Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-26 / 72. szám

mm TECHNIKA tudomány Robotgép szánt az ember helyett Első pillanatra furcsa látványt nyújt az újszerű traktor, mely­nek „furcsasága" a mellső ré­szen levő, forgathatóan felfüg­gesztett kerék és a vezetőko­rong. Érdemes ezzel az ügyes szerkezettel megismerkedni!^ Az egymás felé futó vezetőko­rongok egy tengelyen helyez­kednek el, elől kb 5 fokos szöget zárnak be egymással. A koron­gokat függőleges tengelyre fel­függesztett körkeresztmetszetű tengelydarab tolja, s néhány be­állítható szorítókapocs lehetővé teszi, hogy ez a vízszintes ten­gelydarab és a korongok tenge­lye egymáshoz pontosan állja­nak. A függőleges tengelyen talál­ható a traktor alvázkeretétől jövő tolócső. A tengelyt az irányított kerék vezeti A tolócső — amelynek a cél­jára egy teher- vagv személy- gépkocsinak a régi kardántenge­lyé is megfejel — kb 1,80 m hosszú. A szabad végén levő kardáncsukló útján a csövet fel, le, vagy oldalirányban lehet mozgatni. A cső és a vonórúd (vagy bizonyos traktorokon egy vezetőrúd) közötti beállítható összekötő tengelykapcsoló egé­szíti ki ezt az alapvető felszere­lést. Ha jó kerékagyat és kúpgör­gős vagy gördülőcsapágyakat szerelnek be, úgy a veaetőszer- kezet több ezer holdon át, ja­vítás nélkül működik. A robot-vezetőszerkezetet né­hány kiegészítő biztonsági be­rendezéssel is fel kell szerelni! Az eke és a traktor kézi kap­csolója közötti összekötő kötél, Földünk forgása nem egészen egyenletes. Vannak évek, ami­kor ingadozás figyelhető meg a napok hosszúságában. A legna­gyobb, rövidülés felé mutató el­térést négyszáz év alatt 1872- ben észlelték, egyébként az is mindössze — a másodperc hat­ezredrésze volt. Igor Makszi- mov leningrádi oceanológus szá­mításaival kimutatta, hogy eb­ben az 1872-es esztendőben az óceánok szintjének a sarkok vi­dékén, azt egyenlítőnél észlelhe­tő szinthez képest, nyolc milli­méterrel magasabban kellett lennie. A kutató véleménye sze­rint ez a minimális és szinte elhanyagolhatóan kicsiny elté­rés elegendő ahhoz, hogy meg­változtassa a nevezetes Golf­áram irányát. A Golf-áram időnként rejté­lyes módon ingadozik: fő irá­nya hol Grönland, hol pedig Norvégia partjai felé fordul. Ez pedig azért fontos, mert a Golf­áram viselkedésétől függ Euró­pa éghajlata, nevezetesen az, hogy mennyire zord a tél, csa­padékos a nyár, milyen magas a Káspi-tenger szintje, s milyen vastagon rakódik le ae iszajM vagy, a gyújtótekercstől az el- osztókábeLig ívelő huzal, eset­leg a gyújtóáramkörben levő vezeték, amelyet kapcsokkal vagy csatlakozódugasszal kötünk be, leállítja a traktort, ha az eke leoldódik. További biztonsági berendezés egy gyújtáskapcsoló, mely auto­matikusan kikapcsol, amint a vezetőkorongok kiugranak a ba­rázdából. Ezenkívül egy, forgó- tengellyel párhuzamos mecha­nikus járomkötél útján elhúzza a huzalt a gyújtáselosztótól vagy a gyújtótekercstől, és így leállít­ja a traktort, ha a vezetőkorom- gok hirtelen irányt változtatnak, mert elhagyják a barázdát. Egy harmadik biztonsági té­nyező, hogy a* vezetőkorongok csak mintegy 150 foknyira tud­nak elfordulni a forgótengelyen, mert ekkor az egyik korong be­leütközik a tolócsőbe, a traktor kis körben megfordul és megáll a szántóföldön. Sokan az eke felöl szállnak fel a traktorra, ha meg akarnak nézni rajta valamit. Ez veszé­lyes! Jobb, ha meghúzzák a ve­zetőszerkezetre erősített kötelet és így leválasztják a gyújtóká­belt vagy pedig kikapcsolják a forgótengelyen levő kapcsolatot. A kísérletek egy részénél a traktorokra pótüzemanyagtartá­lyokat szereltek, úgyhogy a ba­rázdában levő vezetőszerkezet megállás nélkül 12 órán át üze­meltetni tudja a traktort. Olaszország és Karélia tavai­ban. S ezzel még nem is sorol­tunk fel mindent. Makszimov egybevetette a na­pok valódi hosszúságáról ké­szült csillagászati adatokat az európai telek hidegéről és más éghajlati tényezők ingadozásá­ról valló adatokkal. Az idő­szak, amit vizsgált, száz éves volt. A szovjet tudós arra a következetetésre jutott, hogy egyenes összefüggés van a Föld forgási sebessége, a világóceán bevezetőben említett mozgás­ritmusa, a Golf-áram iránya és a kontinensek éghajlata között. A napok hosszúságában s kö­vetkezésképpen a Föld forgási sebességében rendszertelenül be­következő eltérések eredménye­ként az óceánok a sarkok vidé­kén felduzzadnak. Ez a szintkü­lönbség a tengerek vizének mint- egy „újrafelosztásához” vezet Á Golf-áram. irányának inga­dozása és a zord tél alighanem az óceánok említett mozgásrit­musának a következménye, amit az vált ki, hogy a Föld forgása egyenetlen. átsm A robotgéppel a földeket rend­szerint kívülről befelé szántják. Tárcsás eke esetében az elülső korong a barázdában haladhat anélkül, hogy emiatt az új ta­lajt kikerülné. Ez a kiegészítő korong azzal a hatással jár, hogy a föld kiszántásánál a 90 fokos sax'kok lekerekítődnek. — Hátrányt jelent viszont ezzel kapcsolatban a szántóföld köze­pén levő kihasználatlan, mély barázda, amelyet azután vagy talajegyengető készülékkel vagy pedig ismételt átszántással ki kell tölteni. A robotszerkezet, amely a ba­rázdában halad, pontosabban vezeti a traktort, mint az em­ber. Ha egyszer a vezetőszerke­zet be van állítva, úgyhogy a barázdában egy bizonyos helyen halad és a traktort mindig a barázda vonulása szerint kormá­nyozza, úgy a traktor 25 mm-es pontossággal a beállított hely­zetben tud haladni. Ligeti György MOZAIK Hulladékból házak A nyugat-berlini Georg Neidl új eljárást talált, amellyel régi ron­gyokat, fahulladékot, papírt és más selejtet házelemekké lehet átalakí­tani. Jóformán minden rostos hul­ladékanyag felhasználható erre a célra. Egy tartályba meghatározott vegyi anyagot szivattyúznak és mindaddig «átitatják vele a hulladé­kot, míg egyöntetű vastag pulp lesz belőle. Ezután cement kötőanyagot adnak hozzá, és kiöntik a megfelelő paneleket, üreges tetőcserepeket stb. A végtermék állítólag igen erős és természetesen rendkívül olcsó építő­anyag. Beépített vérnyomás-szabályozó A New York állambeli Ro- chesterben kísérleti állatokon kipróbálták azt a piciny elektro­nikus számítógépet, amely az állat bőre alá beültetve auto­matikusan ellenőrzi a vérnyo­mást, és mihelyst emelkedést ta­pasztal, impulzust küld az agy­ba a vérnyomás csökkentésére. Zsírszabályozó hormon Dr. Cső Nao-li Kalifornia egye­temen dolgozó kínai biokémikus be­jelentette, hogy felfedezte a szer­vezetben azt a hormont, amely a szövetek zsírtartalmát szabályozza. Általános vélemény, hogy e felfe­dezés nyomán jelentős eredménye­ket lehet majd elérni az elhízás megakadályozásában. A biokémikus a hatóanyagot, amely a zsírszöve­tek mennyiségét szabályozza, Lápot- ropinnak nevezte el. Gombnyomásos svéd kórház S védországban „gombnyomásra’ működő, ultramodern kórház felépí­tését tervezik. Kétszázmillió svéd korona költséggel épül fel egy kór­ház, amelynek tervei már elkészül­tek: automatikus szállítórendszerrel, belső televízióhálózattal, mechaniku­san működő laboratóriummal és olyan emlékező géppel lesz felsze­relve, hogy az orvosoknak mind­össze egy gombot kell csak meg­nyomniuk, és máris rendelkezésük­re áll minden beteg teljes kortör­ténete. A különlegesen felszerelt konyhát annyira automatizálják, hogy a beteg gombnyomásra kéz­hez kapja a tálcára készített ételt, minden emberi beavatkozás nélkül. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér t?a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál é9 kézbesítőknél. Előfizetési dij l hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: U-85 index: 25 065« A robottraktor képe. A jobb felső sarokban az automatikus gyújtásmegszakító vázlata. flviláBóceán mozgásritmusa A bűvös rács A nagy nyomású olajégők lángjának középső tartomá­nyában. mint erről számos kísérlet ta­núskodik, még csak tökéletlen égés sem lép fel. A nagy nyo­mású olajégők láng­jának magvában ha­talmas lyuk van, pedig éppen ezen a területen a legna­gyobb az olajkon­centráció. Elméleti­leg itt kellene a legb atékonyabb égésnek végbemen­nie. A lángból ki­hulló olaj cseppek azonban gyakorlati­lag elvesztek. — Emiatt az ESSO amerikai olajmono­pólium kutatói rács­szerű elemet szer­kesztettek, amely a le vegóola j -áramot örvénylővé teszi és ezáltal lelassítja az áramlást. A lelas­sult légáramban az olaj könnyen meg­gyullad és a láng a középső részre is kiterjed. Ezáltal a teljes olajmennyiség elég és nem lépnek fel tökéletlen égés­ből eredő hőveszte­ségek. A képen lát­ható rács nikkelöt­vözetből készül normális üzemi hő­mérsékleten 980 C fok. Amint látható, a rács a lángba he­lyezve tömör, egyenletes lángot formál, noha a láng kisebb lesz, mintha a rácsot nem hasz­nálnák, mégis jóval nagyobb hő szaba­dul fej a tökéletes égés folytán. Hogyan működik a fordulatszámmérő? Vessünk csak egy pillantást a fordulatszámórákra! Azonnal láthatjuk, hogy mennyire bírja a terhelést a motor. De vajon elgondolkodtunk-e már ennek az egyszerű szerény műszernek a működéséről? Valahányszor működésbe lép a gyújtógyertya, egy-egy villa­mos áramlökés, idegen szóval: impulzus keletkezik. Minél gyor­sabban megy a motor, annál többször keletkezik ilyen impul­jából eltérő) réteg van egymás mellé helyezve: ezeket bázisnak, kollektornak és emittemek ne­vezzük. Ha összevetjük a tran­zisztort az elektroncsővel, akkor megállapíthatjuk, hogy az elek­troncső rácsának a bázis, az anódnak a kollektor, végűi a katódnak az emitter felel meg. Ma már se szeri se száma a kü­lönféle tranzisztoros kapcsolá­soknak, melyek többek között csekély helyfoglalásuk révén biztosítják a híradástechnikai **fgjrealitö eHenéUé árajveset® rugó tekerc»^ ®ágnea * tr^jSieztoroWs így épül fel a korszerű fordulatszámmérő. zus ugyanolyan hosszúságú idő alatt. Az impulzus belép a mé­rőműszerek tranzisztorokkal épült áramkörébe. Minél több impulzus érkezik az áramkör­be, annál erősebb árammal táp­láljuk a mérőműszer tekercsét. A tranzisztor a korszerű elek­tronikus műszerekben, híradás- technikai berendezésekben ugyanazt a szerepet tölti be a legtöbb esetben, mint az elek­troncső —, de ma már mind­inkább túltesz azon. Működését és alkalmazási területét tekintve ma már túlhaladja a nagy múl­tú elődjét. A tranzisztorokban az áram nem légüres térben, hanem szilárd anyagban, az úgynevezett félvezetőben halad. A félvezetők tulajdonságaik szempontjából pedig átmenetet képeznek a villamos áramok, fémek és a szigetelők (például a keramikus anyagok) között. A félvezető anyagokból készült diódák jellegzetessége, hogy rajtuk csak az egyik irányba mehet át a villamos áram. A tranzisztorban három (vil­lamos tulajdonságok szempont­berendezések méretcsökkentését. És most térjünk vissza a for- dulatszámmérőhöz. Ott tartot­tunk, hogy a gyújtások sűrűsé­gének megfelelő erősségű ára­mot a műszer tekercsébe vezet­ttnermuü Íelleníllí» fordul «t.tS. fi;on3«ngátoiy--J'°ra | ‘r*n5ilsztorok.j eeaeieiUteji. gyujtogyert. | gíOitotelttM*, Ilyen a fordulatszámmérő tranzisztoros kapcsolása. jük. Ez a tekercs patkó alakú, a patkó két ága közé mágnest he­lyeznek. Minél erősebb a te­kercsben az áram, annál job­ban elfordul a mágnes és ma­gával fordítja a fordulatszám­mérő mutatóját. A mutató egy skála előtt mozog, melyen a fordulataiéin beosztás van;

Next

/
Thumbnails
Contents