Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-08 / 57. szám
TM Az MSZMP Központi Bizottságának levele a Magyar Nők Országos Tanácsához Az MSZMP Központi Bizottsága a következő levelet intézte a Magyar Nők Országos Tanácsához: — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága meleg szeretettel üdvözli a magyar nőket március 8-a, a nemzetközi nőnap, a nemzetközi demokratikus nőmozgalom harcos ünnepe alkalmából. — Több mint fél évszázada már, hogy ezt a napot a világon mindenütt a nők emberi és társadalmi egyenlőségéért vívott harc jegyében ünnepük a haladás hívei. Hazánkban Írott és íratlan törvény a nők politikai, társadalmi és gazdasági egyenjogúsága. A magyar nők a férfiak egyenrangú és egyenjogú küzdőtársai a szocializmus építésében. A nemzetközi nőnapon tisztelettel adózunk a magyar nőknek, akik nagyszerűen helytállnak az alkotó munkában, és a tanulásban. — Köszöntjük a nőkben az egyenrangú küzd őtársakal, akik nemcsak megértik a szocialista építés céljait, hanem sokat tesznek is népünk, hazánk anyagi, szellemi és erkölcsi felemelkedéséért, megtanultak a szocialista társadalom érdekei szerint gondolkodni, cselekedni, és vallják, hogy a társadalom és az egyén, a család boldogulásának egyetlen, közös forrása a becsületes, odaadó munka. A párt bizton számít asszonyainkra és leányainkra terveink valóra válásában, az előttünk álló feladatok végrehajtásában. — Tisztelet az anyáknak, akik betöltik nemes hivatásukat és új erkölcsű embereket nevelnek szocialista társadalmunk számára. Segítjük őket gyermekeik nevelésében, és azon vagyunk, hogy gondoskodás, szeretet övezze vala- mennyiüket. — Egész társadalmunk arra törekszik, hogy mirul több segítséget nyújtson a nőknek azoknak a gondoknak és nehézségeknek megszüntetéséhez, amalyek munkájuk, anyai hivatásuk és a család körüli kötelezettségeik ellátása okoz. A nők számára könnyebb helyzet, gondtalanabb élet csak az ország további erősödéséve/l, a termelés emelkedésével jöhet létre. Életünk javulása tudásunktól, helytállásunktól, szorgalmunktól függ. — A magyar nők óhaja, eszménye a békés alkotó munka, a nép jóléte, gyermekeik boldog jövője. Jól tudjál: hogy egyéni sorsuk, népük és hazájuk sorsa összefügg az emberiség békéjével, haladásával, a népek barátságával. Ezért a magyar asszonyok és lányok ott vannak a békéért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért küzdő százmilliók soraiban. Áthatja őket a szabadságukért, nemzeti függetlenségükért, emberi jog, küzdő népek iránti szolidaritás mély érzése. — A párt Központi Bizottsága, a népköztársaság kormánya egész társadalmunkra támaszkodva harcol a tartós békéért, a béke fenntartása, a társadalmi rendszerek békés versengése közelebb visz bennünket célunkhoz, a szocializmus teljes felépítéséhez, és ami ezzel egyet jelent: a szebb, gondtalanabb, kulturáltabb élethez. E célok eléréséért az élet minden területén szívvel-lélekkel dolgoznak a magyar nők is. — Tisztelettel és szeretettel köszöntjük a magyar nőket, az anyákat, a lányokat, a termelő munkában, az oktatásban, az élet egyéb területein dolgozó és családjukat gondozó nőket. Kívánjuk, hogy az idei esztendő újabb boldogság, örömök és sikerek forrása legyen számukra. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Kádár János Világ proletárjai, egyesüljétek! A MA&VAR. SZOCIALISTA MVNíKÁSPARZT BÄCS“ K'SKV/IM megyei lapja XIX. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM 4ra 80 fillér 1964. MÁRCIUS 8, VASÁRNAP Az építőipari határosat után... {•«ÖLI: q Százhúsz brigád versenyez a szocialista címért Erősödik az üzemi demokrácia Beszélgetés az ÉDOSZ megyei titkárával Séta Kecskemét jövőjébe A Széchenyi tér 1. száma ípület bontásának láttán, a napokban egyik tréfás kedvű is- nerősöm megjegyezte: most kel- ene szólni a filmhíradósoknak! Wert ha netán, háborús romodat kívánnának megörökíteni, Pálunk most találhatnak. Az igyik felén már lebontott ház ás a figyelmet messziről maguk- ■a vonó tetőgerendák ostrom itáni állapotra emlékeztetnek... Jól tudják azonban a megyeszékhely lakosai, másról van itt izó. Egy-két évig vita tárgyát íépezte — mivel a jó néhány évizeddel ezelőtt emelt épület fö- iémzetét „megrágcsálta” az dők vasfoga —, megéri-e a nagy költséget a födémcsere és a eljes felújítás, amikor nem okkal nagyobb költséggel, lé- yyegesen több lakásos új házat ehetne emelni a helyéin. Győzött az okosabb, életrevalóbb elgondolás, s már a bon- ási munkálatok megkezdése ;lött elkészült a pompás új bér- íáz terve. Eszerint a lassan elunó épület helyén, s a szom- izédos üres telken 95 lakásos a régiben mindössze 21 lakás /olt), a környezetbe szépen il- .eszkedő, hatemeletes, modern >érház épül. A földszintjén kialakítandó üzlettér a régi 350 négyzetméterrel szemben eléri az 1400 négyzetmétert. Itt kap .majd helyett egy ruházati bolt. äeinwszer-cseiaQOe «rieb modern tejcsárda és az IBUSZ irodája. S hogy mindez mikorra valósul meg? A tervek szerint áprilisban eltűnik a régi ház utolsó maradványa is, s a téglafallal körülvett üres térségre megkezdődik az anyagszállítás, ez év őszén pedig az építkezés. A megyeszékhely központjának szinte új jelleget kölcsönző bérházat előreláthatólag 1966 elején adják át a rendeltetésének. Íme a tetszetős bérház, melynek terveit Neuhauser László, a megyei tervező iroda építész- mérnöke készítette. A rajz Tóth Tamás munkája. Mostanában sok szó esik az építőipar munkájának megjavításáról. Felkerestük Némedi Sándor elvtársat, az Építő-, Fa- és Építőipari Dolgozók Szakszervezetének megyei titkárát, és megkértük, válaszoljon néhány időszerű kérdésre. Milyen feladatok várnak IS:.' 1-ben megyénk építő-, fa- és épitőanyagtparára? összhangban a népgazdaság többi ágának fejlesztésével, a megyei célkitűzéseknek megfelelően az építő-, fa- és épitő- anyagipari vállalatainknak mintegy 18 százalékkal kell a tavalyihoz mérten termelésüket növelni. A megyei sajtó már ismertette a legjelentősebb termelő beruházásokat, mezőgazdasági létesítményeket, szociális és kulturális építkezéseket, amelyek az építőipar idei tervében szerepelnek. A lakosság szempontjából különösen fontos, hogy a megyei pártbizottság január 22-i határozatának megfelelően az idén több mint 300 lakást adjanak át beköltözésre, és mintegy 250 lakái építéséhez kezdjenek hozzá. Megyénk téglaiparára 13 millió 200 ezer darab mészhomoktégla és mintegy 28 millió darab égetett tégla előállítása vár. Épületasztalos-iparunknak 20 millió forint értékű nyílászáró szerkezetet kell az építőipar rendelkezésére bocsátani. A kecskeméti parkettagyárnak 300 ezer négyzetméter mozaik, 106 ezer négyzetméter normál parkettát, 100 ezer négyzetméter zsalutáblát és 144 ezer négyzet- méter hajópadlót kell legyártani. • Ezeknek a terveknek végrehajtása komoly erőfeszítéseket követel az építőipar, a faipar és az építőanyagipar dolgozóitól, vezetőitől és szakszervezeti bizottságaitól egyaránt. Munkánk irányvonalát az MSZMB Központi Bizottságának 1964. évi február 20-i, 21-i, 22-i ülésének az építőipar munkájával kapcsolatos határozata szabja meg. Mennyire terjedt el a szocialista brisrádmozgalom az építőiparban? Megyénkben az elmúlt években széles körben kibontakoztak az éves munkaversenyek. Az építőipar, faipari és épi- tőanyagipari