Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-18 / 90. szám
Az elmúlt év zárszámadása, s az ez évi költségvetési, népgazdasági tervfeladatok a megyei tanács előtt XIX. EVF. SO. SZ. Ara 60 fillér 1964. APR. 18, SZOMBAT r&e-^jiádár János átnyújtotta magyar nép ajándékait Hruscsov eívtársnak Kádár János az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke és Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke, pénteken délelőtt felkereste Nyikita Szergejevics Hruscsovot és átnyújtotta neki a magyar nép ajándékait: egy zenélő dobozt, magyar ötvösművész remekbe készült munkáját, valamint a Magyar— Szovjet Baráti Társaság aranyjelvényét. Kádár János az ajándék átnyújtásakor eredményekben gazdag, hosszú életet kívánt Nyikita Hruscsovnak, sok sikert a béke és a szocializmus javára végzendő nagy munkájához. A páríixenexeteb soron levő tenni falóiról tanácskoztak kedelmi forgalomemelkedés is. Ami az ez évi költségvetést illeti, az országgyűlés által jóváhagyott bevételi és kiadási keret 793 millió 53 ezer forintot irányoz elő. A költségvetési szervek kiadásai az előző évi előirányzatot több mint ötvenmillió forinttal — 8,3 százalékkal — haladják meg. A költségvetési előirányzatoknál mintegy 20 millió forint a szociális ágazat, 26 millió forint a kulturális ágazat emelkedése az előző évivel szembein. Mint az előterjesztés hangsúlyozta: A gondosan elkészített költségvetésben foglaltak végrehajtásával nagymértékben előre vihetjük megyénk lakossága gazdasági, szociális és egészségügyi, valamint kulturális problémáinak megoldását. Az 1964. évi feladatok végrehajtásának egyik legfőbb biztosítéka — hiszen teljes egészében saját erőből fedezzük a költségvetési előirányzat növekedését — a bevételi tervek maradéktalan teljesítése, illetőleg túlteljesítése, a vállalatok és ipari üzemek, termelőszövetkezetek, jó munkája, a lakosság hozzájárulása a tervek valóra váltásához. J A megyei tánács vb-elnöke az előterjesztéshez fűzött megjegyzéseiben hangsúlyozta, hogy az alapos elemzéssel és gondossággal kimunkált beszámoló nagy segítséget ad a helyes arányok kialakítására, a jövő évi gazdálkodás további javítására, amelyhez kérte a tanácstagság észrevételeit, javaslatait. Mint elmondotta — az elért fejlődés és eredmények ellenére — még sok kívánnivaló akad a pénzügyi fegyelem megteremtésében, javításában. Különösen sok segítséget adhatna ehhez a választott szervek részéről történő fokozott ellenőrzés, a munka állandó vizsgálata, s a megfelelő és szükségszerinti felelősségrevonás. Külön is felhívta a figyelmet az egészségügyi feladatokkal való gondosabb, körültekintőbb és főként hatékonyabb foglalkozásra. Közismert az a tény, hogy d társadalombiztosítás majdnem teljessé válásával az egészségügyi ellátás . megfelelő eszközei, előfeltételei még nincsenek meg mindenütt. Az eddiginél nagyobb előrehaladást csak a rendelkezésre álló költségvetési és á" óeszközök helyes felhasználásával, a lakosság segítségének e területen való fokozottabb igénybevételévei lehet elérnünk. A mezőgazdaságban elért termelési eredményeknek az országos átlagnál erőteljesebb fejlődése mellett, s annak mintegy ellentmondásaként, a mérleghiány a termelőszövetkezetekben az előző évi szinten maradt. Ezek jelentős része — az időjárás okozta kieséseket is figyelembe véve — az irányítás, a vezetés hibáiból adódott, s ennek felszámolása a legfontosabb feladat. Szembetűnő a termelési költségek magas hányada is, amely fölötte van az országos átlagnak. A továbbiakban dr. Varga Jenő elvtárs a beruházásoknál tapasztalható eredményekről és hiányosságokról beszélt. Mint mondotta, tanácsainknak fel kell készülniük az év közbeni költségvetési felfutás lehetőségére, s ezek gyors, s megfelelően előkészített felhasználására. Ügyelnünk kell — a