Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-13 / 61. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ‘KéneKISKUN MEGYEI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM Ára 60 fillér 1964. MÁRCIUS 13, PÉNTEK út , ' iWTÉ Tömegjellegűvé vált a szocialista brigádmozgalom A Szakszervezetek Megyei Tanácsának ülése Készenlétben a telepítő brigádok Támassrendszert építenek a kiskőrösi járás szakszövetkezetei Ezer vagon tőzeggel javítják az új ültetvények talaját Balolasxáltáson Tegnap Kecskeméten, a Szak- szervezetek Bács-Kiskun Megyei Taná'csa ülést tartott, amelyen részt vett Csutorka János, a SZCT Elnökségének tagja, az ÉDOSZ főtitkára, Fabók Zoltán, a SZOT Elnökségének tagja, a SZOT szervezési osztályának vezetője és Déri Emöné, a SZOT szervezési osztályának politikai munkatársa is. A tanácskozáson, amelyet Boltján Mihály, az SZMT elnöke nyitott meg, Szabó Lajos, az SZMT vezető titkára tartott beszámolót. Az eredményekről szólva az előadó megállapította, hogy tavaly megyénk iparának termelése mintegy 20 százalékkal haladta meg az 1962. évit. A minisztériumi ipar 15, a tanácsi ipar 25,3 százalékkal termelt többet, mint az előző évben. Még nagyobb a tanácsi könnyűipar fejlődése, amelynek termelése 33,2 százalékkal növekedett. Az építőiparban azonban már jelentős lemaradás volt, mindössze 85,8 százalékra teljesítette éves tervét. Szabó elvtárs ezután a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos problémákat elemezte, majd így folytatta: — Megyénk‘dolgozóinak anyagi, szociális és kulturális helyzete az elmúlt évben is jelentősen javult. Az 1961. évi 1299 forintos egy dolgozóra jutó átlagkereset 1963-ban 1393 forintra emelkedett. A megye lakosságának pénzbevétele 1962-höz viszonyítva 21,1 százalékkal emelkedett. Munkabér-kifizetés az országos 8 százalékkal szemben megyénkben 18,3 százalékkal volt több, mint egy évvel előbb. A termelőszövetkezeti tagok munkaegységeire 37 százalékkal többet fizettek ki, a lakosság takarékbetét-állománya pedig 174 millió forintra növekedett. Az utóbbi két évben 30 ezerrel nőtt a társadalombiztosításra jogosultak száma. Ám a termelés és az életkörülmények javulása nincs minden területen megfelelő összhangban. Egyes vállalatoknál normalazulás tapasztalható, sőt, a teljesítménybérben dolgozók száma nemhogy növekedne, inkább csökken. Megváltozott a munkaerő- helyzet is. Míg azelőtt főként az élelmiszeriparban, s az építőiparban volt csak munkaerő- hiány, ma már csaknem minden iparágat érint ez a jelenség. A munkaerő-vándorlás sem mutat kedvező képet. Ezután az SZMT vezető titkára a szakmunkáskérdéssel, a termelés minőségi követelményeivel, a szállítási feladatokkal, valamint a szocialista munkaversennyel foglalkozott. Az utóbbival kapcsolatban megállapította, hogy megyénkben tö- megjellegűvé vált a szocialista címért ’küzdő brigádok mozgalma. több helyen azonban a szakszervezetek elhanyagolják irányítását, szervezését. Az idei termelési tapasztalatokról szólva rámutatott, nincs ok az elbizakodottságra, mert a tanácsi könnyűipar csak 87,2 százalékra teljesítette első két havi tervét, de a minisztériumi ipar, az építőipar, a vasipar és a textilipar területén sem kielégítő a helyzet. Végül az előadó megyénk szakszervezeti mozgalmának alakulásával foglalkozott. Megállapította, hogy 1963-ban 12 637 új tagot vettek fel, amely az országos 3 százalékkal szemben 14 százalékos növekedést jelent. Tegnap délelőtt a Hazafias Népfront megyebizottságának székházában ülést tartott a Magyar Hovédelmi Sportszövetség megyei elnöksége. Az elnökség tagjai meghallgatták a megyei intéző bizottság beszámolóját az oktatási évad első felének eredményeiről. A beszámolót Balabán Sándor őrnagy, megyei elnök terjesztette elő. Elmondotta, hogy az MHS V. kongresszusa óta javult a különböző szintű elnökségek es vezető testületek irányító munkája, kialakult, vagy a legtöbb helyen kialakulóban van a társadalmi munkások széles körű és aktiv hálózata. Elsősorban a megyei vezetésben tapasztalható, hogy a vezető szervek Megyénkben egyébként a szak- szervezeti tagok száma már meghaladja a 92 ezer főt, s ha jó szervező munkát végeznek az alapszervezetek, még az idén elérjük a 100 ezres taglétszámot — mondta Szabó elvtárs, majd a szakmaközi bizottságok tevékenységének értékelésével és az SZMT idei munkatervének ismertetésével fejezte be beszámolóját. A tanácskozáson, többek között felszólalt Csutorka János, a SZOT Elnökségének tagja, az ÉDOSZ főtitkára is. N. O. nem csupán határozathozó testületek, hanem a végrehajtásban is aktívan segítő vezető kollektívák. Nem sikerült azonban mindenütt érvényesíteni ezeket az elveket a járások, az alapszervezetek és a klubok vezetésében. A legrosszabb a helyzet a kalocsai járásban és a bajai járás néh ány klu b j ában. U gy an akkor dicséretet érdemel a kiskunhalasi, a kiskunfélegyházi, a bajai és a kecskeméti járási elnökség kollektív munkája. — A kongresszus határozata szerint — mondotta a megyei elnök — 1964-ben olyan mértékben kell megerősíteni a klubokat és alapszervezeteket, hogy képessé váljanak a honvédelmi MÁR a havazás „másodvirágzása” előtt, az enyhébb, fagy- fentes napokon megkezdték megyénk homokon gazdálkodó szövetkezeteiben a telepítést. Így a többi között jó néhány napon át ültették a szőlő vesszőit a tiszakécskei Szabadság, a lász- lófalvi Alkotmány Tsz és a fü- löpházi Rákóczi Tszcs gazdái. A munka folytatásának gátat vetett az időjárás kedvezőtlen alakulása. Ezért csak a telepítésre való felkészülésről adhatunk számot, aminek természetesen nem kicsi a jelentősége, tömegpropaganda, a katonai elő- és utóképzés, a sport, valamint a légoltalmi tájékoztató- oktatás feladatainak ellátására. Az eddigi eredmények alapján az intéző bizottság úgy látja, hogy az egyes helyeken még meglevő hibák ellenére is a célt sikerül elérni, a jelenlegi személyi, anyagi és szervezeti feltételek biztosítják a kiképzési év eredményes befejezését. Az eredményekben nagy szerepe van, annak, hogy az MHS szervezetei ma már általában megfelelő segítséget kapnak a többi tömegszervezettől, a párt és állami vezető szervektől. Ugyanakkor mind szélesebb körben tapasztalható az érdeklődés a lakosság, s az ifjúság részéről az MHS munkája iránt. Az utóbbi félévben hétszáz új tagot vettek fel az alapszervezetek és klubok. Az új tagok között sok a tartalékos tiszt, a leszerelt katona, nagy részük pedig mezőgazdasági dolgozó. Hat új alapszervezet is alakult ebben az időszakban a megyében. Ezután a beszámoló részletesen foglalkozott a különféle sportágak eredményeivel, a tanfolyamok és a kiképzési körök munkájával, valamint a szervezeti élet helyzetével. Az MHS megyei elnöksége az intéző bizottság beszámolóját elfogadta. Első munka a szőlőben Még takarva a szőlő a kecskeméti Üj Tavasz Tsz parcelláin, de a szövetkezeti gazdák már javában végzik a műtrágyázást, ami egyik feltétele a gazdag, termésnek. Holdanként majdnem öt mázsa vegyes műtrágyát szór a sorok közé a képünkön látható brigád, illetve annak öt tagja: Kanizsai Ferenc, Fekete József, Kazinczi János, Steixner Antal és Bíró Mihály. hiszen a tél uralma most már nem lehet tartós. Hogy a kecskeméti járásnál maradjunk, itt bizony a feladat eléggé nagy: szőlőt ugyanis 1300 holdon telepítenek a tavasszal. Mégpedig a terület 40 százalékán fészektrágyázással, ami lassítja a munkát, viszont igen hasznos módszer: biztonságosabb megeredést, korábbi ter- mőrefordulást eredményez. A területek előkészítve várják a munkát, majdnem teljes mértékben a szőlővesszőket is a helyszínre szállították. A TAVASZI telepítés a kiskőrösi járás szakszövetkezeteiben nem jelentős feladat. Hat gazdaságban összesen száz hold, tavaly őszről áthúzódó telepítés vár elvégzésre, ami pár nap alatt be is fejeződik. Ennél fontosabb tennivaló lesz most tavatva segíteni. A költségeket egyébként a szakszövetkezetek saját erejükből fedezik, holdanként mintegy 18 ezer forint ráfordítással. Erre a célra összesen több mint egymillió forintot használnak fel a járás szak- szövetkezetei. Ugyanakkor készülnek az őszi telepítésekre is. A gépállomással már megkötötték a szerződést a talajmunkára, mégpedig úgy, hogy egész nyáron át folyamatosan üzemelhessenek a lánctalpasok. Jelenleg a talajjavító anyagot hordják a kijelölt területekre. Minden holdra 250 mázsa szerves, és hét mázsa, vegyes műtrágyát juttatnak. * Megyénk többi homokos vidékén is „ugrásra készen” várják az idő javulását; így a pálmo- nostori Béke Tsz-ben is, ahol 30 hold szőlő telepítése a tavaszi feladat. A szaporítóanyag nagyobb része a közös gazdaságban telelt, sikeresen. A szövetkezet új szőlője, a most eltelepítendő 30 holddal 150 holdra növekszik, s ebből mintegy 50 hold már az idén termőre fordul. A KISKUNHALASI járás két közös vállalkozásában, a jános- halmiban és a balotaszállásiban is teljes a felkészülés. Jánoshalmán 150 holdon szőlőt és 70 holdon gyümölcsöst létesítenek, Mintegy kétszáz munkást szerződtettek, akik 10—12 nap alatt eleget tesznek a feladatnak. A talaj előkészítése jelenleg már az őszi telepítés alá történik. Hasonló a helyzet Balotaszállá- son is, ahol 800 ezer vesszőt tartanak „készenlétben” a most létesítendő 400 holdas ültetvényhez. Megszervezték a brigádokat, s ezek tagjai jelenleg a tőzeg szétszórásával foglalkoznak,, a tél folyamán ugyanis a tervezett 400 helyett ezer vagon tőzeget vásároltak. A bevonulási korhatár leszállítása után Tovább erősödtek az MHS szervezetei A Magyar Honvédelmi Sportszövetség megyei elnökségének tanácskozása vasszal a három évvel ezelőtt telepített szőlők támaszrendszerének a megépítése, amely az idén már a fél termést ígérő ültetvények fejlődését van hí
