Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-09 / 82. szám

196*. április 9, csütörtök 5. oldal Oil voltunk a születésé­nél. Közösen ringattuk a ..böl­csőt” és örültünk az első lépé­seknek Mert ezek a lépések jól sikerültek. Aztán volt megtor­panás, előrelépés, megtorpanás. Akkor nem féltettük, hiszem a kezdet mindig nehéz. De most? Immáron két éve működik Kecskeméten a Mű­vészklub. A szűk kis szobából a néhány képzőművész közre­működésével alakított kis mű­vész- és műpártolócsoport új, modemül berendezett helyiség­be költözött. A városi művelő­dési ház otthont adott mind a festő-, szobrászművészeknek, mind az íróknak, költőknek, ze­nészeknek, fotósoknak, és az építészeknek. Eleinte nagy látogatottságnak örvendezett a kis szoba. A he­lyiségben — ahol eredetileg mintegy harminc ember részé­re volt ülőhely — egy-egy na­gyobb vitaesten százan is szo­rongtak. A program — s ez részben a vezetőség hibája — eleinte egy­hangú volt. A képzőművészek „túlsúlya1, uralta a klubot — így a program java részét a sa­ját érdeklődési körükből szer­vezték. Időnként szóhoz jutottak ugyan a megyei írók, költők, fotósok is — de a várt érdek­lődés itt elmaradt. Ellátogattak a Művészklubba neves írók, iro­dalomtörténészek, művészettör­ténészek is az eltelt két év so­rán. A* * első „megtorpanást” egy — az absztrakt képzőművészet­ről rendezett — vitasorozat idézte elő. Sok ember vissza­húzódott, s azóta nem jár be a klubba A zenészek szinte kivétel nél­kül kiléptek a tagok sorából. Érdemes ugyan felmérni a múltat, és így keresni a kivezető utat, de ez még nem lendíti ki a Művészklubot a jelenlegi hul­lámvölgyből. Bár az áprilisi program több érdekességet ígér; így „Beszélgetés a dokumentum­filmről” című, vetítéssel egybe­kötött előadást; Bodor Miklós, Bozsó János, Udvardy Gyula festőművészek bemutatóit; dzsessztörténeti előadássoroza­tot, a májusi tervek között pe­dig Németh Lajos ismert művé-KÉPREGÉNYVÁLTOZATt KOVÁCS SÁNDOR szettörténész előadását Csont­­váry Kosztka Tivadarról — félő, hogy, az előadásoknál is­mét elmarad a várt érdeklődés. Válaszút előtt áll a klub. Az egyik — hogy bezárja kapuit. A másik — ez lenne a helyes és célszerű: a hivatásos művészek mellett lehetőséget adni a tehet­séges, fiatal, írogató és verselő diákoknak, üzemek, vállalatok tehetséges, művészetet szerető és tisztelő dolgozóinak, hogy be­kapcsolódjanak a klubéletbe. Is­merkedjenek a művészetekkel, képezzék magukat az előadáso­kon. Végeredményben, egy min­dennapi élettől eléggé elzárt klub nem lehet sokáig életképes, nem töltheti be a művészetek ápolására irányuló feladatát. Ilyen, vagy ehhez hasonló utat tudunk javasolni a Mű­vészklub vezetőinek. Járható út és célravezető. Hiszen így — amellett, hogy „otthont” ad a művészeknek — segíti a tehet­séges fiatalok művészi kibonta­kozását. és neveli a művészetek iránt érdeklődő emberek bíráló­készségét, ízlését. Sikerrel zárult a Kecskeméti Városi Tanács V. B. művelődés­­ügyi osztályának pályázata A beérkezett művek között igen értékes dolgozatokat talált a bíráló bizottság. Osztatlan elismerést aratott láczi Szabó Győzőnek, a belső­­ballószögi általános iskola igaz­gatóhelyettesének tanulmánya a beszédkészség fejlesztéséről az orosz nyelvoktatásban. A bizott­ság a tanulmányt az 1500 fo­rintos első díjjal jutalmazta. Országszerte megünnepiik a Költészet Napját A Költészet Napját — mely­nek célja a mggyar versírás mi­nél szélesebb körű megismerte­tése — megyénkben is megün­nepiik, A megyei Könyvbarát Bizottság rendezésében április 12-én a kiskunmajsai és a sza­badszállási művelődési házban költői estet rendeznek. Szabadszálláson Madarász László, a megyei tanács vb-el­­nökhelyettese nyitja meg az ün­nepélyt, amelyen a fővárosi köl­tőket Csepeli Szabó Béla és La­dányi Ferenc, megyénk költőit pedig F. Tóth Pál és Hatvani Dániel képviseli. Közreműködik Baracsi Ferenc, a Kecskeméti Katona József Színház művésze. Kiskunmajsán Hernádi Gyula, a Katona József Irodalmi Társa­ság titkára nyitja meg az ün­nepélyt Baranyi Ferenc és Má­tyás Ferenc József Attila-díjas költő jelenlétében. Verseiket JancSó Adrienne előadóművész­­nő szólaltatja meg. A Költészet Napja rendezvé­nyei remélhetőleg gyarapítják a magyar líra kedvelőinek tábo­rát. Az ezer forintos második dí­jat Kamonyi Dezső, a kecske­méti, Zója utcai általános is­kola igazgatója kapta „Kísérle­tek, tanulókísérletek az elektro­mosság témakörében” című pá­lyaművéért. A nyolcszáz forintos harmadik díjjal jutalmazott „Vándorláda a gyakorlati fog­lalkozáshoz” című munka szer­zői: Végvári Ferencné, a mé­­heslaposi és Tóth József né, a Béke téri általános iskola ne­velője. Mérföldkövek Népművészeti alkotások Ail indig tevé­* ”■ kenykedtek e hazában olyan tu­dós és lelkes ama­tőr szakértők, akik vitathatatlan tehet­ségüket és áldozat­­készségüket népmű­vészeti kincseink felkutatására és megmentésére össz­pontosították. Ré­gebben a hivatalos körök nem támo­gatták őket, vagy csak immel-ámmal — felőlük a népi művészet akár el is sorvadhatott volna. Ámde az önkén­tes kutatók áldoza­tos munkája csodá­kat művelt. Nekik köszönhető, hogy mindaz, ami a nép művészetében örök — közkinccsé vált s a népi iparművé­szeiben folytatja színes, gazdag éle­tét. Sőt, az ő mun­kájuk nyomán vált szükségessé tíz év­vel ezelőtt az ipar­­művészeti tanács megszervezése is. Azóta a hagyomá­nyok ápolása és a fiatalok érdeklődé­sének ébrentartása szervezett kerekek között folyik. 7 ele nieg öt­száznál több az alkotó-díjasunk és 61-en érdemelték ki a népművészet mestere címet. E légkörben a népmű­vészeti formák és motívumok a köz­­használatú tárgyak díszei, sőt, a divat kellékei lettek. Or­szágunkban 2S szö­vetkezet készít népi iparművészeti ter­mékeket évi 100 millió forint érték­ben. A 'kész termé­kek felét külföldön vásárolják meg, azaz valutát kapunk er*e. Ebben az évben 40 külföldi kiállítá­son szerepelnek majd a magyar népi iparművészeti alko­tások és sok nyu­gati nagyvárosban külön üzletekben is árusítják őket. Világsiker ez. Olyan siker, amelyet szorgos, csendes munka szül, s amely szocializ­must épí*ő nagy nemzeti műhelyünk egyik — jogos büsz­kesége. — ny — Kovácsi Miklós n kecskeméti szaktárgyi pályázat eredményei Mi újság a nagyvilágban? Zajtól, forgalomtól elszigetelt a' Kunfehértói Állami Gyer­mekotthon. Lakói azonban nem panaszkodhatnak. Mert tanítás után a nagyvilág