Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-09 / 82. szám
tőség esetén a szemképződés idején ajánlatos öntözni; öntözött körülmények között bőven termő fajtát (MV—1) termesszünk, kh-ként legalább 19 ezres tőszámmal. MEGFELELŐEN GAZDÁLKODJUNK A TRÁGYÁVAL Járásunk is évtizedek óta jelentős istállótrágyahiánnyal küzd. Ennek következtében mezőgazdasági üzemeink többségében, a trágyázást illetően, a kukorica háttérbe kerül az egyéb árunövények és ültetvényekkel szemben. A jelenlegi helyzetben tehát helyeselni lehet a csökkentett istállótrágya-mennyiséget kívánó fészektrágyázási módszer alkalmazását. Ahol több trágya van, ott inkább kh-ként 80—120 mázsa mennyiségű trágya felhasználása javasolható. A műtrágyák felhasználására általános érvényű javaslatokat nem lehet tenni. A legutóbbi évek kísérleti eredményei alapján elvileg a következő szempontok érvényesítése ajánlható: Az adagolt összes műtrágyamennyiség érje el holdanként legalább a 250 kg-ot, még akkor is, ha emiatt csökken a műtrágyázott terület; a felhasználandó műtrágyák arányát minden gazdaságban és táblán külön-külön ajánlatos megállapítani; az eddigiekhez képest általában ajánlatos növelni a nitrogénműtrágyák arányát. Perczel János, a Dunavecsei Járási Tanács V. B. mezőgazdasági osztályának főagronómusá' Vegyszerrel gyomtalanított kukorica. A kontroll parcella előtérben látható gju.ntengere jól illusztrálja: mit irtott ki a kukoricaföldön a vegyszer.* A fészkes és soros vetés Ä kukorica termésátlagai az elmúlt években ugrásszerűen növekedtek termelőszövetkezetünkben. Ezt annak köszönhetjük, hogy eleget tettünk a kukoricatermesztés „öt parancsolaf’-ának. TÍ2SZERES TERÜLETNEK MEGFELELŐ TÁPANYAG PŐTLÁS Növeltük a talajok tápanyagkészletét, a talajművelés során a kívánt mélységben végeztük el az őszi mélyszántást, kiváló minőségű hibrid vetőmagot vetettünk, fizikai, vagy kémiai úton biztosítottuk a termőterületek gyommentességét és megfelelő magas tőszámot hagytunk. A termésátlag további emelkedésének gátja azonban az, hogy az állatállományunk által termelt trágya mennyisége a szokásos termesztési eljárások mellett, teljes alaptrágyaként adagolva, a kukorica vetésterületének csak kis részére elegendő. Műtrágyával sem rendelkezünk a szükséges mennyiségben. E probléma megoldása végett alkalmazzuk évek óta a jól bevált — kézi munkaerő esetén — fészkes, illetve — gépi munkával — a soros trágyázási módszert. A kidolgozott eljárás alkalmazásával a rendelkezésre álló szervestrágya mennyiségével a teljes alaptrágyázással szemben, tízszeres vetésterület tápanyagellátását tudtuk biztosítani, ami a műtrágya megfelelő kiegészítésével, de a szokásos ‘termelési eljáráshoz szükséges mennyiségnél kisebb adag felhasználásával is biztos eredményt adott. A legalább 10—12 cm mélységben elvégzett vetéssel egy időben adagolt szerves- és műtrágyakeverék a gyökérfejlődés kezdeti stádiumában a növény rendelkezésére áll, ennek meggyorsul a fejlődése, s a gyökér fejlesztése erőteljesebb, dúsabb. A kialakuló gyökérzóna tömött, sűrű, amely a fejlődés egész időszakában kedvezően érezteti hatását. A fejlődés első szakában, a címerhányásig, erőteljesebb a növény fejlődése, megfelelőbb a szárazságtűrése, tekintve, hogy a dús gyökérzónában rendelkezésre álló tápanyagok miatt a növény párologtatás! szükség-4 lete csökken. Nem következik be a felégés. Ezt a módszert azonban csak elegendő kézi munkaerővel rendelkező üzemekben lehet alkalmazni. Ezért válf szükségessé egy, minden nagyüzemben alkalmazható gépi eljárás kidolgozása a szervestrágyázás vagy kombinált trágyázás teljes folyamatának elvégzésére. Az e célra szerkesztett és jól bevált gépünket megyénk kukoricatermelő üzemeinek a kiskunhalasi tanácskozásán bemutattuk. HOLDANKÉNT 20 MÁZSA DÚSÍTOTT ISTÁLLÓTRÁGYA Eljárásunk során a fészek-, illetve sortrágyázáshoz jól beérett, dúsított istállótrágyát alkalmazunk, khként kb 20 mázsa mennyiségben. A trágyakeverék ösz- Bzetétele a következő: 16.5 q szervestrágya, vagy tőzeg 82,5 % 2,— q P műtrágya 10,— % 1.— q N műtrágya 5,— % 0,5 q K műtrágya 2,5 °/n A fenti összetételű és arányú keveréket, amelynek alapanyaga a jól beérett istállótrágya, vagy tőzeg, 5x5 cm-es lyukbőségű drótszövetrostán dolgozzuk át, miközben az előre kimért és adagolt műtrágya mennyiségét is egyenletesen keverjük bele. A kézi fészktrágyázás technológiája a következő: az őszi szántások tavaszi munkái után (simítózás, esetleg tárcsázás, a gyomosodás mértékének megfelelően kultivátorozás) a területen simahengerezést végzünk, hogy a következő sorvonalazás minősége megfelelő legyen a vetés elvégzésére, s a művelés is lehetővé váljon. Ezt követően elvégezzük a 80 cm-es távolságra állított vonalzókkal a tábla sorvonalzását. Ezt nyomon követi az ültetést végző brigád munkája. A MUNKA MEGSZERVEZÉSE A korábban előkészített dúsított trágyakeverék kiszállítását két fogat végzi. Ezek az ültető brigád teljesítményének megfelelően a tábla szélén előkészített trágyamennyiséget a területre szállítják. Az ültető brigád tagjai az őket követő kocsiról az esetenként szükséges trágyamennyiséget az adagoló edényekbe rakjak. (A trágya szállításánál ügyeljünk arra, hogy a kocsi ne járjon bevetetlen területen, mert ez a későbbiek során zavart okoz a fészkek helyes kijelölésénél.) Az ültető brigád megoszlása a következő: 10 fő kapával a sorvqfialzáson kivágja a fészket. Velük párhuzamosan halad a fészkenkénti trágyázást végző 12 főből álló csoport. Ennek tagjai edényükből a dúsított szervestrágyából 22—25 dekányi mennyiséget dobnak minden fészekbe. A vetőmagból ugyancsak 10 főből, főleg női dolgozókból álló csoport az előkészített trágyázott fészkek mindegyikébe 3—4 szemet dob. Az így összeállított 32 főből álló ültető brigád napi teljesítménye, megfelelő begyakorlás után, eléri a napi 10 kh-s teljesítést. A fenti eljárás, illetve módszer eredményét elemezve, a következőket állapítottam meg: a rendelkezésre álló trágyamennyiség hatékonyságát megnövelte és eredményesen hat a termésátlag növekedésére. Szántóföldi profilú üzemben a kora tavasszal jelentkező munkaerőfelesleget leköti, azt eredményesen, gazdaságosan foglalkoztatja. Hátránya: a kézzel végzett ültetés munkaigénye magas, kh-ként 5 Munkanap. ÚJFAJTA GÉP Az ültetésnél a következő hibákra kell nagyon ügyelni: a sekélyen elhelyezett fészektrágya (tekintve magas koncentrációját) esetenként káros lehet a csíranövényre, esetleg közel hozza a felszínhez a gyökérzónát, ami száraz időjáráskor kedvezőtlenül befolyásolja a termés alakulását. A kézzel végzett fészektrágyázás felsorolt hátrányait felmérve, törekvésünk arra irányul, hogy egy, minden nagyüzemben alkalmazható eljárást dolgozzunk ki azok kiküszöbölésére. (Különös tekintettel a munkaerőhiányra.) Ennek érdekében szerkesztettük meg a már említett és bemutatott, sortrágyázásra alkalmas vető- és sortrágyázó gépet. Ennek négy méter a munkaszélessége, egy menetben, s megfelelő mélységben végzi a vetést és a sortrágyázást. Előzetes felmérésünk és próbaüzemeléseink alapján a napi teljesítménye 15—20 kh. A fent leírt módszer szerint előkészített trágyát közvetlenül pótkocsiról rakják a gép trágyatartályába; A gép két fő kiszolgáló személlyel és két szállító járművel dolgozik. Ezek biztosítják folyamatos üzemelését. A gép a szervestrágyát és a vetőmagot a megkívánt 10—12 cm-es mélységben helyezi eí, befödi és tömöríti. A két munkafolyamatot, a vetést és a trágyázást tehát egy menetben végzi el. Alkalmazásával az egy kh sortrágyázására és vetésére fordított munkaidő a kh-kénti ötről fél munkanapra csökken. A sorbavetés a továbbiakban lehetővé teszi táblánkén ti elemzés alapján a megkívánt növényállomány beállítását. Az idei gazdasági évben termelőszövetkezetünk kukorica-vetésterve, a háztáji területtel együtt 1500 kh. Tervünknek megfelelően a háztáji területen, 600 kb-n* kézi fészkestrágyázási módszerrel, üzemi területünk 900 kh-ján pedig az ismertetett géppel, sortrágyázási módszerrel juttatjuk földbe a kukoricát. Herényi Béla a tataházi Petőfi Termelőszövetkezet főagronóiriusa Szárazműveléses termesztés Ami az állattenyésztést illeti, körzetünk elsősorban a sertéstenyésztésre van specializálva. Ez megköveteli az abraktakarmányok mennyiségi növelését. A termőterületek növelésének azonban igen kicsi a lehetősége, így elsősorban az egységnyi területen termelendő abrakmennyiségek növelését kell szorgalmaznunk. REÁLIS CÉLKITŰZÉS Abraktakarmányként két növényt kell figyelembe vennünk, amelyeknek termesztése jelentős területen történik. Ezek az őszi árpa és a kukorica. Termelőszövetkezeteink fejlődésének kezdetén nagyobb jelentősége volt az őszi árpa termesztésének. A megszilárdulás után, a jobb munkaerő-ellátottság és nem utolsósorban a vegyszeres művelés térhódításával azonban fokozatosan a kukorica termesztése került előtérbe. Ez indokolt is, különösen feketeföldi! járásunkban. Összehasonlításul álljanak itt a két növénynek a mi tsz-ünkben az utóbbi négy évben elért termésátlagai: őszi árpa 4 évi átlag Kukorica 4 évi átlag 19§0 18.0 q 14,2 q 1961 13,7 „ 10,8 „ 1962 16,8 „ 24,8 „ 1963 8.8 „ 14,3 q 23,9 „ 18,4 q A fenti táblázat is igazolja a kukorica termesztésének kiterjesztését, helyenként még az őszi árpa rovására is. Jelenleg a legmagasabb országos termésátlagot a kukorica őshazájában, az Amerikai Egyesült Államokban érik el, ami 21—22 mázsa mennyiséget jelent kh-ként. 3
