Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-26 / 97. szám

Mat (Tudósítónktól.) Kevés háziasszony tudná megmondani pontosan: két-há­­rom évvel ezelőtt, hogyan él­tünk, mennyi jutott a család keresetéből élelmiszerekre. Sőt, ilyenkor tavasz táján — ami­kor a korai zöldségfélék is kés­nek — hajlamosak vagyunk ki­jelenteni, hogy nem sokat fej­lődtünk élelmiszerellátás te­kintetében. Éppen ezért talán Hegye! fodrászvetélkedő Mini már hírül adtuk, ma rendezik meg Kecskeméten a városi művelődési ház Piarista Gimnáziumban levő nagyter­mében fodrászaink megyei ve­télkedőjét. A verseny — mely­re 40 benevezés érkezett —» Kényelme.«, *zép lakás DRÁGA FEKETE SZEMEK... Egy év a Iáit 12 százalékos forgalomemelkedés Növekszik as életíanilag értékesebb éle!misserek fogyasztása nem árt, ha néhány évi fej­lődésünkre visszapillantunk. 1958-ban például 250 mil­lió forint értékű árucikket értékesített megyénk élel­miszer-nagykereskedelme. Ez a szám az elmúlt évre 530 millióra emelkedett. Egyetlen év alatt több mint 12 százalékkal nőtt a forgalom, ami ilyen tekintélyes psszegríél nem lebecsülendő. Érdekes képet kapunk, ha megnézzük, hogyan alakult a liszt, cukor, zsír — kereske­delmi szaknyelven az „alapve­tő” élelmiszerek forgalma az „egyéb” élelmiszerekkel szem­ben. Az „egyéb” élelmiszerek forgalmának növekedése azért is fontos, mert ebbe a kate­góriába tartoznak az élettani­­lag értékesebb élelfniszerek — például a déligyümölcs, hús­konzervek- stb. — másrészt azok a cikkek is, amelyek a háziasszony munkáját meg­könnyítik — például a mire­lit-készítmények. Hat éve az összforgalmon belül még csak 41 százalék volt az „egyéb” élelmiszer­­cikkek aránya, a múlt év­ben azonban már 44,5 szá­zalék. A nagy számokon túl, érde­mes néhány részletet is meg­vizsgálni. 1958-ban még száz forint alatt maradt az az ösz­­szeg, amelyet édesipari cikkek vásárlására fordított a lakos­ság egy évben, a múlt évben viszont már meghaladtuk a 163 forintot. Jelentősen meg­nőtt a konzervfogyasztás is. Ügy látszik, e tekintetben ked­vezően érezteti hatását, hogy megyénkben működik az or­szág egyik legnagyobb kon­zervgyára. Míg 1958-ban 18 forint volt az egy főre eső konzervfogyasztás, most felül vagyunk a 70 forinton. Egy év alatt több mint 14 százalékos a fejlődés. Gyors forgalomnövekedés mutatkozik egyes olyan cikkek fogyasztásánál is, amelyeket korábban luxusnak számítot­tak. Itt említhetjük meg a ká­véfogyasztást, amely 1958-ban a két dekát sem érte el szemé­lyenként, most pedig megha­ladja a 12 dekát. Csokoládéfogyasztásunk kétszeresére emelkedett a fenti időszak alatt, a déli­­gyümölcs-fogyasztás pedig 7 százalékkal magasabb. A forgalomemelkedés ellené­re is felmerül néhány megol­dásra váró probléma. A kon­zervfogyasztás tekintetében ilyen például, hogy a háziasz­­szonyok a kiegészítő cikkeken — májkonzervek, olajos halak, stb. — kívül elsősorban olyan ételkonzerveket várnak, ame­lyek a vacsorafőzést felesle­gessé teszik. Javítani kell az adagokon, mert a jelenlegi leg­nagyobb csomagolásegység is csak két személy egyszeri ét­kezését biztosítja, ha pedig két üveggel vásárolnak az már aránylag drágább, mintha há­rom- vagy négyszemélyes adag is a fogyasztók rendelkezésére állna. Ha nem is azonos szám­ban, de „lefelé” is kellene vin­ni az adagokat, mert az egye­dülálló emberek részére kisebb ssomagolású ételkonzerv csak ritkán kapható. sohasem árt! ba gyufát vásárolni. S Ferike hazafelé menet új „játékot” fedezett fel. Gyújtogatni kezd­te a gyufaszálakat, s még ég­ve eldobálta. Ezektől gyulladt fel a Szigeti utca 5. szám alat­ti ház szalmakazla, amelyről a tűz átterjedt a lakóépületre, s közel hétezer forintnyi kár ke­letkezett. Nem felesleges tehát az óva­tosság! S én a panaszkodó anyukával ellentétben inkább arról szeretnék meggyőződni, hogy nemcsak az az egy „be­panaszolt” bolti eladó, hanem kivétel nélkül valamennyi megtagadja a kicsik gyufával való kiszolgálását. Nem alap­talanul kívánjuk ezt. A megyei tűzrendészeti osztályparancs­nokság nemrég figyelmeztető tájékoztatót jelentetett meg a gyermekek okozta tűzesetekről, íme az utóbbi négy év sta­tisztikája: 1960. elejétől 1963. végéig megyénkben a gyermek­­játékokból eredő tűzesetek száma pontosan 240 volt. A gyesmekek tűzzel való játé­ka hat esetben halállal, tizen­három esetben könnyebb, sú­lyosabb sérüléssel végződött, a tüzek okozta anyagi károk ér­téke pedig meghaladta a 330 ezer forintot. Mindez arra fi­gyelmeztet, hogy az eddigiek­nél jóval nagyobb gondot kell fordítani gyermekeink felügye­letére. A kicsinyekre semmilyen körülmények között ne bíz­zunk gyufát, gyújtóeszközt, a nagyobb gyerekeket pedig meg­felelően oktassuk ki azok használatára, éppúgy, mint a tűzvédelem alapvető szabályai­ra. — eé — Mi más állhatna a mai laká­sok középpontjában, ha nem a televízió? A „papucsos szín­ház”, amely megszabja, átala­kítja az otthoni életet és a bú­torok elhelyezésének rendjét is. Néha bizony gondot okoz a háziasszonyoknak, akik nem­egyszer kérdezgetik: „Hová te­gyük, honnan látható jól a képernyő és illeszkedik a szo­ba hangulatához is?” íme, egy megoldás a sok közül: a mo­dern vonalú könyvszekrény, beépített készülékkel, s hogy a kényelem teljes legyen, fran­cia mintára készült fotelek egészítik ki a szoba bútorza­tát. Ma már világszerte elter­jedt divat a „fekete szem”. Londonban, Párizsban, s természetesen Budapesten is egyre inkább kenik a nők a szemük környékét. Az ujjnyi vastag szemöldök, a szálanként különálló szempilla, sőt meré­szebbeknél az éjjeli lumpolás utáni állapothoz hasonló, sZem­­körüli feketeség a legtermé­szetesebb „szemviselet” még nappal is A divat nagy úr, s éppen ezért Lengyelországból, Csehszlovákiából, s természete­sen a leghíresebb francia cé­gektől halomszámra érkezik hazánkba a szemfesték és ce­ruza. Hazai kozmetikai ipa­runk is növelte e cikkek ter­melését. így a múlt évben is mint­­■ egy százötvenezer ceru­za — ahogyan a nők a „szem­kihúzó” ceruzát nevezik — szabályozta a szemöldök for­máját, igazíthatta mandulavá­gásúra a szemet. Hatvanötezer „köpködős” szemfesték (így ne­vezik a nők a nedvesítő szem­festéket) sötétítette el az amúgy kedves arcokat, hozta létre a riadt, kimeredt tekin­teteket. A bátrabbak, főleg a fiatalok még attól sem riad­tak vissza, hogy vastag fekete ráncokkal „ékesítsék” szemük környékét. Mások, az időseb­bek viszont — s ők természe­tesen jóval kevesebben van­nak — éppen 90 ezer forintot költöttek olyan „csodaszem­­olajra”, amely az igazi ráncok eltüntetésére hivatott. Nem éppen olcsó mulat­ság a szemek ilyentén való „szépítése”. Ha a múlt évi forgalmat nézzük, kiderül, hogy három és negyed millió forintot költöttek rá a magyar nők. A budapestiek nem keve­sebb, mint két és fél millió fo­rint értékű festéket kentek a szemükre. A hozzá nem értő férfiak nemegyszer sajnálkozva nézik azokat a nőket, akiknek a szemhéja hihetetlenül megduz­zadt. Pedig nem sírtak, csak I Áz óvatosság a göndörítő csipeszt rántották meg véletlenül, a kelleténél jobban. Ez a modern kínzó­eszköz egyébként eddig hiány­cikk volt, a külföldön járó is­merősöknek elsősorban ezt kellett beszerezni. Nos, az idén a kereskedelem gondoskodik a szem-,.ápoló” magyar nők­ről: a több mázsányi szemfes­téken és ceruzán kívül őszre már a szempilla-göndörítő csi­peszt is forgalomba hozza. 1 Az anyuka csodálkozó szem­mel nézett rám, amikor nem látta rajtam a kellő felhábo­rodást panaszának elmondása után. Az történt ugyanis, hogy hétéves kisfiát küldte a bolt­ba, ám a gyerek üres kézzel tért vissza. A boltban nem szolgáltak neki gyufával, mond­ván: azért jöjjön el az édes­anyja. A vacsorafőzéshez készülődő mamának a bosszankodás köz­ben bizony nem jutott eszébe, hogy inkább köszönettel tar­tozna az óvatos, más gyerme­két féltő bolti eladónak, aki sem szódásüveget, sem gyufát nem ad gyerek kezébe. A ma­ma nem emlékezett rá, de ta­lán az eladó még igen, hogy alig több mint nyolc hónapja, egy kiskunmajsai anyuka — Ritzl Ferencné — ugyancsak hétéves kisfiát küldte a bolt-Kézimunka Az itt közölt keresztszemes párna mintája a Szabolcs me­gyei Baj községből származik. Színezése túlnyomórészt piros, kevés feketével. A minta is­métlődésével nemcsak párnát, hanem szép falvédőt, teritőt is készíthetünk. Ha azonban szé­pen akarjuk elkészíteni, ismer­nünk kell öltést, chnikáját. Legfontosabb, hogy az öltések iránya mindig egyforma legyen, azaz mindenkor a jobbra dűlő szál legyen az alsó és a balra dűlő szál legyen a felső. Ha az öltések a fentiek szerint egyirányúak, a munka visszá­ján két párhuzamos egyenes vonalat kapunk. délután fél 2-kor veszi kezdem tét az ipari tanulók által ké­szített nappali frizurák fésü­lésével. Ezt követi a férfi an­gol hajvágás, majd fél ötkor a női nappali frizurák bemu­tatója. A női estélyi frizurák felfésülésére este hét órakor, az eredményhirdetésre pedig este fél klienskor kerül sor. Az izgalmasnak és tartalmas­nak ígérkező vetélkedőt vidám báli mulatság zárja be. <>£ a diimt A női divatmodellek, a fér­­firuha-újdonságok parádéja után most a Ruházati Minta­­tervező Vállalat az év leg­szebb gyermekruháit mutatta be. Képeinken: egy csinos kis­lány és egy szép fiúruha.

Next

/
Thumbnails
Contents