beruházási lehetőségek mellett — a felújítási keretek megfelelő igénybevételére, kihasználására is. — El kell érnünk az egységes színvonalat a községfejlesztési és egyéb, például mezőgazdasági beruházásoknál — hangsúlyozta az előadó, utalva arra. hogy ez utóbbit egyes tanácsi szervek még nem érzik eléggé saját feladatuknak. A községfejlesztésröl szólva, a központi fonások igénybevétele mellett a saját erő fokozott kiaknázására hívta fel a megyei tanács vb elnöke a figyelmet. Ezután az első napirendhez kapcsolódó hozzászólások következtek. A vita során a tanácstagok közül felszólaltak: Dr. Kiss Ágoston (Lakitelek), dr. Gajdócsi István (Baja), Petőfi Sándor (Helvécia), dr. Lestár Béla (Kecskemét), dr. Bruncsák András (Kecskemét), Nagy Sándor (Kecel), Acs Sánta Istvánná (Katymár) és Benei Sándor (Kecskemét). Szinte kivétel nélkül mindannyian hangsúlyozták a költségvetési előterjesztés rendkívül gondos, elemző voltát, amely az egész megye életének minden részfeladatát érinti, s igényli a végrehajtásában való alkotó részvételt, ellenőrzést. Emellett az egészségügygyei, mezőgazdasággal, iparral és egyéb feladatokkal kapcsolatban több hasznos javaslat is elhangzott. Felszólalt a vitában Gerebenics Imre, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője is, aki elismeréssel szólt a Bács-Kiskun megyei Tanács pénzügyi és (Folytatás a 3. oldalon.) Pénteken délelőtt értekezletre jöttek össze az MSZMP megyei bizottságán a járási, városi pártbizottságok párt- és tömegszervezeti osztályainak vezetői. A megbeszélésen Endre István, a megyei bizottság párt- és tömegszervezeti osztályának megbízott vezetője tartott tájékoztatót. Beszámolójában részletesen elemezte a pártszervezetek soron levő tennivalóit. Megállapította, hogy a megyei pártértekezlet óta jelentősen erősödött a pártszervezetek ideológiai, szervezeti, cselekvési egysége, javult a pártmunka színvonala. Pártszervezeteink életében főtörekvésként érvényesül a lenini elvek gyakorlati megvalósítása. Nagy eredmény, hogy a pártszervezetek tagjainak zöme a közvetlen termelőmunkában, az ipari és mezőgazdasági üzemekben van. Jól alakult a párttagság összetétele. A későbbiekben Endre elvtárs néhány hiányosságot ismertetett és rátért a soron levő feladatokra. Többek között még mindig akad termelőszövetkezet, ahol nincs pártalapszervezet, az alacsonyabb típusú társulásoknál ez még nagyobb gond. Törekedni kell arra, hogy minden mezőgazdasági üzemben létrejöjjön az alapszervezet. Egyes helyeken nehezíti a politikai aktivitás fokozását, a nevelőmunka erősítését, hdgy tíz főnél kisebb taglétszámú a pártalapszervezet. Ez felveti a pártszervezetek számszerű növelésének szükségességét. Mindenütt hozzák létre a pártszervezetek munkájának segítésére a Tegnap ülést tartott Kecskeméten az Ismeretterjesztő Társulat földrajzi, földtani és geofizikai országos választmánya. Az utóbbi három év eredményeit, problémáit dr. R adó Sándor Kossuth-díjas egyetemi tanár, az országos választmány társelnöke ismertette. Elmondta, hogy míg a földrajzi szakosztályok 1961-ben 2985 előadást tartottak, addig ez a szám 1963- ban 3604-re emelkedett. Hasonlóan növekedett a földtani és geofizikai előadások száma —, egyben jelentősen javult az előadások színvonala is. Délután a megjelentek részére dr. Tompa Béla kandidátus, a Eács-Kiskun megyei Tanács elnökhelyettese tartott előadást „A Báes-Kiskun megyei pártonkívüli aktivisták csoportját, melynek tagjai közül a legjobbakat neveljék tagjelöltnek. A pártszervezetek számszerű növelése több helyen ma még nem céltudatos munka. Előfordul jól működő termelőszövetkezetekben is, hogy a pártszervezet hosszú ideig, sokszor évekig nem vesz fel tagjelöltet. Arra is van példa, hogy a tagjelöltek taggá való felvétele elhúzódik adminisztrációs okok, hanyagság