Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-26 / 97. szám
A tárgyalóteremből', A hűtlen a^xony Olajos o a It áh au ,,BDES ANCIKÁM! Most nem írok sokat, mert nincs időm, de arra kérlek, írjál nekem egy levelet és kérdezd benne, hogyan értem haza, és nem haragudott-e a férjem, amiért hajnalban tudtam csak hazaérni. Hogy erre miért van szükség, azt majd később megírom. Egyébként gondolhatod, hogy a Misivel voltam..— olvassa a levelet dr. Fürj János járásbíró a kiskőrösi járásbíróság házassági bontóperekkel foglalkozó tanácsvezetője. Most is egy ilyen perről van szó, és a fentihez hasonló levelek bizonyítékként szerepelnek a húsz tanú mellett, akiket az ügyben kihallgatott a bíróság, mielőtt kimondta volna ítéletét: a házasságot felbontja. Ritka az olyan eset a bíróságok gyakorlatában, amikor egyértelműen bizonyítást nyer valamelyik fél hibája, és ennek alapján felbontják a házasságot. Itt is így történt. Kizárólag az asszony volt a vétkes, ő szegte meg, és pedig nem is kis mértékben a házastársi hűséget. De nézzük meg, mi vezetett ide, és mi indokolja a cikk címét: a hűtlen asszony. A HÁZASSÁG, amelyet 1957- ben kötöttek a felek, szerelmi házasság volt. Igaz, hogy a férj és M. Anna között tizenegy év korkülönbség mutatkozott, de mit számított ez akkor. A házasságból 1959-ben egy fiúgyermek született. Ezt megelőzően is igen heves szóváltások, veszekedések zajlottak le a férj és felesége között. A gyerek megszületése után — azt gondolná az ember, hogy ezek elmaradtak. Látszólag így is volt, de az asszony most már nem szavakkal sértegette férjét, hanem azzal, hogy szeretőket tartott. Munkahelyén családos férfiakat csábított el, akikkel autózni, motorozni járt. erdőkben aludt a „lovaggal”. Nemegyszer megtörtént, hogy hajnali három-négy órakor ment haza, és a legkülönbözőbb hazugságokkal próbálta igazolni magát férje előtt. Gyerekével egyáltalán nem törődött. Az gyakran fél napig is be volt zárva éhen, szomj an, mert a férfi dolgozott, és azt hitte, hogy az asszony odahaza van a kicsivel. Ő azonban cukrászdában volt, vagy valamelyik hó-KEMEGENYVALTOZM’ KOVÁCS SÁNDOR dolója vitte autón. A bíró által felolvasott levelet is azért írta Kalocsára a barátnőjének, hogy „alibit” szerezzen éjszakai kimaradásához. A hazudozásban annyira benne volt, hogy a bíróságon is össze-vissza beszélt mindent, míg végül is teljesen belezavarodott. AZ ASSZONY mindössze huszonhat éves, de olyan kalandokon esett át, ami feltétlenül megdöbbenti a becsületes embereket. Egy alkalommal például betegséget színlelve odahaza maradt, a férj elvitte a gyereket a bölcsődébe, és ment a munkahelyére. Az asszony kikelt az ágyból, felöltözött és randevúra ment. Fél ötre hazasietett, lefeküdt, hogy mikor a férje öt órakor jön. ismét „beteg” legyen. A másik eset: közös vacsorán voltak a férjével, de az már tizenegy órakor hazament, mert a kisfiú beteg volt. A feleség azonban nem volt hajlandó abbahagyni a szórakozást, nem is ment haza, majd csak hajnali háromkor. A tanúk azt is elmondták, hogy amikor a férj nem bírta tovább, és hazakergette a szüleihez Bajára, ott is rövidesen ismeretségeket kötött és karonfogva járkált férfiakkal. A JÁRÁSBÍRÓSÁG mindezekre tekintettel az asszony hibájából felbontotta a házasságot és a nőt eltiltotta férje nevének viselésétől. A kiskorú gyereket az apánál hagyta, mivel a tárgyalás adataiból, a tanúk vallomásaiból az derült ki, hogy a feleség, az anya azelőtt sem törődött a beteges kisfiúval, nevelését, gondozását az apja végezte. A bíróság úgy látta, hogy az anya nem is a gyerekhez, mint inkább a tartásdíjhoz ragaszkodik. M. Anna fellebezett a járásbíróság ítélete ellen, de azt a megyei bíróság helyben