Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-17 / 64. szám

Pedagógusi ak ások, villanyhálózat-bővítés Kecel két és félmillió forintos község fejlesztési tervében Kellemes meleg fogad a keceli tanácsházán Árvái István vb-el- nök szobájában. Jól esik a me­leg három és fél kilométer gya­loglás után, méghozzá széllel szemben: Joggal kérdezhetné bárki, miért gyalog kellett meg­tenni a vasútállomástól a köz­ségig az utat, hiszen van autó- buszjárat is. Ez igaz. De csak távolsági viszonylatban! Olyan helyi járat nincs, amely a vas­útállomás és a község között bo­nyolítaná le a forgalmat. Pedig indokolt lenne, meft a hat és fél millió^ költséggel felépült, és már az ősz óta működő ter­málfürdőt idegenből is sokan felkeresik. A község várható nagy idegenforgalma követeli, hogy ne csak a távolsági járatok „érintsék” menetrendszerűen a vasútállomáshoz, illetve a köz­ségbe vezető út találkozásánál, a megállókat, hanem külön au­tóbusz szállítsa b?"-a vonatok utasait is. Ami a tervekből valóra vált Mielőtt az 1964. évi községfej­lesztési terv programjáról ér­deklődnék. megkérdezem Árvái elvtárstól, milyen beruházásokat valósított meg a községi tanács az elmúlt esztendőben? — Legtöbbet — 750 ezer fo­rintot — járdák építésére for­dítottunk — mon.dja —, ebből a társadalmi munka értéke mintegy 200 ezer forint volt. így sikerült például csaknem öt­ezerméteres szakaszon a lakos­ság közreműködésével decem­berre befejezni a járdaépítést. A község régebbi gondja a jelen­legi moziépület korszerűsítése. A Bács-Kiskun megyei Mozi­üzemi Vállalat .azonban eddig nem végezhetett rajta kellő fel­újítást, mert az épület magán- tulajdonban volt. Most megvá­sároltuk, s így, ebben az évben megkezdhetik az átalakítási munkákat. Újabb célok — A lakosságnak továbbra is nagy igénye a villanyhálózat bő­vítése. Erre 1952 óta többször kaptunk pénzt, építettünk, bő­vítettünk is sokat, ennek elle­nére mégis mintegy 15 kilomé­teres szakasz vár az idén villa­mosításra. Ezért indokolt a fél­millió forintos beruházás ebben az évben. Ezenkívül az Orszá­gos Tervhivatal keretéből, szin­tén ebben az évben, még ezer- méteres villanyhálózat-bővítést kapunk. A jelentkező igények egy részét így, remélhetőleg si­kerül majd kielégítenünk. A községi tanács ez évi fej­lesztési tervében összesen mint­egy két és fél millió forint sze­repel. A társadalmi munka ér­téke eléri a 300 ezer forintot, ezenkívül azonban 60 ezer forint saját anyaggal is rendelkeznek. A járdaépítés folytatására 410 ezer forint az előirányzat, eb­ből 82 ezer a társadalmi mun­ka, 28 ezer pedig a saját anyag értéke. Házhelyrendezésre 100 ezer forintot fordít a tanács. Bölcsőde céljaira, épületátala- kításhoz előreláthatólag mintegy 300 ezer forintra lesz szükség Pedagóguslakások építését — egyelőre kettőt — szintén ebben az évben tervezik, s az ugyan­csak községfejlesztési alapból előirányzott 200 ezer forint is elegendő lesz a szilosi települé­sen levő iskola építésének teL jes befejezéséhest Üzletház épül A termálfürdő a múlt év őszé­től állandóan működik. Idén már a strandrészen is jelentős forgalomra számítanak, de nagy gondot jelent, hogy sem a für­dő területén, sem a környékén nincs megfelelő élelmiszerüzlet, vagy kisvendéglő. A községi ta­nács kérésére a fürdő tervezője, Jurcsik Károly, a Budapesti Mű­szaki Egyetem adjunktusa, tár­sadalmi munkában készíti el egy teljesen modem, a fürdő stílusának megfelelő üzletház tervrajzát. Az épületben nyer majd elhelyezést az élelmiszer­es csemegebolt, valamint egy kisvendéglő. Költsége, körülbe­lül, másfél millió forint lesz. Tekintettel azonban az előrelát­ható anyagi nehézségekre, a községi tanács a MÉSZÖV tá­mogatását kérte. A boltok — amelyek még ebben az évben elkészülnek — ugyanis a föld­művesszövetkezet kezelésébe mennek át. Az érdekei községfejlesztési terv egyelőre még csak program- jellegű, de rövidesen a tanács­ülés elé kerül. V. I. KE LET-A F RIK AB AN az Uhuru után Lesz-e föderáció? linggel fizettem, mint Tang'a- nyikában és Ugandában, sőt Zanzibárban is ugyanez a pénz­fajta van forgalomban. A Ke­let-Afrikai Vasút és Kikötő 'társaság pedig a három ország vasútjáit és hajózását egyesíti. Légitársaságuk is közös. A há­rom kelet-afrikai ország lénye­gében gazdasági egységet alkot, közös vámrendszerrel. Történel­mük ugyancsak hasonló, Zanzi- bárral együtt pedig mindegyik brit gyarmat volt. Közigazgatá­suk és nyelvük (angol) ugyanaz, ráadásul a négy ország lakossá­ga egyaránt a szuahéli nyelvet is beszéli. Országos vizsgálaton tárták fel az építési hibák okait Tanulmány készült a hibák megszüntetéséről Az építőipar az utóbbi évek­ben javította munkáját, de még mindig sok a jogo6 panasz az új lakások és más épületek hi­bái miatt. Az Építésügyi Minisz­térium építőipari főigazgatósága munkabizottságot alakított a rossz munka okainak felderíté­sére. A bizottság tanulmányban foglalta össze a hibák megelő­zésére és megszüntetésére kidol­gozott javaslatait. A tanulmány megállapítja többek között, hogy az anyag­átvevők és az építkezések mun­kahelyi vezetői nem ismerik a minőséget szabályozó előíráso­kat. A technikumokban nem ta­nítják ezeket a szabályzatokat és a munkahelyeken sem áll rendelkezésükre. Így széles körű tanfolyamokat kell majd ren­dezni, hogy megtanulják az át­vétel minőségi feltételeit és ne fogadják el a hibás anyagot, vagy kijavíttassák a rossz mun­kát. Átmenetileg azonban a mű­szaki dolgozóknak kell majd se­gíteni az anyagátvevőknek. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a korábbinál nagyobb gondot kell fordítani a jó munka jutal­mazására. Azt javasolja, hogy az építőanyag-üzemekben az el­ső, a másod-, vagy harmadosz­tályú termék minőségi fokoza­tának megfelelően változzék a darabbér. Az építkezéseken elég gyakori, hogy rossz sorrendben váltják egymást a szakiparosok, s így egymás munkáját teszik tönkre. Ezért a helyes építési sorrend kialakításától függően kellene prémiumot adni az épí­tésvezetőknek. Jobban ösztönöz­ne a hibátlan munkára, ha a beruházási bank a sok hiányos­ság esetén az eddiginél nagyobb arányban csökkentené az épü­let árát és a ross* munkát xésaö vállalatot terhelné a garanciális hibák javítási költségeivel is. Gyakori hibaforrás, hogy fe­lületesen készítik elő az épít­kezéseket. Csak kevés vállalat tart szoros kapcsolatot a terve­zőkkel, pedig a közös munkával megfelelően ütemezhetnék az átadási határidőt. Az építési szerződések megkötésénél is gyakran megfeledkeznek arról, hogy megállapodjanak a beru­házókkal anyagraktárak építé­sében, az anyagrakodás gépesí­tésében és más fontos feltételek megteremtésében. Ezért tovább kell fejleszteni a vállalatok elő­készítő osztályait és munkájuk egységesítéséről is gondoskodni kell. A munkabizottság csaknem 40 oldalas tanulmányát most rész­letesen megvitatják az építő­ipari főigazgatóság szakemberei, s a vita alapján kidolgozzák a hibák megelőzésének intézkedési tervét (MTI) SZOT-kütdöttség utazott Szófiába Brutyó Jánosnak, a SZOT fő­titkárának vezetésével magyar szakszervezeti küldöttség uta­zott Szófiába a Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bi­zottságának ülésére. A küldött­séggel együtt utazott Szófiába Luis Saillant, az SZVSZ főtit­kára és Robert Herniaud, az SZVSZ titkára is, akik átutazó­ban egy napot töltöttek Buda­pesten. (MTI) Kenya tengerpartján élnek a giriamák. A képen giriama asz- szony gyermekével. A sok közös vonás érlelte a Kelet-Afrikai Államszövetség létrehozásának gondolatát, mely­nek megvalósítása elől Zanzibár és Kenya függetlenné válásával látszólag az utolsó akadály is elhárult. Hiszen mind a négy országnak egyaránt érdeke, hogy erősítsék a közös kapcsolatokat. A kérdés mégsem ilyen egysze­rű. Nairobiban feltűnt, hogy az angolok milyen lelkesen ecsete­lik az államszövetség gondola­tát. Szavaikból azonban kitűnt, hogy ők az afrikaiaktól eltérően értelmezik a négy ország szö­vetségét. Ügy képzelik, hogy a közös bankrendszer, postaszol­gálat, a vasút- és hajózás, stb továbbra is angol irányítás alatt marad, s ezen keresztül sikerül majd megtartaniuk befolyásu­kat Kelet-Afrika gazdasági és politikai életére. Sőt, a januári katonai zendülések (és elsősor­ban a zanzibári forradalmi vál­tozások) hatására újabban „kö­zös kelet-afrikai katonai pa­rancsnokság” létesítésének szük­ségességét hangoztatják — ter­mészetesen angol tábornokok vezetése alatt, amely azután el­fojtaná a forradalmi megmoz­dulásokat. A föderáció angol tá­mogatósának alapja: London számára politikai és gazdasági partnerként kedvezőbb lenne egy „mérsékelt vezetésű állam- szövetség”, mintha ezek az or­szágok a zanzibári példát kö­vetve a radikalizmus, sőt a for­radalom útjára lépnének. Vagy­is az angolok, saját befolyásuk állandósítására, „horgonyaik le- vetésére” szeretnék felhasználni a kelet-afrikai államszövetséget. Kenyai politikusokkal folyta­tott beszélgetéseim azt bizonyí­tották, hogy az afrikaiak válto­zatlanul fontos kérdésként ke­zelik az államszövetség létreho­zását. Azonban megvalósulását aligha tartják lehetségesnek a közeljövőben. Jelenleg a terve­zés, az ajánlás stádiumában van a föderáció, s a tanganyikai, ugandai és kenyai katonai lá­zadások ugyanúgy tovább tol­ták a határidőket, mint a zan­zibári forradalmi előrelépés — amely az elnyomott és kizsák­mányolt tömeget akarja felemel­ni, amikor az elűzött zanzibári szultán yachtja megérkezett a város kikötőjébe. Senkit sem engedtek partraszállni, pedig a szultán menedékjogért jött... A kenyai kormány csaknem két napig tanácskozott egyhuzam­ban, amíg végül is elismerte az új zanzibári rendszert. Tanga­nyika viszont ideiglenesen be­engedte a szultánt és hosszabb ideig várt Zanzibár új kormá­nyának elismerésével. Ez is mu­tatja, hogy — bár a tervezett államszövetséget alkotó orszá­gok távolabbi elképzelései közel vannak egymáshoz — még nem alakult ki közöttük a teljes po­litikai akcióegység. Kelet-Afrika holnapját e te­rület afrikai vezetői ugyancsak egy föderáció keretében képze­lik el. Valamennyien szegény, nyersanyagtermelő, a világpia­con nagy konkurenciával küz­dő mezőgazdasági termékeket (kávét, szizálkendert, teát, Zan- pbár szegfűszeget) exportáló or- SKágok. A Kilimandzsáró lan­káin a csaga-törzshöz tartozó Mitaa-család fiúgyermekei ap­jukkal a fél holdnyi kávéültet­vényt gondozták, amikor meg­pillantottuk őket kocsinkból. Alig léptünk ki az autóból, meg­hívtak bennünket — ha kávéra nem is, mert az még nem érett meg a szedésre, néhány papaya közös elfogyasztására. Mitaa el­mondta, hogy a csagák már év­tizedek óta szövetkezetekbe tö­mörülve termesztik a kávét, de a jövedelem a világpiaci árak miatt egyre csökken. „Szeret­nénk kereskedni a szocialista országokkal — mondta Mitaa. — Reméljük, a kelet-afrikai fö­deráció keretében összehangol­hatjuk majd kávéexportunkat a kenyai és az ugandai termelők­kel is.” Kenya 72 millió forint állam- adóssággal kezdte függetlenségét — a brit gyarmatosítók „áldá­sos” tevékenységének eredmé­nyeként. Csupán Uganda rézbá­nyászató, Tanganyika gyémánt, arany és más színesfémbányá­szata számottevő — azonban kül­földi, többségük angol társasá­gok tulajdonában vannak. Nagy szükségük van beruházási hite­lekre, hogy meggyorsíthassák a gyarmati időkben csigalassúság­gal indult iparosítást. Csak ezen az úton számolhatják fel a sú­lyos munkanélküliséget és sza­badulhatnak meg a külföldi mo­nopóliumok fojtogatósától. Az államszövetséggel kapcsolatban pedig Kelet-Afrika radikálisabb politikusainak véleménye: Fenn­tartani a meglevő közös vállal­kozásokat, a kialakult közös pia­cot, de ezeket mielőbb helyez­zék afrikai irányítás alá, „afri- kanizálni” kell. Ez fontos lépés volna a poli­tikai függetlenség megszerzése utón a gazdasági önállóság, az uhuru teljes értékű megvalósí­tása felé. Vége. Sebes Tibor PETŐFI NtPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgat - Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácshá; Szerkesztőségi telefonközpor 86-19. 25-16. ~<erkesztő bizottság: 10 Vidéki lapok: 11-22, Kiadóhivatal: ycskemét. Szabadság tét Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Post Előfizethető:- helyi postahivataloknál kézbesítőknél. tőflzetésl -1(1 i hónapra 13 lom Bács-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét — Telefon: 11-85 Index; 25 «65. ♦ 4. Amikor Kenya —, s egyben Kelet-Aírika — legnagyobb ki­kötővárosából. a mintegy 200 ezer lakosú Mombasából Tanga- nyikába készülődtem, kenyai barátaim azt mondták: Nem szükséges várni a tanganyikai vízumra, mert esetleg hetekig eltarthat, és különben is, a két ország közötti határt egyetlen tábla jelzi, mindenki szabadon utazhat. Mégis a hosszadalmas vízumkérést választottam, de amikor a Kilimandzsáró felé közeledve gépkocsival elértük a határt, valóban egyetlen lelket sem találtunk arrafelé... Csak­nem húsz kilométerrel távolabb tanyázott a tanganyikai rendőr- állomás, de ügyet sem vetettek arra, ki ül a kocsiban. Csupán az autó rendszámát kellett fel­jegyeznünk egy listára. A feke­teruhás rendőr nem volt kíván­csi az útlevelünkre. Kenya, Tanganyika és Uganda között szabadon utazhat az em­ber. Igaz, a teheneiket legeltető maszájok soha nem vették fi­gyelembe a határokat, amelye­ket a legtöbb helyen semmi sem jelöl. Amikor a tanganyikai Arushából utaztam vissza Nai­robiba, az öreg, kimustrálásra váró autóbusz utasait sem el­lenőrizte senki a határon. A lándzsáikkal utazó, mindössze egy rozsdabarna pokróccal „ru- házkodó” maszájokat persze amúgy sem tudták volna igazol­tatni — ők nem hordanak ma­gukkal útlevelet... A három kelet-afrikai ország és a hozzájuk csatlakozó Zanzi- bár. nemcsak az egymás közötti határok „nyíltsága” miatt ál) közel egymáshoz. Kenyában ugyanazzal a kelet-afrikai shil-

Next

/
Thumbnails
Contents