vállalatoknál 120 brigád 1191 taggal versenyez a szocialista brigád címért, s rajtuk kívül már 65 brigád 592 taggal nyerte el már egy vagy több esetben a szocialista brigád címet. A brigádok 56 százaléka vesz részt a szocialista brigádversenyben, négy termelő- egység kollektívája mintegy 560 dolgozóval versenyez a Szocialista munkahely és építésvezetőség cím elnyeréséért. E brigádok nagy része valóban élharcosa a tervek teljesítésének, a termelékenység növelésének, az új technika és technológia alkalmazásának, a minőség javításának, a munka- fegyelem megszilárdításának. Az építőiparban nehezíti a szocialista brigádokkal való foglalkozást a szétszórtság, az egymástól távol levő munkahelyek. A központtól távol dolgozó brigádoknak sok nehézséggel kell megküzdeni, különösen a kulturális és szociális vonatkozású felajánlásaik teljesítésénél. Miként alakul az üzemi demokrácia az ÉDOSZ-hoz tartozó üzemeknél és vállalatoknál? Az MSZMP VIII. kongresszusának erre vonatkozó határozatai alapján munkálkodunk az üzemi demokrácia fejlesztésén. A dolgozók széles rétegeinek bevonását, a gazdasági feladatok megoldásába, egyrészt az üzemi tanácsok tevékenysége, másrészt a termelési tanácskozások által valósítjuk meg. Üzemi tanácsainkat az elmúlt év nyarán választották újjá. Létszámuk ugyan kevesebb lett, felkészültségük, hozzáértésük azonban nagyobb erőt képvisel az előző üzemi tanácsokénál. Ennek nyomán megváltozott a vezetők felfogása is velük szemben. Ma már a legtöbb gazdasági vezető igényt tart az üzemi tanács tevékenységére, A termelési tanácskozások színvonala tekintetében is értünk el eredményeket. Természetesen vannak olyan tapasztalataink, hogy egyes gazdasági vezetők még nem a jelentőségének megfelelően kezelik ezt a fórumot, nem reagálnak kellően a munkások javaslataira, s nem is készülnek fel kellően a beszámolóra. Ezek a vezetők még nem ismerték fel a termelési tanácskozásokban rejlő hatalmas erőt és segítséget. Hogyan gondoskodnak a dolgozók szociális és kulturális ellátásáról, munkakörülményeik javításáról? Ezen a területen is jelentős előrehaladást értünk el az elmúlt években. Az ÉM Fémmunkás Épületlakatosipari Vállalat kecskeméti gyáregységében korszerű fürdő és öltöző épült. A Bács-Kiskun megyei Építő- és Szerelőipari Vállalat dolgozói részére étkezdét, konyhát, öltözőt, mosdót építettek, s nemsokára átadják a 128 férőhelyes munkásszállást. Javult az üzemi étkeztetés. A gazdasági és tömegszervezeti vezetők a felsőbb szervekkel közösen törekednek az egészségesebb és jobb. munkakörülmények megteremtésére, amelyek természetesen fontos feltételei a sikeres termelőmunkának. Nagy gondot fordítunk az építőipari. faipari és építőanyagipari dolgozók művelődésére. Több mint 1800-an vesznek részt a politikai iskolák, hatszázan a munkásakadémiák előadásain. Az üzemi akadémiák keretében mintegy kétezer munkás bővíti szakmai ismereteit, isismerkedik a korszerű építési módok, az új technológiák, valamint a folyamatos építésszervezés módszereivel. Elért eredményeink biztatók, azonban sok még a tennivaló a szociális és kulturális gondoskodás területén. A munkások ugyanis akkor maradnak meg az üzemben, az építkezésen és válnak a törzsgárda tagjaivá, ha érzik, hogy törődnek velük, elintézik ügyeiket, problémáikat. Már pedig iparágunkban igen sok munkáskézre van szükség, köztudott, hogy munkaerőhiánnyal küzdünk, éppen ezért a gazdasági vezetők, amikor a termelés szervezésével foglalkoznak, gondoljanak egyúttal azokra is, akik a terveket formába öntik, megvalósítják — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát Némedi elvtárs. N. O.