hagyta, az ítéletet nem változtatta meg. NEM VITÁS, hogy a házasság megromlásához köze volt a férj és feleség közötti eléggé nagy korkülönbségnek is, de a fő okot az asszony szolgáltatta azzal, hogy csavargóit, hazudozott és erkölcstelen életmódot folytatott, a gyerekkel nem törődött. Az az ember pedig, aki a hazugságra építi fel házasságát, egész életét, előbbutóbb elveszti hitelét a becsületes emberek előtt. G. S. A Bajai Gépállomás felvételre keres lemez-, karosszéria- és géplakatosokat. valamint egy fő láng- és ívhegesztő, és egy fő motorszerelésben jártas motorszerelőt. Jelentkezni lehet a Bajai Gépállomáson. __________________________1704 Vasárnap reggel hat óra. A felkelő nap sugarai körül cirógatják a házakat, beszökkennek a szobák ablakain. Ünnepi csend borul a városra. Hát ez mi! Eltévesztettük a dátumot, mégsem munkaszüneti nap van ma? A 9-es számú AKÖV kecskeméti telepére hétköznaplós ruhában munkások térnek be, sőt néhány perc múlva olajos overállokban vonulnak az udvaron álló tehergépkocsikhoz. — Mi van szaki, összevesztél a feleségeddel, hogy még vasárnap is itt kódorogsz a masinádnál — csendül egy vidám hang. — Dehogy! Ennek a rozoga határnak esküdött örök hűséget, nem az asszonynak — röppen az ugratás a másik irányból. — Látom, ti sem szerettek templomba járni és inkább itt csapjátok agyon az időt — vág vissza nevetve a szaki. — Nézzétek csak. Ügy látszik a góré is álmatlanságban szenved —, s fejével a közeledő igazgató felé int. Sohajda József, a „góré” jól hallotta a róla szóló szöveget, mosolyogva kapcsolódik be a társalgásba. — Hát Kemény szaktárs felesége mit szólt, hogy nem ment vele a piacra. — Mit szólt volna, én viselem a kalapot. — Ejha! Ez biztos? — Ügy nyolcvan százalékig — adta alább a gépkocsivezető. — És ha megkérdeznénk otthon is? — Még tíz százalékot engedek, de többet nem — jelentette ki határozottan általános derültség közepette Kemény Gyula. — Száznegyvenen jöttünk öszsze — mondja az igazgatónak Rácz Áron párttitkár. — Amint látják nyolcvan „betegünk” van — kezdi rövid szónoklatát Sohajda elvtárs, kezével az elromlott tehergépkocsikra mutat. — „Dokikáim” gyógyítsunk meg belőlük amennyit csak tudunk. A szerelők, gépkocsivezetők pillanatok alatt ellepik a nyelvjárásuk szerint „lerobbant” gépkocsikat. Felnyílnak a motorháztetők, megkezdődik a javítás. Az igazgató mellett maradok, s míg nézzük a szorgos kezű, vidám munkássereget, beszélgetünk. — Tulajdonképpen miért van szükség erre a vasárnapi műszakra — kérdem tőle. — Van annak már vagy tíz éve. hogy idekerültem a vállalathoz — válaszol elgondolkozva. — Akkor nyolcvan gépkocsink volt összesen. Most meg ugyanannyi áll különböző hibák miatt, a meglevő 484 közül. — Szállítanivaló van bőven, a kocsik állandóan fuvaroznak, természetesen sok el is romlik közben, a szerelők néha nem győzik a javítást. A pártszervezetben merült fel a vasárnapi műszak ötlete, a szocialista brigádok pedig felajánlották, hogy időnként társadalmi munkával segítenek rendbe hozni a járműveket. — Ez valóban szocialista brigádokhoz méltó, de erről beszéljenek talán ők maguk. Mi a véleménye? — Értem, arról akar beszélgetni velük mennyire önkéntes ez a mai műszak — nevette el magát Sohajda elvtárs, s gyorsan elbúcsúzott. — Ha valamit meg akar kérdezni tőlem, az irodámban megtalál. Az egyik csoportnál Balogh Mihályt, a műhelygépkocsi műszaki vezetőjét szólítom meg. — Mondja! Csak olajos ruhában érzi jól magát vasárnap délelőtt? — A Dózsa-meccs csak délután fél négykor kezdődik, minek unatkozzam addig is — dobta vissza a tréfát, azután komolyra fordítja a szót. — Ez a negyedik ilyen alkalom, hogy így összejövünk és nagyon sok haszna van. Hétközben ritkán találkozunk a gépkocsivezetőkkel, ezúttal ők is itt vannak, segítenek javítani. A tapasztalatlanabbak közülük egészen apró hiba miatt is kiállnak a forgalomból, most megtanítjuk őket az egyszerűbb szerelések elvégzésére. Csinos egyenruhában látni köznapokon Nagy Lajost, egy vadonatúj 55-ös farmotoros IKARUS-autóbusz vezetőjét, most azonban ő is feje búbjáig olajosán gyógyítgat egy Csepel D— 420-as tehergépkocsit, ő így nyilatkozik. — Aki ennek a vállalatnak 10—12 éve eszi a kenyerét öszszenö a gondjaival is. Szocialista brigádunk jól ismeri az AKÖV szállítási tervét, s elhatározta, hogy minden lehető módon segíti végrehajtását. Nagy szükség van például erre a kocsira is. Lógnak a sárvédői, a kardáncsészék, porlasztók tönkrementek, de holnap reggel már a volánhoz ülhet a pilótája. Gara Sándornak egyetlen felesleges mozdulata sincs szerelés közben, minden alkatrészt pontosan a helyére rak, pedig nem ez a szakmája — gépkocsivezető. Válaszát tömören fogalmazza. — Igaz, jóízüt lehet sörözni ilyenkor a Pálma-cukrászdában, ám a törzsgárda tagjaira, s én is közéjük tartozom, bármikor számíthat a vállalat. Azután a tervteljesítés az olyan dolog, hogy kihat a keresetre is. — Egyébként be szoktunk jönni máskor is vasárnap, ha valamelyik kollegánknak elromlik a kocsija. Megjavítjuk, hogy hétfőn reggel indulhasson fuvarba. Az ilyesmi kölcsönös. — Zsebbe vágó téma ez a vasárnapi társadalmi munka — kacsint vidáman Nagy Sándor szerelő. — Minél több kocsi fut fuvarképes állapotban egész éven át, annál nagyobb a ..hozomány”, vagyis a nyereségrészesedés a tervteljesítés után. Egyébként jó kedvem van, mert tegnap 3:l-re győzött a csapatom — a Szállítók. Hát ilyenek ezek az AKÖV-ösök. Mire a nap deleidre ért tizennyolc kijavított gépkocsi gördült elő újra üzemképesen, rakományra éhesen ... ök tizennyolc nullra győztek ezen a vasárnapon. Nagy Otto Nagy sikerrel zárult a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának pályázata Tavaly ősszel pályázatot írt ki a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya az oktatás új módszereiről írt tanulmányokra. A pályázat váratlanul nagy érdeklődést keltett, összesen több mint 50 tanulmányt, dolgozatot értékelhetett a bíráló bizottság. A legjobbak közöt olyan úttörő jellegű és nagy felkészültségre valló művek vannak, hogy a művelődésügyi osztály eredeti szándékától eltérően emelte a pályadíjak összegét. Két első díjat adott ki és öt harmadik díjat. A legjobb pályaműveket a Művelődésügyünk című folyóirat külön számában közlik, s az év hátralevő részében a többi számban folyamatosan leközlik az arra érdemeseket. A bíráló bizottság 1500 forintos első díjjal jutalmazta a jánoshalmi I. számú általános iskola hattagú kollektívájának pályaművét. Első dijat nyert Táczi Szabó Győző Kecskemét belső-ballószögi tanár két tanulmánya is. Az ezerforintos második díjat Hosszú Sándor tassi tanárnak ítélték. 800 forintos harmadik díjjal jutalmazták a következőket: Nagy Gáborné kecskeméti és Dobos Erzsébet kerekegyházi pedagógus (megosztva), Aknai Béláné (Felsőadacs), dr. Takács Gyuláné (Kecskemét), Kovács László (Tass), Mezei Istvánná (Kalocsa). Ezenkívül hét beküldött pályaművet jutalmazott a bíráló bizottság értékes könyvjutalommal, kettőt pedig dicséretben részesített. ROZSDÁS X/GOMBOL3A KÖLYÖK KABATOAT, HOGY MEG-oöersóLoe a szívár. azután, Mintha áramütés ÉRNÉ... NA, ez OÓ KIS MAR NASA'S ! KÖSZÖNÖM SZÉPEN! AZÉRT HA ARRA GONDOLOK, HOGY MIT VALLA CT EZ A LÁNV, ÉS MIT VITT VÉGHEZ CSAK MIÓTA ÉN KISZEDTEM A KROKODIL MARKÁBÓL... VAZJON ha'nv nő van A világon, AKI EZT MEGTENNÉ A FIVÉRÉÉRT ? NEM / NEM SZÓLÓRA KÖLYÖKNEK ERR&L! EZT A TITKOT MÉG A BARÁTAIM ORRÁRA SEM FOGOM KÖTNI...
