Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-25 / 71. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! xix. evF. 7i. sz. Ara ftU fillér 1964. MARC. 25, SZERDA Másféle haszon — Hiába, gazdag ország vagyunk! Hogy mi mindenre jut itt pénz!.., Ugye, milyen ismert „kiszólás” ez? Egy-egy meggondolatlan beruházás, elhibázott tervezés, itt- ott feleslegesen kidobott pénz csalja az emberek ajkára a gúnyos-kesernyés megjegyzést: gazdag ország vagyunk! Nem is szólva a herdáló nagyvonalúságról, a túlzásba vitt reprezentá- lásról, sőt, állami pénzek magán célra való ki ügyeskedéséről ... /iem azért beszélnek erről az emberek ma többet, mint régen, mintha több lenne az ilyen eset. Ellenkezőleg. Egyre kevésbé lehet titokban tartani az ilyesmit, még ritkábban eltussolni. Mind erősebb a tiltakozás ellene. A közvélemény mélységesen elítéli az „élelmeseket”, megveti a népvagyon dézsmálóit és a kártevőket, akár felelőtlenségből vétenek, akár szándékos harácsolok. A társadalmi tulajdon védelme nem egyedül, s hovatovább nem is elsősorban a bűnüldöző szervek feladata nálunk, hanem a lakosság túlnyomó többsége számára. mindinkább magától értetődő erkölcsi kötelesség. Gyakran elhangzik azonban efféle kijelentés akkor is, amikor szó sincs pocsékolásról, csupán: a közvetlen gyakorlati cél nem mutatkozik meg eléggé világosan. Hasonlókat mondott egyik könyvtárunk dolgozója is, amikor megérkezett hozzájuk egy 160 hanglemezből álló csomag. Négy könyvtár kapott ilyen kollekciót: a kecskeméti, a bajai, a kalocsai, és kísérletképpen egy falusi könyvtár, a keceli. A csomagok egyenként hat és fél ezer forintot érnek. Ezentúl minden beiratkozott olvasó, külön kölcsönzési díj nélkül elviheti egy-két hétre ezeket a lemezeket. Kitűnő külföldi hanglemezek, világhírű művészek tolmácsolásában a zeneirodalom rekemei szólalnak meg róluk. De hát hogyan? Hanglemezt venni még ma is — több mint kétmillió rádió- és fél millió tvelőfizető korában — egy kicsit luxusnak számít. Megengedhetjük magunknak, hogy értékes művészlemezeket kölcsönözzünk akár tucatszám, egész éven át, potom három forintért? Hiszen a hanglemez nem valami tartós portéka, hamar kopik. Mibe kerül ez évente? — Erre gondolhatott az illető, amikor így sóhajtott: Gazdag ország vagyunk! Ez bizony csakugyan nem üzlet. Kölcsönkönyvtár még csak akadt magánkézben a múlt rendszerben is, sok tehetősebb könyvkereskedő berendezkedett rá, igaz, hogy főleg Tarzant, Max Brandot, tízfilléres és pengős regényeket adott, a kevésbé kapós irodalom már nem tartozott az ilyen magán-kölcsön- könyvtárak profiljába. De hanglemezt melyik tőkésnek jutna eszébe kölcsönözni, különösen ilyen olcsón! ^ Ám mi a könyvtárakat sem az üzleti haszon miatt tartjuk és fejlesztjük, hanem egészen másfajta haszon miatt. Milliók tanulnak. olvasnak, művelődnek ma már nálunk a nyilvános könyvtárak révén. Bár a könyvvásárlás is terjedő „passzió” hazánkban, sokkal előbb, sokkal többen és sokkal szélesebb körűen művelődhetnek így, mintha a lassan Összegyűjtögetett, saját kis házi könyvtárukra kellene hagyatkozniuk. Ki lehet ezt a hasznot kettős könyveléssel, év végi mérleggel mutatni? Nem. De így is mindenki számára nyilvánvaló. A zened műveltség hasonlóképpen fontos része a kultúrának. Bármennyire terjedőben van szintén, gyorsítani kell, és alkalmas eszközökkel gyorsítani is lehet a fejlődést. Ilyen alkalmas eszköznek látszik most a hanglemezkölcsönzés. Olcsó, mindenki számára hozzáférhető. Hogy még lemezjátszót se kelljen vásárolni a komoly zene híveinek, úgy tervezik, ahol lehet, külön zeneszobát is be fognak rendezni. Igen, ma már erre is jut pénz Magyarországon. Eljutottunk oda, hála a felszabadulás óta eltelt két évtizednek, hogy nem kell garasoskodnunk, ha értelmes célra kell áldozni. És a kultúra, művelődés mi más, mint ilyen cél. A népgazdaság szocialista építésének az utóbbi években elért sikereivel együtt járt a gazdasági vezetők egyik-másikánál valamiféle szűk keblű „közgazdasági” szemlélet kialakulása is. Az okok persze érthetők. Sőt, tisztelet illeti az anyagi fegyelemhez következetesen alkalmazkodó vezetőt. De a túlzások ellen küzdeni kell. A termelő- szövetkezetben a szociális és kulturális alapot „megtakarítani”, az üzemben az ilyen célokra való összeget visszatartani — ugyanúgy vétség, mint a felelőtlen gazdálkodás. Mert a könyvelésben ugyan ki nem mutatható, de annál tetemesebb veszteségeket okoz: visszafogja a fejlődést, hátráltatja a művelődést, a tudatformálást, s így kárára van a szocializmus építésének, a jövőnek. M. L. Az ÉM Építőgépjavító és Gépgyártó Vállalat I. számú gyáregységének kalocsai telepén többek között benzinmotoros és elektromos hajtóműveket gyártanak. Az ezred milliméter pontossággal készült alkatrészeket a minőségvizsgálók műszerekkel ellenőrzik. Képünkön Jéló János meós mikroszkóppal vizsgálja az alkatrész felületének köszörülés utáni érdességét, s art, hogy nincs-e rajta szabad szemmel nem látható repedés. (Pásztor Zoltán felvétele.) A költségvetésről, az iparpolitikai tennivalókról, a községíejlesztésről tárgyast a megyei tanács végrehajtó bizottsága Kedden ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Elsőnek a tanácsok múlt évi költségvetésének végrehajtásáról és az idei — az országgyűlés által jóváhagyott — költség- vetésről szóló • jelentést vitatta meg. A beszámoló megállapította, hogy a tanácsok elmúlt évi gazdálkodásában az előző évekhez viszonyítva már jobban érvényesült a takarékosság, és ez lehetővé tette, hogy év közben új feladatokat oldjanak meg saját költségvetésből. Sokat fejlődött a tanácsi ipar. Az előző évhez képest 23,7 százalékkal nőtt a termelése. A közös gazdaságok — a kedvezőtlen időjárás ellenére — 9 százalékkal többet termeltek, mint az előző évben. Számos új létesítménnyel gazdagodott a megye. A foglalkoztatottság számának emelkedése jelentősen hozzájárult a lakosság bevételeinek gyarapodásához. A takarékbetét-állomány 192 millió forinttal emelkedett. Az életkörülmények alakulásának egyik mutatója, hogy az egy személyre jutó kiskereskedelmi forgalom 1962-höz viszonyítva 1963-ban 11 százalékkal emelkedett. A fenti számok a megye előrehaladását bizonyítják. Ezen belül számottevő előrelépés volt az elmúlt évben a különböző ágazatokban. Az 1964. évi költségvetés célja a megye gazdálkodásának további fejlesztése, az életszínvonal emelése és a folyamatos előrehaladás feltételeinek megteremtése. Különösen a megnövekedett egészség- ügyi, szociális és kulturális igények kielégítésére fordítanak gondot a tanácsok. A megyei tanács költségvetése az előző évihez viszonyítva 12 százalékkal emelkedett. A végrehajtó bizottság ezután az építési, közlekedési és vízügyi osztály előterjesztését tárgyalta, amely az elmúlt évi feladatok teljesítését és az idei tennivalókat elemezte. Ezt köBolgár vendégek megyénkben Tegnap Hakovszky Istvánnak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkársági munkatársának kíséretében megyénkbe látogatott Zdravko Sztefanov Mi- tovszky, a Bolgár Hazafias Arcvonal Országos Tanácsának titkára és dr. Zojka Panojotova Sekerdzsijeva, a Bolgár Hazafias Arcvonaíl Országos Tanácsának tagja. A Budapestről érkező vendéi gek Kiskőrösön megtekintették Petőfi Sándor szülőházát, s délben érkeztek Kiskunhalasra, ahol a városi tanácson fogadást adtak tiszteletükre. A fogadáson résztvett Papes Béla, a megyei pártbizottság munkatársa, Farkas József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Oláh György, a járási-városi pártbizottság első titkára, Hegedűs István, a járási tanács vb elnöke és Tóth Ferenc, a járási népfrontbizottság titkára. A baráti ismerkedés alkalmából Vincze Ferenc, a városi tanács vb elnöke és Mocsár János, a városi népfront- bizottság elnöke ismertette Kiskunhalas gazdasági és kulturális fejlődését, majd városnéző Bolgár vendégünk: Zdravko Sztefanov Mitovszky, aki résztvett a Hazafias Népfront III. kongresszusán. (Tóth Sándor felvétele.) sétára indultak, melynek során megtekintették a csipkeházat, a KISZ-lakótelepet, s a váróéi strandfürdőt. A látottak alapján bolgár barátaink különösen nagyra értékelték a város lakóinak a strandfürdő létrehozása érdekében végzett társadalmi munkáját. Az ismerkedés nem ért véget a város megtekintésével, mert a délutáni órákban sort kerítettek a Kun fehértói Állami Gazdaság meglátogatására is, ahol a szőlő-, gyümölcstelepítésről éi’deklődtek, A vendégek a koraesti órákban tértek vissza ismét Kiskunhalasra, ahol résztvettek a művelődési házban megtartott nagygyűlésen. A népes hallgatóság előtt Mácsai János, a város kongresszusi küldötte számolt be a Hazafias Népfront III. kongresszusának munkájáról, a kongresszuson szerzett élményeiről. A lelkes hangulatú nagygyűlésen felszólalt Zdravko Sztefanov Mitovszky is. A nagygyűlés a művelődési ház művészeti együtteseinek és a helyi kisiparosok énekkarának „Népek barátsága” címmel bemutatott színvonalas, nagysikerű műsorával ért véget. vetően került sor a tervosztály beszámolójának a tárgyalására. A jelentés az elmúlt évi, termelési, állóeszköz-fejlesztési és iparpolitikai terv teljesítéséről szól, valamint az ezzel kapcsolatos idei feladatokat, taglalta. Megállapította, hogy a tanácsi irányítás alatt álló vállalatok termelése az elmúlt évben az előirányzottnak megfelelően alakult. A könnyűipar különösen kiemelkedő eredményt ért el, kivéve a műanyagipart, Ebben az ágazatban az anyaghiány okozott elmaradást. Az építőipar teljesítette ugyan termelési tervét, azonban a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat „visszahúzta” az őszi teljesítményét, mert csak 91.4 százalékos eredményt ért el. A lemaradás oka részben anyaghiány, részben munkaszervezési gondok. Az idei tervekben a szolgáltató és javító tevékenység további növelését irányozták elő. A tanácsi ipar majdnem 50 százalékkal növeli a szolgáltató tevékenységét. A végrehajtó bizottság határozatot hozott arra vonatkozóan, hogy kiemelt feladatként kell kezelni az építőipari vállalatok tevékenységének irányítását és ellenőrzését. Ezzel ösz- szefügg természetesen a lakásépítések fokozottabb segítése. Az építőipar munkaerő-gazdálkodásának figyelemmel kísérése szintén kiemelt feladat. A következőkben a községfejlesztési csoport jelentését vitatták meg. A csoport az elmúlt évi feladatok végrehajtásáról és az idei feladatok előkészítéséről készített előterjesztést. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a községfejlesztésben a tanácsok az elmúlt évben nagyobb aktivitást tanúsítottak, mint az előző időszakban. Jelentős eredményeket értek el a társadalmi munka szervezésében. A végrehajtó bizottság megállapította azt is, hogy a jövőben szorgalmazni kell a termelőszövetkezetek nagyobb arányú hozzájárulását a közsér fejlesztéshez. A községi tané csők kutassák fel a helyi erőforrásokat, amelyek kiaknázásával az eddiginél még nagyobb eredményeket érhetnek el. A végrehajtó bizottság végezetül bejelentéseket tárgyalt.
