szünetre. Az elsősök csak délután jönnek iskolába, de sokan közülük tanulószobások. Csordás Tamás és Kovács Mária az I. B)-be jár. — Hoszszú volt a szünet — panaszkodik Tamás. — Már alig vártam, hogy újra iskolába jöhessek. — A kislány komolyan rábólint — És mit csináltatok a hoszszú szünet alatt? — Játszottam, de tanultam is. Az írást, meg a számtant. És bent voltam édesapámnál a rendőrségen, gépeltem — mondja a kisfiú. — Te. Marika, mit csináltál? — Én a szünet alatt is napközibe jártam. Vége van a harmadik órának. Kicsöngetnek Az osztályokból a nagy szünetre tódulnak ki a gyerekek. Az épület boltíves falai visszaverik nevetésüket, zsongással telik meg a folyosó. Két kislány, Varga Irén és Nagy Katalin jön szembe. Hetedikesek. Hogyan telt el a szünet? — Gyorsan Nagyon rövid volt — mondja Varga Irén. — Segítettem otthon, és egy keveset tanultam is. Fodrásznak megyek, ha majd kijárom a nyolcadikat. — Én tanárnő szeretnék lenni — kapcsolódik a beszélgetésbe Nagy Katalin. — Azért a szünet hoszszabb is lehetett volna. — Volt már valamiből feleltetés? — Nem. De oroszból már sokan kaptak rossz pontöt, mert nem csinálták meg a szünetre kiadott házi feladatot. A nyolcadikos fiúk, az iskola legöregebbjei. egy csoportba verődve beszélgetnek az udvaron. Nagy Gyulp viszi a szót. — A mezőgazdasági technikumba jelentkeztem Kiskunfélegyházára. Ma kaptam meg az értesítés' hogy felvételi vizsn • nélkül felvettek. Nekem jól kezdődik az iskola. Megszólal a csengő. A gyerekek visszamennek az osztályokba. Még három óra és vége a szünet utáni első tanítási napnak. k. e. az amerikás lengyeit a. A Chicagóból hazatért Stacn Kowalski, aki hosszú távolléte után tavaly a Poznani vajdaságban töltötte szabadságát, nem tudott szóhoz jutni, amikor meglátta, milyen változás történt a falujában. Nagyon jól emlékezett az éjszakánként a házakban pislogó petróleumlámpákra, a parasztok nehéz testi munkájára és a rossz utakra. És most? Villamosították hazánkfia faluját is, s korszerű mezőgazdasági gépeket, betonutakat, a lakásokban televíziós 20 kultűrház, 150 állatorvosi rendelő létesült. Négy esztendeje — a poznani egészségügyi intézményeken kívül — 41 kórház, 40 szülőotthon, 144 orvosi rendelő, 135 egészségügyi központ, 35 mentőállomás és 143 gyógyszertár állt az egészségvédelem szolgálatában. Ugyanakkor Wielkopolska lakói lelkesen kiveszik részüket a társadalmi munkából: a falvakban már eddig is számos utat javítottak, árvízvédelmi gátat és más objektumokat építettek ellenszolgáltatás nélkül. Az utol
