Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-18 / 90. szám

oldal 1964. április 18, szombat A Szovjetunió Hose Ciprusi helyzetkép Johnson sajtóértekezlete Ufabb provokáció Jemenben HRUSCSOV szovjet miniszterelnök, az SZKP Központi Bizottsága első titkára 70. születésnapja alkalmából a jókívánságok, üdvözlő táviratok tízezrei érkeznek naponta a moszkvai Kremlbe. A bensőséges évfordulói ünnepségek egyik ese­ménye volt, hogy Nyikita Szergejevics Hruscsov átvette a Kremlben a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa által adományozott magas kitüntetéseket. A magyar, a lengyel és a bolgár testvérpárt kül­döttségei után megérkezett az ünnepségre a Ro­mán Munkáspárt küldöttsége is. melyet Ion Gheorghe Maurer, az RMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a minisztertanács elnöke vezetett. A kitüntetések átvétele alkalmából N. Sz. Hruscsov beszédet mondott. A köszönet őszinte szavai után emlékeztette a jelenlevőket a párt XXi kongresszusára, arra a felelősségteljes időszakra, amikor a továbbhaladás helyes irányát, a szemé­lyi kultusz következményeinek felszámolását vizsgálták meg alaposan. A párt. a nép, amikor leküzdötte a személyi kultusz időszakának ne­hézségeit — mondotta Hruscsov — biztos léptek­kel indult előre. A párt életében, társadalmunk életében teljesen helyreállítottuk a lenini elve­ket, felszámoltuk a káros kinövéseket, s hozzá­tenném, hogy mindez sebészi beavatkozás nélkül történt. Utalt a továbbiakban a Szovjetunió fej­lődésének újabb fényeire. Maid a Szovjetunió nemzetközi kapcsolatairól beszélt. Pártunk eddig is erősítette, a jövőben is megszilárdítja a világ minden országának kommunista pártjához fűző­dő testvéri kapcsolatait. Annak ellenére — tette hozzá Hruscsov —, hogy egyes pártok vezetői szakadár tevékenységet folytatnak, az egység erősödni fog, a sza kádárok tevékenysége pedig kudarcba fullad, mert nem az életben gyökere­zik. A kommunizmus a jelenkor hatalmas ere­jévé vált, mert a kommunisták programja meg­felel a munkásosztály, a parasztság, az egész dolgozó nép létérdekeinek. A nép éppen azért vállalja a forradalmat, mert a szabadság, a Bol­dogság, a béke, a jobb élet magasztos céljai lel­kesítik. A születésnapi ünnepségek alkalmából egymás után keresték fel Nyikita Hruscsovot laká­sán és munkahelyén a Szovjetunió állami és tár­sadalmi vezetői, a testvéri államok küldöttséged­nek taigjai, a .diplomáciai testület képviselői. Több állam magas kitüntetést adományozott N. Sz. Hruscsovnak születésnapja alkalmából. MAKA RI ŐSZ ciprusi érsek athéni tanácsko-EGY NÁP Á KÜLPOLITIKÁBAN zásai után visszaérkezett Nicosiába. Rövid sajtó­­értekezletet tartott, me­lyen hangoztatta, hogy teljes egyetértés jött létre Ciprusról a görög kor­mány vezetőivel folytatott tanácskozáson. Hozzá­tette: „A sziget felosztása nem lenne megoldás, sőt, tovább bonyolítaná a problémát.” Rosszi­­desz, a ciprusi ENSZ-küldött jegyzéket intézett a Biztonsági Tanácshoz és ebben tiltakozik a tö­rök nacionalisták újabb terrorhadjárata ellen. A ciprusi törökök a közelmúltban támadást intéz­tek Nicosia görög negyede ellen és sortüzet in­téztek bevásárlásaikat végző görögökre. New Yorkban közölték, hogy Ausztrália és Űj Zéland elutasította U Thant ENSZ-főtitkámak azt a ké­rését, hogy haderőket bocsásson az ENS2 ren­delkezésére. Dánia ebben a kérdésben még nem nyilatkozott. JOHNSON amerikai elnök fontos sajtóértekez­letet tartott a Fehér Házban. Bejelentette, töb­bek között, hogy Erhard nyugatnémet kancellár június 12-én Washingtonba látogat. Május 18-án Willy Brandt nyugatnémet polgármestert fogad­ja az elnök. Johnson közölte, hogy az Egyesült Államok és Kolumbia megegyezett, hogy előze­tes tanulmányokat folytatnak egy csatorna eset­leges megépítéséről, az Atlanti- és a Csendes­óceán között. Az első amerikai tudóscsoportok már meg is érkeztek Bogotába. A SEATO érte­kezletéről szólva, elégedettségét fejezte ki az el­nök, mindössze a francia állásponttal kapcsolat­ban ejtett néhány borúlátó megjegyzést. Eluta­sította azonban azt a gondolatot, hogy nagyobb szabású szovjet—amerikai kereskedelmi megál­lapodásokat lehetne kötni a közeljövőben. A két ország között azonban — mondotta — e terüle­ten továbbra is fenntartják az érintkezést. Az elnök egyébként belpolitikai problémákról szól­va igyekezett rózsaszínűnek feltüntetni a gazda­sági helyzetet és meggyőzni a jelenlevőket arról, hogy Amerika az újabb fellendülés korszakába érkezett. A JEMENI Köztársaság jegyzéket intézett a Biztonsági Tanácshoz, s ebben tiltakozik amiatt, hogy angol bombázó repülőgép április 10-én is­mételten megsértette Jemen légiteiét. Home brit miniszterelnök ezzel kapcsolatban igyekezett ér­veket felsorakoztatni az alsóházban munkáspárti küldöttek kérdéseire válaszolva. Kitérő válaszai­ban még azt is megkockáztatta, hogy igazolja más országok területe ellesni angol provokációk létjogosultságát. Erősödik a lengyel—-jugoszláv gazdasági együttműködés Tito elnök as idén Lengyelországba látogat BELGRAD. (MTI) A jugoszláv—lengyel gazda­sági együttműködési vegyesbi­zottság befejezte munkáját. A bizottság belgrádi ülésén részt vett lengyel küldöttség vezető­je, Piotr Jaroszewicz miniszter­elnök-helyettes és a jugoszláv delegáció vezetője, Milos Mi­nies, a szövetségi végrehajtóta­nács alelnöke a vegyesbizottság ülésszakáról szóló jegyzőkönyv aláírása után sajtóértekezletet tartott. Mindketten hangsúlyozták, hogy a lengyel—jugoszláv kap­csolatok új szakaszba léptek. Jaroszewicz rámutatott arra, hogy a két ország között létez­nek bizonyos különbségek a ter­vezés és a termelés igazgatása rendszerében, de ez semmikép­pen sem gátolja Jugoszlávia és Lengyelország gazdaságának együttműködését. Újságírók kérdésére válaszol­va Jaroszewicz kijelentette, hogy Lengyelország örömmel várja Tito elnök ez évben sor­ra kerülő látogatását, amelynek pontos dátumát később fogják kitűzni. Tito és Gomulka tár­gyalásain — mondotta — Ja­roszewicz — minden bizonnyal megvizsgálják a két ország kap­­csalatai bővítésének és elmé­lyítésének lehetőségeit. Piotr Jaroszewicz lengyel mi­niszterelnök-helyettes és az ál­tala vezetett küldöttség csütör­tökön este hazautazott Belgrád­­ból. A Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának piénuma ATHÉN (TA&ZSZ) Az Avgi című lap pénteken közleményt hozott nyilvános­ságra a Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának plénumáról, amely értékelte a görög népnek a februári parla­menti választásokat, a demok­ratikus erők egyesítésének mó­dozatait. A plenum elítélte a Kínai KP vezetőinek kísérleteit, hogy dogmatikus, szektás és neotroc­­kista nézeteiket rákényszerítsék a nemzetközi mozgalomra, el­marasztalta' megengedhetetlen szakadár tevékenységüket, az SZKP és más pártok elleni rá­galmazó kirohanásaikat. A Görög Kommunista Párt szükségesnek tartja rövid időn belül a kommunista és mun­káspártok nemzetközi értekez­letelek összehívását. Hírek sorokban BERLIN. Április első hetében újabb 227 személy települ át Nyugat- Németországból a Német De­mokratikus Köztársaságba. A legtöbb áttelepülő — 105 sze­mély — Észak-Rajna—Vesztfá­­lia és Alsó-Szászország ipari vi­dékeiről érkezett. Végéhez közeledik a belga orvossztrájk A belga kormány Theo Le­­fevre miniszterelnök elnökleté­vel pénteken délelőtt rendkí­vüli minisztertanácsot tartott. Az ülés után a kormány szó­vivője kijelentette, hogy a köz­vetítő kísérletek eredményekép­pen remény van az orvos­sztrájk közeli befejezésére. Brüsszeli politikai körökben úgy tudják, hogy a kormány megküldte a orvosszövetségnek s,minimális” feltételeit a kérdés rendezéséről. A szövetség veze­tői még nem nyilatkoztak a kormányjavaslatokkal kapcso­latban. A kormány tervezett társa­dalombiztosítási intézkedései miatt 17 nappal ezelőtt megin­dult reakciós jellegű sztrájk közben tovább szedi áldozatait. A katonai ügyész vizsgálatot rendelt el egyik brüsszeli kli­nikán az orvosi segély elmara­dása miatt bekövetkezett halál­esettel kapcsolatban. Ugyanak­kor kihallgattak két orvost, aki­ket azzal vádolnak, hogy az egyik brüsszeli kórház műtőjé­be vezető villanykábelt elvág­ták, így akarván megakadályoz­ni, hogy ott műtétet végezze­nek. % Amerikai szenátorok a dél-vietnami intervenció ellen WASHINGTON. (TASZSZ) Gruening alaszkai szenátor szenátusi beszédében szörnyű­nek, visszataszítónak és szük­ségtelennek nevezte az ameri­kaiak dél-vietnami interven­cióját. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok „nem győz­het ebben a háborúban”. „Eb­ben a háborúban — jelentette ki — mi olyan bábkormányok segítésére határoztuk el ma­gunkat, amelyeknek léte a mi támogatásunk függvénye. Ezek a kormányok elnyomják saját népüket.” Gruening után az Oregon ál­lambeli Morse szenátor állapí­totta meg, hogy a dél-vietnami hadművelet soha nem hoz győ­zelmet az Egyesült Államok számára. ACCRA. A ghanai parlament új tör­vényt hagyott jóvá, amelynek értelmében minden ghanai dol­gozó nyugdíjra jogosult. Az új nyugdíjtörvény alkalmazását még ebben az esztendőben meg­kezdik az egész országban. A nyugdíjhoz a dolgozó fizetésé­nek öt százalékával, a munkál­tató pedig a fizetés tíz százalé­kával járul hozzá. SALISBURY. A dél-rhodésiai rendőrség pénteken letartóztatta egy nő­tüntetés számos résztvevőjét. A 300 felvonuló az angol főmeg­bízott rezidenciája előtt Joshua Nkomo üldözése miatt tünte­tett. TOKIO. Egymillió kétszázezer japán dolgozó lépett sztrájkba pénte­ken a nagy tavaszi munkás­megmozdulások keretében. A sztrájkharcban 16 iparági szak­­szervezet tagjai vesznek részt. A statiszták előlépnek Az atqmfegyverkezés ellen A francia atomfegyverkezés ellen küzdő mozgalom április 26-ra nagyszabású béketüntetést készít elő Párizsban. A mozga­lomhoz máris számos politikai párt és szervezet csatlakozott. Jules Moch volt miniszter, szocialista parlamenti képvise­lő a sajtó részére tartott tájé­koztató-értekezleten ismertette a mozgalom célkitűzéseit: harc a degaullei „elrettentő erő,, el­len, általános és teljes leszere­lés, Franciaország csatlakozása a moszkvai atomcsendegyez­­ményhez, tevéket részvétel a genfi tizennyolchatalmi értekez­leten« Évekkel ezelőtt panaszol­ta Kubitschek, az akkori brazil elnök, hogy hazáját statiszta szerepre kárhoz­tatja a nagy északi szom­széd egy gyűlöletes színjá­tékban, s ennek a szerep­nek egyszer véget kellene vetni. Hogy ?, megmaradt a jámbor óhajnál, az az ő lel­kiismeretére tartozik. Utó­dai megpróbáltak kitömi ebből a méltatlan szerep­körből. Az imperializmus metodi­kája, ha őrzi is még a „régi szép idők” némely rekvizítumát, ezek a „régi szép idők” nincsenek töb­bé. Lehet még kormányo­kat buktatni puc csókkal, főként Latin-Amerikában, de számolni kell a skanda­lummal. Katonailag ugyan a volt gyarmatok összeha­sonlíthatatlanul gyengéb­bek az imperialista hatal­maknál, s gazdaságilag is sokkal kisebb erőt képvi­selnek. S katonai és gazda­sági gyengeségükkel együtt sem tűrik el, hogy a fej­lett tőkés országok kényük­­ked vükre parancsolgassa­nak* Természetesen azok az or­szágok, amelyeket gyűjtő néven harmadik világnak szoktunk nevezni, nagyon sokban különböznek egy­mástól. A világ más és más táján találhatók, a fejlődés különböző fokain állnak, nem azonosak történelmi hagyományaik, hogy az el­ütő bőrszínt, vallást stb. ne is említsük. S mégis, van egy tulajdonság, amely áthidalja mindezeket a kü­lönbségeket. A fiatal, füg­getlen államok szinte ki­vétel nélkül ellenzik a gyarmatosítást. A szemben­állás „fő oka” már nem egyforma: az egyik csak nyilatkozni hajlandó a ko­­lonializmus erkölcstelen voltáról, a másik viszont pénzzel és fegyverrel, sőt, ha szükséges, önkéntesek­kel is támogatja a függet­lenségükért harcoló népe­ket. Amikor a világszerve­zetben szavazásra tették fel azt a határozati javas­latot, amely függetlenséget követel minden gyarmati népnek, 89 küldöttség mon­dott igent, s a kolonialista hatalmak nem merték meg­kockáztatni az ellenszava­zatot, csupán tartózkodtak. Némely fiatal állam veze­tőinek járatlansága és túl­zott jóhiszeműsége olykor megkönnyíti a gyarmatosí­tók dolgát. Gondoljunk csak Kongóra, vagy arra, hogy nem mindenütt isme­rik fel rögtön a Közös Piac vagy az amerikaiak ígéreteiben a csalétket. A nyílt faj üldözés viszont egyöntetű elintézésre talál nemcsak az ENSZ-ben, ha­nem egyéb nemzetközi fó­rumokon is. A régi értelemben vett perifériák megszűntek pe­rifériák lenni. Ázsia, Afri­ka és Latin-Amerika népei figyelemre méltó szerepet játszanak a világpolitiká­ban. Fellépésük súlyát nö­veli, hogy sok kérdésben közösen járnak el. Nem is egyszer az ő kezdeménye­zésük lódította ki a holt­pontról a leszerelési tár­gyalásokat. A fegyverkezési hajsza megszüntetésében ezek az államok többszörö­sen érdekeltek. Egyrészt megszabadulnának az ál­landó háborús fenyegetés tői, másrészt megtakaríta­nának jó néhány milliár­­dot, amit fegyverekre köl­tenek, végül a nagyhatal­mak a felszabaduló anyagi javakat gazdasági fejleszté­sükre fordíthatnák. A köz­gazdászok kiszámították, hogy a jelenlégi katonai kiadások egyötödéből a mostani generáció életében arra a szintre lehetne emelni a harmadik világot, amelyen ma Anglia vagy Franciaország él. A fiatal, független álla­mok állandó érintkezésben vannak egymással, s kü­lönféle ideiglenes és állan­dó koordinációs szervezetet hoztak létre. Az Ázsiai­­afrikai Szolidaritási Tanács legutóbbi ülésén Algéria javasolta, hogy e szerve­zetet terjesszék ki Latin- Amerikára is. A március 21-én megnyílt világkeres­kedelmi értekezlet előtt is több egyeztető eszmecserét tartottak. AlighanerA ez is hozzájárult ahhoz, hogy a genfi monstre értekezlet valóságos tárgyalás, nyílt tárgyalás lett. az imperia­lizmus ellen. A nyugati polgári sajtó éppen ezért nem is nagyon kedveli ezt a témát. Ha ír is róla, többnyire panaszkodik, «károsak Hans Roepper, a Frankfurter Allgemeine áp­rilis 8-i számának vezér­cikkében. „Egyszerűen fel­foghatatlan, miért tűrik az ipari országok, hogy min­den ellenállás nélkül a vádlottak padjára hurcol­ják őket és a fejlődő or­szágok minden nyomorúsá­gáért az ő nyakukba varr­ják a felelősséget.” Java­solta: Leckéztessék meg a konferencia elnökét, dr. Prebischt, U Thantot, az ENSZ főtitkárát, a többiek­kel pedig értessék meg, hogy a fejlett ipari orszá­gok nem hagynak maguk­nak dirigálni. A dolog persze nem úgy áll, hogy Genfben a har­madik világ feltételeket akar diktálni a Nyugatnak. A helyzet az, hogy a Nyu­gat nem kényszerítheti rá a maga akaratát ezekre az országokra, s ezért méltat­lankodnak a burzsoá la­pok. Ezt a sorsdöntő válto­zást nem csupán és nem is elsősorban önmaguknak köszönhetik a fiatal álla­mok. Erenburg hasonlatá­val élve, a szociálisa tá­bor a nemzetközi politika Golf-áramlata, amely az imperializmus dermesztő le­­hellete ellenére egyre kelle­mesebbé teszi a világpoli­tika klímáját. Ebben a szinte melegházi klímában virágba szökkenhet a har­madik világ valamennyi pozitív tulajdonsága. Zala Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents