Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-08 / 57. szám
& oldal 1964. március 8, vasárnap Hruscsov beszéde a februári plénum határozatainak végrehatásiról MOSZKVA; (TASZSZ) A szombati Pravda közli annak a beszámolónak teljes szövegét, amelyet Hruscsov mondott február 28-án a párt, a tanácsi és a mezőgazdasági vezető funkcionáriusok értekezletén. Beszédében Hruscsov hangoztatta, hogy a mezőgazdaság fejlesztésére határozottabban kell felhasználni a dolgozók anyagi érdekeltségét. Biztosítanunk kell a munka jobb megfizetését azok számára, akik termelékenyebben dolgoznak, akik kevesebb munka- és eszközráfordítással többet termelnek — mondotta. — Küzdeni kell az egyenlősdi ellen, a végzett munka alapján történő díjazás elvének betartásáért. A vezetés módszereiről szólva rámutatott: Vessünk véget annak a méltatlan gyakorlatnak, hogy a rosszul dolgozó vezetőket egyik helyről a másikra helyezzük át. Ez nem helyes. Támaszkodjunk jobban a fiatal dolgozókra. „Bízzanak a fiatal dolgozókban, támogassák őket és ők biztos kézzel vezetik majd előre a gazdaságot” — jelentette ki. Hruscsov felszólította a hazai és a külföldi tudomány legjobb eredményeinek fokozott felhasználására, majd élesen bírálta azokat a vezető szerveket, amelyek a kolhozok 1955-ben bevezetett új tervezési rendszerével ellentétben vetési terveket kényszerítenek rá a kolhozokra és elfojtják a kolhozparasztok kezdeményezését. A kolhozokra tartozik annak eldöntése, hogyan tudják minél jobban, észszerűbben kihasználni földjüket. Hruscsov ipari és közigazgatási kérdésekről is szólt, majd a Központi Bizottság nevében meggyőződését fejezte ki, hogy a decemberi és a februári plénum határozatainak teljesítésével valóra válnak a párt által kitűzött feladatok. Tito és Ben Bella Nisben BELGRAD. (MTI) Ben Bella, az Algériai Demokratikus Köztársaság elnöke, aki hivatalos látogatáson Jugoszláviában tartózkodik, szombaton Tito elnökkel együtt, országjáró kőrútjának első állomására, Nisbe érkezett. Nisben az algériai elnök beszélgetést folytatott a városi tanács képviselőivel a vidék gazdasági és kulturális fejlődéséről, majd megtekintette ennek a nagy kelet-szerbiai gazdasági központnak az ipari létesítményeit. Nisből Tito és Ben Bella Szvetozárevóba utazik, majd pedig at algériai államfő folytatja útját Szarajevó felé. Pénteken megkezdődtek Tito és Ben Bella hivatalos tárgyalásai. A megkezdett tárgyalások később Brioni szigetén folytatódnak. További megbeszélést tartott az Algériai Nemzeti Felszaba- dítási Front (FLN) küldöttsége és a JKSZ Központi Bizottságának delegációja. A ciprusi ENSZ-akció Zsákutcában a leszerelési értekezlet Újabb lengyel békekezdeményezés A második „belgrádi« értekezlet előtt KARÁCSONY, vagyis két és fél hónap óta gyűlölködve áll szemben a Ciprus lakosságának egyhatodát képező török kisebbség, a többséggel, a görögökkel és a fel-fel ugató fegyverek bőven szedték áldozataikat. Még csütörtökön is bomba robbant Nicosiában, a fővárosban, és az északi vidékein életeket oltottak ki az egymásra lövöldöző ciprusiak. Valójában nem a hosszú idő óta jó viszonyban élő két népcsoport tagjai állnak egymással szemben, hanem a függetlenségét nemrég kivívott maroknyi nép és az angolszáz imperialista körök. Ezek foggal-körömmel igyekeznek tartani a szigeten levő NATO-támaszponto- kat, és az ország életében az 1960-ban zürichi és londoni ún. garanciális szerződések révén még megőrzött pozícióikat. Ezért küldtek az angolok nyakrafőre újabb nagy csapatkötelékeket oda és szították az ellentéteket a két népcsoport, valamint a Török- meg Görögország között. Támogatták ugyanis az ankarai kormány követelését a sziget kettéosztására. De a kis ciprusi nép példamutató szilárdsággal és egységgel utasított vissza minden kísérletet, amely szuverenitását vagy területi épségét sértette. És a Szovjetunió félreérthetetlenül melléjük állt, és a Biztonsági Tanácsban a világ színe elé került a probléma. Ismét bebizonyosodott, hogy az ENSZ az éles nemzetközi viták megoldásának helyévé válhat, ha egyrészt kellő türelemmel keresik a kölcsönösen elfogadható megállapodásokat, másrészt pedig a kalandorpolitikára hajlóknak kemény következetességgel megvilágítják: ma már a békeszerető erők diktálnak és nem az agresszióra spekuláló monopóliumok. A Biztonsági Tanácsban öt nem állandó tag kompromisszumos javaslatot dolgozott ki, amelynek értelmében ENSZ-rendfenntartó erőket küldenek a szigetre három hónapra, a ciprusi, az angol, a görög és a török kormánnyal való fnegállapodás alapján. Közbevetőleg: e legutolsó betoldással csempészték be a garanciális szerződések érvényességét. A főparancsnokot az ENSZ-főtitkár nevezi ki és az neki tesz jelentést, s a költségeket az érdekelt államok viselik. A javaslat nem felel ugyan mindenben meg a követelményeknek — pl. lényeges kérdésekben a főtitkárra ruházza a döntés jogát és így megkerüli a tanácsot —, de megakadályozza a Ciprus ellen irányuló agressziót és megvédi a köztársaság törvényes jogait, jobb megoldás híján tehát elfogadható kormánya számára. így a javaslatot a Biztonsági Tanács szerdán egyhangúlag megszavazta. Vereséget szenvedtek a NATO- kórök és az angolszász diplomácia, fontos új szakaszba lépett a ciprusi kérdés rendezése. Kijelölték a keretet, amelyen belül a megoldás megtalálható. A szigetország népe kétségtelenül megkeresi a rendezés módját; A VILÄG e részén talán közelebb jutott a rendezéshez egy vitás kérdés, de a genfi tárgyaláson a nyugati hatalmak sorozatos elterelő műveletekkel visznek zsákutcába minden kísérletet, amely korunk főproblémáját a leszerelést kívánja rendezni. Ékre mutatott rá Gramiko külügyminiszter a hét elején tett nyilatkozatában. Azt fejtegette, milyen erőfeszítéseket tesz a szovjet kormány, s pl. a nyugati aggodalmak eloszlatására előterjesztette indítványát az ún. „atomer- nyőre”, amelynek az a lényege, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok a leszerelés befe-' jezéséig megtarthatja bizonyos számú nagy hatósugarú és egyéb rakétáit. Ezáltál elesik az a kifogás, hogy a leszerelés időszakában nem történik gondoskodás az országok biztonságáról. A nyugati hatalmak mintfen eszközzel kitérnek a javaslat konkrét megtárgyalása elől — mutatott rá a szovjet államférfi — mint ahogy nem hajlandók alaposan megvitatni a váratlan támadások elhárítását szolgáló intézkedéseket, atom- íegyvermentes övezetek létesítését, a fegyveres erők csökkentését, katonai költségvetések lefaragását vagy a béke megszilárdítását szolgáló egyéb indítványt. A leszerelés problémáját ki keil vinni a zsákutcából — hangsúlyozta befejezésül; MlG London és Washington oly makacsul ez ellen áskálódik, addig a Szovjetunión kívül más szocialista országok is erőfeszítéseket tesznek a békés együttélés elveinek győzelme érdekében. Ez a forrása a lengyel kormány csütörtökön nyilvánosságra hozott emlékiratának, amely közbeeső lépésként a közép-európai atomfegyvermentes övezet felé javasolja, hogy Lengyelországban, Csehszlovákiában és a két német államban —, de persze más környező államokról is lehet szó — fagyasszák be a nukleáris fegyvereket. Más szóval állapodjanak meg, hogy az érintett területeken nem gyártanak ilyen fegyvereket, s nem szállítanak további tömegpusztító fegyvereket Európa e térségébe. A béke megőrzésének gondolata hatja át a Varsóban kedden Kekkonen finn elnök és a lengyel vezetők között megindult tárgyalásokat is. hiszen mindkét ország el akarja tüntetni a népek életéből a fegyverekkel való zsarolást és a háborút. SZERDÁN hozta nyilvánosságra a ceyloni külügyminisztérium a közleményt, hogy Tito és Nasszer elnökök, valamint Bandaranaike asszony ceyloni miniszterelnök megállapodtak: újabb csúcstalálkozóra hívják össze az el nem kötelezett országokat. Ennek előkészítésére ülnek ösz- sze március 23-án ezeknek az országoknak a nagykövetei. Éppen a Biztonsági Tanács bevezetőben említett határozata mutatja, milyen sokat tehetnek az el nem kötelezett országok a nemzetközi feszültség enyhítésére. E készülő „második belgárdi értekezlet” — ugyanis először Bel- grádban találkoztak a tömbökön kívül álló országok képviselői — fényében Ben Bella algériai és Tito jugoszláv elnök csütörtökön a jugoszláv fővárosban kezdődött tárgyalása túlnő a világ alapvető kérdéseit azonos módon megítélő két ország kapcsolatainak bővítésén, s átfogó nemzetközi jelentőséget kap. Hiszen mindkét ország népének, s vezetőinek mélységes meggyőződése, hogy az el nem kötelezett országok második konferenciája előmozdítja a világ békéjét, gyarapítja a békés együttélésért, és a gyarmati rendszer végső felszámolásáért síkraszálló erőket. EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN Köszöntjük bolgár barátainkat! Hétfőn érkezik Magyarországra a szeretettel és érdeklődéssel várt bolgár párt- és kormány- küldöttség, amelyet Todor Zsiv- kov elvtárs, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke vezet. Öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy körünkben üdvözölhetjük a testvéri bolgár nép, a forradalmi múltú Bolgár Kommunista Párt kiemelkedő vezetőit. Látogatásukat nemcsak örvendetes eseménynek tekintjük, hanem kitűnő alkalomnak arra, hogy újabb magaslatokra emeljük a két ország együttműködését, kicseréljük tapasztalatainkat, számba vegyük közös tennivalóinkat az országaink szocialista építése és a béke megvédése terén. Népeink történelme a közös harc számos tiszteletre méltó hagyományára tekinthet vissza. Meghajtjuk fejünket a százezer antifasiszta bolgár katona előtt, akik a szovjet hadsereg oldalán részt vettek hazánk felszabadításában. S hajjár barátságunk a messzi múltban gyökerezik, a magyar és a bolgár nép végképpen csak a szocializmus útján talált egymásra. Felszabadult népeink immár 20 esztendős felhőtlen barátságának sziklaszilárd alapja, hogy azonos világnézetet vallunk, a közös jelen és jövő terveinek megvalósításán dolgozunk, és összefogunk a béke megvédésére. A legutóbbi években szorosabbá váltak kereskedelmi kapcsolataink. Magyarország és Bulgária áruforgalma az elmúlt 5 esztendőben mintegy 70 százalékkal emelkedett, s minden lehetőségünk megvan arra, hogy a jövőben még intenzívebben kereskedjünk. A szocialista múnkamegósztás, a kooperáció, és á gyártásszakósftás térhódításával egyre több áruval segítjük egymás népgazdaságát. E vonatkozásban már számos jó példát sorolhatunk fel. Magyarország dokumentációkkal, szakemberekkel, gépekkel és — nem utolsósorban — megrendelésekkel segítette pl. a bolgár rádióipar kifejlesztését. Ezzel nemcsak magasabb fokra emelkedett a szocialista munkamegosztás, hanem újabb lehetőségek születtek a magyar ipar számára a nagy jövő előtt álló iparág, az elektronika kiépítésére. Hasonlókat mondhatunk kulturális és tudományos kapcsolatainkról is, amelyek keretében egyre több szakembert; művészt, együttest, kiállítást, filmet, stb. cserélünk. S