üzenetét közvetítik számukra a folyóiratok, új­ságok, könyvek, a televízió és a rádió. A napfényes, barátságos klubszobában gyorsan múlik az idő. Hiszen annyi érdekes dolog­ról írnak az újságok! Hát még a könyvek milyen csodálatos kép­zeletbeli tájakra repítenek! Lesz miről beszélgetni a hálóban, alvás előtt... (Pásztor Zoltán felv.) Ezentúl még jobban KETTŐS ünnep volt április 4-e a Kecskeméti Felsőfokú Óvónőképző Intézet életében. Nemcsak hazánk felszabadulásá­nak 19. évfordulóját, hanem diákotthonuk kollégiummá való, avatását is ünnepelték. Az intézet kultúrtermét zsúfo­lásig megtöltötték a vendégek és a tanulók. Részt vett az ün­nepségen Orosz Lajosné, a Mű­velődésügyi Minisztérium főelő­adója, Borsos György, a KISZ megyebizottságának titkára és Kádasi László, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője Az ünnepség délelőtt 10 óra­kor kezdődött. Először Krajnyák Nándor igazgatóhelyettes mon­dott bevezetőt, majd Sebő Gyula igazgató emlékezett vissza az intézet múltjára, s méltatta az eddigi eredményeket. A beszé­dek után került sor a Lővey Klára leánykollégium felavatá­sára. A Művelődésügyi Minisz­térium képviselője ünnepélyesen átadta a kollégium működési engedélyét. A KISZ Központi Bizottságától kapott vörös se­­lyemzászlót a kollégium nevé­ben Jordán Mária, az intézet KISZ-szervezetének csúcstitkára vette át EZUTÁN a jutalmak kiosztá­sára került sor. Pénzjutalmat kaptak a kitűnő és jeles tanu­lók, valamint a „Jó tanuló, jó sportoló” mozgalom legjobbjai Könyvjutalomban részesültek a legjobb KISZ-tagok. Az ünnepség második részé­ben színvonalas kultúrműsort láthatott a közönség. Szavala­tok, ének- és zeneszámok kö­vették egymást, majd felcsen­dült az új kollégium indulója, Lőrincz Béla tanár szerzemé­nye. Az avatóünnepség után Borsos Erzsébet KtSZ-titkárral beszél­gettünk. Hogyan érdemelték ki a szo­cialista kollégium címet? — Iskolánkban nagyon jó KISZ-munka folyik — mondot­ta. — Az itt tanuló kétszáz lány 90 százaléka KISZ-tag, sőt, hat párttagjelöltünk is van. A tanul­mányi versenyeken jól szere­peltünk. Színvonalas kulturális élet zajlik az intézetben. Sajtó­vitákat rendeztünk, színházba, hangversenyre, moziba rendsze­resen járunk. Gyakran rende­zünk irodalmi esteket, megtar­tottuk a Kodály-emlékün népsé­gét is. A sportban különösen a röplabda és a kosárlabda ked­velt a lányok körében MIT JELENT a tanulóknak a kollégiumi cím? — Először is további jó és még jobb munkát. Ezentúl több lesz a tanulóidő, s reméljük, hogy ez a tanulmányi eredmé­nyek emelkedését is jelenti. A KISZ-munka színvonalát to­vábbra is emelni kell. Igyek­szünk hallgatóinknak kulturális és egyéb területen minél többet nyújtani. Szeretnénk, ha inté­zetünkből minél képzettebb, mű­veltebb óvónők kerülnének ki. A Lővey Klára szocialista kol­légiumi cím erre kötelez ben­nünket Kelemen Gábor W KORCS Mii nos, MIUTÁN A SZOMSZÉD SZOBÁBAN BIZTONSÁGBA HELYEZTE MAGÁT, K/SSÉ IDEGESEN RÁGYÚJTOTT, HAJÓ MEGPRÓBÁLTA A KÁRT MEGÁL­LAPÍTANI , A CSÖRÖMPÖLÉSEK alapján A GYÓNTA TÖK EZALATT MEGÉRKEZTEK A SZA RÁZ-DOKK KÖZELÉBEN AUÓ KÁVÉHÁZBA. ÚRI KÖZÖtlSEŰr' TÁNCOL VÁLASZÚT ELŐTT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents