Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-13 / 61. szám
s. oldal 1964. március 13, péntek A bolgár párt- és kormányküldöttség Fejér megyében A Todor Zsivkov vezetésével hazánkban tartózkodó bolgár párt- és kormányküldöttség csütörtökön Fejér megyébe látogatott. Ütjük első állomása Marton- vásár volt, ahol felkeresték a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutató Intézetét. Résztvett a látogatáson dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bi- zotságának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke és Lo- sonczi Pál földművelésügyi miniszter. A vendégeket a kutatóintézetben Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Juhász János, a Fejér megyei pártbizottság első titkára, Bujdosó Imre, a Fejér megyei tanács vb elnöke és dr. Rajki Sándor, az intézet igazgatója fogadta. Dr. Raj ki Sándor tájékoztatta a vendégeket az intézet munkájáról és a kutatások eredményeiről. Az intézet szoros kapcsolatot tart a bolgár kutatókkal és társintézetekkel, elsősorban a plov- divi mezőgazdasági főiskola nö- vénynemesitési tanszékével. Rendszeresen kicserélik az új fajtajelölt hibrideket, valamint a fiatal beltenyésztett törzseket. Hasonlóképpen kölcsönösen te- nyészanyagokat. küldenek egymásnak a gabonatermesztési kísérletek eredményének fokozására. A gyümölcsöző együttműködést mutatja az is, hogy tavaly a martonvásári intézet 42 tagú kollektívája tett „körutazást” Bulgáriában, felkeresett számos kutatóintézetet és értékes tapasztalatcserét folytatott a bolgár kollégákkal. Az elmúlt években rendszeressé vált a kiadványok, tudományos dolgozatok tenyészanyagok kölcsönös cseréje. A jó hagyományokat természetesen az idén folytatni akarják: a tervek szerint Mar- tonvásárról újabb szakemberek látogatnak el a baráti Bolgár Népköztársaságba, s az intézet is fogad bolgár szakembereket, A részletes tájékoztató után a bolgár vendégek számos kérdést tettek fel az intézet munkájára, kutatási programjára, terveire vonatkozóan, majd a beszélgetés után megnézték az intézet korszerű hibrid üzemét. fl román pártküldöttség Phenfanba érkezett PHENJAN. (TASZSZ) A Koreai Munkapárt Központi Bizottságának meghívására csütörtökön Phenjanba érkezett a Román Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége, Maurernek, a párt politikai bizottsága tagjának vezetésével. A repülőtéren Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának elnöke, valamint a párt és a kormány más vezetői fogadták a küldöttséget. Ban!*rablás fényes nappal Nyugat-Berlinben Ezer márka pénzjutalmat tűzött ki a nyugat-berlini bűnügyi rendőrség annak a bankrablónak a kézrekerítésére, aki szerdán fényes nappal behatolt a kereskedelmi és ipari| banknak a Teplitzer Strassen lévő fiókjába. Ott fegyverrel sakkban tartotta a banktisztviselőket, majd mintegy 10 000 márkás zsákmányával egérutat nyert. A rendőrség annyit megállapított, hogy a tettes egy lopott Volkswagent „vett igénybe” a menekülésre. Később az autót a banktól hat kilométerre, Steglitz kerületben megtalálták. A rendőrség azt gyanítja, hogy ugyanaz yolt a tettes, aki január 28-án kirabolt egy posta- hivatalt, mivel a postarabló is lopott autót (szintén Volkswagent) használt, s később azt a kocsit is Steglitz kerületében sikerült megtalálni. A vendégek ezután Székes- fehérvárra mentek, ahol a megyei pártbizottság ebédet adott tiszteletükre. Az ebéden Juhász János és Todor Zsivkov pohárköszöntőt mondott. Ezután a Székesfehérvári Villamossági, Televízió- és Rádió- készülékek gyárát keresték fel, a gyárlátogatás után gyűlésen találkoztak a gyár dolgozóival. A Trud cáfolata MOSZKVA. (TASZSZ) A moszkvai Trud „szemleíró” aláírásával közölt cikkében cáfolja azt a nyugati híresztelést, hogy a szovjet szakszervezetek kapcsolatokat akartak volna létesíteni a spanyol fasiszta álszakszervezetekkel. Tavaly ősszel az U NESCO nem politikai alapon történő küldöttségcsere programjában felvetődött az a terv, hogy szovjet dolgozók egy csoportja Spanyolországba látogatna. A nyugati propaganda ezt az utazást úgy állította be, mintha a szovjet szakszervezetek fel akarták volna venni a kapcsolatot Franco „szindikátusaival”. A Trud rámutat, hogy szó sem lehetett a szovjet szak- szervézetek részvételéről ezen a kongresszusi komédián, majd hozzáteszi, hogy a Franco-féle fasiszta rendszer szakszervezeteinek „liberalizálódásáról” terjesztett mesének semmi köze a valósághoz. Nehezen alakul meg a Ciprusra kiltfendfi ENSZ-erő Megnyílt as Olass KP országos értekezlete Algériai—jugoszláv hivatalos tárgyalások Ismét készülődnek a kubai ellenforradalmárok Gyarmatosítók — szürke fianellruhában A New York-i üvegpalotában az Egyesült Nemzetek Szervezete régóta meghozta határozatát a gyarmatosítás ellen. S a világszervezet főtitkársága a múlt évben tervet volt kénytelen kidolgozni az iroda- helyiségek számának növeléséről, hogy hely jusson a felszabadult, független országok képviselőinek. Közben a világ négy sarkáról izgalmas és nyugtalanító hírek érkeznek. Brazília északkeleti részén „éhség-lázadások” törtek ki; Kelet- Afrikában angol gyarmati katonaság jelent meg néhány frissen felszabadult országban; ellentét van kifejlődőben néhány hajdani afrikai francia gyarmat és a többi afrikai független állam között; francia és amerikai befolyás birkózik Délkelet-Ázsiában; ugyanott az angolok új, látszólag független állam- alakulatot hoztak létre, amely a távoli Borneó-szigetén fellobbantotta a dzsungelháború lángját. És végül, de nem utolsósorban: a küszöbön álló genfi világkereskedelmi értekezleten a volt gyarmati és általában a gazdaságilag gyengén fejlett országok elkeseredett vádirat benyújtására készülnek a hajdani gyarmatosítók ellen. Igen; az élet, a valóság jóval bonyolultabb, mint a New York-i üvegpalota padsorainak megoszlása. A gyarmatosítás rendszerére sorsdöntő, súlyos csapások zúdultak, s az régi formájában sohasem állhat többé talpra. Az élet azonban bebizonyította annak a marxista- leninista tanításnak az igazságát, amely a gyarmatosítás gyökerét a gazdasági alávetettségben, a gazdasági függésben látja. Ennek megfelelően öltözött át a vereségek kényszerítő hatása alatt a kolonia- lizmus — neokol onial izmussá. Más szóval: új ruhát öltött a régi gyarmati elnyomás rendszere. ÁLCÁZOTT MÓDSZEREK Az utóbbi évek eseményeit figyelve meg lehet állapítani a neokolo- nializmus néhány döntően fontos ismérvét. Ezek a következők: 1. Az ellenőrzés fenntartása és fokozása a politikailag felszabadult országok gazdasági fejlődése fölött, a helyi tőke alárendelése az imperialista monopóliumoknak. 2. A gyarmatosító hatalom vagy hatalmak ügynökeinek uralomra juttatása a felszabadult országokban. 