Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-24 / 70. szám

Mind több szó esik mostaná­ban a tanácsok önállóságáról, az igazgatási munka hatékony­ságáról és a városok, községek fejlődését elősegítő tanácsi be­vételek növeléséről. Ez utóbbi­ról beszélgettünk Borbély La­jossal, a megyei tanács vb pénzügyi osztályvezetőjével. — Ismeretes — tettük fel az első kérdést —, hogy megyénk­ben a kulturális kiadásoknak 40 -százaléka, az egészségügyi és szociális kiadásoknak pedig 31 százaléka, továbbá a lakos­ság mindennapos életét szolgáló kommunális rendeltetésű össze­gek — utak, hidak karbantar­tására, korszerűsítésére, víz­gazdálkodásra, közvilágításra, az állattenyésztés fejlesztésére, tsz-ek szakemberellátására stb. — a tanácsok költségvetésében is szerepelnek. Vajon ezek a tételek milyen ütemben növe­kednek és végső fokon mekkora összeget lehet a szóban levő fel­adatok megvalósítására fordí­tani? A kiadások alapja — A tanácsok a .vonatkozó rendelkezések szerint kiadásai­kat bevételeik arányában ter­vezhetik meg — mondotta Bor­bély elvtárs. — Kiadásaikat te­hát bevételük emelkedése ese­tén növelhetik. Alapvetően fon­tos a tanácsi munkában a bevé­telekkel való helyes gazdáikon dás. Szükséges felkutatni, hogy a bevételek fokozásának milyen reális lehetőségei vannak. — Milyen tanácsi bevételek lehetségesek? — Éltünk a lehetőséggel, hogy az általunk növelt bevételekkel a kiadásokat is növelhessük. S ezt nemcsak a többletbevétel, hanem a bevételt előteremtő vállalatok fejlesztésével segítet­tük elő. A múlt évben is emel­tük a tanácsi vállalatok ter­melését. A megye hét nagyobb községében ipari telephelyek lé­tesültek, amelyek közel négy­ezer új dolgozót foglalkoztatnak. Termelésük gazdaságos volt, tervüket, nyereségüket túltelje­sítették. Növelte bevételeinket az ipari vállalataink forgalmi adója és nagyobb bevételt je­lentettek az egyes, erősödő ter­melőszövetkezetek jövedelem­adó-befizetései. Ezek mellett PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klsbun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kladjn i Bács megyei Lapkiadó Vállalat rslelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház terkesztőségi telefonközpont: 26-19; 25-16. Szerkesztő. bizottság: 19-38. Vidéki lapok: 11-62. Kiadóhivatal: ■cskemét. Szabadság tér l?a. Telefon: 17-09. rerjesztl a Magyar Posta. Előfizethető: • helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. ^fizetési dtl l hőnapra 13 forint sács-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-65 toácx: »965, Bevételek —a lakosság javára Egészségügyi tudnivalók a tavasz elejére nem hagyható figyelmen kívül a lakosság adóbefizetése sem. Az előző évekhez hasonlóan ta­valy is kedvezően alakult az adómorál, bár még találkozha­tunk jövedelemforrásokat elta­gadó adóbevallásokkal. Sok még a „rejtett" tartalék — Céltudatos és részletes elemzések révén kell felkutat­nunk, milyen termékeket és cikkeket tart szükségesnek a lakosság, és ugyanakkor mi­lyen termékek és cikkek terme­lésének növelése kívántos a népgazdaság és a helyi kereslet szempontjából. Nálunk elsősor­ban arra kell törekedni, hogy a mezőgazdaságot szolgálja me­gyénk tanácsi ipara. Szükséges, hogy szorosabbá váljon ez a kapcsolat, hiszen a mezőgazda­ságban a termelékenységet nagy­ban befolyásolhatja a jó gépi ellátottság (permetező-, növény­védő és egyéb gépek). — A szolgáltató-javító válla­lataink még sokat tehetnek a lakosság igényeinek kielégíté­séért. Örvendetes a ktsz-ek ilyen irányú fejlődése. '— További, bevételeket foko­zó tényezők: a termelési költ­ségek csökkentése, takarékos gazdálkodás, az elfekvő készle­tek feltárása, a forgási sebes­ség növelése. — A megyei tanács vb szak­osztályai sok segítséget nyújt­hatnak mindehhez a munkák irányításával, a jobb munka­feltételek megteremtésével. Ja­vítanunk kell a tárnics felügye­lete alá tartozó intézmények gazdálkodását, elsősorban a be­vételek gondosabb tervezését, beszedését, a hátralékok meg­szüntetését, s nem utolsó sor­ban az új jövedelmi források feltárását. — Mindezekben az egyik leg­fontosabb tényező a zárszám­adások tapasztalatainak körül­tekintő hasznosítása. Hiszen a rendelkezésre álló eszközökkel is javítható például a kórházi ellátás, ha jobban szervezett; a napközi konyhákban nyújtott ellátás, ha nyersáruigényüket megfontoltan, időben szerzik be, hozzáértően hasznosítják. Ész­revételeikkel, javaslataikkal ezekben sokat segíthetnek az állandó bizottságok és a lakos­ság. — Nem takarékos például megyénkben a szülőotthonok ki­használtsága. A kilenc közül ta­valy mindössze a keceli, lajos- mizsei, kiskunmajsai és a já­noshalmi teljesítette bevételi tervét. A soltvadkerli kihasz­náltsága viszont mindössze 36,3 százalékos volt. S ez már vál­toztatásra hívja fel az irányító szervek figyelmét, ilyen tapasz­talatból már okulni kell. Javult a költségvetési gazdálkodás — A tanácsi vállalatok, kis­ipari tsz-ek és az fmsz-ek ta­valy a termelés gazdaságossá­gának növelésével 15 millió fo­rint többletbevételt produkál­tak. Az országos átlagnál ked­vezőbb a kiskunhalasi és bajai barcrmfilceltetőink munkája. A kelési százalék az előző évi 75- ről tavaly 77,9 százalékra emel­kedett. S ebben nagy részük van a jobb tenyésztörzsek kia­lakítóinak. — Néhány szempontot emlí­tettem csupán, a tanácsok pénz­ügyi gazdálkodását, a fokozot­tabb kiadásokat lehetővé tevő bevételemelési lehetőségeket, nem is szólva a kormány által takarékossági intézkedések vég­rehajtását illetően. Mindezeket hasznos alaposan elemezni, szem előtt tartani a soron követ­kező idei végleges költségve­tést jóváhagyó tanácsüléseken. — Végezetül általában el­mondhatom: Megyénkben hatá­rozottan javult a tanácsok költ­ségvetési gazdálkodásának szín­vonala, a bevételi szemlélet, a működési bevételek biztosítása. A gazdálkodás összes elemeit fi­gyelembe véve, csökkentek a pénzügyi fegyelemsértések, egy­re jobban kezd érvényesülni a helyes közgazdasági szemlélet. Ellenőrzéseink tapasztalatai ta­núsítják, hogy a legeredménye­sebb .gazdálkodás a kiskunhalasi járási s a kecskeméti városi ta­nácsnál folyik — fejezte be nyi­latkozatát Borbély Lajos elvtárs. P. I. Tavasz elején általában nö­vekszik a meghűléses megbete­gedések száma. Illetékes egész­ségügyi szakemberek tájékoz­tatták a Magyar Távirati Iroda munkatársát, hogyan lehet csökkenteni a megbetegedés „esélyeit”. A meghűléses betegségeket — mondták — még az egyszerű náthát is, amit sokan tévesen az influenzával azonosítanak, vírusok okozzák. A vírusok csa­ládja azonban rendkívül népes. Ezért bár világszerte kutatják tulajdonságaikat és az ellenük való védekezés lehetőségeit, még nagyon messze vagyunk attól, hogy hatásosan tudjuk megelőzni és gyógyítani a ví­rusbetegségeket. Nagy gondot kell tehát fordítani az általá­nos megelőzési rendszabályok megtartására. A vírusok támadása különö­sen „eredményes” az időjárás hirtelen változásai alkalmával. Ennek az a magyarázata, hogy a szervezetnek körülbelül egy hétre van szüksége, hogy hoz­zászokjék a megváltozott idő­járási viszonyokhoz, elsősorban a hőmérséklet ingadozásához, de valószínű egyéb, még ki nem derített meteorológiai té­nyezők is szerepet játszanak. Az alkalmazkodási időszak erő­sen igénybeveszi a szervezetet; így csökken ellenálló képessé­ge. Különösen jelentkezik ez tavasszal, amikor a szervezetet amúgy is igénybe vette a tél, a vitaminokban szegényebb táp­lálkozás, a kevesebb napfény, stb. Hozzájárul ehhez a tava­szi olvadás, a locs-pocs, ami­nek következtében lábról köny- nyen meghűlhetünk. Mindezekből adódik a he­lyes egészségügyi magatartás. Öltözködjünk az időjárásnak megfelelően. Több rétegű öltöz­ködéssel könnyen kiegyensú­lyozhatjuk a külső és a belső hőmérséklet közötti különbsé­get, elkerülhetjük, hogy a fű­tött szobában megizzadjunk és utána hirtelen lehűljünk. Kü­lönösen fontos a jó lábbeli használata. Ha lábunk átfázik, csökken az orr nyálkahártyá­jának vérellátása és a kiszá­radt nyálkahártya védtelen tá­madási felületet nyújt a kór­okozó vírusoknak. A hőmérsék­let emelkedését használjuk ki minél gyakoribb szellőztetésre is. A szervezet ellenálló képes­ségét nöVeli a helyes táplálko­zás. Hazánkban általában bősé­gesen teljesítjük a kalórianor­mát, hiba viszont, hogy étren­dünk szegény vitamindús táp­lálékokban, főzelékekben, gyü­mölcsökben. Ennek a hibának a kiküszöbölése pedig annál fontosabb, mert a természetes vitaminforrásokat az orvosok által felírt, gyógyszertárban kapható vitaminkészítmények távolról sem pótolják. Fogyasz- szunk tehát az átmeneti időben minél több gyümölcsöt, ami piacainkon, üzleteinkben bősé­gesen kapható. (MTI) Már árusítják a Calypsót A magnetofongyártás vidékre telepítése során a kecskeméti te­lepen az év elején két szalagon megkezdték az új típusú, Calyp­so elnevezésű, magnetofon so­rozatgyártását. A Calypso első szállítmánya már az üzletekbe került, 4250 forintos áron kap­ható. A gyár március végéig a tervezett 2400 helyett 3300 új típusú magnetofont készít. A Kecskeméti Magnetofongyár — egyébként az idén tovább fejlő­dik. Több mint nyolcmillió fo­rintot fordítanak korszerűsítésé­re, bővítésére. Egyebek között 2400 négyzetméteres modern, kétszintes üzemépülettel gazda­godik még az első fél évben. S jövőre már mintegy húszezer készüléket tudnak adni a belke­reskedelemnek. „Meghívjuk Önt és kedves családját 1964. március 21-én délután 15 órakor a Kecskeméti Városi Tanács dísztermé­ben rendezendő név­adó ünnepségre...” — így szólt a fehér kartonra nyomott meghívó, s rajta az ünnepelt gyermekek nevei: Kovács Vik­tor, Asztalos Ildikó, Lohn János. Gál Éva. Delics Tibor, Kókai Zsuzsanna, Brunner Ágnes és Tóth Mihály. Nyolc kis „emberpalánta” kapott itt méltó fo­gadtatást a társada­lomtól, s névadó szülőktől. Üttörők sorfala között vo­nultak a terembe, gyermekdalok csen­dültek fel az ifjú­sági énekkar ajkán, ünnepélyesség és mosoly ült az arco­kon, fényképezőgép villanófénye lob­bant, s a kedves fo­gadalom szövegét visszhangozták a dí­szes falak. Kaphat-e derűsebb, szeretetre­méltóbb útravalót gyermeke számára szülő, mint aminek itt tanúi voltunk? A figyelő meghatott tekintetek azt tük­rözték: Egy életre- szóló emléke lesz ez a pillanat az édes­anyáknak, — édes­apáknak, s a meg­tisztelő kötelességet vállaló névadószü­lőknek egyaránt. Vádlottak a zugbormérök J., az egyik üzemünk pártalap­Igen sok levél, telefonhívás, észrevétel hangzott el a Petőfi Népié március 3-án megjelent A zugbormérök és vendégeik című vasárnapi riportjával kap­csolatosan. Hasonló esetre utal „Domokosék” című vasárnapi írásunk is. A zugbormérésekkel kapcsolatos jogos felháborodá­suknak, megvetésüknek adtak kifejezést az emberek, s szinte egyöntetűen hangoztatták: „Pél­dásan büntessék meg őket. s az illetékesek szüntessék meg eze­ket a lebujokat.” Tanácsokat, s új címeket adtak, leleplezve az iszákos családapáik vámszedőit. E levelekből, észrevételekből most egy csokrot nyújtunk át az olvosóknak, az illetékesek­nek tanulságul és intézkedés végett. íme az első: „Értesítem önöket — írja H. szervezetének titkára —, hogy a Leninvárosban, a VIII-as épület B) lépcsöház, földszint 19. szám alatti lakásban Kovács IV. István engedély nélkül méri a bort és a pálinkát. Az üzemek közelsége miatt azok a munká­sok, akik szeretik a szeszt, még mmnkaidőben is átjárnak irmi. Ügy tudom, hogy e zugbormérő még hitelt is nyújt azok számá­ra, akiknek elfogyott a pénzűk. Fizetéskor, természetesen, az az első, hogy ezt az adósságot be­hajtsák. Kérem Önöket, szün­tessék meg e zugbormérő he­lyet munkatársaim testi épsé­gének védelme érdekébenS a másik: „Tisztelt Szerkesztőség'. Szí­veskedjenek megszüntetni a Bo- govicsfaluban « zugbormérése­ket — kéri kétségbeesetten egy fiatalasszony, — Kulcsár Lajos és Sutus Pálné nem elég, hogy méri a bort, de hiteleznek is. Higgyék el, nem egy családos apa hagyja ott ezeknél fizetése felét, kétharmadát. Ezek az iszákos apák nem törődnek gyermekeikkel, akik foltos, ron­gyos ruhákban járnak, nem táp­lálkoznak rendesen. A család­ban állandó a veszekedés, civa- kodás. Csak Önök segíthetnek, tegyenek valamit a családok érdekében!” A levelek után idézzük Sz. A.-néval folytatott telefonbe­szélgetést. — Nagyon helyes, hogy vég­re erről is ír a sajtó... Van egy ismerősöm. M. I., akinek a férje napionta a Batthyány ut­cai zugbormérőnél iszik. A férfi esténként ittasan megy haza, s akkor durván támad a család­ra... A zugbormérőnek jól megy a sora, annyit keres, amennyit akar, mert a részeg embernek többet számol, mint amennyit elfogyasztott... Intézkedjenek, hogy ezeket a munka nélkül je­lentős összegeket zsebre vágó embereket az őket megillető helyre juttassák... S még egy elkeseredett hangú levél, amelyet szintén Kecske­métről írt egy családanya: „A zugbormérök között van Iszok- né is, aki a Leninvárosban la­kik. Többször feljelentették már, de továbbra is méri a bort, pá­linkát. Tegyenek valamit a zug- bormérők ellen...” Idézhetnénk tovább a leve­leket, telefonbeszélgetéseket, ész­revételeket. Olyat, amelyik vá­daskodik, amely bizakodik e bormérők likvidálásában, s akad olyan is, aki drasztikus elinté­zési módot ajánl. Egy dologban azonban mindegyik észrevétel­nek közös a kívánsága: „Miha­marabb megszüntetni, példás büntetéssel elejét venni a zug- bormérők tevékenységének!” A család, a gyermekek érdekében ezzel az óhajjal csak egyet le­het érteni. Gémes Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents