Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-11 / 59. szám

EGH VÁROS ELŐRELÉP Beszélgetés Kalocsa hétéves fejlesztési tervéről a városi tanács vb elnökével Mielőtt teltettem volna kér­déseimet Kriston Ferenc elv­társnak, a Kalocsai Városi Ta­nács V. B, elnökének, előbb ő intézett kérdést hozzám: — Miről volt híres eddig, pon­tosabban miképpen él a hazai köztudatban még mindig Ka­locsa? — A paprika, az érsekség, az érdekes népviselet és népmű­vészet hazájaként — válaszol­tam. — Igen — mondotta Kriston elvtárs — hosszú ideig csak ez volt a köztudatban, pedig Ka­locsa jelene több, s jövője is ígéretesebb, sokrétűbb ennél. A város hétéves fejlesztési prog­ramja közüggyé vált Kalocsán. Ilyen jellegű tervet a megyében egyedül nálunk készítettek. Az előkészítési munkába csaknem félezer ember kapcsolódott be, később a tanácstagi beszámoló­kon, majd az intézmények, vál­lalatok. üzemek dolgozói vita­értekezleteken mondták el ki­egészítő javaslataikat, észrevé­teleiket. A város jövőjét mutat­ja ez a hétéves terv. amit ja­nuár végén közös pártbizottsá­gi és tanácsülésen is megvitat­tunk. — Melyek a program főbb részei? — Abból indultunk ki, hogy 1970-re Kalocsa lakossága a je­lenlegi 14 ezerről körülbelül 20 ezerre növekszik. Hét év múlva az összkeresők 55 százaléka, te­hát mintegy hatezer ember dol­gozik majd az iparban. Tavaly 550 millió forint körül volt a város ipari üzemei­nek termelési értéke, ami 1970- ben, a tervek szerint, megkét­szereződik. Technológiai fejlesz­téssel, rekonstrukciókkal, a ter­melékenység növelésével, a kva­lifikált szakmunkás-utánpótlás biztosításával kívánjuk e nagy­arányú növekedést elérni. A Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat rátért a konzervgyár- tásra, amit tovább fejleszt, s ezáltal a gyár termelési értéke 1970-ben eléri a 464 millió fo­rintot, a jelenleginek csaknem két és félszeresét. A tejüzem fejlesztésére 81 millió forintot, a sütőiparra 65, a a textilfel dolgozóra 70. a malomipar fej­lesztésére pedig 60 millió forin­tot fordítunk. Természetesen növekszik a munkáslétszám is. A műszaki gárdát szintén erő­sítenünk kell: mintegy harminc mérnöki képzettségű szakem­bert igényel majd a város. — Hogyan fejlődik hét év alatt a mezőgazdaság? — Növeljük a gépesítés ará­nyát, és saját erőből szeretnénk a fejlett állattenyésztéshez nél­külözhetetlen takarmányszük­ségletet biztosítani. 1970-re má­jusi morzsoltban számolva — holdanként 25 mázsa kukorica betakarítását tűztük ki célul, a kenyérgabona termésátlagait holdanként 17 mázsára növel­jük. Az ipari növények, a cu­korrépa, a napraforgó, a fűszer- paprika, a kertészeti növények termésátlagainak növekedésére ugyancsak konkrét terveink vannak. Hét év múlva 100 ka- tasztrális holdanként 70 hízott sertést kívánunk adni a népgaz­daságnak. A szakember-után­pótlás érdekében felsőfokú me­zőgazdasági oktatási intézményt szeretnénk létrehozni. _ Mit tartalmaznak a város ko mmunális, művelődésügyi, szociális és kulturális létesít­ményeinek távlati fejlesztési tervei? — Mivel Kalocsa lakossága évről évre gyarapodik, 1970-ig állami és magánerőből mintegy 1700 új lakás építése fejeződik be. A_ Közép­sőkertek helyén elkezdődött az új lakótelep építése. Az idén előreláthatólag 85 állami erő­ből épülő lakást adunk át, amelyek számát évről évre nö­velnünk kell. Ha figyelembe vesszük, hogy az újonnan épülő lakások összkomfortosak, távfű­tésesek lesznek, elképzelhető, milyen nagy feladatot ró ránk általában a városfejlesztési — de elsősorban a közművesítesi _ program megvalósítása. Né­hány éven belül befejeződik Kalocsa csatornahálózatának ki építése. 1970-ig pedig sor ke­rül a közvilágítás fejlesztésere. mellékutcák kivilágítására, uj, száz gyermeket befogadó óvó­két, 16 tantermes iskolát dát, 1970-ig. napközik Felújítják, javítják a tisztasági és strandfürdőket építünk. ezenkívül 2000-rel növeljük a befogadóképességét. 