Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-03 / 78. szám

B % 'íMímM Kezdeményez, javasol, ébren tartja a versenyszellemet a halarai köxaégfejleaxtéai állandó bisotíaág Mai emberek Alig van hálásabb feladat a tanácstagok számára, mint a la­kosság kívánságának megfele­lően a szűkeb b haza, a község, a város fejlődéséért való mun­kálkodás. Különösen /áll ez a községfejlesztési állandó bizott­ságokra, melyeknek tagjai — a választókörzetük közvetlen ér­dekeinek szolgálatán túl, testü­letileg az egész község, vagy város lakosságának érdekeit szem előtt tartva, mintegy koor­dináló szerepet töltenek be. Érdemes szemügyre venni pél­dául a Kiskunhalasi Városi Ta­nács községfejlesztési állandó bizottságának tevékenységét —, amelyről a közelmúltban adott számot a tanácsi testületnek. Kitüntetések hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából Hazánk felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából a nép­gazdaság különböző ágazatai­ban dolgozók közül megyénk­ben is számosán részesültek eredményes munkájuk jutal­mául kitüntetésben. Csütörtö­kön délután Kecskeméten Buda Gábor, a megyei tanács vb el­nökhelyettese miniszteri kitün­tetéseket adott át ünnepélyes keretek között a könnyűipar és a pénzügyi szervek több vezető­jének és dolgozójának. A „Könnyűipar kixráló dolgo­zója” kitüntetésben részesült Vinciié Ferenc, a Kiskunhalasi Városi Tanács vb elnöke, Ab­laka István, a Bács-Kiskun me­gyei Nyomda Vállalat igazgató­ja, dr. Lerekas E. Béla, a Bács- Kiskun megyei Fémtömegcikk­ipari Vállalat főkönyvelője, Hor­váth József, a Bajai Műkő- és Cementipari Vállalat főköny­velője, Körmendi József, a Ba­jai Műkő- és Cementipari Vál­lalat műszaki vezetője, Pataki Árpád, az Alföldi Műanyagfel­dolgozóipari Vállalat igazgatója, Pánczél Balázs, a Bács-Kiskun megyei Fémtömegcikkipari Vál­lalat igazgatója, Szőnyi Pál, a Bács-Kiskun megyei Tözegki­­termelő és Talajerőgazdálkodási Vállalat igazgatója, F. Szabó István, a vállalat műszaki veze­tője, Tóth Ferenc, a Bács-Kis­kun megyei Textilfeldolgozó Vállalat igazgatója. „Kiváló pénzügyi dolgozó” miniszteri kitüntetésben része­sült: Kőtörő Miklós, a megyei tanács pénzügyi osztályának re­vizora, Mintái Ferenc, a Csá­szártöltési Községi Tanács VB adóügyi csoportjának vezetője, Komáromi Gyula, a Bajai Vá­rosi Tanács V. B. pénzügyi osz­tályénak revizora, Horváth Ist­ván, a Kiskunmajsai Községi Tanács V. B. gazdálkodási elő­adója. Kiváló dolgozó kitünte­tést kapott Molnár Júlia, a Solti Községi Tanács V. B. gazdál­kodási előadója. A belkereskedelmi miniszter a „Belkereskedelem kiváló dol­gozója” kitüntetést adományoz­ta Boros Tibornak, a Bács-Kis­kun megyei Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat tervosztálya vezetőjének. Faragó Jánosáénak, a Bács-Kiskun megyei Taná.s V. B. kereskedelmi osztálya sta­tisztikusának, Kovács Sá ndor­­nak, a Bács-Kiskun megyei Vendéglátóipari Vállalat ellen­őrének, Terecskei Jánosnak, a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat áru­forgalmi előadójának, Zseni An­talnak, a Bács-Kiskun megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vál­lalat kirakatrendezőjének. A kitüntetésieket Gerőcs István, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője nyújtotta át. Április 4-e alkalmából a me­­»ögazdaság különböző szakte­rületein tevékenykedő dolgozók részére is adtak út kitüntetésé^ két. A „Mezőgazdaság kiváló dolgozója” kitüntetésben része­sült Huri Béla, a Kiskunhalasi Járási Tanács V. B. mezőgaz­dasági osztályának vezetője, „Kiváló termelőszövetkezeti tag” kitüntetést kapott Tóth István, a szanki Haladás Tsz főköny­velője, Bencze János, a bátyai Haladás Tsz elnöke, Romsics Sándor, a kalocsai Iszkra Tsz elnöke, Tamás Károly, a duna­­pataji Üj Élet Tsz elnökhelyet­tese, Soós Vince, a tiszakéc&kei Szabadság Tsz elnöke, Bodor Mária, a lakiteleki Szikra Tsz brigádvezetője, I. Szabó Ger­gely, a fülöpházi Petőfi Tsz el­nöke, Hegedűs Lajos, a hartai Űj Élet Tsz főagronómusa és Szmolenszky László, a kecske­méti Törekvés Tsz elnöke. A „Gépállomások kiváló dol­gozója” címet kapta: Lőrincz Antal, a Bajai Gépállomás szám­viteli csoportvezetője, Wiltman István, a gépállomás üzemegy­ségvezetője, Tóth Kálmán, a Kiskunfélegyházi Gépállomás üzemgazdásza, Szabó János, a gépállomás traktorosa, Király József, a Kalocsai Gépállomás műhelyvezetője, Princz László, a Gépállomások Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának mér­nöke. Kiváló dolgozó címet ka­pót Reiter János, a Borotai Gép­állomás tűzrendészed előadója Az „Állami gazdaságok ki­váló dolgozója” kitüntetést ka­pott Milovai Mátyás, a Helvé­ciái Állami Gazdaság főköny­velője, Wendler A.nlal, a Kun­­fehértói Állami Gazdaság fő­könyvelője, Balogh Lajos, a Bajai Állami Gazdaság műhely­­vezetője, Augusztin Károly, az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósága tervosztályának ve­zetője, Illés Ignác, a Hosszúhe­gyi Állami Gazdaság sertésgon­dozója, Wiedner János, a gaz­daság öntözési csoportvezetője, Poór László, a gazdaság szám­viteli vezetője, Huszta János, 1-az Izsáki Állami Gazdaság fő­kertésze, Tamás János, a gazda­ság főkönyvelője, Kéri Mihály. a gazdaság brigádvezetője. A földművelésügyi miniszter di­csérő oklevelével a megye ál­lami gazdaságainak kilenc dol­gozóját tüntették ki. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Pániéi Kiadja a Báca megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskeméti Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-i9i 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 11a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előflzethető: a helyt postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj t hónapra 13 for Bács-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét — Telefon; 11-85 A vízhálózat fejlesztése — mint megyénkben szinte min­denütt — Halason is egyik leg­sürgetőbb igénye a lakosságnak. S nem is fukarkodik a tettek­kel, ha ehhez segítségre van. szükség. Az állandó bizottság egyes tagjai személyesen irá­nyították, szervezték hozzá a társadalmi munkát. Eredményeként tavaly több mint 198 ezer forint meg­takarítás mutatkozott a ki­vitelezési költségekben, s ez újabb utcák vízhálózattal való ellátását tette lehetővé. A város vízhálózata 8,2 kilomé­terrel és 27 kútfejjel gyarapo­dott. Jó kapcsolatot építettek ki az állandó bizottság tagjai a helyi vízmű vállalattal, önte­vékenyen jártak el az egyes ut­cák vízhálózati problémáinak intézésében. A kútfejek elosz­tását például a lakosság kíván­ságának megfelelően módosítot­ták, úgyhogy a kifolyók a leg­indokoltabb helyekre kerültek. Járdaépítésre tavaly az utolsó évnegyedben összpontosították az erőket. A munkák kijelölése és a társadalmi segítség meg­szervezése az állandó bizottság javaslatai . alapján történt. A társadalmi munka és a járda­építés házilagos kivitelezése ré­vén e téren is jelentős volt a megtakarítás. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy az idén a város 15 utcájában, közel 8500 négyzetméter járda épülhet meg. S így lehetne részletezni az ál­landó bizottság körültekintő tevékenységét, javaslatait a vil­lanyhálózat és a városfejlesztés egyéb feladataival kapcsolatban is. Ugyanez a gondosság jellemzi az állandó bizottságot a tanács­tagi körzetek közötti egészséges versenyszellem ébren tartásában. A tanácsülés elé terjesztett be­számolójában például részlete­sen elemezte a társadalmi mun­kában való vetélkedés eredmé­nyeit, melyek alapján a tanács odaítélte a három legjobbnak kitűzött — és további fejlesztési célokra fordítható — húsz-, ti­zenöt-, illetve tízezer forintos ju­talmat. Az elért eredmények értéke­lése ugyanakkor nagyszerű ki­indulási alap a nemes versengés továbbfejlesztéséhez. Mert eh­hez sem maradt el az állandó bizottság javaslata. Folytassuk az idén is a ta­nácstagi körzetek versenyét — hangzott az egyik. — De szélesítsük ki a „Virágos ut­ca mozgalom”-mal! Keretében nagy lehetőségek nyílnak a társadalmi erők moz­gósítására és szorosan kapcso­lódhat ez a vetélkedés a Vörös­­kereszt által patronált tisztasági versenyhez. t A sokféle törekvést szem előtt tartó vetélkedés pontjait a ta­nács különböző állandó bizott­ságainak tagjaiból alakult kol­lektíva dolgozza ki. Egy év múl­va — és bizonyára már menet­közben is — ezek alapján érté­kelik az előrehaladást, amely — ilyen indítékok után — arra en­ged következtetni: túlszárnyalja a város fejlesztésében, szépíté­sében tavaly élért eredménye­ket. A honismereti szakkörök munkálatról tanácskoztak Tegnap egész napos tanácsko­zásra gyűltek össze Kiskunhala­son a Gőzön István Művelődési Házban Bács-Kiskun megye honismereti munkával foglalko­zó szakkörvezetői és munkatár­sai. A tanácskozáson részt vett Kaszanyiczky Ferenc, a Nép­művelési Intézet osztályvezető­je is. A tanácskozást Szamos falvi Imre, a megyei Népművelési Tanácsadó vezetője nyitotta meg, majd Kuczy Károly me­gyei szakreferens tartott tájé­koztatót a honismereti szakkö­rök helyzetéről és feladatairól. Elmondotta, hogy a honisme­reti mozgalmat csupán néhány éve indították el a Hazafias Népfront országos, megyei és járási szervei. Ma már 41 szak­kör működik a megyében. A je­lenlegi legfontosabb feladatnak a szakkörök szervezeti kiépíté­sét és a szakköri munka szín­vonalának emelését jelölte meg. Felhívta a gyűjtők figyelmét a legújabbkori történelmi kutatá sok fontosságára. Befejezésül arról beszélt, hogy a honismereti munka ki­nőtte a népfront kereteit, s ma már a népművelés szerves ré­szévé vált. Ezután Gerinczy György, a Hazafias Népfront megyei tit­kárságának munkatársa tartott előadást a népfrontnak a hon­ismereti mozgalomban vállalt sa­játos feladatairól. A két referátumot számos hozzászólás követte. A tanácsko­zás a délutáni órákban ért véget. PIHENŐ 3UUS NÉNI A nagy házzal szemközti mosókonyhából szaladt elő, kezeit sötétkék kötényébe tö­rli Igét ve, s mielőtt zavarunk­nak szavakban is kifejezést adhattunk volna, határozottan rendelkezett: — Jó, hogy jöttetek, érez­zétek magatokat otthon. Ott a lavór, a víz és a törülköző, lehel kezet mosni, különben mindjárt kész az ebéd. Nagy­mosást csináltam és az elnök elvtárs későn szólt... No, de azt eszünk, amink van. Nem igaz? S máris a tűzhely körű1 se­rénykedett, olyan természetes­nek véve kettőnk jelenlétét, mintha a család régi „tarto­zékai” lennének. Feszültségünk önkénytelenül is feloldódott a fiatalos, de hófehér hajú, pirospozsgás ar­cú Julis nénit látva, hallgat­va. A magyarázkodás düirl ki­kívánkozott: — Szégyeljük nagyon, hogy így betoppantunk. Beértük volna mi a boltban vásárolt hideg ebéddel is, de a tanács­elnök elvtárs ide kalauzolt__ — Hát persze, hogy ide. Nincs Kunbaracson vendéglő! És még a nőlanács elnöke se segítsen? Nálunk ez így szo­kás. Szóval, egyet se tovább erről! Közben betért a tágas, tisz­ta konyhába Hirmann Péter, a házigazda. Alighogy letele­pedett mellénk, Julis néni az asztal terítése közben rendel­kezett: — Hirmannkám, eredj, hoz­zál be szódavizet. S mire a házigazda vissza­tért a szódásüveggel, az asz­talon ott gőzölgótt a tarhonya­leves, röviddel később pedig az ízes, sonkaszeletekkel főtt papri káskrumpli. Elményszámba menő ebé­delésünk végeztével egy nagy­szerű mai asszony ismeretsé­gével lettünk gazdagabbak. Sok mindent megtudtunk Ju­lis néniről és környezetéről. Többek között azt, hogy pár héttel ezelőtt vizsgázott, még­hozzá szép eredménnyel az ál­talános iskola nyolcadik osz­tályából. Hogy Herédi Szabó József, a helybeli tszcs új el­nöke vele együtt telte le a vizsgát — kitűnőre. Meg hogy a község múlt évi 130 száza­lékos tojás-, és 140 százalékos baromfiértékesítési tervtelje­­sítése után az idén sem mon­danak le a hasonló eredmény­ről. S Hirmann Péterék óljá­ban levő hat sertésből leg­alább négyre az idén is leszer­ződnek. Mert ahogyan Julis néni mondta: — Én nem vagyok a nagy szavak, a szép jelentésírások embere. Sokkol több az, ha a tetteink beszélnek! —y —n Kiosztották az 1964. évi művészeti dijakat Csütörtökön a Művelődésügyi Minisztériumban kiosztották a hazánk felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából adomá­nyozott 1964. évi művészeti dí­jakat. Az ünnepségen megjelent Szirmai István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja, llku Pál művelődésügyi miniszter, a Politikai Bizottság póttagja, Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Lu­gos sy Jenő művelődésügyi mi­niszterhelyettes, Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió elnöke, Nádasdy Kálmán, a Ma­gyar Állami Operaház igazga­tója, valamint kulturális életünk számos más vezető személyisége. Nádasdy Kálmán üdvözölte « megjelenteket, majd llku Pál átnyújtotta a díjakat.

Next

/
Thumbnails
Contents