nem feledkezhetünk meg a testvéri barátság ezernyi nagykövetéről, -a turistákról sem, akik a barátság szívekben gyökeredző szálait fonják a két ország köré. A magyar—bolgár barátság; együttműködés és szövetség azért nagy jelentőségű a béke szempontjából, mert mindkét ország egymás között, vagy más szocialista országokkal erősítik kapcsolataikat a szocialista tábor egységét és erejét gyarapítják, gyorsítják valamennyi szocialista ország fejlődését. A szocialista államok közössége pedig a világbéke legfontosabb támasza, a békés egymás mellett élés legkövetkezetesebb harcosa. Így válik két szocializmust építő nép barátsága a történelmi események befolyásolásának számottevő tényezőjévé. A szocialista építés, valamint a nemzetközi helyzet megítélésének kérdéseiben kialakult teljes nézetazonosságunk alapja a Magyar Szocialista Munkáspárt és a. Bolgár Kommunista Párt eszmei-politikai közössége. Mindkét párt internacionalista kötelességét következetesen teljesítve harcol a szocialista országok összeforrottságának megszilárdításáért. Még sorolhatnánk tovább lupéink, pártjaink és kormányaink közötti igaz barátságunk tényeit. Reméljük, hogy kedves bolgár vendégeink érezni fogják a feléjük áradó forró baráti érzéseket. Olyan ország népét köszöntjük ezzel, amely lerázva az osztályelnyomás bilincseit, sikeresen építi szocialista hazáját: Mély rokonszenvvel követjük Bulgária fejlődését, és a bolgár nép nagy eredményeit a magunkénak érezzük. Mindezt személyesen is tapasztalni fogják drága barátaink. A két ország vezetői közötti tárgyalások megerősítik majd az elvek és célok teljes azonosságát és újabb távlatokat tárnak együttműködésünk elé. Kívánjuk, hogy kedves vendégeink nagyon jól érezzék, magukat vendégszerető magyar népünk körében. Todor Zsivkov életrajza Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Minisztertanács elnöke 1911 szeptember 7-én született a szófiai járás Pra- vec nevű községében, szegényparaszt családból. Ifjú korában egy szófiai állami nyomdában dolgozott, s munkája melleit elvégezte a képzőművészeti szakiskolát, majd a gimnáziumot. 1928- ban belépett a Bolgár Kommunista Ifjúsági Szövetségbe. 1932-ben az illegális kommunista párt tagja lett, ahol hamarosan felelős pártmunkára jelölték. 1934-től 1911-ig Szófia több kerületi párt- bizottságának volt a vezetője. Miután a hitlerista hadsereg megszállta Bulgáriát és megtámadta a Szovjetuniót, Todor Zsivkov minden erejével azon dolgozott, hogy megszervezze a bolgár nép harcát a hitleri megszállók és bolgár kiszolgálóik ellen. Mint a Bolgár Kommunista Párt szófiai körzeti bizottságának tagja, 1943?ban a párt megbízásából a potevgrádi járásban szervezte és irányította a partizánmozgalmat. 1944 szeptemberében partizánegységeket és katonai csoportokat vezetett a fővárosban és környékén. Szeptember ?- ról 9-re virradó éjszaka ezek az egységek biztosították a fegyveres antifasiszta népfelkelés győzelmét. Az ország fel- szabadulása után Todor Zsivkov felelős párt- és állami tisztségeket töltött be. 1945- ben a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának póttagja, 1948-ban pedig a Központi Bizottság tagja lelt. 1948- tól 1919-ig a Bolgár Kommunista Párt szófiai bizottságának első titkáraként, a hazafias arcvonal városi bizottsága és a városi tanács elnökeként tevékenykedett. 1950-ben a BKP Politikai Bizottságának póttagjává és a KB titkárává, 1951-ben a Politikai Bizottság tagjává választották. 1954-től a BKP Központi Bizottságának első titkára, 1962 november 19-én a nemzetgyűlés a Bolgár Minisztertanács elnökévé választotta. (MTI)