1970—1971-ben — folytatta Kriston elvtárs — valószínűleg általánosan kötelezővé válik hazánkban a középiskola elvég­zése. Ezért átszervezzük, fej­lesztjük középiskolai intézmé­nyeinket. Az a javaslatunk, hogy 1966-ig a kiépülő leány- gimnáziumban öntözéses zöld­ségtermelő és hajtató szakot lé­tesítenek. Az I. István Gimná- niumban konzervipari és me­zőgazdasági gépszerelő szakkö­zépiskolát tervezünk, ahol a ta­nulók az érettségi bizonyítvá­nyon kívül szakmunkás-képesí­tést nyerhetnek. A szakmunkás­utánpótlást ezenkívül fokozott iparitanuló-képzéssel, továbbá esztergályos, géplakatos, szer­számkészítő, autószerelő szak­középiskolai gimnáziumi osztá­lyok szervezésével biztosítjuk. A továbbiakban elmondotta Kriston elvtárs, hogy a jobb egészségügyi ellátás érdekében növelik az orvosok, ápolónők, s egyéb egészségügyi dolgozók létszámát. 1970-ig újabb tíz szakorvos telepedik le Kalocsán, s hét év múlva előreláthatólag kétszerannyi szakorvosi óra jut egy betegre, mint napjainkban. 1966-ban befejeződik a kórház PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja a Báes megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanáesház Szerkesztőségi telefonközpont: 28-19; 23-16. Szerkesztő bizottság: M-38. Vidéki lapok: 11-S2. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér íte Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi posta hi vatalokn® és kézbesítőknél, Előfizetési dij 1 hónapra IS forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: M-S5 index: % 9S5, kibővítése, amikor a kórházi ágyak száma eléri a 740-et. Je­lentősek az egészségügyi gondo­zói hálózat, a mentőszolgálat, az anya- és gyermekvédelem, a közegészség- és járványügy, a gyógyszer- és szociális ellátás fejlesztésére vonatkozó elgon­dolások is. — A megnövekedett igények­kel a kereskedelemnek is lépést kell tartania — folytatta Kris­ton elvtárs. — Ezért fejlesztjük a kereskedelmi hálózatot: cipő-, textil-, leértékeltáru-, RÖLTEX-bolt, s önálló gyer­mekáruház létesül. Bővítjük a vasboltot, a bútorüzletet, a szál­lodát, az éttermet pedig korsze­rűsítjük. Üj illatszerboltot, ház­tartási peremboltot, bútorrak­tárt, ÁBC-boltot, tej- és hús­boltot nyitunk. A vendéglátó- ipar szintén fejlődik: létrehoz­zuk a cukrászműhely bázisüze­mét, új közétkeztetési üzem, tu­rista szálló, három kisvendéglő és három presszó épül. A ka­locsai háziasszonyok igényeit az új vásárcsarnok és két zöld­ségbolt elégíti ki. Kriston elvtárs a következők­kel fejezte be a beszélgetést: — Az most a legfontosabb teendő, hogy a népfrontbizottsá­gok, a tömegszervezetek aktívái segítségével csatasorba állítsuk Kalocsa minden lakóját e nagy­szerű városfejlesztési program lépésről lépésre történő megva­lósításáért. Bubor Gyula A kommunális létesítmények között jelentősek a megyében a tisztasági és strandfürdő-építke­zések. Ezzel egyidejűleg termé­szetesen a már meglevő hideg és meleg vizű fürdők rendszeres Karbantartása és felújítása is szükséges. Tavaly 70 ezer forintos költ­séggel felújították a kiskunfé­legyházi gőzfürdőt. Az elavult kabinok helyett négyszáz férő­helyes ruhatárat létesítettek. A két négyszáz köbméteres meleg­vizes medence és a rendszeres vízellátáshoz szükséges nyo­mást fokozó berendezés egymil­lió forintba került. Eredményes kezdeményezése volt a vállalatnak Félegyházán a KISZ szervezetek tagjainak bevonása a társadalma munká­ba. A fiatalok 50 ezer forint ér­tékű parkosítást végeztek a fürdő területén. A 25 órán fe­lüli társadalmi munkát elért KISZ-istáknak a vállalat egész évre szóló ingyenes strandbelé­pőt ajándékozott. Kiskunhalason — a Vízmű Vállalat székhelyén — bizony igen elhanyagolt állapotban van a strand. Az 1930-as évek elején készült medencét — a városi tanács segítségével — feltölteti a vállalat. A továb­biakban egy új fürdő létesíté­sét tervezik. A tanács már ké­szítteti is ehhez a Népszigeten a mélyfúratú melegvizes kutat. Az állandó fedett kád- és gőzfürdő a harmadik ötéves tervidőszakban készül el. A kalocsai fürdőt tavaly — 160 ezer forintos költséggel — újították fel. Ebben az eszten­dőben