miatt. Fontos feladatként jelölte meg az előadó a pártszervezeteknek a tömegszervezetekkel való szorosabb kapcsolatának kialakítását. Jobban kell segíteni, irányítani ezeknek a munkáját. Különösen a KISZ-szervezetek támogatását emelte ki. A következőkben felhívta a figyelmet Endre elvtárs az eddiginél még tervszerűbb, céltudatosabb, szervezettebb munkára. Ezután Bogdán Lajos, az MSZMP megyei bizottságának főelőadója a fegyelmi bizottságok eddigi munkáját értékelte és ismertette a soron levő tennivalókat. Hangoztatta, hogy a fegyelmi bizottságoknak előzetes nevelőmunkát is kell végezniük, segíteniük kell a bíráló légkör kialakítását, munkájuk szolgálja a pártegység erősödését. A fegyelmi bizottságok tevékenysége váljék ténylegesen a pártépítési munka részévé. A beszámolókat élénk eszmecsere követte, amelyen a résztvevők elmondották a fenti témákkal kapcsolatos gyakorlati tapasztalataikat. homokgazdálkodás helyzete és feladatai” címmel. Ezután Hámori Géza, a Magyar Állami Földtani Intézet osztályvezetőhelyettese átadta a megyei TIT- szervezetnek az intézet ajándékát '. Magyarország ■ ásvány-, nyersanyag- és kőzetgyűjteményét. Ma az ülés meghívottjai megyei szakmai kiránduláson vesznek részt. Megtekintik az Izsáki Állami Gazdaság szőlőtelepítési munkálatait, a Kiskőrösi Állami Gazdaság gyümölcsöseit és tabdi üzemegységét, majd a Hosszúhegyi Állami Gazdaság hildpusztai, érsek - csanádi és nemesnádudvari üzemegységében tett látogatás után felkeresik a vaskúti borkomhiaálaií is. TIT választmányi ülés Kecskeméten Világ proletárjai, egyesüljetek! / Pénteken ülést tartott a megyei tanács. Az elnökségben he Iyet foglaltak: Erdőst József és Glied Károly, a megyei pártbizottság titkárai, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb elnöke, Gerebenics Imre, a pénzügyminisztérium főosztályvezetője, Buda Gábor, Tompa Béla és Madarász László, a megyei tanács vb elnökhelyettesei, dr. Cseh László, a megyei tanács vb titkára és dr. Kocher László, a NEB megyei elnöke. Dr. Varga Jenő üdvözlő szavai után Benei Sándor, a megyei tanács terv- és pénzügyi állandó bizottságának elnöke, a tanácsülés levezető elnöke tett javaslatot a napirendre. A tanácsülés napirendjén szerepelt a tanácsok 1963. évi zárszámadásáról és gazdálkodási munkájáról, valamint az idei költségvetési, népgazdasági tervfeladatokról szóló beszámoló, a községfejlesztési verseny elmúlt évi eredményeinek ismertetése, valamint a NEB félévi munkatervének jóváhagyása. Az első napirendi pontról szóló — előzetes írásban is kiadott — előterjesztés előadója dr. Varga Jenő elvtárs volt. Amint a beszámoló megállapította, az új tanácsi ciklus első évéről a számszerű adatok tükrében kedvező kép tárul elénk. Ezekben az eredményekben a megválasztott új tanácstagoknak igen jelentős politikai, társadalmi szervező tevékenysége ölt testet. Az állandó bizottságokban dolgozó tanácstagok minden tanácsi szinten nagy munkát végeztek a feladatok végrehajtása, az eredmények elérése érdekében. A javulás a szakigazgatási szervek, az alsóbb tanácsok és végrehajtó bizottságok eredményes irányító tevékenységét tükrözi. A bevételek, valamennyi forrás tekintetében, kedvezően alakultak és jelentős túlteljesítést, a tervezettel szemben több mint 22 milliós többletbevételt értünk el. A kiadási előirányzatok teljesítése és a felújításra rendelkezésre álló összegek felhasználása is jobb volt az előző évinél. A tanácsi ipar termelése 23,7 százalékkal nőtt, mezőgazdasági termelésünk — a kedvezőtlen időjárás ellenére is — 9.5 százalékkal volt jobb, mint az előző évben. Számos új létesítménnyel gazdagodott megyénk. A lakosság bevételeinek gyarapodását mutatja a 192 millió forinttal növekvő takarékbetét-állomány, s az életkörülmények javulására utal a U százalékos kiskeres
