Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-12 / 60. szám
I XIX. CVF. c*. sz. Ara 60 fillér is«*, marc, is, csütörtök Világ proletárjai, egyesüljetek! / Csodálatosan szépen fejlődik nyolcezer fej saláta a Duna— Q_ _ J ' _ _ I "li Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet nagy üvegházá- OZ6Q6S ©IOTT ban. Néhány nap múlva az üzletek kirakataiban csábítják: majd a vevőket. _ . A fedett terület talaját a képünkön látható Csabai István kertészeti mérnök és Acker Ivánné már avégett tanulmányozza, hogy a saláta felszedése után nyomban kitOzdelhessék a paradicsom palántáit is. WW IDŐBEN GONDOSKODNAK A LAKOSSÁG Április 1-én kezdik meg SZÉi\ELLÁTÁSÁRÓL “ 4Zor-,ű“'ffl"“^'.rd"/*fe beváltását Még hidegek vannak, hó borítja a földeket, az elmúlt telek azonban megtanítottak bennünket arra, hogy idejében gondoskodjunk a következő fűtési szezon tüzelőanyag-ellátásáról. Megkérdeztük Szép Ká- rolytól. a Bács-Kiskun megyei TÜZÉP Vállalat igazgatójától, milyen kilátásaink vannak a lakosság következő téli tüzelőigényeinek zavartalan kielégítésére. — Megyénk lakosságának tüzelőanyag-szükséglete az utóbbi években jelentősen megnövekedett — kezdte tájékoztatóját Szép elvtárs. — 1963-ban például 16,9 százalékkal nagyobb mennyiségű, mintegy 37 millió forint értékű tüzelővel többet hoztunk forgalomba, mint a megelőző évben. Míg 1962-ben átlagban 13,7, addig 1963-ban 15,8 mázsa szén fogyott lakásonként. Növekedtek a közüle- tek igényei is, több kórházi kórtermet, iskolát, napközit, bölcsődét kellett fűteni, s ennek következtében összmennyiség- ben mintegy hatezer vagon tüzelővel emelkedett forgalmunk egy év alatt. Ebben az évben a tavalyihoz hasonló mennyiségű szenet és tűzifát kap megyénk. A szállítások azonban folyamatosabbak lesznek, ami lehetővé teszi, hogy a lakosság a hidegek beállta előtt hozzájusson a háztartáshoz szükséges tüzelőhöz. Ennek érdekében határoztunk úgy — az illetékes szervekkel közösen —, hogy az első félévben a közületekkel szemben a lakossági vásárlások lebonyolítását helyezzük előtérbe. A második negyedévben például a SZOT-tüzelőutalványok 52,6 százalékára kiadjuk a téli tüzelőt. A közületek ez idő alatt csak azt a szénmennyiséget kapják meg, amelyre rendeltetésszerű üzemeltetésükhöz szükség van. A tűzianyag minőségére vonatkozóan azt mondhatom folytatta Szép elvtárs —, hogy a tavalyihoz hasonlóan jó szeneket hozunk forgalomba. Ezen belül 16,2 százalékkal több brikett érkezik majd telepeinkre. Az iszapszénnel kapcsolatban megjegyezni kívánom, hogy a megye lakosságának körében az utóbbi időben igen kedveltté vált ez a szénféleség, rohamosan nőttek iránta az igények. A széniszaptermelés ezzel nem tarthat lépést — hiszen a kokszolás melléktermékéről van szó —, ezért nem biztos, hogy mindenki hozzájuthat. Már most szeretném felhívni a lakosság és a szakszervezeti bizottságok figyelmét arra. hogy április 1-én megkezdjük a SZOT kedvezményes tüzelőutalványainak beváltását. Megyénk az 1962. évi szintnek megfelelően 38 ezer TÜZÉP- és 4800 földműves- szövetkezeti telepeken beváltható utalványt kap. Ezeket a rajtuk jelzett hónapban lehet beváltani. Az akció szeptember 30-ig tart. A SZOT-utalványokra járó szén kiadásához a kellő árualapot biztosítani tudjuk, s emellett még a készpénzes vásárlók igényeit is zökkenőmentesén elégítjük ki. Egyébként az utalványok elosztása új alapokon történik. Ugyanis a SZOT, valamint a minisztériumok, felügyeleti hatóságok együttesen döntik el, melyik üzem hány darab utalványt kap. A megyei TÜZÉP Vállalatnak e döntésről jegyzéket bocsátanak a rendelkezésére, s ennek alapján adjuk ki a vállalatok szakszervezeti bizottságainak az utalványokat. Az akció lebonyolítását egyébként a Szakszervezetek Megyei Tanácsa ellenőrzi. Jelentős feladat hárul az akcióval kapcsolatban a szakszervezeti bizottságokra. A zavarok elkerülése érdekében tanácsolom nekik, hogy az utalványok átvétele után azonnal lépjenek kapcsolatba azzal a TÜ- ZÉP-teleppel, amelynek körzetébe tartoznak. Itt jelentsék be az utalványok beváltási határidőinek összesítése alapján, s a dolgozók tüzelőigényeinek megfelelően melyik hónapban szénféleségenként milyen mennyiségre van szüksége az üzemnek. Ily módon az igények ismeretében a szállítmányok megfelelő helyre irányításával a tavalyinál zökkenőmentesebben tudjuk majd ellátni megyénk lakosságát a következő évi téli tüzelővel — fejezte be tájékoztatóját a megyei TÜZÉP Vállalat igazgatója. N. O. A mezőgazdaság és az export (A. I.) A mezőgazdasági termelésre esztendőről esztendőre nagy feladatok várnak. — Gondoskodnia kell az ország lakosságának élelmiszerellátásáról, a feldolgozó ipar számára nagy mennyiségű nyersanyagot kell adnia, s emellett nagyon fontos népgazdasági érdekek fűződnek a mezőgazdasági exporthoz is. Az igaz, hogy a húsz-harminc esztendővel ezelőtti helyzethez képest a mezőgazdasági export részaránya kisebb, mint az ipari termékeké. De azoknak a terményeknek, termékeknek, amelyek ,a mezőgazdaságból vagy az élelmiszer- iparból kerülnek külföldre, most lényegesen nagyobb az értéke, mint a felszabadulás előtt. A mezőgazdasági export tehát fontos helyet foglal el az ország gazdasági életében. Különösen nagy a szerepe a tőkés piacokon, mert míg tavaly a népgazdaság összes exportjából a mezőgazdaság és a mezőgazdasági terméket feldolgozó élelmiszeripar alig több mint 20 százalékkal részesedett, addig a tőkés piacokra irányuló exportnak csaknem ötven százalékát mezőgazdasági, vagy mezőgazda- sági eredetű termékek tették ki. Az idei esztendőben nagyon fontos feladat, hogy a mező- gazdaságnak az export-import egyenlege még kedvezőbben alakuljon. Ezt két módon lehet elérni. Az egyik: csökkenteni a mezőgazdaság termékeinek behozatalát, vagyis megtermelni azokat a terményeket, amelyek a lakosság ellátásához, az állattenyésztés takarmányalapjának megteremtéséhez szükségesek. A tavaly őszi vetés jogossá teszi a reményt: Az idén sikerülhet hazai termésből biztosítani az ország kenyerét. — Azért azonban, hogy a nagyobb vetésterületen valóban jő legyen a termés és a megtermett kenyérgabona a lehető legkisebb veszteséggel raktárba is kerüljön, még nagyon sokat kell termi. Az üzemek szakemberei, vezetői és dolgozói a búzatermesztés időszerű tennivalói során gondoljanak arra is, hogy lelkiismeretes munkájuktól, nemcsak a kenyérellátás függ, hanem az ország kedvező külkereskedelmi helyzete is. A másik feladat: növelni azoknak a terményeknek, termékeknek a mennyiségét és minőségét, amelyek — a hazai igények kielégítése mellett — exportra kerülhetnek. Lehetetlenség lenne valamennyi terményt, terméket felsorolni, s a velük kapcsolatos teendőket egy rövid írásban elmondani. Így csak nagyon vázlatosan néhány .exportra is fontos terményről ás termékről eshet szó. Az ■állati eredetű termékek — köztük mindenekelőtt a marhahús — jelentős arányban részesednek a mezőgazdasági exportban. Az állattenyésztés fejlesztésének hazánkban kulcskérdése a takarmányellátás. A takarmánynövények hozamának nőve delkezésre álló leggazdaságosabb sa módot nyújt arra, hogy a meglevő készleteinket részben gyarapítsuk, másrészt a rendelkezésre álló takarmánnyal több húst, tejet, s más állati terméket termeljünk. A több takarmány — több jószág. A zöldség- és gyümölcsfélék exportja ugyancsak jelentős mennyiségű devizához juttathatja az országot. A termelés fejlesztéséért eddig is sok minden történt hazánkban. A zöldségexportnál a minőség mellett különösen az értékesítés ideje játszik nagyon fontos szerepet. Az úgynevezett primőridőszakban és a késöj utószezonban van arra nagyobb lehetőségünk, . hogy zöldségféléinkkel megjelenjünk a külföldi piacokon. A főszezonban pedig akkor fogadja a külföldi kereskedő a magyar zöldségfélét, ha azzal a hét első napjaiban jelentkezünk. Tehát a szombati, vasárnapi szedést lehet értékesíteni. Mindenképpen indokolt ehhez az eddiginél jobban igazodni. A gyümölcsféléknél az áru egyöntetűsége és jó minősége dönti el az exportképességet. A követelmények nagyon nagyok. A felvásárló kereskedelem sokat tehet az áru megfelelő osztályozásával, csomagolásával. (Bár ezt a munkát érdemes a termelő üzemeknek is magukra vállal- niok, ha van valamelyes lehetőségük rá.) A termelő üzemekre vár viszont a megfelelő növényvédelem. A minőség körüli hibák túlnyomó többsége a rossz védekezés „eredménye”. A védekezés elhanyagolása a termelőket is károsítja, s károsítja az országot is, ezért az eddiginél Is sokkal nagyobb figyelmet érdemel a gyümölcsösök szakszerű gondozása, ápolása. A szántóföldi termények közül a cukorrépa, a napraforgó, a dohány és egy sor aprómag exportja jelent nagyobb tételeket. De fontos a hagyma, a paprika, a rostlen, s még egy sor más növény exportja is, hiszen nagy lehetőségeink vannak ezeknek a terményeknek az értékesítésére. Mezőgazdasági exportunkat az idén azért is számottevően kellene növelni, mert a tavalyi kenyérgabona-vásárlás nagy terheket rakott népgazdaságunkra. Emellett a mezőgazdasági termelés fejlesztése sok műtrágya, gép, s egyéb felszerelés behozatalát teszi szükségessé. Amellett tehát, hogy a mezőgazdasági export hozzájárul az egész népgazdaság fejlődéséhez, a mezőgazdasági termelés fejlesztésének érdekeit külön is szolgálja. Törődjünk többet az exporttermények termelésével, adjon a magyar mezőgazdaság az idén még többet a külföldi piacokra is, hogy hazánk gazdasági erejét növeljük, jó hírünket is tovább gyarapítsuk a földkerekségen.