a szükséges karbantartá­si munkákon kívül egyéb fel­újítást nem végeznek. A keceli strandfürdőt az el­múlt évben adták át. Az ÉM. Bács megyei Építőipari Válla­lat készítette strand mégis üzemképtelen, mert a medence faláról lehullanak a cementtel ráerősített csempelapok. Vajon lesz-e itt változás, mire bekö­szönt a strandidény? Elhanyagolt épületben kapott helyet a kiskőrösi kádfürdő. Tavaly a kádak karbantartásá­ra és a szivattyúk felújítására 55 ezer forintot költött a válla­lat. A múlt év őszén kezdték és az idén ősszel fejezik be a bácsalmási kádfürdő építését. A 200 ezer forintos beruházással készülő fürdőben nyolc kádat helyeznek el. A Bács-Kiskun megyei Víz­mű Vállalat tavaly tíz strand- és hat tisztasági fürdő fenntar­tási kötelezettségét és gondját vette át a községi tanácsoktól. A statisztikai kimutatások sze­rint á múlt évben a strandokon 273 608, ember fordult meg a tisztasági fürdő látogatóinak száma pedig közel 114 ezer volt. K. M. Tiznilí^í évre ítélték a szadista apát Több napig tartó tárgyalás után hirdetett ítéletet a megyei bíróság Bajnok Gábor 26 éves solti lakos bűnügyében. A sza­dista apa igen fiatalon, 17 éves 30 millió forint értékű építkezés Kalocsán 1964. évben. A nagyarányú építkezéshez építőipari szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat vesz fel az ÉM Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vál­lalat építésvezetősége. Kalocsa, Martinovics u. 3. sz. Szállás, munkaruha és étkezés biztosítva. ÉM. Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat. Kecs­kemét, Klapka utca 34. sz. 784 Férfi segédmunkásokat felveszünk! KÖZPONTIFŰTÉS-SZERELŐ, VlZVEZETÉK-SZERELÖ ÉS ÉPÜLETBURKOLÓ SZAKMUNKÁSOK mellé segítőnek. Munkaruha, munkásszállás, különélés! pótlék és ebéd biz­tosítva, ÉM BÄCS MEGYEI ÄLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT, Kecskemét, Klapka u. 34. 925 korában szokott rá az italra és azóta rendszeresen és nagymér­tékben fogyaszt alkoholt. Ami­kor 22 éves korában megnősült, már szinte naponként leittaso- dott. A tárgyaláson tett vallo­mása szerint szerette feleségéi és nagyon várta, hogy megszü­lessen első gyermekük. A való­ság azonban egészen mást mu­tatott — s oka az alkohol volt. Nemegyszer bántalmazta a fia­talasszonyt, s amikor megszüle­tett Julianna nevű gyermeke, még azt is megverte. Egy alkalommal, amikor a hat hónapos kislány sírt, az apja — ekkor is ittas volt — ököllel a csecsemő fejére ütött, majd a Iáihoz vágta. A kislány kopo­nyacsonttörést és agyzúzódást szenvedett, s ha azonnal nem szállítják egy budapesti kórház­ba, meghal. így is néhány hé­tig eszméletlen volt. Aztán megszületett Bajnokék második gyereke, akire hasonló sors várt, mint a kis Julianná­ra. Mivel az apát „idegesítette” a kisfiú sírása, nadrágszíjjal úgy arcul csapta a hathónapos kicsit, hogy berepedt a homlo­ka. Az asszony nem mert szólni férjének, mert akkor őt is meg­verte volna a minden ember­ségből kivetkőzött Bajnok Gá­bor. A múlt év decemberében pél­dául, amikor a kis Gábor tizen­öt hónapos volt, az apa erősen ittasan tért haza egy disznótor­ból. Megverte a feleségét, majd lefeküdt. Arra ébredt, hogy sír a kisfiú. Az asszony közbeszólt, hogy biztosan éhes a gyerek, megeteti és majd elhallgat. Az apa ennek ellenére berohant a szobába, kivette a kiságyból a síró gyereket, ököllel többször fejbe vágta, aztán az ablak pár­kányhoz csapta. A kisfiú szintén súlyos koponyasérüléseket szen­vedett és csak a szakszerű or- voi kezelés mentette meg. A megyei bíróság az előzetes letartóztatásban levő Bajnok Gá­bort több személyen elkövetett szándékos emberölés bűntetté­nek kísérlete miatt tizenkét évi szabadságvesztésre ítélte, a köz­ügyek gyakorlásától öt évre el­tiltotta és elrendelte, hogy kény­szer alkoholelvonó kezelésnek vesse alá magát. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész súlyos­bításért, vádlott és védője pedig enyhítésért jelentettek be felleb­bezést, o. F 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents