Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-09 / 82. szám
Az elmúlt évben a bajai járás termésátlaga 19 mázsa körül volt, nem álom tehát az a célkitűzés, hogy elérjük a íenti színvonalat. Hiszen a járás több tsz-ében már túl is szárnyalták azt az elmúlt gazdasági évben. HASZNOS MÓDSZEREK Mely módszerek segítették elő a mi tsz-ünk termésátlagainak növelését? A korábbi években, sajnos, az a helytelen gyakorlat alakult ki gazdaságunkban, hogy a kukorica számára nem történt meg a vetésterület kijelölése. Mindig azok a területek maradnak kukoricaföldnek, amelyek más növények számára nem voltak megfelelőek. Az utóbbi két évben szakítottunk ezzel a helytelen gyakorlattal, és a kukorica részére a legmegfelelőbb táblákat jelöltük ki. Ily módon rövid idő alatt ugrásszerűen megnövekedtek termésátlagaink. Nagyrészt őszi kalászos után vetünk kukoricát. Így elegendő idő áll rendelkezésünkre az optimális, jó vetőágy előkészítésére. Az őszi vagy inkább a nyári mélyszántáshoz minden esetben ragaszkodunk. A tarlót azonnal tárcsázzuk vagy szántjuk. Így jelentős nedvességet tudunk megtakarítani. Az istállótrágyát a cukorrépa után elsősorban a kukoricaföldekre biztosítjuk. Az idei évben például a terület 80 százalékát istállótrágyáztuk. Emellett minden évben a terület jelentős hányadán végzünk másodvetéssel zöldtrágyázást, ami a legszárazabb nyári évjáratokban is kielégítően sikerült. Erre a célra napraforgót termesztünk, amelyet szeptember végén, október elején Szántunk alá. A talaj előkészítésénél jelentős szerep jut a mélyművelésnek. Nyáron és ősszel egyaránt 28—32 cm mélyen szántunk — tarlómaradványok vagy istállótrágya esetén előhántós ekével. Nyári szántásainkat kapcsolt fogassal és gyűrűs hengerrel azonnal lezárjuk. Kapcsolt fogast azonban minden esetben használunk. Tavasszal őszi szántásainkat kultivátorozzuk, vegyszerezés esetén pedig a tárcsa, a kapcsolt simító a szakszerű talajelőkészítés eszköze. Az így elmunkált talajba április 10—30 között vetjük a kukoricát. Tapasztalataink alapján a magas termésátlagok elérésének a korai vetés az egyik feltétele. A vetés mélysége 8—10 cm. A kellő mélyen földbe .tett mag a nyári aszály idején a szárazságot lényegesen jobban b\ mint a sekélyen vetett kukorica. Vetésre kizárólag hibrid magot használunk. A legnagyobb terméseredményt — több év átlagában — az MV—1-es fajtájú hibrid kukoricával értük el. Igaz, ez kissé késői fajta, de a — csövesben számított — 10—15 mázsa többlettermés a korai fajtákkal szemben az e fajta termesztését teszi indokolttá a mi viszonyaink között. Annál is inkább, mivel csaknem az egész területünkön vegyszeres gyomirtást alkalmazunk. Így a kukorica, mint elővetemény, nem jöhet számításba. Ugyancsak igen jó termőképességgel rendelkezik az MV—48-as fajta is. Korai hibridnek pedig az MV—40-es a legmegfelelőbb, amely már szeptember elején beérik. VEGYSZEREZÉS — 20 EZRES TÖSZÁM Az utóbbi két-három évben jelentős szerepet tölt be tsz-ünkben a vegyszeres művelés. Ezzel nemcsak a gyomot irtjuk, hanem fejlődésre serkentjük a kukoricát is. A vegyszerezett táblák még a legszárazabb nyári napokon is sokkal élénkebb zöld színt mutatnak, mint a kontroll parcellák. Az elmúlt évben a vegyszeresen kezelt kukorica termésátlaga kéthárom mázsával volt magasabb a hagyományosan művelt táblákéval szemben. Vegyszerezésre kh-ként 5 kg Hungazin—PK gyomirtószert használunk, amelyet 600 liter vízben feloldva, ködszerűen, egyenletesen permetezünk ki. Igen jelentős a kukorica helyes tőállományának a kialakítása is. Legjobb eredményt a késői fajtáknál a 70X40-es kötésben kialakított — kh-ként kb. 20 ezer töves — növényállomány adta. Termésátlagaink fokozásának jelentős eszköze a tőállomány sűrítése. Bizonyos növényszámon felül azonban a sűrítés a terméseredmény csökkenéséhez vezethet. A sűrítés mérvét a fajta, a talajerő és az évi csapadék mennyisége jelentősen befolyásolja. A nitrogénműtrágyával végzett fejtrágyázás is elősegítette termésátlagunk növelését. Bár e munkát teljesen kisüzemi módszerrel végeztük és végezzük még ma is, ennek ellenére igen nagy a jelentősége. A fejtrágyázást a növény 60—70 cm-es fejlettségekor végezzük, tövenkénti szórással, kh-ként 1 mázsa menynyiséggel. Vámos Ferenc a felsőszentiváni Új Élet Tsz főagronómusa Vetik a szántóföldek királynőjét a Bajai Állami Gazdaságban. « Vegysxerexés, öntöxés és tánanyagellntáv Az elmúlt években a gyomirtás feladatainak nagyüzemi körülmények között való megoldása a kukoricatermesztés legvitatottabb kérdése volt és bizonyos fokig ma is az. Abban minden szakember egyértelműen foglal állást, hogy a gyomosság nagymértékben csökkenti a terméseredményeket. A gyomosodás elleni küzdelemben az ösztönző munkadíjazási és munkaszervezési formák mellett egyre nagyobb teret kap a vegyszeres gyomirtás. Az elmúlt néhány év tapasztalatai a felhasznált szerek hatékonyságát illetően nem voltak egyöntetűek. Több helyen jó eredményeket értek el. másutt a szerek hatástalanok maradtak. RENDKÍVÜL SZAKSZERŰSÉGGEL Beigazolódott azonban, hogy általában nem a szerekben volt, vagy van a hiba. A különböző gyomirtó szerek — elsősorban a szuperszelektív szerek — felhasználása rendkívül szakszerű, alapos munkát igényel. A tökéletes technikai megoldás mellett az egyéb körülmények megfelelő színvonalú biztosítása is elengedhetetlen. Ilyen a kifogástalan talajelőkészítés, a talaj kultúrállapota stb. Tavaszi szántásban és későn végzett permetezéssel aligha várhatunk hatást a szertől. A kukorica gyomirtásához általában kétféle hatású vegyszert használunk. Az egyik a Hungazin DT, vagy Hungazin PK nevű szuperszelektív, több éves hatású, a másik a Dikonirt szelektív, néhány hétig ható gyomirtó szer. Az előbbi a kukoricán és egy-két gyomnövényen (pl. szeder) kívül minden növényt kipusztít, míg az utóbbi csak a kétszikű kultúr- és gyomnövényeket pusztítja el. A szuperszelektív szer kiszórásának pontosnak, egyenletesnek kell lennie. Az 1 kh-ra átlagosan kiadandó négy kg Hungazinban levő 2 kg hatóanyagból az egy négyzetméterre jutó mennyiség mindössze 0,35 gramm lehet. A szuperszelektív szerek felhasználásánál a következő szempontok érdemelnek alaposabb figyelmet: Erősen kötött, szikes és laza homoktalajon mellőzzük használatát; 1 kh-ra 5 kg-nál nagyobb adagot ne alkalmazzunk; lehetőleg ősszel vagy kora tavasszal fejezzük be a szer kiszórását, ki permetezését; feltétlenül biztosítsuk a megfelelő keverést, szállítás és kiszórás közben is; a területen való tökéletes elosztást mindenképpen biztosítsuk. (Átfedések, szórófej-eldugulások megakadályozása stb.) A DIKONIRT A Hungazin mellett a szelektív hatást kifejtő Dikonirt használata is elterjedt. Mindössze néhány hétig hat azonban, és abban az időben mentesíti a kézi kapálást, amikor a kézi munkaerő az egyéb növényápolási munkákkal különösen le van kötve. Alkalmazásához javasolható, hogy talaj permetezésre használjuk a kukorica úgynevezett „szöges” állapotában, vagyis a kelés előtt. Alkalmazásának másik módja az állomány permetezése, amikor a kukorica 15—20 cm magas fejlettségű állapotában permetezünk. Akár talaj-, akár állománypermetezést végzünk, 600 liter vízben oldva 1,25 —1,50 kg anyagot használunk fel. Az állomány permetezésénél különösen arra kell ügyelni, hogy a kezelés feltétlenül a 15—20 cm-es magasság időpontjábah történjen. ellenkező esetben kárt okozunk a takarmánynövényben. Helyes az a gyakorlat, amely szerint a szuperszelektív-kezelést a második évben Dikonirtos kezeléssel kombináljuk. Államunk egyébként a Hungazin és a Dikonirt árának 50 százalékos csökkentésével a gazdaságosság szempontjából is alapot teremtett a szerek nagyobb mérvű alkalmazására. AZ ÖNTÖZÉS HASZNA A kukorica öntözése általában a termés 20--40 százalékos növekedését eredményezheti. A dunavecsei járásban 14 tsz-ben öntöztek kisebb-nagyobb területen kukoricát. Az öntözött területek 17,3 százalékát a kukorica foglalta el. Az öntözött kukoricák járási átlagban 15,2 százalékkal adtak magasabb termést, mint a szárazművelésűek. A múlt évben a kukorica öntözésében a hartai Béke Tsz érte el a legjobb eredményt, 120 kh területen 22,75 mázsa — májusi morzsoltban számított — átlagterméssel. Ez az átlag 22 százalékkal magasabb a 240 kh-s szárazművelésű terület 18.59 mázsás átlagánál. --. Az öntözést azonban meg kell előznie a talajelőkészítési, növényápolási, valamint a tápanyagellátási feladatok optimális szintre való emelésének. Jelenleg ugyanis a - legtöbb tsz-ben ezeket a tényezőket még megfelelően nem biztosítják, ezek nélkül pedig az öntözés nem lehet hatásos. A kukorica öntözésével kapcsolatban a következő alapvető problémák megoldását ajánljuk: Legalább kétszeri öntözést kell biztosítani, esetenként minimálisan 40 mm vízmennyiséggel; . az öntözések ideje a címerhányás előtti, valamint a csőképződés kezdeti időszakára essen. További lehegipiisigi Permetezik a gyomlrtószert a nagyüzemi táblán. ■