3. A politikai függetlenségüket kivívott országok bevonása a gyarmatosító hatalmak által vezetett regionális szövetségekbe. Különösen fontos figyelembe venni azt, hogy végső esetben (lásd Dél-Vietnam) a neokolonializmus a régi gyarmatosítás legnyíltabb fegyveres módszereihez is hozzányúl — de ahol csak lehetséges, elkerüli ezeket a módszereket. Amikor néhány afrikai és ázsiai lap szerkesztői Hruscsovval a neokolonializmus módszereiről beszélgettek, a szovjet miniszterelnök ezt mondotta nekik: „A gyarmatosítás új formái és módszerei mindenekelőtt azért veszélyesek, mert álcázottak. Korábban könnyű volt az ellenséget felismerni. Ma valamilyen ,segély- szakértő”, tekintélyes üzletember, gazdasági vagy katonai tanácsadó — vagy éppen a nemzetközi valutaalap biztosának szürke flanellruhája mögé bújik.” A jelenlegi nemzetközi események, illetve a mögöttük meghúzódó áramlatok változatos felrajzolása is alátámasztja ezeket az értékeléseket. A VESZÉLYES „OLLÓ” A neokolonializmus egyik alapvető új kizsákmányolási módszere a nyersanyagok csökkenő és az ipari termékek növekvő árainak kihasználása. A gyengén fejlett és volt gyarmati országok természetesen elsősorban mezőgazdasági cikkeket és nyersanyagokat exportálnak. A tőkés világban azonban a legfejlettebb országok mezőgazdaságában óriási új tőkebefektetések történtek, ami a mezőgazdasági árak eséséhez és árvédelmi intézkedések bevezetéséhez, sőt, mezőgazdasági túltermelési válsághoz is vezetett. Az iparban a technikai fejlődés rohamosan csökkentette a nyersanyagok Iránti szükségletet, miután a műanyagok eg^re nagyobb szerepet kapnak. Ebből adódik, hogy a volt gyarmati országok cikkeit a gyarmatosító hatalom egyre olcsóbban veszi át, az oda kivitt termelőeszközök árát pedig egyre magasabbra srófolja. így úgynevezett „árolló” keletkezik. Az árolló következményeképpen a fejlődő országok károsodása sokszorosan felülmúlja az úgynevezett „segély” összegét. így például a nigériai kakaóbabért 15 százalékkal, a chilei rézért átlag 30 százalékkal fizetnek kevesebbet az amerikai monopóliumok, mint a világpiaci árak. India 10 évvel ezelőtt még 2500 jutazsákért kapott egy közepes villany- motort, ma ugyanezért a motorért több mint 5000-et kell kivinnie. Ugyanennek a fejlődésnek a következményeképpen az amerikai monopóliumok a volt gyarmati országokba befektetett tőke után évi 120 százalékos bruttó hasznot húztak — több mint két és félszer any- nyit, mintha ugyanezt a tőkét egy másik magas fejlettségű ipari országban fektették volna be. Ez voltaképpen a neokolonializmus alapvető gazdasági módszere, amelynek kihasználása rendkívül sokféle formát ölt. Az említett példákon kívül a Hruscsov által említett nemzetközi valutaalap amerikai megbízottai kifejezetten pénzügyi módszerekkel szolgálják az említett célokat. Latin-Amerikában (például Argentínában) úgynevezett „stabilizációs tervet” kényszerítenek az országra. Ennek lényege az iparosítás megakadályozása és a monopóliumok előjogainak fenntartása volt — mint az amerikai segély további folyósításának feltétele. Sok ezer kilométerre Argentínától, pontosan ugyanez a folyamat ismétlődött meg egyebek között Iránban. Ezen az általános irányzaton belül az egyik leglátványosabb új módszere a gyengén fejlett országok szembe állítása egymással. Természetesen, ennek az alapja is az előbb említett „árolló”, amelynek köve1’—t'ben a politikailag fügéét’0*' ‘ vált, de gazdaságilag fejletlen hajdani gyarmati országok kétségbeesetten kutatnak piacok után cikkeik számára. Ezt használta ki például a Közös Piac, amikor tavaly nyáron egyezményt írt alá tizennyolc afrikai állammal (hajdani francia gyarmatokkal). Az egyezmény értelmében ezek az országok bizonyos könnyítéseket kap- nap cikkeik számára a nyugateurópai piacon — ami magától értetődően elzárja a kaput a többi afrikai ország előtt —, amelyek lényegében ugyanazokat a termékeket szeretnék exportálni. Ez a manőver e pillanatban mindazoknak a neokolonialista törekvéseknek gazdasági alapja, amelyek az afrikai földrész frissen felszabadult országainak megosztására, szembeállítására, s így az imperialista befolyás fenntartására törekszenek. BELSŐ HARCOK TÜKÖRKÉPEI Ez a módszer már közvetlenül elvezet a neokolonializmus fejlődésének legújabb és leglátványosabb jelenségeihez. A Közös Piac és az afrikai országok szerződése ugyanis már az atlanti blokkon belüli befolyási harcot is tükrözi, hiszen egyben a francia és nyugatnémet neokolonializmus térhódítását szolgálja az Egyesült Államok neoko- lonializmusának betörésével szemben. Napjainkban a Távol-Kelet szinte tankönyvbe illő példákat szolgáltat erre a küzdelemre. A közelmúlt- hónapok egyik legfeltűnőbb eseménye volt például, hogy a katonailag megvert „hagyományos” francia gyarmatosítás új ruhába öltözve, neokolonialista mezben igyekszik visszatérni a Távol-Keletre. Ennek a manővernek a végrehajtásához felhasználják a Dél- Vietnamban, Kambodzsában és másutt megmaradt francia gazdasági érdekeltségeket. Világos: erre a lépésre csakis azért kerülhetett sor, mert az Egyesült Államok a maga részéről nem tudta alkalmazni a neokolonializmus hajlékonyabb módszereit, „hagyományos” gyarmati háborúba bonyolódott Dél-Vietnam- ban, s ezzel elmélyítette délkeletázsiai politikájának válságát. , Ugyanezt a válságot használja, ki nappjainkban az angol neokolmiia- lizmus, amikor elveszített és formailag független hajdani gyarmataiból megalkotta a Malaysia Allam- szöveséget. Ez az államszövetség ma az érintetlenül maradt angol gazdasági pozíciókra épül, és az angol befolyás életben tartását célozza a Távol-Keleten, az új, neokolonialista viszonyok között. AZ CJ RUHA — CSAK PÓTMEGOLDÁS Az eddigiekből is kitűnik, hogy a „szürke flaneilruhába” bújtatott modern gyarmatosítás megjelenése voltaképpen annak a vereségnek következménye, amelyet a szocializmus, a szocialista országok gazdasági, politikai, katonai erőnövekedése és a gyarmati felszabadító harc fellendülése mért a hagyományos „klasszikus” gyarmatosításra. A „szürke flanellruha” csak pótmegoldás, hiszen a gazdasági uralmat is könnyebben lehetne fenntartani a nyílt katonai uralom feltételei között. Ebből következik, hogy a küzdelem legfőbb hadszíntere a gazdaság. Természetesen lehetnek olyan országok, amelyeknek szükségszerű és igazságos fegyveres harcban kell megküzdeniük az új gyarmatosítással. (Angola, Dél- Vietnam stb.) A politikai függetlenségüket már kivívott országok esetében azonban, amelyek a neokolonialista roham legfőbb célpontjai — a gazdasági harcé a főszerep. Ebben a gazdasági küzdelemben sorsdöntő súlya van a szocialista országok létének és segítségének. Ez a segítség igen sokoldalú, változatos formákat ölt. Alapvető célja azonban a formák változatossága mellett is azonos: segíteni a politikailag független, de a neokolonializmus gazdasági hálójában vergődő országoknak, hogy saját lábukra állhassanak, felépíthessék korszerű iparuk alapjait, erős állami szektort hozzanak lére a külföldi monopóliumok behatolása ellen — s így saját lábukra állva megvívhassák azt a hosszú, a politikai uralom lerázásánál is lényegesen nehezebb és bonyolultabb küzdelmet, amit a gazdasági függetlenség elérése jelent. Csakis ez vezethet el a neokolonializmus pusztulásához. Gömöri Endre NYUGATI hírügynökségek jelentése szerint némi haladás tapasztalható a Ciprusra küldendő ENSZ fegyveres erő felállítására vonatkozó hosszas tárgyalásokban. A költségvetési fedezet biztosítása ma már nem okoz gondot. Annál nehezebben megy az ENSZ-haderőben való részvételre felkért országok részéről a hozzájárulás megadása. Jellemző, hogy a hat érintett nagykövet közül, akinek U Thant személyes memorandumot adott át, egy sem tudott még végleges ígéretet tenni. Nagy-Britannia példája után most Törökország is tudomására hozta az ENSZ- főtitkámak, hogy a rendfenntartó csapatok késnek, sem az angol, sem a török kormány nem hajlandó „mérsékletet” tanúsítani. A török kormány jegyzéket juttatott el az USA és Anglia ankarai nagykövetségére, felszólítva a két országot: Tegyenek meg mindent a „súlyos komplikációk” elhárítására. A szigeten egyébként nyugodt a helyzet, csak Ktimában került sor lövöldözésekre. Az UPI jelentése szerint a török csapatok ciprusi támaszpontjukról Nicosia felé indultak. Az amerikai hírügynökség ebből arra következtet, hogy újból nagyobb összecsapásokra lehet számítani. NÁPOLYBAN csütörtökön megnyílt az Olasz Kommunista Párt országos értekezlete, amelynek munkájában több mint ezer küldött vesz részt. Jelen vannak a konferencián az Olasz Kommunista Párt Ifjúsági Szövetség képviselői is. Az értekezleten beszámolnak a párt politikai helyzetéről és részletesen megtárgyalják azokat a stratégiai lépéseket, amelyeket az olasz munkásegység szempontjából a párt fontosnak tart. A beszámolót egyébként Emanuele Maca- luso, a párt szervezési osztályának vezetője mondja majd el. Az ünnepélyes megnyitáson pedig hivatalos tárgyalásokon találkozott egymással Ben Bella algériai elnök és a Tito jugoszláv köztársasági elnök vezette jugoszláv küldöttség. A Jugoszláviában tartózkodó algériai delegáció a jugoszláv—algériai kapcsolatok kiszélesítéséről tanácskozott. Az a vélemény alakult ki, hogy az eszmecserék rendkívül gyümölcsözőek voltak, és a tárgyalások a teljes megértés és a kölcsönös bizalom légkörében folytak le. A megbeszélések során megállapították a nézetek nagyfokú közelségét, illetve azonosságát mind a kétoldali kapcsolatok kérdéseit, mind pedig azon nemzetközi politikai problémákat illetően, melyekről a tanácskozás folyamán szó esett. Megbeszélések folytak az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front, az FLN és a JKSZ Központi Bizottsága között. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN menedéket talált ellenforradalmi emigránsok ismét provokációra készülnek a Kubai Köztársaság ellen. Az egyik tekintélyes washingtoni folyóirat szerint a provokációs tervek kiagyalója, a kubai renegát Manuel Rey, biztosítékokat kíván az USA kormányától arra, hogy nem akadályozza még "fegyverek és diverzánsok Kubába szállítását. Sőt, olyan irányú" kérelem is elhangzott, hogy az Egyesült Államok ka lonai ereje biztosítsa a várható hadműveletekhez az utánpótlást. Tavaly májusban Rey bejelentette, hogy új fegyveres csoportot szervez, mely egy éven belül fc«ehatol Kubába. Az ellenforradalmár vezető most ügynökei útján tájékoztatta az USA külügyminisztériumát és a CIA illetékeseit, hogy az előkészületek megtörténtek, mindent megtettek a provokáció sikere érdekében. részt vett PaLnyro Togliatti, az OKP főtitkára. ELŐBB négyszemközt rr»#>o'K#n.c'7/íliÍQ^>l<-fxn maíH EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN^
