Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-10 / 58. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! MVN) KÄS PÄRT BÄCS-K\SKVIM MEGYEI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM A ra 60 fillér 1964. MÁRCIUS 10, KEDD Hétfőn délelőtt Budapestre ér­kezett a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Bolgár Népköztársaság kor­mányának küldöttsége, amely a Képünk a Ferihegyi repülőtéren készült a bolgár küldöttség megérkezésekor. Az előtérben Kádár János és Todor Zsivkov. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a ma­gyar forradalmi munkás—pa­raszt kormány meghívására hi­vatalos, baráti látogatást tesz hazánkban. A küldöttséget Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első tit­kára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke ve­zeti. A delegáció tagjai: Bóján Bolgaranov, a Bolgár Kommu­nista Párt Politikai Bizottságá­nak tagja, a központi bizottság titkára, Tano Colov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának póttagja, miniszter­elnök-helyettes, az ipari és épí­tési bizottság elnöke, Ivan Por ■pov. az állami tudományos és műszaki fejlesztési bizottság el­nöke, Ivan Basev, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottságának tagja, külügyminisz­ter, Petar Tancsev, a Bolgár Népi Földműves Szövetség ál­landó bizottságának titkára, igazságügyminiszter és Jancso Georgiev, a Bolgár Népköztár­saság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, aki Budapesten csatlakozott a küldöttséghez. A küldöttséggel együtt érke­zett Budapestre Ludmilla Zsiv- kova, Todor Zsivkov leánya. A bolgár vendégek fogadásá­ra ünnepi díszbe öltözött a Feri­hegyi repülőtér. Magyar, bolgár zászlók, vörös lobogók díszítet­ték a repülőtér főépületét. Az épület homlokzatán ott volt To­dor Zsivkov és Kádár János nagyméretű arcképe, alatta két­nyelvű felirat: Testvéri szeretet­tel köszöntjük a szocializmust építő bolgár nép küldötteit. A repülőtér betonján a fővá­rosi gyárak, üzemek, hivatalok, intézmények mintegy nyolcezer dár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnö­ke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, va­lamint a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai. Ott volt a fogadtatásnál az MSZMP Köz­ponti Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a kormánynak számos tagja, a politikai, a gaz­dasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. A bolgár delegáció 11—18-as különrepülőgépe néhány perccel negyed 10 után gördült be a re­pülőtér betonjára. A gépből ki­lépő Todor Zsivkovot és a kül­döttség többi tagjait elsőként Kádár János, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Ajtai Miklós, a Po­litikai Bizottság póttagja, az Országos .Tervhivatal elnöke és Péter János külügyminiszter üdvözölte. A felsorakozott dísz­őrség parancsnoka jelentést tett, majd felcsendültek a bolgár és magyar himnusz hangjai. Todor Zsivkov Kádár János társasá­gában ellépett a díszőrség előtt. Üttörők virágcsokrokkal köszön­tötték a delegáció tagjait, akik ezután a fogadtatásukra megje­lent magyar közéleti vezetőket, a diplomáciai testület képvise­lőit üdvözölték. A budapesti bol­gár kolónia tagjainak nevében népviseletbe öltözött gyerekek kedveskedtek virágcsokorral á bolgár delegációnak. A vendé­gek ezután az üdvözlésükre összegyűlt budapesti dolgozókat köszöntötték. Bolgár és magyar Ezután Kádár János mondott üdvözlő beszédet. Kedves Zsivkov elvtárs! Kedves bolgár barátaink! Kedves elvtársak! Szívből örülünk, hogy bolgár barátaink meghívásunkat elfo­gadva, eljöttek hozzánk látoga­tóba. Forró elvtársi szeretettel köszöntöm Budapesten, hazánk fővárosában Todor Zsivkov elv­társat, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának el­ső titkárát, a Bolgár Népköz- társaság Minisztertanácsának elnökét. Szívből köszöntőm Bol­garanov, Colov, Popov, Basev, Tancsev és Georgiev elvtársa- kat, a bolgár párt- és kormány- küldöttség tagjait, a kíséretük­ben érkezett elvtársakat, vala­mennyi kedves vendégünket. (Taps.) Őszintén kívánjuk, hogy mindnyájan érezzék jól magu­kat nálunk, szocializmust építő országunk, a magyar nép tisz­telt és szeretett vendégeiként. Mi nagy jelentőséget tulajdonítunk a bolgár párt- és kormánykül­döttség magyarországi látogatá­sának. Bizonyosak vagyunk ab­ban, hogy a küldöttség látogatá­sának, tanácskozásainak ered­ményeként még tovább erősödik népeink testvéri barátsága, szo­cialista együttműködésünk. Bolgár barátainkkal közös tö­rekvésünk, hogy országaink, né­peink összefogása, erős szolida­ritása, jó együttműködése, kap­csolataink további erősödése hasznos módon járuljon hozzá a szocialista országok, a nem­zetközi kommunista mozgalom, valamennyi imperialistaellenes és békeerő tömörítéséhez. Népeink barátsága századok­ra nyúlik vissza. A bolgár nép támogatta Kossuthot, az 1848-as (Folytatás a 2, oldalon,) Ott álltunk a bölcsőnél (M. L.) Pedagógusok és tanít­ványok, szakemberek és a tár­sadalmi szervek képviselői együtt tárgyalták meg a legutóbbi he­tekben a felnőttoktatás új tan­tervét. Széles körű vita volt va­lóban. Tanácskoztak a felnőtt- oktatásban a legjobb eredmé­nyeket felmutató tantestületek: Kecskeméten, Kiskunfélegyhá­zán, Kiskunhalason, és Kiskun- majsán. Szaktárgyanként meg­vitatták aprólékosan az új tan­tervet a szaktanárok Kiskőrö­sön. És elmondták a véleményü­ket a hallgatók is néhány köz­ségben, termelőszövetkezetben, ahol a Hazafias Népfront ren­dezett vitát. Izsákon, Tompán és Kecskemét egyik külterületi is­kolájában, Katonatelepen. Különösen megragadó volt egy-egy ilyen Népfront rendezte megbeszélés. A katonatelepi vi­tán például részt vettek a dol­gozók általános iskolájának hall­gatói, tanárai, a szakmunkás- képző tanfolyam hallgatói, a Népfront és a Nőtanács városi titkára, s még a szőlészeti ku­tató intézet ottani telepének üzemvezetője is. Valamennyien felelősséggel, nagyon megfontol­tan szóltak az új tantervről. A hallgatók szavain érezhető volt, hogy nem könnyítéseket sürget­nek, nem a tananyag csökkenté­sét akarják elérni, hanem azt szeretnék ha könnyebben, ered­ményesebben és főképp a min­dennapi élet számára is haszno­sabban tanulhatnának a jövő­ben. A többiek pedig azért jöt­tek el és azért mondták el a vé­leményüket, mert ismerik a fel­nőttoktatás gondjait, támogatják dolgozóik, vagy a hatáskörükbe tartozó lakosság tanulását. Tud­ják, hogy mit jelent az emberek számára egyrészt a bizonyít­vány, másrészt a tanulás, ifjabb éveikben elveszett lehetőségei­nek pótlása. Százak és ezrek látnak neki évente, hogy megszerezzék azt a tudást, műveltséget, szakkép­zettséget, amihez a maga idején valamilyen okból nem juthattak hozzá! Voltak, akik már tavaly, ta­valyelőtt megjósolták: e felnőtt- oktatás ideje — legalábbis alsó fokon — lejárt, aki tanulni akart, az már elvégezte az álta­lános iskolát, ezután már egyre kevesebb lesz a jelentkező. Egyszer majd csakugyan el­fogynak a felnőttek az általá­nos iskolából, hiszen a mostani fiatalok gyakorlatilag valameny- nyien elvégzik a nyolc osztályt. De egyelőre még óriási „tarta­lékok” vannak, sajnos. A tanu­lási kedv nem csökken. Tavaly például öt és fél ezren vizsgáz­tak Bács-Kiskun megyében az általános iskola utolsó osztályá­nak anyagából. Az idén pedig 30 százalékkal több a hallgató. Még csak azt sem mondhat­juk, hogy fogytán vannak az idősebbek, mert a beiratkozot­tak 54 százaléka harminc éven felüli. így számolódik fel foko­zatosan — és gyorsuló ütembe* — a múlt öröksége. Bizonyság erre az is, hogy a dolgozók ál­talános iskolájában megyeszer- te 3700 tanyai, falusi paraszt- ember tanul. S az összlétszám- nak 80 százaléka fizikai dolgo­zó, egynegyede pedig nő. Milyen lesz az új tan terv? A viták egyik legérdekesebb ta­nulsága az volt, hogy a tanterv kidolgozóinak és a hallgatóknak az álláspontja úgyszólván rész­leteiben is egybevágó. A legfontosabb változás az, hogy ezután nem a gyerekek számára összeállított anyagot tanulják a felnőttek, hanem az életkori sajátosságaiknak meg­felelő, az érdeklődési körükhöz, élettapasztalataikhoz és minden­napi életkövetelményeikhez sza­bott anyagot. A történelem ta­nításában például nagyobb he­lyet kap az ókor rovására az utóbbi évszázad anyaga, vágy az irodalom anyagából kivonulnak a mesék, a számtan pedig e pél­dáit a munkában előforduló esetekből menti. Nem célunk itt részletesen is­mertetni a szakmai vonatkozá­sokat. A végső döntés még hát­ra van néhány részletkérdésben, így e tantárgy-csoportosítás, az osztályok elnevezése ügyében és néhány hasonló szervezeti kér­désben. De a fő cél és a hozzá­vezető út már világos: a dolgo­zók általános iskolája képes lesz az eddiginél jobban megadni az általános, korszerű műveltség alapjait és hozzásegíteni hall­gatóit a mezőgazdasági, vagy ipari szaktudás megszerzéséhez. S az is bizonyosra vehető a szé­les körű viták láttán, hogy az eddiginél is átfogóbb társadalmi segítségre számíthat a felnőtt oktatás. Ezúttal bizony ismét megcá­foltuk — mint ahogyan annyi­szor megesik — egy régi böl­csességet, ezt a közmondást, hogy „sok bába közt elvész a gyerek”. Sokan, nagyon sokan bábáskodtak a felnőttoktatás új tantervének születésénél. De ebből az újszülött egészségesebb, életrevalóbb lett. Több mint hétszáz miilié forinttal növekedett a szövetkezeti gazdaságok vagyona Összesítették a zárszámadási eredményeket Elkészült megyénk 355 terme­lőszövetkezete és termelőszövet­kezeti csoportja 1963. évi gaz­dasági eredményeinek összesítő­je. A mérleg a szövetkezeti gaz­daságok nagyarányú fejlődését, jövedelmezőbb árutermelését tükrözi. Tavaly 276 millió fo­rinttal nagyobb értékű mező- gazdasági terméket állítottak elő, s adtak át az államháztar­tás részére, mint 1962-ben. Csu­pán a zöldségfélékből 12 ezer vagonnal értékesítettek. Jelentős összegeket fordítot­tak megyénk termelőszövetkeze­téiben a gazdálkodás fejleszté­sére, korszerűsítésére is. A töb­bi közt 100 millió forintot költöttek a majorok bővítésére. Ösz- szesen csaknem 300 új léte­sítmény készült el a tanya- központokban. Növekedett a géppark, s az elő­ző évinél' darabszámra, valamint típusra is több munkagéppel könnyítették a termelést, ösze- szességében egy év alatt 661 millió forinttal növekedett a tsz-ek vagyona. Nemcsak gazdaságilag, hanem szervezetileg is jelentős mér­tékben szilárdultak a közös gaz­daságok. Az idei évre is jól felkészül­tek tsz-eink: közvetlenül a termelés céljára 85 millió forinttal tartalékoltak töb­bet, mint az elmúlt eszten­dőben. A közös gazdaságok erősödé­sével növekedett a szövetkezeti gazdák jövedelme is. Mintegy 90 millió forinttal osztottak töb­bet számukra, mint az előző év­ben, s 2200 forinttal nőtt az egy tagra eső részesedés. A szoká­sosnál mintegy 3 millió forint­tal többet tartalékoltak a szo­ciális alapra. Egészségesen fejlődtek az alacsonyabb típusú társulá­sok is. A termelőszövetkezeti csopor­tokban nagyobb mértékben tér­tek rá a fejlettebb nagyüzem termelésre, s ennek érdekébe: tavsly mintegy 33 millió forin értékben növelték közös épüle­teik számát és a gépparkjukat. A tszcs-k közös vagyona mint­egy 52 millió forinttal növeke­dett Budapestre érkezett ^ a bolgár párt- és kermányküldöttség küldötte gyűlt össze a Bolgár Népköztársaság párt- és kor­mánydelegációjának köszöntésé­re. Megjelent a fogadtatáson Ká­I zászlók, üdvözlő feliratok emel­kedtek a magasba, amikor Tó­dor Zsivkov Kádár János társa­ságában elhaladt a budapestiek sorfala előtt.

Next

/
Thumbnails
Contents